Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén estig: északnyugat felöl lassanként felszakadozik a felhőzet, felhőátvonu­lás várható. A csendes esőt keleten is ismétlődő, futó záporok vált­ják fel. Az északnyugatira forduló szél csaknem országszerte megerő­södik, főként a Dunántúlon várhatók viharos széllökések. A hőmér­séklet kora délután 7 és 12 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 60. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 12. péntek SOK ÉRTEK MEGY VESZENDŐBE Kísérletek a melléktermékek hasznosítására Az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb a jelentősége a mezőgazdasági termelésben a főtermék előállításával egyidő- ben keletkező különféle melléktermékek és hulladékok hasznosításának. A Kertészeti Egyetem kecske­méti Főiskolai Kara agrárökonó­miai tanszéke kutatást végzett a szőlő-, valamint a gyümölcster­mesztésben keletkező venyige, il­letve nyesedék tényleges tömegé­nek megállapítására energiataka­rékossági szempontból. Egyúttal javaslatot is tett felhasználásuk­ra. Erről tanácskoztak tegnap a fő­iskolai kar agrárökonómiai tan­székén. A megbeszélésen jelen voltak a témában érdekelt megyei intézmények szakemberei, több je­lentősebb szőlő- és gyümölcster­melő mezőgazdasági nagyüzem vezetője. A megbeszélést Gál Gyu­la, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Ezt követően dr. Király László, a főis­kolai kar igazgatóhelyettese is­mertette kutatási eredményeiket. Az ország tizennégy mezőgazda- sági üzemében összesen 79 táblán mérik a termő gyümölcsös, illet­ve szőlő egy hektáron keletkező nyesedék illetve venyige tömegét. A mennyiség megállapítása mel­lett a kar természettudományi tanszéke a begyűjtött minták alapján energia-, illetve táp­anyagtartalmi vizsgálatokat is vé­gez. Az ország nagyüzemi, termő ültetvényein — a szakemberek számítása szerint — évente mint­egy 320 ezer tonna nyesedék és venyige keletkezik mint mellék- termék, ami hozzávetőlegesen 100 ezer tonna olaj energiatartalmá­nak felel meg. A megye közismerten meghatá­rozó az ország kertészeti termelé­sében. Az itt keletkező mellék- termék energiaértéke olajban szá­mítva mintegy 20 ezer tonna. A gyümölcsfa-nyesedék és szőlőve­nyige hasznosításához szükséges műszaki megoldásokkal már sok helyen kísérleteznek és vannak jól bevált technológiák. Alkalmaz­zák a gyűjtő, zúzó, tömörítő, gá- zosító, égető és egyéb berendezé­seket. A legkézenfekvőbb a tábla szélére kihordott melléktermék összezúzása, amelyhez ma már sorozatban gyártanak megfelelő gépet. A zúzalékot az állattartó­telepre szállítják és almozásra használják, majd a keletkező szervestrágyát hasznosítják. Sok kísérletet végeznek hőener­gianyerés céljából is. Ez indokolt, hiszen az erdészeti kutatások azt bizonyítják, hogy három kilo­gramm 50 százalékos nedvesség­tartalmú fa elegendő egy kilo­gramm fűtőolaj helyettesítésére. Távlatilag arról is szó lehet, hogy őrleményt készítenek a mel­léktermékből és takarmányozásra használják. A nyugat-európai or­szágokban már a XIX. század vé­gén szabadalmak védték azokat a takarmányrecepteket, amelyekben fűrészpor volt a hozzátét. Ezekét a lehetőségeket a külföldi iroda­lomból ismerjük, hazai nagyüze­mi tapasztalatról nem tudunk. A főiskolai kutatásokról szóló beszámoló után élénk vita követ­kezett. Ebből az is kitűnt, hogy az üzemek nagyobb részében kárba- vész az értékes melléktermék. Ezért nagyon időszerű, hogy ösz- szefogjanak a jobb hasznosítás céljából. Végezetül elhatározták egy egy­szerű gazdasági társulás előkészí­tését, melynek feladata a veszen­dőbe menő értékek megmentése lesz. Kádár János látogatása a külkereskedelmi minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Szűcs István­ná, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Szigethy Ká­roly, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A külkereskedelem időszerű kérdéseiről, a minisztérium, vala­mint a külkereskedelemmel fog­lalkozó vállalatok munkájáról Veress Péter tájékoztatta a ven­dégeket. A megbeszélésen részt vettek: Török István államtitkár, a tárca miniszterhelyettesei, va­lamint a minisztérium párt- és tömegszervezeti vezetői. A miniszter a többi között el­mondta. hogy az elmúlt esztendő­ben a vártnál lényegesen mosto­hább körülmények ellenére is kedvezően alakult külkereskedel­mi forgalmunk. Javult részvéte­lünk a nemzetközi munkameg­osztásban, fejlődött együttműködé­sünk a szocialista országokkal. Joggal mondhatjuk — tette hoz­zá —, hogy a magyar gazdaság növekvő gondjaival együtt is na­gyobb megrázkódtatás nélkül vi­selte el a világgazdaság és a A Kéziszerszámgyár kecskemé­ti reszelőgyára 1981-ben huszon- négyféle új termékkel jelentke­zett a hazai és a külföldi piacon. Ezek készítéséből származott az előállított termelési érték tíz szá­zaléka. A tavalyi számok és az idei törekvések arról tanúskod­nak, hogy az üzem gyártmány­fejlesztői igyekeznek lépést tarta­ni a kereslet változásával és ké­pesek olyan cikkeket kimunkál­ni, amelyek versenyképesek az országhatáron túlról behozott kéziszerszámokkal szemben is. A gyár egyik fejlődés előtt álló termékcsoportját az élelmi­szeriparban, illetve a háztartások­ban használatos eszközök alkot­ják: a késfenők és a bárdok. Mint Varga József igazgató elmondta, az utóbbiak sikert arattak azok­nál a belföldi felhasználóknál, akiknek eddig bemutatták őket. Az idén tőlük vásárol többek közt a Szegedi Szalámigyár. A tőkés importból származó Dick bárdo- kat helyettesítik a kecskemétiek­kel, amelyek nemcsak olcsóbbak, hanem kedvezőbb a súlyelosztá­suk is. ami könnyíti a munkavég­zést a henteseknek. Nagy elö­nemzetközi politika számunkra hátrányos fejleményeit. Szerepe van ebben annak, hogy termé­keink minősége javult, a növek­vő követelményeknek egyre job­ban igyekszünk megfelelni és kapcsolatainkat külföldi partne­reinkkel úgy fejleszteni, hogy a kölcsönös előnyök jobbaji érvé­nyesüljenek. Ezt segítette az is, hogy a külkereskedelem irányító szervei, a termelő vállalatok és a kereskedő egységek közötti együtt­működés is tovább erősödött. Gazdaságunknak, külkereske­delmünknek — mondta a minisz­ter — rangja, tekintélye van a vi­lágban. Amit szerződésekben és más megállapodásokban válla­lunk, azt megbízhatóan teljesít­jük. Ezt követően Szigethy Károly, a minisztérium kommunistáinak politikai munkájáról, a mozgalmi nyük, hogy a műanyagból készí­tett nyelük légmentesen illeszke­dik az acéltestre, nem hagyva semmiféle „zugot” a baktériu­mok megtelepedéséhez. Ebben az esztendőben 'konyhai használatra kisebb bárdokat is készítenek, mégpedig az ipari rendeltetésűek gyártásakor keletkező hasznos hulladékból. A termékkínálat alakításakor gondoltak a barkácsolókra. Ez évben a korábbi tíz daraboson kívül négykéses, olcsóbb faeszter­gályos készletet is kibocsátanak. A faszobrászoknak szánt szer­számegyüttesből szintén piacra • A keresett termék, a húsipari bárd — korszerű, vákuumfóliás csomagolással kerül ki a gyárból. (Pásztor Zoltán felvételei) élet tapasztalatairóí számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy a külkereskedelem területén is mindenütt cselekvő aktivitás ta­pasztalható a XII. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósításáért. A szakmai tu­dással, felelősségérzettel és ten- niakarással széles körű politikai érettség párosul. Mindebből szem­léleti, cselekvési egység formá­lódik, úgy, hogy ki-ki mind poli­tikai, mind szakmai munkájában érzékelje is, értse is feladatait. Kádár János megköszönve a szívélyes fogadtatást, elismeréssel szólt az elért eredményekről, ar­ról. hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a külkereskedelem­mel foglalkozó vállalatok — szá­mokból, adatokból is érzékelhe­tően — cselekvőén veszik ki ré­szüket a XII. kongresszuson meg­szabott fő irányvonal következe­tes megvalósításából. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a külkereskedelem minden dolgo­zójának, helytállást kívánt nekik, és kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy odaadó munkájuk — a nehezebb körülmények között is — minden bizonnyal a jövőben is meghozza a további sikereket. (MTI) dobnak egy kevesebbe kerülő változatot. Az asztalosvésők vá­lasztékát lyukvésőkkel bővítették. Az elektromosiparban nélkülöz­hetetlen oldal-csípőfogókat eddig nyugati országokból tudták csak beszerezni a vállalatok. A resze­lőgyárban kifejlesztett új fogók­kal helyettesíteni lehet ezeket, sőt már tőkésexport-megrendelés is befutott a széles körűen alkalmaz­ható új gyártmányokra. Ezek és a gyár más cikkei korszerű, vá­kuumfóliás csomagolásban kerül­nek a vevőkhöz. Hiánycikk volt a cipészráspoly, amelynek a készítését szintén megkezdték a Kézdszerszámgyár reszelőgyárában. Az üzem arra törekszik, hogy minél több ter­mékét készletek formájában ér­tékesítse. A. T. S. Magyar—laoszi gazdasági tárgyalások Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja csütörtökön a Parlamentben fogadta Saly Vongkhamsaot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­sét, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társelnökét, aki a testület ülése alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörű megbeszélé­sen részt vett Borbándi János miniszterelnök-helyettes, az együttműködési bizottság magyar társelnöke. A fogadást követően a Parla­mentben jegyzőkönyv aláírásával véget ért a magyar—laoszi gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság V. ülés­szaka. Borbándi János és Saly Vongkhamsao megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése egyenletesen fej­lődik. A két ország közötti együttműködésnek lényeges ele­me az a segítség, amelyet hazánk 1985-ig nyújt a laoszi gazdaság fejlesztéséhez. A laoszi fél ki­emelten kezeli a magyar közre­működéssel megvalósuló objektu­mokat. Hazánk a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság egészség- ügyi helyzetének javítása céljá­ból vállalta, hogy egy gyermek­kórházat magyar berendezésekkel szerel fel, valamint azt, hogy — az élelmezési helyzet javítása ér­dekében — közreműködik egy baromfitelep létesítésében. Egy híd rekonstrukciójával a KGST- országok közreműködésével meg­valósuló hídépítési munkálatok­ban is részt vállaltunk. A ma­gyar szerelők a helyszínen már megkezdték a munkák előkészí­tését. Laoszi részről nagyra értékel­ték azt a segítséget, amit Magyar- ország a laoszi diákok és szakem­berek képzésével nyújt. Az ülés­szakon arról is megállapodás született, hogy a két ország köz­ponti tervező szervei megvizsgál­ják az együttműködés távlati le­hetőségeit és munkaprogramot dolgozzanak ki. (MTI) Kórházigazgatók tapasztalat­cseréje A Magyar Kórházszövetség ke­retében működő kórházigazgatók klubja tegnap Kecskeméten, a megyei kórházban tartotta soros összejövetelét. Az ország külön­böző részéből egybegyűlt mintegy ötven kórházigazgató két olyan témát tanulmányozott, amelyet kísérletképpen először Bács-Kis- kun megyében honosítottak meg. Dr. Gubacsi László megyei főor­vos a mikrofilmes adattárolás ta­pasztalatairól tartott előadást, s mutatta be, hogyan alkalmazzák azt a kecskeméti megyei kórház­ban. Ezután a Traumatológiai Állo­más és a központi betegfelvételi osztály tevékenységét ismertették az osztályvezető főorvosok és dr. Losoncz Mihály főigazgató főorvos. A tanácskozás résztvevői végül megtekintették az új kecs­keméti megyei kórházat. Importot helyettesítenek # Faesztergályos készlet, tűreszelők és más kéziszerszámok a barká­csolóknak. szabad szombatokra. TANÁCSKOZTAK A DUTÉP ÚJÍTÓI Ötleteik haszna milliókban mérhető Bács-Kiskun megyében is tart az Újí­tók és Feltalálók V. Országos Tanácsko­zásának előkészítése. Tegnap délelőtt a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vál­lalat újítói találkoztak, hogy tájékoztatót hallgassanak meg a mozgalom helyzeté­ről, éredményeiről és gondjairól, s a ten­nivalók megvitatása után megválasszák saját küldöttüket, aki a DUTÉP népes újítóközösségét képviseli majd az orszá­gos eszmecserén. A tanácskozásra a DUTÉF többszörös újítóit hívták meg, akiket — közel száz- húszan voltak jelen — Kanyo Miklós mű­szaki igazgató tájékoztatott arról, milyen­nek ítéli meg a vállalat vezetősége az el­múlt öt esztendei újítói és feltalálói te­vékenységet. Az előadó elmondta, hogy je­lentős előrelépés tapasztalható a mozga­lomban. Bizonyítja ezt az újítások, s még- inkább a mozgalomban résztvevők szá­mának emelkedése. Fémjelzi a munka mi­nőségét a benyújtott 11 •szabadalmi javas­lat. amelvek közül eddig ötöt nyilvánítot­tak védetté. A vállalati ú.jítckollektívák hasznosított ötletei 1975-ben hétmillió, ta­valy már közel 30 millió forint megtaka­rítást eredményeztek, s a DUTÉP tavaly az első helyen végzett az ágazati újítási versenyen. A tanácskozás vitájában szol .ként Princz László, a szakszervezetek megyei tanácsa titkára, s köszöntötte a DUTÉP újítóit. Elmondta, hogy a szakszervezetek felada­tai között szerepel a mozgalommal való foglalkozás, annak ötletekkel való segíté­se. s ügyelniük kell az üzemi bizottsá­goknak arra, hogy sehol sem húzódjon el a javaslatok értékelése és elbírálása A szakszervezetben tevékenykedőknek úgv kell befolyásolniuk a közgondolko­dást a vállalatoknál, hogy az újítómozga­lom tekintélye tovább növekedjék. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat újítói ezután az orzságos tanács­kozásra küldötté választották Fáy Ferenc ipa-ri főmérnököt, aki feltaláló, újító is egyszemélyben. A tegnapi eszmecsere Ki­váló Feltaláló és Kiváló Újító kitünteté­sek átadásával ért véget. S. B. Egy este a munkásszálláson Munkásszállásokat építeni és fenntartani nem csekély pénzbe kerül, a munkaerőt vi­szont ott kell összpontosítani ahol szükség van rá. Általában senki nem úgy képzeli el az életét, hogy lakóhelyétől távol dolgozik, s csak-hétvégeken tér haza a családhoz. A kö­rülmények azonban sokakat erre kényszerí­tenek. Egy bajai munkásszálláson azt igyekez­tünk kideríteni: hogyan élnek, gondolkod­nak az itt lakók? Elégedettek-e sorsukkal, hogyan képzelik a jövőjüket? (3. oldal) V églegesitették a terveket Tévé- és rádióműsorok a Kodály-iinnepségekről A Bács-Kiskun megyei Kodály Zoltán centenáriumi bizottság tegnap délelőtt Kecskeméten tar­tott ülésén dr. Mező Mihály ta­nácselnök, a bizottság elnöke fog­lalta össze az alakuló tanácskozás óta történteket. Beszámolt a kü­lönféle egyeztető tárgyalásokról, a közreműködő kulturális intézmé­nyek, kereskedelmi vállalatok elő­készületeiről. Megállapította: a bizottság tagjai és az érdekelt szervezetek többsége felelősség- tudattal, kezdeményezően fárado­zik azért, hogy az emlékév ren­dezvényei igazi tartalmi gyarapo­dást jelentsenek valamennyi résztvevő számára, méltók legye­nek Kecskemét nagy szülöttéhez. Tovább bővült a lapunkban ko­rábban vázlatosan ismertetett program, amelynek részletesebb bemutatására alkalmat keresünk. Örvendetes érdeklődést mutatnak a hazai és külföldi tömegkom­munikációs intézmények. A nem­zetközi kórustáborról — például — két külföldi tévétársaság is forgat dokumentumfilmet. A Ma­gyar Televízió egyenes adásban sugározza a IX. népzenei találko­zó kecskeméti díszbemutatóját, a rádió hosszú műsort készít a kis­kunfélegyházi Móra Gimnázium „muzsika-ünnepéről”. A bizottság tagjai közül többen is méltatták a dunapatajiak nagy­vonalú rendezvénysorozatát. Véglegessé vált, hogy a Magyar Kodály Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetkö­zi kongresszusa december 15-én látogat Kecskemétre. Dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke közölte, hogy rövide­sen megjelenik a Kodály-év Irányelveinek tekinthető országos felhívás. Sóti Éva, osztályvezető helyettes, a bizottság titkára sze­rint a sokszorosított programot mielőbb szétküldik az illetéke­seknek, nem utolsósorban a kó­rusoknak, zenei intézményeknek. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom