Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
1982. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Baján és a járásban csökkent a közúti balesetek száma Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Szerdán délelőtt a megyei rendőr-főkapitányság épületében tartott ülést a megyei KBT elnöksége. Dr. Fehér “Géza rendőr ezredes, a megyei KBT elnökének megnyitója után dr. Tóth Ferenc rendőr őrnagy, a bajai városi és járási KBT elnöke adott tájékoztatót a város és járás közlekedésbiztonsági helyzetéről, forgalomszervezési gondjairól, és a JKBT tevékenységéről. VALÓBAN MINŐSÉGI MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG • • Üzlet a lakótelepen Kecskeméten a széchenyivárosi nagy ABC áruház vezetőjével, Kopjás Józseffel rendhagyó beszélgetést folytatunk. Ezúttal ugyanis nem az áruellátás, a választék a téma, hanem elsősorban azokról esik szó, akik a „pult” két oldalán állnak: vásárlókról, eladókról. Nem siet, türelmes Milyen is a jó vásárló? Az üzletvezető kis töprengés után kész a válasszal. A jó vevő nem akarja egy-két perc alatt elintézni a bevásárlást. Szétnéz a boltban, felfedezi az új kínálatot, bizonyos értelemben egyféle ellenőrzést gyakorol. Ám a kereskedelemben dolgozók a vásárlókról véleményt mondva a legfőbb kritériumnak a türelmes, megértő magatartást tekintik. — Mitől függ a vevő türelme? — Ez már nagyjából a mi dől-7 gunk. A bolt alkalmazottaival szemben szigorú a követelmény. Akire panasz érkezik, vagy mi magunk fedezzük fel az udvariatlan magatartást, az a zsebén érzi mindezt. Persze a kulturált, hozzáértő kereskedői megnyilvánulás nem pusztán prómiumfel- vétel, hanem alapkövetelmény. — Az eladók megfelelnek ennek? — Szerintem igen. Jó szellemű közösség a miénk, ismerjük egymás erősségeit, hibáit. Tudjuk, mikor kell dicsérni, vagy éppen elmarasztalni. Az udvarias kiszolgáláson kívül még nagyon sok a tennivalónk vásárlóink bizalmának megőrzéséért. Például jó minőségű és elegendő áru szükséges. Előre csomagolunk bizonyos élelmiszereket, nagyobb tételek esetén házhoz szállítjuk az árut. és még sorolhatnám mindazt, amit kötelezően meg kell valósítanunk. Ez saját helyzetünkből is következik. Állandó vevőkör — Mire gondol pontosabban? — > Üzletünket lakóépületek alkotta betongyűrű öleli körül. Gyakorlatilag teljesen el vagyunk zárva a várostól, távol esik 'tőr lünk valamennyi forgalmasabb út. így nem számíthatunk arra. hogy bolti forgalmunkat a vásárlók számának növekedése alakítsa kedvezőbbé. Ha például a tavalyi 60 milliós bevételünket növelni akarjuk, akkor csak az itt élő és túlnyomóan fiatalokból álló vásárlóközönségünkre számíthatunk. Más lehetőségünk nincs. Ehhez azonban valóban minőségi munkára van szükség, és jó alkalmazkodásra. — Például miként? . — Délelőttönként meglehetősen csendes az üzlet, nyugdíjasok, gyermekgondozási szabadságon levő édesanyák vásárolnak. Délután azonban szinte két óra alatt kell lebonyolítanunk a napi forgalom 60—70 százalékát. Ilyenkor minden erőt bevetünk, hogy ne legyen „ostromállapot”, s mindenki elégedetten távozzon. — A boltvezető mennyire ismeri a vásárlók véleményét? — A vásárlók könyvében csak dicsérő bejegyzések olvashatók. Sietve hozzáteszem, egyetlen lapot sem téptünk ki. Fontosnak tartom a személyes, szóbeli véleményeket Ebből is van bőven. Az elismerő szavakon kívül — és ennek örülünk igazán — olykor jó ötletekkel, iavaslatokkal is segítenek bennüfiket. De, hogy a kérdésre pontosabban válaszoljak: azt gondolom, összességében elégedettek velünk. Megy a bolt — lehetne mondani. De ha csak egy-két napon, vagy héten keresztül ,,kiengedünk”, rövid ídőalatt szertefoszlik: a jó minősítés. Kölcsönös bizalom — Említette, hogy munkatársai körében jó közösségi szellem tapasztalható. Hogyan sikerült kialakítani? — Ebben jelentős szerepe van a boltban működő szakszervezetnek, illetve KISZ-nek. Munkájukat közelebbről is jól ismerem. Nemcsak áruházvezetőként, hanem a vállalati pártszervezet vezetőségi tagjaként is. Dolgozóink részt vesznek a munkaverseny-mozgalomban — legutóbb elnyerték a szocialista brigád címet. Gondot fordítunk a szakmai továbbképzésre is. A fiatalok közül néhányan szakközép- iskolába, szakmunkásképzőbe járnak. négyen nemrég sikeres pénztárosvizsgát tettek. A jó légkör megtartását befolyásolja az a körülmény is, hogy néhányan huzamosabb idő óta együttdolgozunk. A kölcsönös bizalom már korábban, a szalagházi üzletben kialakult. Amikor egy évvel ezelőtt megbíztak a jelenlegi áruház vezetésével — természetes volt, hogy többen velem tartottak. Összeköt bennünket a felsoroltakon túl a tanulóképzés segítésében vállalt közös feladat. Az áruház emeletén oktatási* stúdió működik, felszerelve gyakorlópultokkal, mérleggel, pénztárgépekkel és árukkal. Itt tanulják a szakma gyakorlati fogásait a leendő kereskedők. Időnként fehér köpenyt öltve az üzlettérben tevékenykednek. Persze még nem „élesben”, egyelőre csak ismerkednek a bolti hangulattal, a vásárlói szokásokkal. — Az üzletvezető vajon mikor volt hasonló helyzetben? — Alpáron kezdtem a kereskedelmi pályát, majd Kiskunfélegyháza következett. Később a kecskeméti Füszérthez kerültem, ahol mini raktárosnak, üzletszerzőnek, revizornak alkalmam nyílt tapasztalatokat szerezni. Hasznos időszak volt, ám visszavágytam a bolti munkához. Több, mint másfél évtized eltelt azóta, hogy először kérdeztem: mivel szolgálhatok? Egy biztos, abban az időben még nem volt oktatási stúdió. Zeneszó mellett Elfoglalt ember Kopjás József, sok intéznivalója akad, hogy a megyeszékhely második legnagyobb forgalmú élelmiszerüzletében olajozottan menjenek a dolgok. A parányi irodahelyiségbe beszűrődik az üzlettérben hallható divatos popzene — ez is itteni sajátosság. Nyílik az ajtó és Balta Zoltán üzletvezető-helyettes közli. hogy nagyobb szállítmány érkezett. Kiss Ferencné a második helyettes tanulókat kísér a vezetőhöz, aki igazolja a boltban eltöltött napot és röviden értékeli a tapasztalatokat. Pár perccel később jelentik, hogy egy tíz évi körüli gyerek elemeit néhány tábla csokoládét. Zajlik az élet a pult mindkét oldalán. Sz. A. Szemétkezeléssel, fásítással, mélyebb kutakkal a jobb környezetért Eszperantó színházak találkozója m Az elhagyott, romos tanyák helyét termőföldként fogják hasz. nosítani. (Straszer András felvétele) Az ember számára kedvező környezetért, az előnyösebb lét- teltételekért munkálkodni nemcsak kormányzati program. A kecskeméti járás tanácsai is számba vették településük környezeti adottságait, helyzetét, s meghatározták sajátos tennivalóikat. Kunszentmiklóson a termőföld védelme az egyik fontos feladat. Az Egyetértés Tsz. amelynek 13 ezer 600 hektár földterület van a tulajdonában. 126 elhagyott tanyának a felét már lebontotta. A még meglevő, roskatag épületek helyét ugyancsak bevonják majd a művelésbe. A műtrágya szabadban való tárolása bevált. Más a helyzet a növényvédő szerekkel, amelyeket egyelőre több. kisebb épületben raktároznak. Mivel a szövetkezet növény védőszer-szúkléglete jelentős — gyomirtókból 45, rovar- és gombaölő anyagokból 16 tonna esztendőnként —. a biztonságosabb és' ellenőrizhetőbb tárolás végett. 1—2 éven belül központi növényvédő raktárát létesítenek. A nagyközségi tanács elnöke javasolta, nyilvánosak védettnek a gimnáziumi sportpálya mellett azt a 300 négyzetméternyi tei ületet. amelyen a ritkaságszámba menő erdélyi úti fű — Plantagó Schwatzenbergiana — honos, növény. A termőföld hasznosítása Kerekegyházán is fontos része a környezet vedeleijinek. A Kossuth Szak'. ^ •, Ikezet 100 hektár. mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területét erdősítette, húsz hektáron pedig szőlőt ültetett. A Dózsa Tsz ugyanakkor 16 elhagyott, romos tanyát lebontott. A helyükön szántóföldi művelést kezdett. A környezetvédelem egyik eredménye, hogy a MEZŐGÉP ke rekegvházi gyáregysége a szennyvíz elvezetésére négy és fél millió forint értékben csatornáit és szennyvízkezelő berendezést készített. A napi 100 köbméter megtisztított vízzel egy hatói beli nyárfást öntöznek. Egy másik, ésszerű intézkedés, hogy a lakosság háztartási hulladékát székéi fuvarozó kisiparos szállítja a Búhegy-dűlőbe, ahol az éghető szemetet havonta meggyújtják. A Duna—Tisza közi homokhátság nagyközségében. Izsákon közművesítéssel is előmozdítják a környezet fejlődését. 1963-ig 35 kilométeres vízvezeték-hálózatot építenek. A szennnvvízkezelést periig helyi szikkasztással, illetve gyűjtőtartályokkal oldják meg. Áoasegyh.íza természeti adott ságai igen jók. E településen, ahol 16 méter mélységben mindenütt található jó ivóvíz, a nádasok állatvilága is változatos. A vörös gémtől, a vadlibától, a vadkacsától, a különböző rovarokig több állatfaj él a védett tciületen. amely yadőri felügyelet alatt áll. Levegőt, vagy talajt szennyező üzem nincs a községben. Bugac legégetőbb gondja, _ hogy az alsó-monostori ásott kutak tize arzénnal szennyezett. Megoldást az jelentene — a nagyközség tanácselnöke szerint —. ha Alsó-Monostor lakossága egy mélyfúrású kútból fogyaszthatna tiszta, egészséges vizet. Addig is azonban célszerű volna a helybelieket írulshonnét — lajtos gépkocsival — ellátni ivóvízzel! Lakitelek, amely látogatott üdülőterület is egyúttal, jól példázza. milyen meghatározó szerepe van a mezőgazdasági nagyüzemnek a környezet védelmében. A Szikra Tsz olyan szarvasmarha-telepet hozott létre 400 állat gondozására, amely környezetvédelmi szempontból is kifogástalan. A higiéniai feltételek jók; a telepen főfoglalkozású állatorvos és állattenyésztő szakemberek dolgoznak. A környezetvédelem feladata településenként más és más. Tiszául póron a levegő javítására évente több ezer facsemetét ültetnek el. Másutt, mint például Orgovánvon. megvizsgálják a tanyai ásott kutak vizét, és szorgalmazzák a 20—25 méter mély fúi ott kutak építését. Hasonlóan a környezet —, s ezzel együtt a lakosok — javára válik a lászló- fnlvi gyakorlat. Ott az úttörők maguk ápolják az iskola melletti közterületet. Részt vesznek a környezet gondozásában a szocialista brigádok és más munkaközösségek is. K — 1 Március 19. és 28. között Budapesten rendezik meg az eszperantó színházak nemzetközi találkozóját. A külföldi és hazai színházi műsoroknak a Radnóti Miklós Színpad ad otthont, a nemzetközi hírű Kalocsay Kálmán műfordító tiszteletére pedig a Magyar Eszperantó Szövetség a Korona Cukrászdában rendez emlékestet március 21-én. A március 19-én este 7 órakor kezdődő díszbemutatón magyar színészek eszperantó nyelven mutatják be Elem János „ön Látta-e már a próféta lábnyomát?” című alkotását. A hivatásos művészek mellett a nemzetközi találkozón pódiumot kap két magyar amatőr együttes is: a kecskeméti megyei művelődési központ Garabonciás Stúdiója, valamint a kispesti Ifjú Gárda Művelődési Ház együttese a Láng Gépgyár művelődési ottonában lép közönség elé. A színházi seregszemle mellett a Magyar Esz. perantó Szövetség március 21-én kirándulást szervez Abaújszán- tőra, Kalocsay Kálmán műfordító szülőfalujába, ahol ünnepségei’ avatják fel a neves alkotó emléktábláját. Amit a gépjármű átírásáról tudni kell Mint ismeretes, 1982. január 1-i hatállyal ismét módosították a közúti közlekedés igazgatásáról szóló BM- rendeletet. Egy része tulajdonképpen nem érinti az állampolgárokat, mert csupán új megfogalmazásról van szó. Célja, hogy — a régebbi módosításoknak megfelelően — élesen elválassza a gépjármű- üzembentartó és a tulajdonos fogalmát. Ha a tulajdonjogban változás történik, az új rendelet éppen azt teszi lehetővé, hogy ezt — az előíH 15 napon belül — nem kell feltétlenül az új tulajdonossal együtt bejelenteni. Elegendő az is, ha a régi tulajdonos (az eladó) a saját lakóhelyén bejelenti a változást, illetve — ni forgalmi engedély esetén — visszaszolgáltatja a forgalmi engedély személyi lapját. Ekkor a rendőrség azonnal átküldi a gépjármű kartonját a vevő lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságoknak, ahol a vevő — ugyancsak 15 napon belül — a vásárlást bizonyító okmányokkal együtt köteles megjelenni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása — ugyancsak január elseje óta — 10 ezer forintos bírság kiszabását eredményezheti. Az előadó megállapította, hogy a közlekedés biztonsága évről évre javul, amelyet kifejez az is, hogy 1980-ban 210, 1981-ben 181 személyi sérüléses közlekedési baleset történt. Kismértékben csökkent a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses esetek száma is. A legtöbb szerencsétlenséget a gyorshajtás után az elsőbbség meg nem adása, a figyelmetlen vezetés, valamint a szabálytalan kanyarodás okozta. Visszatérő gond a járásban az ittas járművezetők magas száma. Ez a múlt évben az összes balesetet okozók közül 21 százalék. Különösen súlyos volt a helyzet a múlt év első felében, amikor 31,5 százalék volt ez az arány. Ennek megállítása, megelőzése céljából szigorították az ellenőrzéseket, s éltek a törvényben biztosított jogukkal, a vezetői engedély bevonásával. A múlt évben majdnem 1000 vezetői engedélyt vontak vissza hosszabb-rövidebb időre. A közlekedési balesetek 63—64 százaléka a lakott területen belül történik, s ebből 39—41 százalék a járási székhelyen következik be. A járásban történt kilenc cserbenhagyásos, illetve segítség- nyújtás elmulasztásos baleset tetteseit felderítették. A helyszínen kiszabott bírság az 1980. évihez viszonyítva több mint 300 ezer forinttal emelkedett, s meghaladta az 1 millió forintot. A megelőző tevékenységet több mint 500 önkéntes rendőr segíti. A járás közúthálózata az elmúlt három évben jelentősen fejlődött, mintegy 25 kilométer új út épült, s 20 kilométer utat korszerűsítettek. így 1981. év végére a szilárd burkolatú utak együttes hossza elérte a 394 kilométert. Ezzel együtt azonban növekedett a gépjárművek száma is. A bajad járásban a forgalomban tartott gépjárművek mennyisége eléri a 25—30 ezret, amely évente ezer- rél nő. Ezenkívül 10 ezer segéd- motoros kerékpár és több mint 30 ezer kerékpár vesz részt a közúti forgalomban. Dr. Tóth Ferenc ezután a járási 'KBT munkájáról szólt. Három községben, négy nagyüzemben önálló közlekedés- biztonsági tanács működik. Nem kevesebb mint 86 előadást tartottak, ahol több mint 4 ezren vettek részt. A szakbizottságok jól látják el feladataikat, jól segítik a megelőző, elemző munkát. Az elnökség elfogadta a beszámolót. Ezt követően Pogány Károly, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója, az értékelő-elemző és forgalomszervező szakbizottság elnöke számolt be a megye múlt évi közlekedésbiztonságának alakulásáról. Gyenes Bertalan a versenyszervező szakbizottság titkára ismertette ezután múlt évi tevékenységüket, majd a járási KBT közötti versenyt értékelte. Ennek alapján az első helyezést Kecskemét szerezte meg Kiskőrös és Kalocsa előtt. Borhamisítók Ugye ismeretes az a régi tréfa a kocsmárosról, aki életének kihunyó pilácsánál nagy titkot bíz a fiúra: „Szőlőből is lehet bort csinálni”. Valamikor ezen nevettek az emberek, ma már szomorú valóság, hogy rendeletnek kell kimondania: „Mustot és bort csak szőlőből lehet előállítani”. Napjainkban főleg Kiskőrösön és környékén terjedt el ez a gazdasági érdekeket, a magyar bor jó hírnevét aláásó tevékenység, főleg a magántermelőknél. Anélkül, hogy ötleteket adnánk, elmondjuk, mi a borhamisítás lényege, azaz mi számít annak. A hamis borok előállításához répacukrot, vizet, borkő- és citromsavat használnak, s ezt nemcsak saját fogyasztásra, de eladásra, közfogyasztásra is szánják. Ez pedig tilos, hiszen az 1970-ben megjelent rendelet ezt nem engedi meg. Úgynevezett törkölybort magánszemély természete- sep előállíthat, de kizárólag csak saját fogyasztásra, s ennek meny- nyisége sem haladhatja meg a házikerti szőlőtermésből nyert must 25 százalékát, illetve a 250 litert. Ugyanakkor seprőtésztából, híg seprőből bort nem szabad készíteni. A gyakorlat azonban mást mutat. Az egyszer préselt szőlő törkölyére öntött cukorszirupból. vízből, borkősavból a termelők a szőlőtermés mustjának többszörösét — olykor több tíz hektolitert — állítanak elő. Hasonlóképpen történik a seprőbor készítése is, amelyek szintén jelentős készletet adnak a gazdának. A tapasztalatok szerint ősz- szei — főleg bortermő vidékeinken — növekszik a cukor és a borkősav felvásárlása. A termelők zöme személy-, de olykor tehergépkocsival szállíttatja el a cukrot, hogy növelje a must cukorfokát. a mennyiséget. vagy éppen törkölybort állítson elő. A termelők talán pontosan nem ismerik a rendeletet, de azért tudják: amit csinálnak törvény- ellenes, szabálytalan. Mégis vállalkoznak rá, keverik a szirupot, a borseprőt, a csigert, a törkölyt, csak azért, hogy nagyobb jövedelemhez jussanak. A bortermelők hangulata a már említett vidéken akkor kezdett romlani, amikor néhány termelő mustjából, borából — némelyik 200 négyszögölről 30 hektolitert „szüretelt” — mintát vettek. Az Országos Borminősítő Intézetben nem volt nehéz megállapítani, hogy hamisítványokról van szó. A hamisított bort természetesen lefoglalták, elkobozták, s előállítóikat felelősségre vonták. Néhányan kétségbe vonták az eljárás jogosságát, arra- való hivatkozással, hogy javítani akartak a minőségen. Viszont a must és a bor előállításánál és kezelésénél csak olyan adalékanyagok használhatók fel. amelyek a szabványoknak megfelelnek, s ez nem áll a kistermelők rendelkezésére. A minőség javítására tett kísérlet nyilvánvaló célja a felvásárlási ár, illetve a mennyiség növelése, azaz a felvásárló szervek becsapása, félrevezetése, jogtalan anyagihaszonszerzés. A rendelet pedig egyértelműen szabályozza: köz- fogyasztásra csak akkor szabad bort értékesíteni, ha az megfelel az előírásoknak, nem hibás, beteg. romlott, hamisított. A hamisítás másik módja — s ez súlyosabban esik latba — a cukorcefre készítése. A cukorcef- • re nem egyéb, mint cukorból, illetve cukor felhasználásával készült olyan cefre, amely alkoholtartalmának legalább 51 százaléka répacukorból származik. A példa kedvéért: ha száz liter mustból 300 liter bort készítenek, akkor a répacukormennyiség nyilván meghaladja az 51 százalékot, s ez már cukorcefrének minősül. Ilyen esetben a hamisítás már olyan mértékű, amely megkérdőjelezi az emberi fogyasztásra való alkalmasságát. Az adó- és büntetési tételei is nagyobbak, mint az előzőekben ismertetett hamisítások esetében. Cukorcefrét — mert ez már nem borhamisítvány — jó néhány kistermelő állított elő, őket természetesen felelősségre vonták, a cukorcefrét pedig lefoglalták. A borhamisítás felfedezése, leleplezése igen nehéz, és bonyolult feladat, mégis küzdeni kell ellene, hiszen a magyar bor jó hírneve erre kötelez. Mondani sem kell, hogy jó néhányan még ezek után isi megpróbálják hamisítani, cukrozni, vizezni a szőlőmustot. vállalva a veszélyt, az elkobzást, a büntetést. Kérdés: érdemes-e? G. G.
