Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 53. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 4. csütörtök Borhamisítók S. old *4 Nem konzerválunk semmit I. oldal A csávolyiak találmánya 4. oldal Pályaválasztó fiatalok Tiszakécskén 5. oldal Legyen-e műjégpálya Kecskeméten? S. oldal TELEK, FUVARKEDVEZMÉNY, KÖLCSÖN Lakásépítési támogatás fiataloknak KORSZERŰ, OLCSÓ, ENERGIATAKARÉKOS BERUHÁZÁSOK • Ezerkettőszáz férőhellyel bővítik a bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezet sertéstelepét. Itt épül a CCM-rendszerü tároló Is. A jelenlegi központi lakásépítési támogatások köztudottan különbséget tesznek a települések, az építkezési formák között, valamint aszerint, hogy a leendő lakástulajdonos az állami vagy a szövetkezeti szektorban dolgozik-e. Megyénk mező- gazdasági nagyüzemei többféle módon igyekeznek ezeken a hátrányokon enyhíteni. Annál is inkább, mivel a tsz- tagok nyugdíjkorhatárának leszállítása óta a munkából kiválók felgyorsulásával nem tart lépést a fiatalok visszaáramlása a mezőgazdaságba. Ma a tsz-ek- ben dolgozó 21—35 éves korosztályból kerül ki a jól képzett szí kmunkósok és termelésirány í lók többsége, alapvető érdeke tehát a gazdaságoknak, hogy letelepítésük segítségével megtartsa őket. Báes-Kiskun megyében minden mezőgazdasági szövetkezet támogatja valamilyen formában a fiatalok lakásépítkezését. A korábbi évekhez hasonlóan általános a fuvarkedvezmény, illetőleg az építőipari gépek kölcsönzése. amelyeknek pénzre átszámított értéke 6—20 ezer fount között van, a szállítási költségektől függően. A mezőgazda- sági földterületek hasznosítására vonatkozó rendeletek szigorodása óta a tsz-ekben csökkent az ingyenes vagy kedvezményes telekjuttatás. Ennek gátja azonban gyakran csak a hosszadalmas ügyintézés miatti félelem. Míg a korábbi években a szüleik telkén építkező fiatalok inkább pénzbeli támogatást kértek volna, részben a bevándorlók számának növekedése, részben a telkek árának emelkedése miatt most ellenkező az igény. Különösen érvényes ez például Lakiteleken és Sükösdön. Az utóbbi településen a szövetkezet a közel nyolcvanezer forint értékű közművesített telket három év alatt letörlesztendő ötezer forintos áron adja. A sükösdi Nfcájus 1. Tsz azon kevesek közé tartozik, amelyben jelenleg valamennyi jelentkező kap házhelyet. A termelőszövetkezetek lakás- építési 'alapjukat egyébként a fejlesztési vagy felosztható részesedési alapjuk terhére képezhetik. Ebből adódik, hogy erre csak az eredményesen gazdálkodó szövetkezeteknek van lehetőségük. A kamatmentes kölcsön összege változó, egyénenként a lakiteleki Szikra Tsz-ben 20 ezer, a mélykúti Lenin Tsz-ben 40 ezer, a felsőszentiváni szövetkezetben 50 ezer forinttal támogatják a fiatalokat. Az utóbbi kiemelkedően magas, általában az előző két értékhez hasonló ösz- szeget adnak egy-egy személynek a tsz-ek. Az eredményesen gazdálkodó szövetkezetek általában a lakásépítés segítésének valamennyi formáját alkalmazzák. Mivel azonban a jelentkezők száma itt a legmagasabb, rendszerint csak egyféle kedvezményben részesülhetnek az igénylők. A vissza nem térítendő támogatás igen ritka, elterjedését akadályozza, hogy ez a pénz csak a béralap terhére képezhető. K. K. KÖNYVTÁRFEJLESZTÉS Eredmények Fülöpszálláson, Imrehegyen, gondok Kecskeméten, Kiskunfélegyházán Felmérés készült Bács-Kiskun megye tanácsi könyvtárainak helyzetéről, az 1981. évi munkájukról. A statisztikai összehasonlító adatok összességében azt mutatják, hogy jelentősen javultak e fontos intézményhálózat működési feltételei. Ez persze nem jelenti, hogy helyenként nincsenek még sürgős, megoldásra váró problémák, gondok. A megye háromszáznegyvenöt tanácsi könyvtárában tavaly egymillió nyolcszázharmincnyolc ezerre — több mint nyolc százalékkal — nőtt a kölcsönözhető kötetek száma. Könyvvásárlásra csaknem hatmillió forintot költöttek. Emelkedett a látogatók, az olvasók száma, s így természetesen a kölcsönzött kötetek mennyisége. Az eredmények a könyvtárosok jobb szervező munkájának köszönhetők. s annak, hogy a megyei tanács távlati könyvtárfejlesztési programjának 1973. évi meghirdetése óta a múlt esztendő volt a legeredményesebb időszak. Elkészült a Keceli Nevelési Központ első épülete, melyben 760 négyzetméter alapterületen kapott helyet a nagyközségi és az iskolai könyvtár. Fülöpszál- láson felújították, korszerűsítették e közművelődési intézményt, Imrehegyen klubkönyvtárat adtak át. Kerekegyházán pedig bővítették a könyvtárat. Figyelemre méltó eredmény, hogy tovább javultak a könyvtárak és az oktatási intézmények kapcsolatai, s kialakulóban van a tantervekhez kapcsolódó könyvtári foglalkozások rendszere. A kecskeméti gyermekkönyvtár kezdeményezésére keresik azokat a lehetőségeket, módszereket, melyekkel a legeredményesebben kapcsolódhatnak be az iskolai oktató-nevelő munkába. E program megvalósítását segíti egyebek között a kiskunfélegyházi, a kalocsai és a kiskőrösi gyermekkönyvtár, a bácsalmási, jánoshalmi, kunszentmiklósi intézmény. Gyermekek számára szervezték. szervezik a könyvtári rendezvények többségét. Ezek száma az utóbbi időben megnőve* kedett. Tavaly például Kalocsán 142, Kiskőrösön 130, Kiskunfél- egyházán 108, Kiskunmajsa nagyközségben ugyancsak 108, a bajai járás településein 1192 könyvtári gyermekfoglalkozásra került sor. Óvodásoknak sok meseórát, dia- és keskenyfilm-vetítést rendeztek, s gyermekklubok működnek sok intézményben. A fakultációs oktatásban résztvevő középiskolai. tanulóknak egyebek között könyv- és könyvtárhasználati foglalkozásokat szerveztek, s szerveznek ezután is. Kecskeméten a tanévkezdés óta több mint tizenöt alkalommal tartottak ilyen jellegű bemutatót. A kiskőrösi gimnazisták, rendszeresen, hetenként egyszer felkeresik a városi könyvtárat. Kecskeméten és néhány más helyen az ifjú történelembarátok körének ad otthont, s az „Olvasó ifjúságért” vetélkedő résztvevőinek felkészülését segítik a könyvtárak. Sorolhatnánk tovább az eredményeket. Ám a könyvtári hálózatról alkotott jelenlegi kép csak akkor lehet teljesebb, ha a problémákról is ejtünk néhány szót. A legnagyobb gondot a bajai, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi intézmények elégtelen alapterülete jelenti. Ráadásul a bajai városi könyvtár úgynevezett kölcsönző terme életveszélyessé vált, szükségmegoldásokhoz kellett folyamodni. A bajai könyvtár tizenhét délszláv nemzetiségi község lakóit is ellátja anyanyelvi olvasnivalóval. Gond viszont, hogy változatlanul akadozik a könyvellátás. R. M. Az AGROBER együttműködése mezőgazdasági nagyüzemekkel A közelmúltban értékelték a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházó Vállalat megyei kirendeltségének szakemberei az elmúlt évi munkát és megvitatták a további teendőket. Az AGROBER.nek, mint szolgáltató intézménynek mérlegét az határozza meg, hogy miként alakul a mezőgazdaság fejlődése, milyen anyagi alapokkal rendelkeznek az üzemek. Az elmúlt esztendőben mintegy 350 millió forint értékű beruházást terveztek. Ezenkívül 625 millió forint értékű létesítmény fejeződött be az AGROBER bonyolításában. A sokféle tervezés közül érdemes megemlíteni azt a nagyszabású komplex meliorációs munkát előkészítő dokumentációt, amely a tiszamenti termelőszövetkezeteket érinti, és több 10 ezer hektárra vonatkozik. A teljes talajjavításra való törekvés azért is figyelemre méltó, mert összefügg azzal a népgazdasági célkitűzéssel, hogy minden talpalatnyi . földet hasznosítani kell. Ilyen meggondolások alapján készült el a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet 5000 hektárra vonatkozó földhasznosítási alapokmánya, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet 7800 hektárnyi területet hasznosító elképzelése, a keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet 2500 hektárt érintő meliorációs alapokmánya. Elkészült az AGROBER bonyolításában számos létesítmény. Ezek közül említsük meg a megyei növényvédő állomást, amely 54 millió forintba került, a katy- mári Egyetértés Termelőszövetkezet sertéstelepét, amelynek 33 százalékos bővítése 34,5 millió tjoA sezegnjaq sojuuoj Az AGROBER megyei kirendeltsége több megállapodást kötött mezőgazdasági nagyüzemekkel, intézményekkel, vállalatokkal. Ezekben a szerződésekben vállalja a tervező, hogy korszerű, olcsó, energiatakarékos technológiát alkalmaz, c-sttleg a partner ajánlása alapján. Főként hazai gyártású gépeket, berendezéseket tervez a létesítményekbe, a köny- nyebb beszerzés és a kisebb költség érdekében. Eesetenként soron kívül készíti el a tervet. Figyelmet érdemel az az együttműködés, amely a Kalocsa környéki Agráripari Egyesüléssel alakult ki. Ez a megállapodás érinti a taggazdaságokat is. Így tervezték a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetnek a 432 férőhelyes szakosított tehenészeti telepét, a Kalocsai Állami Gazdaság 260 hektáros halastavát, a foktői Béke Termelőszövetkezet sertéstelepének rekonstrukcióját. Ehhez még kísérleti berendezés is épül a keletkező híg trágya komposztálására. A bácsborsodi Rákóczi Termelőszövetkezettel kialakult együttműködés eredménye, hogy sokkal gyorsabban készültek . el a sertéstelep bővítésére vonatkozó tervdokumentációk. A telepet 1200 férőhellyel növelik, és ezenkívül energiatakarékos terménytárolót is terveznek. Ez az úgynevezett CCM-rendszerű módszer nem más mint a kukorica csőzúzalé- kának nedves állapotban történő tárolási technológiája. Beton- tárnok között, fólia alatt tárolják a terményt. Tehát nem kell raktárt építeni. A keletkező gázok tartósítják a csőzúzalékot. A következő évekr^ a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 230 millió forint értékű szarvasmarha-istálló építésére igényeltek terveket. A sertéstartó gazdaságok csaknem 54 ezer férőhellyel szándékoznak növelni a hízótelepeket. A juhtenyésztés fejlődését bizonyítja, hogy 34 gazdaság — ebből 33 termelőszövetkezet — épít hodályokat, több mint 67 ezer férőhellyel. Negyven gazdaság tárolót létesít' 110 ezer tonna termény elhelyezésére. Sok üzem gépműhelyt tervez, amelyben a lakosságnak is végez javításokat. Az igények bizonyítják, hogy a szigorúbb gazdasági követelmények mellett is igyekeznek a gazdaságok megvalósítani azokat a beruházásokat, amelyek feltétlenül szükségesek további fejlődésükhöz. K. S.-m ■;> Pályaválasztás A szülő féltett kincse a gyermek. Az igazi anyák és apák nem szűnő szeretettel, védő gondoskodással törődnek csemetéikkel, akiket a széltől is óvnak. S ha nem is mindenkiben az óvodás és kisiskolás korban; ám a nyolcadik általánost megelőzően egyre többször és egyre sürgetőbben felmerül a kérdés: mi legyen a fiatal további sorsa; merre, hová kerüljön a továbbiakban? S ez nem egyszerűen csak beszédtéma a családokban, de sokszor az otthoni perpatvar előidézője is. Mert gyakran mást akar a gyermek, mint a szülő vagy a pedagógus. És a szakemberek pályairányítási, pályaválasztást segítő igyekezete bizonyítja: vannak társadalmi szintű igények, elvárások is. A kérdést ez tovább bonyolítja. Sőt meglehetősen gyakran nehezíti. Hiszen az egyéni elképzeléseket — olykor megalapozatlan álmokat — nem éppen könnyű összeegyeztetni a nagyközösségi tervekkel, az adott szintű társadalmi-gazdasági építőmunkával. Nos, éppen ezért, mivel ennyire bonyolult a téma, óriási feladat hárul mindazokra, akik valamilyen formában . a fiatalok pályaválasztási törekvéseit segítik. (Erről írunk lapunk 5. oldalán.) Országszerte — Bács-Kis- kunban is — vannak célravezető módszerek ilyen tekintetben. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai évek óta sok-sok munkáhely- lyel, intézménnyel, társadalmi szervezettel fogtak össze. Tevékenységük fő vonalába tartozik az egyes szakinak és munkahelyek megismertetése és megszerettetése. A tanácskozások, felvilágosító előadások, bemutatók, csoportos látogatások stb. együttesen éreztették is a hatásukat. Mint ahogyan a szemléletes kiadványok, s a propaganda más eszközei is. A párt- és tanácsi szervek, az iskolák és más művelődési intézmények is igyekeztek közreműködni a cél érdekében: hogy minél több fiatal találja meg a neki legmegfelelőbb helyet az életben. De sajnos, sok még a visszahúzó erő, az akadályozó tényező. Hogy melyek ezek? Csak néhányat sorolunk fel ezúttal. Túlontúl a szülői — sokszor hiúságra alapozott — vágyálom érvényesül. Kísértenek a régi előítéletek, s ezért hangzik el a vésztjósló mondat még mindig: „Ha nem igyekszel, odaadlak szakmunkástanulónak!" Mintha ez büntetés lenne annak, aki szíve vágya szerint műszerész vagy virágkertész akarna lenni! Ezzel függ össze az a törekvés, hogy akár kell, akár lehet, akár nem, a gyereknek diploma legyen a i.kezében. Ide sorolható, hogy a kelleténél többet engednek a szülők, a fiatalok romantikus elképzelésének megalapozatlan törekvésének. Igaz: nehéz eldönteni, hogy hol a határ a szülői-pedagógusi orientáló törekvés és a jövő felnőttjeinek sajátos elképzelése között. Ki dönti el, hogy milyen mértékben vegyük komolyan az ifjonti nekirugaszkodást, a nagyot akaró vágyat? Ezen csak az segít, ha a gyermeket sokoldalúan ismerik azok, akik sorsáért is felelősek. De ez nem elég: ismerni kell a lehetőségeket is, az egyes szakmákat, munkaköröket. Ennek birtokában lehet csakis eredményes a pályaválasztást segítő törekvés. Semmi sem lehet lehangolóbb egy osztályfőnök számára, mintha az öt- vagy tízéves találkozón kiderül: volt tanítványainak többsége időközben hátat fordított a valamikor (általa is segített, szorgalmazott) szakmájának. A szülőkre ez még fokozottan vonatkozik. Egyformán nagy hát a felelősség. V. M. # A megyei könyvtár olvasószobája.
