Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE TASKENTBEN AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 71. szám Ám: 1,40 Ft 1983. március 25. csütörtök A béke feltétele Ázsiában a kölcsönös bizalom Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunió ázsiai politikájáról, ezen belül az Indiával, Japánnal és Kínával ki­alakított viszonyról szólt részletesen szerdai taskenti beszédében Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára azon az Ünnepségen mondott beszédet, amelyen Uzbegisztánnak a mezőgazdaság fejlesztésében, ezen belül a gyapottermesztés növelésében elért eredmé­nyeiért átnyújtotta a Lenin-rendet. Brezsnyev rámutatott: a Szov­jetunió sikeresen fejleszti együtt­működését Mongóliával, Viet­nammal és a földrész többi test­véri szocialista országával, vala­mint a népi Afganisztánnal. A Szovjetunió és India több mint negyedszázada munkálko­dik aktívan és fáradhatatlanul baráti együttműködésének fej-« lesztésén és együttműködésén. E téren sokat értünk már el. Né­peinket ma mélyreható, erős szá­lak kapcsolják össze a gazdaság, a tudomány, a kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmi-politikai rendszerünk eltérő. együttműködésünk, de ez koránt­sem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pe­dig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, amelyet külső erők hoz­tak létre, olyanok, akiknek kevés közük van országaink érdekeihez. Szeretnék kitörölni a japán nép emlékezetéből az'élmúlt év­tizedek kedvező tapasztalatát, a Szovjetunióval kialakított növek­vő és gyümölcsöző együttműkö­dés tapasztalatát is. (Folytatás a 2. oldalon.) Jószomszédi kapcsolatokat Japánnal • A Bácsalmási Állami Gazda­ság vetőmagüzemében minden előkészület megtörtént a ta­vaszra. Képünkön az utolsó fémzárolt napraforgótételeket rakják fel a szállító jármüvek­re. Egy hónappal a vetésidő előtt a BNB valamennyi part­nere megkapta a napraforgó­vetőmagot. A termelési rend­szer és a gazdaság eredményei­ről részletesebben szólunk la­punk 4. oldalán, az Akik vállal­ják a kockázatot című írásunk­ban. Magyar pártküldöttség utazott a Vietnami Kommunista Párt kongresszusára A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizott­ságának meghívására Maróthy Lászlónak, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével szerdán reggel eluta­zott Hanoiba a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, hogy részt vegyen a Vietnami Kommu­nista Párt március 27-én nyíló V. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Berecz Frigyes és Szűcs Fe­renc, a Központi Bizottság tagjai és Varga József, hazánknak a Vietnami Szocialista Köztársaságba akkreditált nagykövete. (MTI) Púja Frigyes Malaysiában Púja Frigyes külügyminiszter szerdán megérke­zett délkelet-ázsiai útjának első állomására, a Ma­laysiái Államszövetség fővárosába, Kuala Lum­purba. Púja Frigyest a repülőtéren Mohammad Ghazali Bin Saíie malaysiai külügyminiszter fo­gadta. A nap folyamán a két külügyminiszter meg­kezdte a hivatalos tárgyalásokat. Az eszmecserén jelen volt Debreceni István, a Magyar Népköztár­saság Kuala Lumpur-i nagykövete. Kuala Lumpur repülőterén Púja Frigyes rögtön­zött sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kér­déseire. Elmondotta, hogy Magyarország és Ma­laysia kapcsolata inaik történetében ez az első al­kalom, hogy külügyminiszteri látogatásra kerül sor. Az eszmecsere eredményeként a magyar fél azt várja, hogy kapcsolataink tovább bővülnek mind politikai, mind pedig gazdasági téren. A küszöbön­álló tárgyalásokon — mondotta a magyar külügy­miniszter — a kétoldalú kapcsolatok áttekintése mellett szó lesz a feszültségekkel terhes délkelet­ázsiai térség problémáiról is. RÉSZKÖZGYŰLÉST TARTOTT A GITR Homokhasznosítási kísérletek Ötödik évét kezdte a megyében a Gabona- és Iparinövények Ter­melési Kendszere (GITR), amelyhez kezdetben két gazdaság 555 hek­tárral, a múlt év végén már 35 szövetkezet 43 ezer 835 hektárral csatlakozott. Jelentős területen, 24 ezer hektáron a rendszer techno­lógiájával termelik a kalászos gabonát, de ezenkívül számottevő még a kukorica nyolcezer, az olajosnövények és a cukorrépa 3—3 ezer hektáron végzett termelésirányítása. A tegnap Kecskeméten meg­tartott részközgyűlésen a Bács- Kiskun megyei' partnergazdasá­goknak Bozsik Zoltán rendszer­igazgató számolt be a GITR ta­valyi munkájáról. Ma .már az or­szág negyedik legnagyobb terü­letű termelési rendszere, Kelet- Magyarország térségében 183 partnerük 387 ezer hektár terü­letén segítik a termelést. Több vonatkozásban — a hozamok, a gazdaságosság, a vetésszerkezet kialakítása, a technológia adap­tálása, a gépbeszerzés — előre­lépett a rendszer. Figyelemre méltó a szervizhálózat fejleszté­se. A hibafeltárást, gépjavítást önköltségi áron, óránként 68 fo­rintért végzik, ami csaknem har­mada az országos átlagtarifának'. A rendszer partnerei tavaly 14 millió forintot fizettek szakta­nácsadási díjként, azonban a termékek értékesítési árréséből 35 millió, nyereségként hétmillió, talajvizsgálati díjtérítés és kü­lönböző kedvezményekből ötmil­lió, összesen 47 millió forintot juttattak vissza a gazdaságok­nak. A GITR megyei alközpontjá­nak vezetője, Németh Zoltán ar­ról beszélt, hogy a területnöve­lést elsősorban a már rendszer­ben lévő gazdaság teljes növény­sorának bevonásával kívánják elérni. Ezt partnereiknek is ked­vező, mivel így jelentős költség- kedveziményben részesülnek. Ta­valy az olajosmagvak termelé­sét és forgalmazását partnereik megelégedésére végezték, a 4290 tonna termésnek több, mint felét saját raktáraikban helyezték el, így a magvak értékesítése gyors és zökkenőmentes volt. A közvet­len áruátadás lehetőségét kihasz­nálva a nagykereskedelmi árrést a partnereknek adták át, ezért tonnánként 400 forinttal többet kaptak a hivatalos árnál termé­keikért a GITR taggazdaságai. A megyei partnerek közül a fel- sőszentiiváni tsz érte el a legna­gyobb terméseredményeket: bú­zából hat, napraforgóból 2,8, cu­korrépából 53,4 tonna hektáron­kénti hozamokkal. Az utóbbi adat azt is jelenti, hogy 8,34 tonna cukrot termeltek hektáronként, amely országosan is kiemelkedő. A Mátravidéki Cukorgyárak ál­tal kezdeményezett versenyben a felsőszentiváni tsz első helye­zést ért el. A múlt évben nem sikerült al­katrészraktárai kialakítani Kecs­keméten, amit ebben a félévben pótolnak. Az idei feladatok kö­zött szerepel még a szervizszol­gáltatás fokozása és kiterjeszté­se: elvégzik a növényvédő gépek műszeres bemérését, javítását; a partnereiknek beszerzett négy magyar culkorrépa-betakarító gép garanciális szervizét Újabb erő- és munkagépek vásárlásához pe­dig hitelt nyújt a rendszer. To­vább bővítik a közvetlen keres­kedelmi forgalmazást. Törekvé­sük, hogy a taggazdaságaik ol­csóbban és gyorsabban jussanak gépekhez, vegyszerekhez. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Szűr­szabó Dénes elismeréssel szólt a GITR és a kecskeméti alköz­pont munkájáról, amelyet külö­nösen a kedvezőtlen adottságú gazdaságok eredményesebb ter­melése érdekében végeznek. A fejlődéshez a táblaméretre érvé­nyes technológia általánossá té­tele, valamint a három évvel ez­előtt elkezdett homokhasznosítási kísérletek folytatása jelentősen hozzájárulhat. Ez utóbbi mun­kához nagy reményeket fűznek a megye vezetői, és szeretnék, ha e téren is konkrét eredményeket érne el a termelési rendszer. Cs. I. Kitűnő játékkal győztek az osztrákok Ausztria — Magyarország 3:2 (1:0) Népstadion. 45 000 néző, v.: Sostarics (jugoszláv). Góllövők: Krankl, Schaohner, Hattenberger, illetve Váradi Nyi­lasi. Az osztrákok kezdeményeztek veszélyesen. Nem jöttek be a ma-> gyár kényszerítő átadások, gyor­san kiderült, hogy az osztrák vé­delem jól áll a lábán, felkészült a magyar taktikára. Kellemetlen meglepetések so­rát éltük át. A 30. percben még sikerült átvészelni az osztrák tá­madást, Krankl már három vé­dőt is maga mögött hagyott, amikor Sallai önfeláldozóan sze­relte. de aztán két perccel ké­sőbb vezetéshez jutott a vendég­csapat. Hintermaier látványos ke­resztlabdával Jarát futtatta, a nemzetközi, hírű játékos a bal szélről pontosan ívelt a felfutó Krankl elé, akinek fejesét Mé­száros még csak meg sem próbál­hatta védeni (1:0). Alig három perccel később Rab hibáját ki­használva az osztrák csapat mo­torja. Schachner vágtatott a magyar kapu felé. még szeren­cse, hogy izgalmában elbotlott, a labda könnyen Mészárosé lett. És következett a közönség fricskája, a lelátóról zúgó „Ébresztő, éb­resztő!” Viharos magyar támadásokkal indult a második félidő, mégis az osztrákok szerezték meg második, bravúros góljukat a 49. percben, Schachner a 16-os vonalán kö­zépre kanyarodott és fél fordulat­tal óriási bombát küldött a bal felső sarokba (2:0). Két perc múl­va jött a harmadik osztrák gól. Hattenberger néhány lépés után, 20 m-ről középről a bal alsó sa­rokba lőtt (3:0). Óriási technikai és erőnléti fölényben játszottak a vendégek. Az osztrákok időnként iskolajátákot mutattak be, a ma­gyar csapat csupán Martos 15 m-es lövésével veszélyeztetett, de Koncilia biztosan védett. A 62. percben az osztrák kapu­tól 25 m-es szabadrúgáshoz jutott a magyar válogatott. Váradi fu­tott a labdának, és a bal alsó sarokba lőtt, úgy. hogy a labda a sorfalat is érintette (3:1). A 63. percben Kiss jött be az indiszpo­nált Tóth helyett és Sallai vette át a balhátvéd szerepkörét. A 70. percben egy hosszan előrevágott labdát Nyilasi az ellenfél 16-osán belül látványos mozdulattal maga elé tett — az osztrákok kezezést reklamáltak — majd 7 m-ről a bal sarokba lőtt (3:2). Hatalmas küzdelem folyt a pá­lyán. Az eddig magabiztos oszt­rák védelem egyre gyakrabban ingott meg. A hajrában a közönség fergeteges biztatása mellett szin­te állandóan a vendégek 16-osán belül pattogott a labda. A 125. Magyarország—Ausztria válogatott mérkőzés kissé ízelítőt adott abból, hogy milyen mérkő­zések, milyen izgalmak válhatok majd a spanyolországi döntőben. A két szomszédos ország örökké kiszámíthatatlan találkozóiból ezúttal a vendég legénység ke­rült ki győztesként, éspedig az el­ső hatvan percben nyújtott kitű­nő teljesítményével, amikor a ma­gyar válogatott szinte a padlóra kényszerült. A magyar csapat az utolsó félórában feltámadt és mindent megtett azért, hogy csökkentse a mérkőzés gólará­nyát, s a végén csaknem kiegyen­lített. A svéd oktatási miniszter látogatása • A svéd vendégeket dr. Gajdócsi István fogadta a megyei tanács székházában. Pozsgay Im­re művelődé­si miniszter meghívására, több pedagó­giai szakem­ber kíséreté­ben, hétfő óta hazánkban tar­tózkodik Vila Tillander, a svéd kormány közoktatási mi­nisztere. A vendégek teg­nap Hanga Mária minisz­terhelyettes társaságában Kecskemétre látogattak, hogy megismerjék az itteni oktatási tapasztalatokat. Délelőtt fél tízkor dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket, és tájé­koztatta őket Bács-Kiskun tár­sadalmi-gazdasági helyzetéről, eredményeiről, sajátosságairól. Beszélt az iparosítás hatásáról, a sokarcú mezőgazdaság átalakulá­sáról, a megye lakosságának tár­sadalmi átrétegződéséröl. Szó­lott arról is, hogy növekvő ex­portunkban szerepe van a svéd— magyar kapcsolatoknak. Az oktatási hálózatról adott vázlatos képiét dr. Major Imre tanácselnök-helyettes. Ismertet­te az iskolahálózat bővítésére irá­nyuló törekvéseket, a körzetesí­téssel és a korszerűsítéssel kap­csolatos eredményeket. Elmond­ta, hogy a legutóbbi három évti­zed alatt nálunk a beiskolázás gyakorlatilag teljessé vált, s im­már a tanulók kilencvennyolc százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Hangsúlyozta: csakis akkor lehet örülni igazán a po­zitív változásnak, ha figyelembe vesszük, hogy néhány évtizeddel ezelőtt mekkora gondot okozott e tájon is az analfabétizmus, va­lamint az iskolahálózat szétapró­zottsága. Beszámolt az elnökhe­lyettes az óvodai ellátottság, az iskola-előkészítés eredményeiről is. ELmondta többek között, hogy míg három évtizeddel ezelőtt a három—hatéves gyermekeknek csupán egynegyede járhatott óvo­dába, addig ma már minden tíz kisgyerek közül kilenc élvezheti a gyermekintézmények áldásait. Az eszmecsere során Ulla Til- lander miniszter asszony elmond­ta, hogy már eddig is sokat hal­lottak a magyarországi oktatási törekvésekről és eredményekről. Hangsúlyozta, ihogy a két ország között ilyen tekintetben megle­hetősen sok a hasonlóság. A svéd vendégek ezután házi­gazdáik társaságában ismerked­tek Kecskeméttel, s a város mű­velődési intézményeivel. Elláto­gattak a Kodály Zoltán nevét vi­selő ének-zenéi iskolába, ahol láthatták a nagy zeneszerző és zenepedagógus módszereinek, el­képzelésének a gyakorlati meg­valósítását. Utána többek között a Naiv Művészek Múzeumával, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézettel és a Szórakaténusz Já­tékházzal ismerkedtek meg, majd visszautaztak a fővárosba. V. M. Mérleg, tanulságokkal Megyénk huszonhárom ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetében az elmúlt évben az árbevétel 95,5 száza­lékát a kereskedelem és a ven­déglátás adta. Munkájuk meg­ítélésében érthetően nagy sze­repet játszik, hogy milyen színvonalon tettek eleget ma­gukra vállalt kötelezettségük­nek, és a vásárlónak közöm­bös, hogy gazdaságosan-e vagy sem. A fogyasztási szövetkezet tagjának azonban — me­gyénkben megközelítőleg min­den negyedik felnőtt lakos ide tartozik — a nyereség az ér­deke. A nehezedő gazdasági körül­mények, s ezen belül a keres­kedelem súlyosbodó gondjai az utóbbi években kiélezték az ellátás színvonala és a gazda­ságosság közötti ellentmondá­sokat. Nem véletlen tehát, hogy a februárban megkezdő­dött és március 23-án véget ért küldöttgyűlések, amelyeken a múlt évi tevékenységről és az idei tervekről számoltak be a szövetkezetek vezetői a tag­ságnak, némileg eltértek az ed­dig megszokottaktól. Mindenekelőtt abban, hogy bár a korábbiakhoz hasonlóan megyénkben egyetlen fogyasz­tási szövetkezet sem zárta vesz­teséggel a múlt évet, az árbe­vétel 8,4 százalékos növekedé­sével szemben a nyereség az előző esztendeit sem érte el. Már az 1980-as adatok ösz- szesítése arra utalt, hogy a ke­reskedelemben szerényebbek a nyereségben kifejeződő ered­mények, mint más tevékenysé­gekben, az áfészek azonban nem tudtak kellő rugalmas­sággal, gyorsasággal alkalmaz­kodni a megváltozott követel­ményekhez. Bár számos -jó kezdeményezés történt, foly­tatva a mezőgazdasági termék­felvásárlás és -értékesítés ha­gyományait, több ipari és szol­gáltató szakcsoport is létrejött, ezek még nem tudták ellensú­lyozni az egyéb tevékenységek termelési értékének mérséklő­dését. Néhány helyen ugyanis — például Baján a húskombi­nát belépése miatt — tudato­san vissza kelteit fejleszteni az élelmiszeripart. Az idei tervekben tehát az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap az általános jelleg erősí­tése. Ez korántsem jelenti azonban, hogy az általános fo~; gyasztási és értékesítő szövet­kezetek a jövőben nem kíván­nak fokozott figyelmet fordí­tani a politikai közhangulatot befolyásoló alapellátásra. Hi­szen ha így lenne, megkérdője­leznék azt a tevékenységet, ami működésükben a legna­gyobb arányú, ami annak ide­jén létrejöttüket indokolta. Lehet viszont a kereskede­lemben is takarékoskodni a munkaerővel, az energiával, a szállítási költségekkel, és az igényeknek megfelelőbb áru- beszerzéssel csökkenteni az elfekvő készletet, s növelni a forgási sebességet. Ilyen és ehhez hasonló tervekről, elkép­zelésekről az idei küldöttgyű­léseken nemcsak a szövetkeze­tek vezetői szóltak, hanem a tagság képviselői is. Korábban ezeken a fórumo­kon — illetőleg azt megelőző részközgyűléseken — legfel­jebb azt sérelmezték a tagok, ha szikkadt volt a kenyér, szű­kös a választék, vagy esetleg udvariatlan valamelyik eladó. Kétségtelenül javult a keres­kedelmi munka színvonala — ez tükröződött a küldöttgyűlé­seken elhangzottakból —, a mostani más jellegű aktivitás azonban nem magyarázható csupán ezzel. A múlt évben a fogyasztási szövetkezeti tagok száma meg­közelítőleg tizenhatezerrel, anyagi hozzájárulásuk pedig csaknem tizenhétmillió fo­rinttal növekedett. Szorítóak a gazdasági körülmények, a ta­gok, mint vásárlók megértik, hogy a gazdaságosság minden eddiginél fontosabbá vált. A két érdeknek azonban nem fel­tétlenül kell ütköznie-egymás­sal, s tulajdonosi jogaikat gya­korolva szdmos nasznos javas­latot tettek az ellentmondások áthidalására. összegezve az idei küldött- gyűlések tapasztalatait, úgy tűnik, míg néhány évvel ez­előtt jogos volt az aggodalom, hogy a szövetkezet és a tagság kapcsolata már-már formális­sá válik, most megváltozott a helyzet. A szövetkezetek csak­nem 9 és fél milliárd forintos árbevételük 6,3 százalékos és 270 millió forintos nyereségük 7,8 százalékos növelését tűzték ki az idén célul. E tervek meg­valósításában nem közömbös, hogy támaszkodni tudnak a ta­gok mindenre kiterjedő, hoz­záértő véleményére és anyagi segítségére. Kovács Klára Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kapcso­latunk, kölcsönös együttműködé­sünk lenne, ha kölcsönös biza­lom állna fenn. Igaz, ma is van kölcsönösen előnyös gazdasági J . '

Next

/
Oldalképek
Tartalom