Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 73. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 27. szombat BAJA, KISKŐRÖS, KISKUNHALAS Városi-járási KISZ-bizottságok alakultak Baján, Kiskőrösön és Kiskun­halason tegnap rendkívüli, össze­vont városi-járási KlSZ-küldött- gyűlést tartottak, és városi-járá­si KISZ-bizottságokat alakítot­tak. Ezzel a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség helyi irá­nyítása, felépítése a szervezetet közvetlenül irányító városi-járá­si pártbizottságokéhoz igazodott. Baján, Kiskörösön és Kiskun­halason azonos napirend szerint tanácskoztak a fiatalok. Előbb tájékoztatót (hallgattak meg a KISZ X. kongresszusa óta vég­zett munkáról, majd döntöttek a városi-járási testületek megalakí­tásáról, ezek személyi összetéte­léről. A bajai értekezlet munkájában Cráner Gyula, a KISZ Bács-Kis- kun megyei Bizottságának élső titkára, Léhnert László, a KISZ KB megyei instruktora, Pignicz- ki Zoltán, a megyei pártbizott­ság munkatársa; a kiskőrösi gyű­lésen Bata Zsuzsanna, a KISZ megyei bizottságának titkára, Jávor János, az MSZMP KB me­gyei instruktora. Szalóki József­A magyar—szovjet kulturális együttműködés 1982-es jegyző­könyvét írta alá pénteken Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Jurij Ba­rabás, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese. A jegyzőkönyv az idei rendez­vényeket rögzíti, egyebek között színházak, előadóművészek ven­dégszereplését, kiállítások rende­zését. művészeti versenyeken va­ló részvételt irányoz elő, mind a Szovjetunióban, mind Magyaror­szágon. Hazai kulturális életünk is sok­rétűen mutatkozik be az idén a Szovjetunióban, ősszel a Szovjet­unióban vendégszerepei a Víg­színház társulata, és hangver­né, a megyei pártbizottság mun­katársa; a kiskunhalasi gyűlésen dr. Dombóvári Ottó, a KISZ me­gyei bizottságának titkára és Tóth István, a megyei pártbizott­ság munkatársa vett részt. Meg­hívást kaptak a tanácskozásokra a városi-járási pártbizottságok vezetői, a városi tanácsok és a járási hivatalok képviselői. A fiatalok titkos szavazással választották meg a városi-járási KISZ-bizottságokat, a pénzügyi ellenőrző bizottságokat; első ülé­sükön e testületek titkárt, illetve elnököt választottak. A KISZ tizenhét tagú Bajai városi-járási Bizottsága titkára Szabó István lett. A tizenöt fős kiskunhalasi városi-járási KISZ- bizottság titkárává Szabó Endrét választották. A tizenöt tagú kis­kőrösi városi-járási KlSZ-bizott- ság titkári funkciójába Takács Gábor került. A város-járási pénzügyi ellenőrző bizottság el­nöke Kiskunhalason Ambrus At­tila, Baján Marton Ibolya, Kis­kőrösön pedig Székely Erzsébet. senykörútra érkezik a Liszt Fe­renc Kamarazenekar is. Népmű­vészetünket ezúttal a mezőköves­diek képviselik — kiállításukat Leningrádban rendezik meg. Ki­emelkedő jelentőségűek a Kodály- évfordulóval kapcsolatos rendez­vények. Magyar és szovjet művészek részt vesznek a különböző művé­szeti versenyeken is: így a Csaj­kovszkij Nemzetközi Zenei Ver­senynek éppúgy lesz magyar részt­vevője, mint ahogy szovjet éne­kesek érkeznek majd Budapest­re az Erkel-, illetve a Kodály- énékversenyre. A két ország Bar­tók- és Kodály-kutatói közös sze­mináriumot tartanak az idén. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar. tott. Határozatot hozott a ha­zánk felszabadulásának 37. év­fordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről; továb­bá bírákat mentett, fel és vá­lasztott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folya. matban levő kérdéseket tárgyalt. (MTI) Egy GELKA nem csinál nyarat t. oldal Parlamenti beszélgetések >. oldal A rádió és tv jövő heti műsora !-«. oldal • Tudomány—technika ro­vatunkban, a 4. oldalon a léghajók gyakorlati alkal­mazásáról írunk abból az alkalomból, hogy a kecs­keméti 9-es számú Volán Vállalat nemrég alakult szakosztályának első hő­légballonja hamarosan re­pülni fog. Vasárnaptól előbbre járnak az órák Vasárnap, március 28-án kez­dődik az idén a .nyári időszámí­tás, s ennek megfelelően vasár­napra virradó éjszaka 0 órakor előbbre toljuk az óra mutatóját .1 órára. A nyári időszámítás 183 napig tart; szeptember 26-án éj­szaka 1 órakor állítjuk vissza a mutatókat 0 órára. A meghosszabbított nappalok­kal elsősorban világítási áramot takarítunk .meg, mégpedig olyat, amit már nem a széntüzelésű, hanem főként az olajfűtésű erő­művek termelnek. Az előző két év tapasztalatai szerint az idén is mintegy 130 millió kilowattóra villamosenergia-meg takarítással számol a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt. Ez a „nyereség” az ország másfél napi viilamosener- gia-fogyasztásának felel meg, amit csúcsidőben, tehát lámpa­gyújtás után kellene szolgáltat­ni, s ezért a hazai szénnél jóval értékesebb szénhidrogénnel mű­ködő erőműgép-egységeket is üzembe kellene helyezni. Európában az idén — Jugo­szlávia kivételével — va'lameny- nyi ország hasznosítja a nyári időszámítás energiamegtakarítá­si lehetőségeit, bár a kezdés idő­pontjában van némi eltérés. Mint minden évben, a Szovjetunióban április 1-én, Romániában pedig április 4-én igazítják előbbre az órákat. A nyári időszámításnak (megfelelően egyeztették a vasút és más tömegközlekedési eszkö­zök nemzetközi, sok helyen pe­dig belföldi menetrendjeit is. Így a MÁV kiadta az 1981—82. évi hivatalos menetrend 3. számú pótlékát, amely negyven oldalon sorolja fel tételesen a nemzetkö­zi járatok és egyúttal az ötnapos munkahéttel összehangolva, a belföldi vonatok menetrendi vál­tozásait. A pályaudvarokon és az utazási irodákban díjtalanul kapják meg ezt a pótfüzetet az érdekeltek, a hivatalos menet­rendkönyvből levágott utalvány­szelvény ellenében. A Volán-au­tóbuszok és a MAHART-személy- ihajók menetrendjében megjelölt időpontok nem változnak, a MALÉV nyári menetrendje pedig a nyári időszámítással egyidőben, tehát vasárnap lép érvénybe. Francia vendégek Kecskeméten Pénteken Kecskemétre látogatott Maurice Blaizeau, a Magyar— Francia Baráti Társaság főtitkára és André Puyet, a társaság titká­ra. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium képviselőinek társa­ságában érkezett vendégeket dr. Mező Mihály, Kecskemét város Ta. nácsának elnöke fogadta a tanácsházán, s rövid tájékoztatót adott a megyeszékhelyről. A vendégek ezután látogatást tettek a Szórakaté- nusz Játszóházban, a Naiv Művészek Múzeumában (képünkön), meg­tekintették a Michelangelo-galériát és a Bozsó-gyűjteményt. Délután lovasbemutatót néztek meg, az esti órákban pedig visszautaztak Bu­dapestre. Magyar—szovjet kulturális együttműködés Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parla­mentben a közművelődési tör­vény végrehajtásáról szóló beszá­moló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi üléssza­ka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. A tanácskozás második napján jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi (Ellenőr­ző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek több vezető­je és tagja fogiáit helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitot­ta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek .megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtá­sáról szóló művelődési miniszte­ri beszámoló vitájában .további felszólalások következtek. Felszólalt Gyulavári Pál (Bé­kés m.), Nagy Pálné (Zala m.), Dési Zoltánná (Budapest), Ko­vács Ibolya (Borsod m.), Szalai Istvánná (Vas m,), Csornai Zol­tánná (Budapest), Klenovics Im­re (Somogy m.) és Káli Ferenc (Fejér m.). Több képviselő nem jelentke­zett felszólalásra, így Pozsgay Imre művelődési miniszter vála­szolt a vitában elhangzottakra. Kiemelte a munkások véleményét tolmácsoló felszólalásokat, hang­súlyozva; az elhangzott vélemé­nyek, tapasztalatok némileg mó­dosították azt a nézetet, hogy a szemléletváltozás nem terjedt túl az intézmények, az értelmiség, a pártmunkások körén. Az iskola és a közművelődés együttműkö­désének fontosságát hangsúlyo­zó véleményekre reagálva leszö­gezte: a kapcsolat lényege az, hogy csak abban az országban lehet jó a közművelődés, ahol jó az iskola. A továbbiakban elmon­dotta ; egyetlen, a vitában elhang­zott észrevétel, javaslat, kritikai megjegyzés sem marad válasz nélkül, erre az is biztosíték, hogy a kormány ellenőrzi a Művelődési Minisztérium e területen végzett munkáját. Befejezésül Pozsgay Imre .kér­te, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját. Határozathozatal következett; az országgyűlés a művelődési- .mi­niszternek az 1976. évi V. tor*.-, vény végrehajtásáról szóló be­számolóját jóváhagyólag tudo­másul vette. Végül képviselői interpelláció következett: Bánáti Gézáné Pest megyei képviselő interpellációjá­ra Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vá­laszolt. A választ az országgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka, — amelynek második napján felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját. (MTI) Hazalátogattak a politikai főiskola hallgatói Az MSZMP Politikai Főiskoláján har­mincötén képviselik Bács-Kiskunt: tizenöten a nappali, húszán pedig a levelező tagoza­ton tanulnak. Harmincötöket és az őket be­iskolázó pártszervezetek vezetőit hívták ösz- sze tegnap délután a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságára, ahol a párt- és tömegszervezeti osztály első alkalommal rendezett ilyen jellegű találkozót. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára tájékoztatta a főiskolásokat Bács-Kis- kunnak a legutóbbi időben elért eredmé­nyeiről, a fejlesztési elképzelésekről, a párt­élet időszerű kérdéseiről. Szót kért és ka­pott a Politikai Főiskola tanulmányi rektor­helyettese, dr. Molnár János, aki a hallga­tók előmeneteléről mondta el véleményét. Az elvtársi találkozó a Helvéciái Állami Gazdaságban folytatódott, ahol a mezőgazda- sági nagyüzem pártszervezetének munkáját tanulmányozták a hazalátogató diákok. 1 Múlatni az időt Kóstolgatom a régies kife­jezést: jó ízű. Múlatni az időt. Nem elfecsérelni semmirekel­lőn, agyonütni unatkozva, nem. Múlatni, azaz eltölteni valahol, valakivel vagy vala­kikkel, de mindenekelőtt kitöl­teni valahogy, lehetőleg em ber, hez méltó tartalommal —szá­momra ezt üzeni a szókapcso­lat. Általánosságban is és úgy is, mint a „szórakozni, kikap­csolódni” szinonimája. Kisvárosi mellékutcákban nőttem fel, ahol nyári, kora őszi délutánokon, végezvén a kertben a locsolással, kiültünk nagyanyámmal a küszöbre, az utcai műkőlépcsőre. Bámész­kodni, szomszédokkal, ismerős járókelőkkel diskurálni. Min­denféle híreket szerezni, s a legváltozatosabb személyi vi­szonylatokban tárgyalni ki a dolgokat, a világ folyását. Mai eszemmel úgy mondanám: kö­zösségi, társasági életet éltünk, a nyilvánosság e sajátosan de­mokratikus fórumán. Követ­kezésképp: bőséges szabad időnkben a lehető leghaszno­sabb elfoglaltságot választot­tuk magunknak. Evekkel ezelőtt a hajósi pin­cefaluban hallottam egy idős sváb vincellértől: náluk, meg apáiknál a szőlő, a bor, a présház soha sem a jobb meg­élhetést, az anyagi gyarapo­dást szolgálta. Hanem munka után, ünnepeken-hétvégeken a családi, vagy még szélesebb körű kvaterkázásokat. „Ma nálam, holnap nálad” alapon, „annyi a megbeszélni való, és oly ritkán találkozunk" jelszó­val. Pedig akkoriban még ... „Ö, azok a régi szép idők! Szüléink még ráértek az ilyesmire, s ha kellett, meg is adták a módját, kedvük sze­rint” — derül emlékeimen, el­hárítva az ultipartira szóló in­vitálást, vasárnap is fóliasát­raihoz igyekvő negyven év körüli barátom. No igen, azok a szép idők ■.. Bezzeg mos­tanság, amikor 'az ötnapos munkahét, a dupla pihenőnap, a megnövekedett szabadság a sláger, nyomtatott és sugár­zott sajtóban egyaránt. Sőt: amikar millióknak végre konk­rét, jól érzékelhető valóság is már; meghatározója egy mi­nőségében más, újfajta élet­módnak — rendnek. Miként a szakmai fogáso­kat, a jószág- és háztartást, a gyermeknevelést, s annyi min­dent még, úgy ezt is — böl­csen múlatni az időt — illett volna megtanulnunk elődeink­től. Avagy: illene; ha még nem késő. S ezt kivételesen tényleg a szórakozásra, a la­zításra értem. És igaznak ér­zem akkor is, ha közülük so­kan és sűrűn eljártak búcsú­ba, templomba, vurstliba, s az ivóba is, és csak nagyon kevesen és elvétve jutottak el színházba, moziba, könyvtár­ba, kultúrotthonba. Azért többről van itt szó, mint a közelmúlt hagyomá­nyai, kellemes összejövetelei iránt táplált nosztalgiáról. Kü­lönböző szintű és erősségű ér­zelmi kötődéseink múlhatnak rosszul értelmezett kikapcso­lódási vágyainkon-igényein­ken, valamint a kielégítésük­re spontán kínálkozó, zsib- basztó, elernyesztő „program­jainkon”. Mire gondolok? Mindenekelőtt az első számú magyar népbetegségre, a tévé­hipnózisra, de az összes, ál­landóan oithon, ugyanazon négy-, hat-, vagy nyolcszem­közt „zajló” élvezetre (lásd: olvasás, lemezhallgatás, ke­resztrejtvény-fejtés, barkácso­lás stb.) is. Félreértés ne essék: nem állítom, hogy ez utóbbiak az életünk megrontói. Ellenkező­leg. Rendszeresen és nagy szükség van rájuk, akárcsak a színház-, mozi- és hangver­seny-látogatásra, az utazásra, kirándulásra, a hasznos hob­bira és így tovább. De ne ve­zessenek, nem vezethetnek zárkózottsághoz, elidegenedés­hez, emberi kapcsolataink, ro­koni, baráti stb. nexusaink elsekélyesedéséhez, sorvadá­sához. Atomtempójú, gépies és zi­lált korunkban minden eddi­ginél fontosabb — mondhatni: létérdek —, hogy megálljunk néha egy-egy szóra, hogy meg­keressük egymást, hogy ne fe­lejtsük el szépen, okosan, együtt múlatni az időt, hisz — mekkora közhely, mégis mi­lyen igaz! — az ember társas lény. Jussanak hát eszünkbe időnként a meghitt hangulatú klubok, cimboráink folyton esedékes meghívói, a kártya­partik, a pinceszerek, a kol­lektív víkendek, az ilyen­olyan összeröffenések, a csak­átugrottunk-már-dumálni- egyet lehetőségek. Nem kerülnek sokba, pénz­be se, fáradságba se, ám an­nál komolyabb a tét, annál szegényebbek lehetünk nélkü­lük. Kell-e bizonygatni, miért?! Kutas! Ferenc T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom