Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő. Számottevő csapadék való­színűleg nem lesz, de keleten egy-két helyen átfutó zápor lehet. Az északnyugati szél Időnként megerősö­dik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —1 és plusz 4, legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénteken 10 és IS fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 72. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 26. péntek ELŐKÉSZÜLETEK A RAKTÁRGONDOK ENYHÍTÉSÉRE Üjabb gabonatárolók • Előrehaladt már a megyeszékhelyen létesülő koncentrátumgyár építkezése. A betonsilókból automatikusan kerül majd a takarmány- gabona feldolgozásra. A gabonaprogram végrehajtása egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdasági ösztönzés hatására az elmúlt ősszel a me­zőgazdasági nagyüzemek több kalászost vetettek, mint az előző esztendőben. Ebből következik, hogy ha az időjárás közbe nem szól, a megyében is több tízezer tonnával nagyobb mennyiségű terményt szükséges biztonságba helyezni a be­takarítás során. Erre már most fel kell készülni, hiszen köz­ismert, hogy évről évre visszatérő gond a raktárhiány. A megyei gabonaipar az V. ötéves terv időszakában a fej­lesztésre szánt pénzeszközök je­lentős részét a tárolási lehetősé­gek kibővítésére költötte. Ennek során 54 ezer 500 tonna termény befogadására alkalmas új rak­tárt épített 212 millió forint be­ruházással. Ezzel teljesítette ter­vét. A fejlesztések ellenére azon­ban a tárolási gondok nem csök­kentek. hiszen az elmúlt években a mezőgazdasági termelés hektá­ronkénti hozama számottevően emelkedett. Tehát a tervidőszak végén változatlanul küzdöttek a terményelhelyezés problémáival. A vállalat kereste a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel és el­(Folytatás a 2. oldalon.) NAPIRENDEN A SZALVAY MIHÁLY MUNKÁSŐRSZÁZAD MUNKÁJA Ülést tartott a kecskeméti pártbizottság Tegnap délután dr. Kőrös Gás­pár első titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Kecskemét városi Bizott­sága. A testület ülésén részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancs­noka, és Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megye- székhely pártbizottsága első na­pirendi pontként — kibővített ülésen — a Szalvay Mihály mun- kásőrszázad tevékenységéről, to­vábbi feladatairól készült jelen­tést tárgyalta meg. Ezt követően saját munkastílusáról és egyéb, a szervezeti élet témakörébe tarto­zó kérdésekről tájékozódott, dön­tött. Üjvári Ferenc, városi mun- kásőr-parancsnok fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesz­téshez, majd Fekete László, a városi pártbizottság titkára is­mertette a végrehajtó bizottság értékelését. Fölszólalt a testületi vitában — többek között — Gyurász Mihály alapító munkás­őr, akinek családjában többen is vállalták önként a néphatalom fegyveres szolgálatát. Bitó Ist­ván, a városi-járási rendőrkapi­tányság vezetője, Berta Pál kon­zervgyári munkásőr és Csikász Jáno.s társadalmi parancsnok­helyettes egyaránt elismerő hang­súllyal szóltak a negyedszázada alakult fegyveres testület Szalvay Mihály nevét viselő munkájáról. Borbély Sándor országos parancs­nok felszólalásában arról beszélt, hogy a Munkásőrség nem szakít­ható el — és ki — a magyar való­ságból; működése visszatükrözi, hogy milyen befolyása van az emberek körében a pártnak. Leg­fontosabb jellemzője, hogy közös­séget formál, közösséget teremt; a Munkásőrségben nem az szá­mít, hogy kinek milyen végzett­sége van, hogy akadnak-e befo­lyásos barátai, csupán az, hogy nehéz helyzetekben ógaz ember­ként állja-e meg a helyét... Egy mondat végezetül a városi pártbizottság által jóváhagyott előterjesztés összegzéséből: „Az állomány erkölcsileg, politikailag szilárd, a munkásőrök maguké­nak vallják, hirdetik a párt po­litikáját, megvalósításának cse­lekvő részesei.” MEGKEZDŐDÖTT A TAVASZI ÜLÉSSZAK Jogalkotásunk és közművelődésünk az országgyűlés napirendjén Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülés­szakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és' igazságügyi bizottsága tudo­másul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bi­zottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képvi­selő igazolását. Az országgyűlés az országos választási el­nökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula ország- gyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysoro­zatát: I I. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelő­désről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy­miniszter emelkedett szólásra. DR. MARK ÓJA IMRE BESZÁMOLÓJA: Korszerűsödnek a jogi alapok Az igazságügy-miniszter beve­zetőben szólt történelmünk leg­utóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szo­cialista törvényesség helyreállí­tása, megszilárdítása és fejlesz­tése érdekében. Szocialista jogrendünk a leg­utóbbi igazságügy-miniszteri be­számoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalaku­láson ment keresztül — mondot­ta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvénye­sítését. Az egyik meghatározó je­lentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demok­ratizmusának növelése, közigaz­gatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt E törekvés szolgálatában olyan nagy fontos­ságú törvényhozási aktusokra ke­rült sor, mint az Alkotmány 1972. évi módosítása, a tanácsokról szóló törvény megalkotása, az államigazgatási eljárás szabályai­nak korszerűsítése, vagy a köz­érdekű bejelentésekről, javasla­tokról és panaszokról szóló tör­vény megalkotása. Az egyik meghatározó jelentő­ségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratiz­musának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevé­kenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakiban többek között olyan fontos kér­désekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer töké­letesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló ga­ranciarendszer továbbfejleszté­se. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsíté­sére irányuló munka. A bűnüldö­zést és igazságszolgáltatást ille­tően szintén további jelentős té­mák kerülnek napirendre. ezen belül az emberi jogok kér­déséről szólva kijelentette: a Ma­gyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos min­den, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azok­hoz a legtöbb esetben olyan tő­kés országokat megelőzve csatla­koztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jo­gunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályoz­za az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi sza­bályozások normái. Az emberi jo­gok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és követ­kezetes. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése A másik nagy jelentőségű po­litikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésé­nek elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek meg­újítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a mi­niszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jo­gi szabályozások közül a legna­gyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoz­nak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezek­hez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszkö­zök kimunkálásával. Dr. Markója Imre az állampol­gári jogok érvényesüléséről, s sága 1976-ban a magyar jogalko­tás történetében először hozott olyan együttes állásfoglalást, amely iránymutatást adott társa­dalmi és szakmai viták céljára és lebonyolításának módjára. Az ál­lásfoglalás megjelenését követően mind több törvénytervezetet vi­tattak meg széles körben, s e vi­tákról elmondható, hogy eddig is nagyban segítették a törvény- előkészítőket és a törvényhozókat a többségében színvonalas jog­szabályok létrehozásában. A jogszabályok társadalmi vi­tája egyébként nemcsak a jogal­kotás folyamatát támogathatja, hanem a tudatformálás, a jog- propaganda egyik fontos eszkö­zévé is válhat, s ezzel elősegítheti a törvényesség, az önkéntes jog­követés fokozott érvényesülését. A túlszabályozás megszüntetése A túlszabályozásról szólva rá­mutatott: a hatályos magyar jog­anyag valóban terjedelmes; ez azonban még nem jelent feltét­lenül túlszabályozottságot. Első­sorban szemléletbeli problémák­ról van szó. Egyesek a jog sze­repét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. A jogi túlszabályozás okai kö­zé tartozik a bizalom és a fele­lősségvállalás esetenkénti hiánya is. A hatóságok gyakran nem bíznak abban, hogy az állampol­gárokat jogon kívüli eszközökkel is lehet helyes magatartásra ösz­tönözni. A felsőbb szervek sok­szor bizalmatlanok az irányításuk alatt álló helyi szervek tevékeny­ségét illetően, nem bíznak kel­lően abban, hogy azok önállóan is tudnak gondolkozni és csele­kedni, a központi állami akaratot értelmezni és érvényesíteni. Az alsóbb szervek viszont nem egy­szer kényelmességből, vagy óva­tosságból tartózkodnak az önálló cselekvéstől, a felelősség vállalá­sától, s ilyenkor jogszabályért, központi intézkedésért kiáltanak. A jogszabályi, a hatósági előírá­sok özöne mindezt ékesen bizo­nyítja. Azt is megemlítette a minisz­ter: a túlszabályozottság fokozza, a jogalkalmazást pedig nehezíti, hogy az irányító szervek igen nagy számban bocsájtanak ki kü­lönböző jogi jellegű állásfoglalá­sokat. Ezzel szinte áttekinthetet­lenné válik az alkalmazandó jogi anyag. A helyzet megszüntetésé­re hozott határozatot ebben az évben a Minisztertanács, s előír­ta. hogy ezentúl csak háromféle iránymutatást lehet kiadni: elvi állásfoglalást a jogszabályok ér­telmezésére; irányelvet, amely ajánlást ad valamely jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszereire, a jogalkalmazásban követendő elvekre; s tájékoztató formájában lehet közzétenni olyan tényeket, adatokat, ame­lyeket a végrehajtásért felelős szerveknek feladataik teljesítésé­hez ismerniük kell. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszün­tetésében, a joganyag rendezésé­ben és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok kor­szerű számítógépes nyilvántartá­si rendszerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszá­molóját vita követte. Elsőként Antalffy György (Csongrád m.), az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára a napirendi bizottsági előadója szólalt fel. Ez­után dr. Nezvál Ferenc (Budapest 11. vk.), Rendi Tiborné (Győr- Sopron m.), Klabuzai Miklós (So­mogy m.), Sándor Dezső (Borsod m.) felszólalása következett. Több'’ felszólaló nem jelentkezett, így a vitát az ülés elnöke lezárta, s ismét megadta a szót az igazság­ügy-miniszternek. aki válaszolt a felvetett kérdésekre. Ezután ha­tározathozatal következett: az or­szággyűlés az igazságügy-minisz­ternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jó­váhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága is határo­zatot hozott a beszámoló jóváha­gyásáról. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — Pozs- gay Imre művelődési miniszter számolt be a közművelődésről szó­ló 1976. évi V. törvény végrehaj- ( tásáról. POZSGAY IMRE BESZÉDE: Központi kérdés a minőség A törvényalkotás demokratizmusa A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagy­arányú kodifikációs reformmun­kával megteremtjük a fejlett szo­cialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogsza­bály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva min­denekelőtt az országgyűlés tör­vényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bi­zottságaiban elhangzott javasla­tokkal, hogy fontos társadalom- politikai, vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásai­val, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek, és az ezekkel kapcsolatos véle­ményeiket, javaslataikat elmond­hassák. Az országgyűlés szerepének fo­kozása mellett — folytatta a mi­niszter — a jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusa fejlesztésének egy másik nagy le­hetősége a fontosabb jogszabály- tervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnök­sége és a KISZ KB intéző bizott* Bevezetőjében arról szólt a művelődési miniszter, hogy az 1976-ban megalkotott^ közművelő­dési törvény időszerű maradt a megváltozott nemzetközi légkör és gazdasági helyzet ellenére. Sőt, amikor a gazdasági fejlődés központi kérdésévé a minőség válik a mennyiséggel szemben, a minőség fejlesztése minden szin­ten megköveteli a kultúra fej­lesztését is. így azok az okok. amelyek a törvény meghozatalát szükségessé tették, ma még erő­teljesebben érvényesülnek. Az időszak eredményeiről szól­va kijelentette: érezhető fejlődést sikerült elérni elsősorban a mi­nőségben és abban a szemlélet- váltásban, amelyben a lakosság mind szélesebb rétegei ismerik fel a kultúra jelentőségét. A mű­velődni akarók a legtöbb műfaj­ban többet, jobbat, gazdagabbat, nagyobb választékot kapnak, mint annak előtte. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni a gondokat is. A műveltség és művelődési tevékenységek társa­dalmi eloszlásának szerkezetében nem sikerült gyökeres változást elérni. Magyarán: nem sikerült számottevően szélesíteni a műve­lődés különböző formáiba bevont rétegek arányát. Változott az irányítási rendszer Az elmúlt években az alapmű­veltség megszerzése és fejleszté­se. a politikai ismeretek gyara­pítása. a közéletben való részvé­tel, valamint a közreműködés a termelés tpdati feltételeinek megteremtéseiben, s az ösztönzés a szabad idő hasznos eltöltésére, mind azt a célt szolgálta, hogy az élet minden területén — az íz­lésben, az életmódban, a szoká­sokban — tovább gyarapodjanak a szocialista vonások. Megállapította a miniszter, hogy a törvény és a párthatáro­zat hatására jelentősen változott a közművelődés irányítási rend­szere is. E folyamat fontos té­nyezői a vállalatoknál, intézmé­nyekben, szövetkezetekben, tár­sadalmi szervezetekben megala­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom