Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
4 • PETŐFI NÉPE • I9S2. március 5 A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS JÖVŐJE Út a félkész és késztermékek felé Az országban a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat fogadja a legnagyobb mennyiségben a háziszárnyasokat. Tavaly 29 ezer tonna baromfit és 85 millió tojást vásárolt föl, többet, mint egy évvel korábban. A mintegy 2 milliárd forintos exportárbevételének 90 százaléka nem-rubelelszámo- lású értékesítésből származott. Az átlagosnál több nyereséget hozó libamáj-kivitelt 6, a tollexportot 11 százalékkal sikerült bővíteni. (A külföldi eladásnak csupán egy „szépséghibája" volt: csökkent a magasabb feldolgozottsági szintet képviselő darabolt áru aránya.) Itthon több hús és tojás talált vevőre, mint 1980-ban. A vállalati termelésgazdálkodás összképéből kiemelhető, hogy nyereségesen, a népgazdaság egyensúlyjavító törekvéseit jól szolgálva dolgozták fel a mezőgazdaság produktumait. Változó feltételek Ismeretes, hogy gazdaságpolitikánk középpontjában az idén is a külkereskedelmi mérleg kedvezőbbé tételének követelménye áll. — A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, mint jelentős exportáló milyen esélyekkel, s milyen föltételek mellett tevékenykedik e cél érdekében 1982 ben? — kérdezem dr. Tobak István vezérigazgatótól. — Ezt az évet nehezebb körülmények közt kezdtük meg, mint az előzőt — kezdi válaszát. — A népgazdaság egészének helyzetével összhangban megváltoztak a közgazdasági viszonyok, a szabályozók, amelyek a gazdaságirányítás törekvéseit közvetítik hozzánk. Már a múlt év végén 10 százalékkal nőttek az energia-, 15-tel pedig a szállítási költségek. Az állami 'támogatást csökkentették. S mindez akkor történt, amikor az exportpiacon véget ért a két éve trrtó konjunktúra. A szubvenció változása, és a világpiaci árak esése — az egvéb eredményelvonó tényezők között — önmagában 65 millióval kevesebbre engedte tervezni idei nyereségünket a tavalyinál. A belső követelmények szigorúbbá válásának nem örültünk, de tudomásul vettük: a népgazdaság új közgazdasági terepet jelölt ki számunkra, s ott kell tevékenykednünk. Siránkozás helvett keressük a terveink megvalósításának útjait. — A január elsejével megkapott önállóság szaporítja, vagy csökkenti a gondok számát? — Nagy lehetőséget hozott, általa közelebb kerültünk a külpiachoz. Azonban a több kockázattal és felelősséggel járó gazdálkodáshoz hozzá kell igazítanunk a vállalati szervezetet, korszerűsíteni a számviteli rendet, és a belső információs rendszert. Az átalakulásnak azt kell eredményezni, hogy a cég minden egyes részlege érezze a nagyobb felelősséget. Az önállóság ne csak a vezérigazgatót érintse, hanem ki-ki részesedjék belőle a munkaköréhez mérten. Ez a fölkészülés átmenetileg növeli a megoldandó feladatok számát. Tartani az állásokat — Az új és több tekintetben nehezebb viszonyok közt milyen célokat tűzött maga elé a vállalat? — Az eddigi pozíciónkat mindenképpen megőrizzük. Termelésfelfutást nem terveztünk, a tavalyi nyersanyagmennyiséget szeretnénk biztonságosan felvásárolni, feldolgozni és értékesíteni. Exportból a múlt évi árbevételiéi számolunk, ami azt jelenti, hogy a kedvezőtlenebb eladási lehetőségek ellenére is tartani akarjuk állásainkat a világpiacon. A dekonjunktúra a csirkét és a pulykát érinti leginkább. Ilyen helyzetben különösen célszerű minél értékesebb, több élőmunkát igénylő cikkeket előállítani a nyersanyagból. Ezért törekszünk a darabolt termékek részarányának növelésére. .— A piaci föllendülés időszakát mi zavarta meg? — Nem egyedi, hanem visszavisszatérő jelenségről van szó. Ezúttal minden bizonnyal az a M Par év múlva a hagyományos feldolgozás elégtelennek bizonyulhat a boldoguláshoz — mondja dr. Tobak István vezérigazgató. • Tavaly 46 millió tojást értékesített belföldön a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, 7 százalékkal többet, mint 1980-b^p. (Pásztor Zoltán felvételei) fő kiváltó ok, hogy sok baromfival jelentkeztek a piacon a franciák és a hollandok, s fölfuttatták a csirketermelést a brazilok is. Ezáltal megnőtt a kínálat. Ilyenkor lefelé mennek az árak és nehezebbé válik az eladás. — A belföldet illetően milyen elképzeléseik vannak? — Politikai kérdésként kezelt feladatunk a lakosság ellátásának segítése. Jelenleg hazánkban 19.5 kilogramm az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás, s ezzel Európában Olaszország után a második helyen állunk, de még a világranglistán is előkelő a helyezésünk. Ennek a színvonalnak a tartását kiegyensúlyozott szállításokkal szolgáljuk az idén is. Sőt, arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a baromfitermékek fogyasztásának növeléséhez, mert ezzel nyugati exportra jól eladható egyéb húsféleségeket helyet- testíhetünk, ami népgazdasági érdek. Kölcsönösen előnyös — A mezőgazdasági kapcsolataik rendezettek a terveik megvalósításához? — Igen, és a partnereinkhez vezető szálakat tovább akarjuk erősíteni. Már korábban megalakult a vállalat gesztorságával a Kecskeméti Lúd Társulás, amely tömöríti a legjelentősebb libatenyésztő partnereinket. A társulás 1981-ben szervezetileg alkalmas volt arra, hogy a konjunkturális előnyöket érzékeltesse a résztvevőkkel, és sikeres évet zárt. A termelés bővítésére ösztönzött és biztonságot nyújtott az értékesítéshez. Célunk az, hogy az összefűző kötelékeket tartósakká tegyük az egyenrangúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. A múlt év végén lúdtartó rendszert is életre hívtunk, amelynek szintén a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat a gesztora, s kollektiven tagja ennek az említett lúdtársulás. A rendszer a cég tenyésztelepeire, valamint a baromfi- és tollfeldolgozó kapacitására épül. Partnereinket megfelelő tenyészanyaggal látjuk el, s biztonságos takarmány- és alapanyagbeszerzést teszünk számukra lehetővé, az értékesítés garantálása mellett. A miénkkel azonos profilú vállalatokkal szintén szorosabbá fűzzük kapcsolatunkat a víziszár- nyas-tenyésztés, a -feldolgozás és az export koordinálása érdekében. Tavaly a baromfitermelők egyesülésének keretén belül nyolcán létrehoztuk a Dél-Alföldi Baromfitermelők Társulását. A társakkal elsősorban a liba-, a kacsa-, a libamáj- és a tollfeldol- gozást, valamint az értékesítést hangoljuk össze. — Mi a jelentősége ennek az együttműködésnek? — Egymás érdekeinek tiszteletben tartásával közösen igyekszünk elkerülni, hogy az exportpiacokon megbomoljék a kereslet és a kínálat egyensúlya. Ha kínálati piac alakulna ki, vagyis több lenne az áru; mint ameny- nyire jól fizető kereslet mutatkozik, az nem lenne jó egyikünknek sem. Nem említettem még, hogy támogatjuk a szakcsoportok tevékenységét. például a libahízlaló- két. Céltudatos fejlesztés — A termelés és gazdálkodás műszaki feltételeinek javításához szűkös anyagi lehetőségeink vannak, ami arra ösztönöz bennünket, hogy nagyon céltudatosan használjuk fel azokat — tér ki a technikai oldalra a vezér- igazgató. — Az export és a hazai értékesítésünk mostani szintjének megtartásához korszerűsítjük a fagyasztóüzemünket, illetve ez évi kezdéssel egy új, a feldolgozással szinkronban működő fagyasztóalagutat építünk. Ezt a hűtőlánc további korszerűsítésének kell majd követni. Konvertibilis hitel áll rendelkezésünkre a tollmosó vonal bővítéséhez és műszaki színvonalának emeléséhez. Ez a fejlesztés az export minőségi követelményeinek teljesebb kielégítését teszi majd lehetővé. Az embert kímélő kisgépeket, súlyosztál.vozókat és darabotokat tekintettel a létszámhiányra — szintén be kell szereznünk, mégpedig rövid határidővel. Feltételeink javításakor gondolunk a higiéniára is. A vállalat mezőgazdasági tenyésztelepeit olyanná kell tennünk, hogy megfeleljenek a magas szakmai és tudományos követelményeknek. Itt hoznám szóba a húslisztüze- met. amely a hulladékot dolgozza fel. Végleges és megnyugtató megoldás, a városból való kitelepítés a célunk, amire a lehetőségekkel összhangban kerül majd sor. A jövő körvonalai — Távlatilag lát-e lehetőséget a baromfiexport bővítésére? — A külföld felvevőképességét ismerjük, s kialakult, hogy a magyar baromfiipar, illetve mi mekkora mennyiségekkel veszünk részt az igények kielégítésében. Ennek az aránynak a nagyobbá tételére gondolhatunk, s gondolunk is: még jobb minőségű, s magasabb feldolgozottsági szinten lévő árukat kell kínálnunk, s meg kell próbálkoznunk új termékek bevezetésével is. — Milyen cikkekről lehet szó? — Pár év múlva a hagyományos feldolgozási módszerek elégtelennek bizonyulhatnak a várhatóan fokozódó versenyben. Tudnunk kell majd baromfihúsból sok mindent készíteni, tovább- íeldolgozással, például töltelékes árukat, virslit, fölvágottat. Esetleg kész, vagy félkész panírozott termékeket, kroketteket frissen sütéshez. Egy ilyen fejlesztési programban el lehet jutni csak fölmelegítésre szoruló ludaskása. paprikáscsirke előállításáig. Azt hiszem, ezek az élelmiszerek megkönnyítik majd a háziasszonyok munkáját. A libamáj egy részét is feldolgozott formában exportáljuk. A továbblépés feltételeinek megteremtését 1985-ig elkezdjük. Úgy gondolom, hogy az új termékek hazai, majd külföldi megismertetése nem lesz sikertelen, s erőinket általuk hatékonyan tudjuk kibontakoztatni a gazdaságpolitikai feladatok megoldására — mondja befejezésül dr. Tobak István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezérigazgatója. A. Tóth Sándor Kohászati kutatóműszerek A Vasipari Kutató Intézetben 1970-ben kezdtek foglalkozni a kohászati kutatási feladatokat segítő műszerek létrehozásával. Ebből a kezdeti próbálkozásból fejlődött ki az intézet egyik — ma már igen fontos — tevékenysége, a kohászati kutatóműszerek fejlesztése és gyártása. Jelenleg tizenkétféle különböző célra felhasználható- műszert gyártanak. Ezek az intézet munkatársainak szellemi termékei, mintegy 90 százalékuk saját találmány. Hazai fel- használásuk mellett Franciaországba és az NSZK-ba is szállítanak belőlük. A képen: A VIDIMET II. képelemző berendezés, amelyet fény- vagy elektromikroszkóp- hoz lehet kapcsolni. HÁZUNK TÁJA Márciusi teendők a kiskertekben Hasznos információk állattartóknak A Kistenyésztők lapjának második számában számtalan megyei vonatkozású információt is találhatunk. Bemutatja többek között a kecskeméti Hegedűs Istvánt, aki két évtizeddel ezelőtt kezdte meg tyúkfarmján a tojástermelést. Mostanáig oly mértékben megnövekedett a tojóállomány, hogy havonta 45 mázsa tápot etetnek fel a szárnyasokkal. Olvashatjuk azt is, hogy a gabonaforgalmi vállalat konténeres tápszállítása mennyire olcsó, és mennyire gazdaságos. Bizonyára sok szakcsoporttagot érdekel a társadalombiztosítás új formájáról szóló írás, ez a lap harmadik, negyedik oldalán található. • Bemutatja a lap a jánoshalmi ÁFÉSZ juhtenyésztési szakcsoportját is, amely 20 taggal 1976- ban alakult. Ma már háromezer anyajuhot vallhatnak magukénak. Megismerkedhetünk a kun- szentmiklósi sertéstenyésztő tornatanárral: Mózes Albert és felesége a helyi ÁFÉSZ-szel harminc hízóra kötöttek értékesítési szerződést. Számtalan praktikummal törekednek arra, hogy a sertés- tartást minél olcsóbbá tegyék. A helyi tejüzemből például 10 fillérért vásárolják a savó literjét. A szállításban utánfutó segít. Megismerkedtek a tartás és takarmányozás, valamint elhelyezés fortélyaival is. Megvan a szigorú receptjük arra. hogy milyen mennyiségű koncentrátu- mot kell az otthon darált szemesterménybe keverni annak érdekében, hogy a súlygyarapodás a lehető legnagyobb legyen. □ □ □ Lehetnek még hidegek a hajnalok. de a márciusi napsütés már sok kiskerttulajdonost a szabadba csábít. Van is tennivaló bőven. Hisz sietni kell a hernyófészkek szedésével, mert később komoly problémát jelent elpusztításuk. Ilyenkor kell elvégezni a sövények igazítását, csinosítását. is: A konyhakertekben egyre nagyobb gondot kell fordítani a melegágyak szellőztetésére. A káposztaféléket védő kereteket nemcsak fel lehet emelni, hanem a szép napsütéses órák idejére az ablakot is le lehet venni róla. A petrezselymet, a sóskát, a salátát, a borsót és a retket már vethetjük. Az sem baj, ha két hét múlva megismételjük, így biztosíthatjuk ugyanis tavaszon és nyár elején konyhánk folyamatos ellátásút. A virágoskertekben az ágyások tisztítása, rendbetétele. szegélyezése történik ezekben a napokban. A foltos és rossz gyepeket ilyenkor lehet kijavítani. Ä rózsákat is megszabadíthatjuk mar téli takaróitól. Sz. P. M. Kistenyésztők 7 Lapja 4 tartatomból : KISS TIBORNÉ ÜK A mezőgazdaság vakcw- portok tagjainak tánsada- Umthizfosíli« KISS 1STVÁN; Borjak, üszők, felvásárlása jtomlokkal S/líNDY ISTVÁN A jó minőségű Majwnitet kőim érdek VARIUDY IMRE Érmek, plakettek a baromfi- tetiyéwtés múltiából SZENDREY MIHÁLY: A kecske (6.1 OR MICZÁK ANDRÁS Galambokat kerestem Amerikában (3.) OK DUJASGYOKGY Állami támogatás igénylése aJtatkneró lap nélkül csoki isrv Ann f t'vírkenevelé* ketn eben BfKEFYE.MIL TARKA NYILAI OK Pf LLf EMILNÉ A nyújtelep nagysága és * G ' vedelme/oség H KAHN AI ISTVÁN' A maiatok view«« hawne* VÁSÁRNAPTÁR címkék Súlya Uuiúné (Táborfjúva) Bárány nevti msgyartarka előhasi tehenüket feji HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM február • A Kistenyésztők Lapjának megyénkben 2800 előfizetője van, de több mint hároniezer-kilencszáz példányt adnak el a terjesztők. A címképen a táborfalvi Sólya Lászlóné látható Bárány nevű magyar, tarka tehenükkel. A víz — kincs A régi görögök azt tartották, hogy a legfontosabb a víz, értékesebb az olimpiai játékoknál, értékesebb az aranynál, mert ha nem volna vizünk — nem volna életünk. A görög történetíró, Hérodotosz, amikor a perzsákról tudósított, akik már akkor nagyvárosi településekben laktak, így írt: „ök a folyóba nem vizelnek, nem köpnek, kezüket bele nem mossák, mindezt másoktól nem tűrik meg, hanem különös alázattal tisztelik a folyókat”. Hol vagyunk azonban már ettől? Napjainkban a víz még nagyobb érték. Egy tonna koksz előállításához 3 köbméter, 1 tonna acéléhoz 20 köbméter, 1 tonna műselyeméhez 950 köbméter, és 1 tonna speciális papíréhoz 3000 köbméter víz szükséges. A városi lakosság napi vízszükséglete az utóbbi 30 évben a lakosonkénti 100 literről több mint 200 literre emelkedett. Az emelkedő életszínvonallal ez az érték 1985-ig ismét megkétszereződik. A föld édesvízkészletének nagy része azonban mar ma szennyezett. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete nyilvánosságra hözta, hogy az emberiség 85 százaléka egészséget károsító vizet jszik. Évente mintegy 500 millió olyan megbetegedés történik, amit az ivóvíz okoz. 5 millió kisgyermek hal meg évente a fertőzött víz következtében. A világon minden negyedik kórházi ágyon fertőzött víztől megbetegedett ember fekszik. A tönkretett természetes vizek helyrehozatala rendkívül nehéz és költséges munka. Svédország nyugati részén, Daisland tartományban van a Boksjön-tó. 16 évvel ezelőtt még minden rendben volt, de azután az ipari létesítményből kén került bele, amelytől minden élőlény elpusztult benne. Nagy a veszély, hogy a tó vizétől megfertőződik a környék talajvize is, amely tönkreteszi az ivóvizet, így a lakosságot közvetlenül is veszélyezteti. Most speciális berendezéssel me- szet porlasztanak a tó fölött, ettől remélik, hogy kicsapja a vízben felhalmozódott ként. A szakemberek szerint a tó élővilága 4—5 év alatt regenerálható, amennyiben az üzemek beszüntetik a környezetszennyezést.
