Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás estig: nyugaton változóan felhős, máshol túlnyomóan derült idő várható. Csapadék nem valószínű. A változó irányú szél időnként megélénkül. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1 és mínusz 6 fok között, a leg­magasabb nappali hőmérséklet 8 és 12 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 70. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 24. szerda Osztják a nyereséget a megye üzemei Ezekben a hetekben gyakorta ülésez­nek a vállalati bizalmitestületek, szö­vetkezeti küldöttgyűlések. A feladat: az előző évről szóló beszámolók s az idei tervek — köztük a jövedelem­politikai elképzelések — megtárgyalá­sa. A téma természeténél fogva nagy érdeklődésre tarthat számot. Ki tudja hányszor hangzik el a kérdés: lesz-e nyereség és mennyi? Mostanra ez már sehol sem kétséges: ahol volt miből, ott már kifizették, vagy rövidesen ki­fizetik a részesedést. Találomra kér­deztük meg három város egy-egy üze­mének vezetőit: mi volt (lesz) a borí­tékban. Az elsők között fizetett nyere­ségrészesedést dolgozóinak a BRG kecskeméti magnetofongyára. Volt miből, mert a gyári ered­mény csaknem 20 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. — Alaprészesedésre kétmillió- hatszázezer, a törzsgárda jutal­mazására egymillió-hatszázezer forintot fizettünk ki — tájékoz­tat Járomi Gyula főkönyvelő. — Alaprészesedésként az éves ke­resetük 4 százalékát kapták meg a dolgozók. S bár a szorzószám tavaly is ennyi volt. a felhasznált összeg az idén egymillióval több az el­múlt évinél, hiszen időközben emelkedtek a számfejtés alapját képező keresetek, s gyarapodott a törzsgárda. A nyereségrészese- sedést és a hűségjutalmat is tar­talmazó borítékban átlagosan három és fél heti munkabérüknek megfelelő összeget vittek haza a dolgozók. Kiskunfélegyházán, a Vi 11a- mosszigetelő és Műanyaggyár kettes számú gyárában is jó hír­rel fogadott az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára, Juhász István. A vállalat 116 milliósra tervezett nyereségét 29 millióval haladta túl. így az elmúlt évi 2,2 millióval szemben 3 millió forin­tot osztanak fel. — Nyolcnapi átlagbérnek fe­lel meg á nyereségrészesedés ösz- szege, amely alapnyereségből, hűségjutalomból és egyéni juta­lomból tevődik össze — mondja Juhász István. — Ez tavaly 6,4 nap volt. A kiskunfélegyházi gyárban, 9 A BItG kecskeméti gyárában szovjet megrendelésre a napok­ban készült el az egymilliomo- dik magnetofonmechanikai egy­ség. ! amely 53 millióval járult hozzá a vállalati nyereséghez, ezekben a napokban fizetik ki a részese­dést. Ám a Villamosszigetelő és Műanyaggyár budapesti és vidé­ki gyáraiban nem osztják fel a teljes, rendelkezésre álló össze­get. Mintegy 2,9 millió forintot arra tartalékolnak, hogy április 1-től 5,5 százalékos alapbér-fej­lesztést eszközölhessenek a válla­latnál. A kalocsai Asztalos-, Építő- és Elektromos Ipari Szövetkezet 16 milliós nyereséget tervezett 1981 - re. Az árbevétel négymilliós túl­teljesítése mellett, a kívánatosnál alacsonyabb létszámmal is sike­rült teljesíteni a tervet. Ezért a vezetőség a szövetkezeti küldött- gyűléssel egyetértésben úgy dön­tött, hogy 220 ezer forintot a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok jutalmazására fordíta­nak. ' — Ötszáztól ötezer forintig ter­jedő jutalomban részesítjük a szövetkezetnél régóta jól dolgozó törzsgárdatagokat — említi meg Vass Béla elnök. S. B. Lázár György látogatása Tolna megyében Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Tolna me­gyébe érkezett. Délután Szek- szárdon, az MSZMP székházá­ban. a megye vezetőinek társa­ságában K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta Tolna megye politikai, társadal­mi és gazdasági helyzetéről, fej­lesztésének további feladatairól. Az eszmecserén különösen sok szó esett a megye felgyorsult fej­lődéséről. Ennek jellemzéseként elmondták a megye vezetői, hogy a hatvanas években ebben a me­gyében nem egészen tízmilliárd forintot költöttek beruházásokra, a hetvenes években viszont már ennek több, mint az ötszörösét. A megye lakói közül jelenleg több mint harmincötezren dolgoznak az iparban, körülbelül ötször any- nyian, mint a felszabadulás ide­jén. A fejlesztési programok egyik kiemelkedő ténye, eredménye a már működő szekszárdi húskom­binát. Ez az ország egyik legkor­szerűbb élelmiszeripari üzeme. Készítményeinek jelentős részét exportálja. Nemcsak a megyé­nek, az országnak is büszkesége a Pakson épülő első magyar atomerőmű, amelynek első egysé­ge idén kezdi meg a villamos energia termelését. A változáshoz tartozik egyebek között az is, hogy míg 1960-ban egy városa volt a megyének, Szekszárd, azóta három település — Dombóvár, Bonyhád, Paks — kapott városi rangot. A tájékoz­tató kitért arra is, hogy a gyara­podás sűrített bizonyos fajta gon­dokat is, különösen a lakásellátás területén szeretnének javulást el­érni. A Minisztertanács elnöke szer­dán elsősorban a megye iparával ismerkedett. (MTI) Bács-Kiskun és Krím Kalocsa és a hőtárolós kályha Múltról, jelenről, jövőről, a bajai tanácsnál Sport TAVASZODIK (Straszer András felvétele) Lesz elegendő műtrágya és növényvédő szer Továbbra is gondot okoz az alkatrészhiány Január elsejével a trösztök megszűnésével új helyzetbe kerültek a megyei AGROKER vállalatok. A korábbi nehézkesnek mondható ke. reskedelmet fel kell hogy váltsa egy közös vevő—eladó érdekeltségű értékesítés. Á nagy tavaszi kampány előtt Mormer Miklóstól, a Bács'Kiskun megyei AGROKER Vállalat igaz­gatójától kaptunk tájékoztatást. Megtudtuk, hogy az igényeknek megfelelő nagy készlettel rendel­keznek az AGROKER-telepek. A 850 millió forintos eszközérték­ből csak a növényvédő szereké meghaladja a 360 millió forintot. A nagy készlet nem csupán pénz­kérdés, hanem technikai gond is. Éppen ezért a következő években raktárakkal, anyagmozgató gé­pek beszerzésével fel kell erre készülni az AGROKER-telepek- nek. Bács-Kiskun megye adottságá­ból ered. hogy a homokos vidé­keken jól alkalmazható MTZ traktorokból nagyobb a kereslet, rhint az ország más területein. Évente 400—420 traktort értéke­sített a mezőgazdasági ellátó vál­lalat. Sajnos, az idén nem vár­nak többet 150-nél, így jelentős hiánnyal számolhatunk a piacon. Annak bizonyítására, hogy ez mennyire így lesz, egy adat: röp­ke fél óra alatt kétszer keresték az igazgatót telefonon abban a reményben, hogy a közös gazda­ság számára juttat majd MTZ traktort. A nagy teljesítményű erőgé­pekből nem lesz hiány az idén. A szovjet T—150-es mellett kész­leteznek K—701-es típusú trak­tort is. Ez utóbbi teljesítménye 300 lóerő felett van. Raktároznak Rába 245-öst és Rába—-Steiger 250-es erőgépeket is. Három év után végre kapott a megye 10 darab E—512-es kom­bájnt. Az NDK-ból származó be­takarító gépekre itt azért van nagy szükség, mert a homokon sok helyütt nem termelnek hek­táronként 40 mázsa gabonánál többet, tehát elegendő az 5 kg-os dobáteresztő-képességű NDK- kombájn, nincs szükség a 11 kg- os, méregdrága Claas domináto- rokra. Továbbra is gondot jelent a kistraktorellátás. Jóllehet ezer darabot is el tudnának adni éven­te, de a nagy kereslet ellenére 300-nál többet beszerezni nem tudtak. Az öntözés csak intenzív kul­túráknál eredményes. Lehet, hogy ezzel magyarázható: vá­lasztékban és mennyiségben meg­felelő készletek várják a vásárol­ni szándékozó gazdaságokat. m Az USK szőlőművelő gépcsalád egysegei is kaphatók a megyei AGROKER Vállalat telepén. Az idén értékesítenek először HTM típusú, saját csőrlővel ren­delkező, korszerű öntözőberende­zéseket. Az első berendezéseket a szabadszállási Lenin Termelőszö­vetkezetben várják. A vállalat 4—500-féle növényvédő szert for­galmaz. Az igazgató tájékoztatása szerint a gyomirtó szerekből és a gombaölő szerekből még a tava­lyinál is jobb lesz az ellátás. Gondoltak a háztáji gazdaságok­ra: csak gombaölő szerből kis csomagolásban 14. fajta kapható. Évente 500 ezer tonna műtrá­gyát forgalmaznak. Ennek jelen­tős hányadát kedvezményes ak­cióban előre kihelyezték a gazda­ságokba. Megnőtt az igény a kis adagú műtrágyák iránt. En-? is* felkészültek. 5 —10 kilogrammos zsákokban kapható a boltokban. A forgalmazásnak továbbra is krónikus pontja az alkatrészellá­tás. Némileg csökkentik a fe­szültséget a hazai előállítók. Tud­ni kell azonban azt, hogy alak­hűség szerint nem lehet gyártani a nagy igénybevételnek kitett alap-alkatrészeket, mert azok az edzés hiánya, vagy gyengébb anyagminőség miatt néhány nap alatt tönkremennek. Jó híreket is hallottunk az al­katrészellátást illetően. A kis­kunhalasi Vörös Október Terme­lőszövetkezetnél például elvállal­ták a generátorok, dinamók, ön­indítók és feszültségszabályozók főjavítását. A BKR, a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer pedig a mező- gazdasági gépeket szállító né­met céggel márkaszervizre kötött megállapodást. Sőt, úgynevezett konszignációs raktárt is létrehoz­nak. Ez várhatóan jelentősen ja­vítja majd a Bács-Kiskunban használt NDK gyártmányú beren­dezések alkatrészellátását. Sz. P. M. Természetes tulajdonosi ér­zéssel valljuk magunkénak. Járművel, vagy gyalogosan közlekedünk rajta• munkába menet és hazafelé azon. visz az utunk; hurcolkodni, költöz­ködni se lehetne nélküle; jár­dája fiatalé, idősebbé, a baba­kocsit toló anyáé egyaránt. El nem vehető. Át nem ruházha­tó. Áruba nem bocsátható. Köztulajdon. Nincs más közhasználatúb b térség az utcáknál, utaknál, a tereknél, parkoknál, játszóte­reknél, az árkádoknál és a városok múltját idéző, sajátos hangulatú műemléki udvarok­nál, közöknél. Senki se cso­dálkozzék tehát azon, hogy a legtöbb vita, nézeteltérés, nemegyszer viszálykodás is ezekhez a térségekhez kapcso­lódik. Nézzük csak! Megvan a lakás. Működik a felvonó. A hatodik emeletről lejövet. pár lépésnyire ott az ABC. Tételezzük föl — hiszen van rá okunk —, hogy a kö­zelben találunk szolgáltatókat, éttermet és hírlappavilont az aznapi friss újsággal. Kedvün­ket szegi azonban, hogy be­csülni való életviszonyaink közepette mennyi a kitaposott park, a járdára dobott papír­zsebkendő, és a nyakon tört sörösüveg, hogyan szemetel menet közben gyalogjáró és autós, egyáltalán, milyen fe­gyelmezetlen sok ember, ami­kor az utcára lép! Néhol még tavalyi hulladé­kot sodor magával a szél. Va­lószínű, hogy már nem soká­ig, mert lesz valaki, vagy lesz­nek valakik, akik végül is együvé gyűjtik. De ki állja útját az egyszerű nagytakarí­tással meg nem forditható ár­tó szándéknak, amely az idén is — már nemegyszer — ott­hagyta durva, áruló nyomát az utcán?! Az utcán, amelyen nemcsak szemetelnek, de értékeiből el is vesznek egyesek. Egy pad az út mentén, vagy a parkban le­het bármilyen erős, egy év alatt — ha felelőtlen szemé­lyek bitorolják — tünkremegy. Egy helyen rózsatöveket ültet­tek. És mi történt velük? Ki­taposták mind, mert története­sen ott lehetett legkönnyebben átvágni a közeli autóbusz-meg­állóhoz. Egy egész utca felhá­borodását váltotta ki, amikor az egyik ház előtt reggelre de­rékon törve találtak két, ta­valy ültetett platáncsemetét. A közelben elmozdított villany- karó-betonaljazat, a felborí­tott szemetesedények és a jár­dán szétzúzott sörösüvegek semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy ott az éjszaka ga­rázdák jártak. Ok a bosszankodásra? Hogy­ne volna, hiszen az emberek — a fát nevelő lakók — ilyen és hasonló esetekben állampolgá­ri, tulajdonosi mivoltukban ér­zik magukat megkárosítottnak. És jogosan! Az utcán azt kérdezte vala­ki, hol vannak most a karsza­lagos parkőr bácsik? Volt, aki gyakoribb rendőri intézkedést sürgetett a közterületi rongá­lok, szemetelők ellen. „Ahol szükséges, a tanácsok szerez­zenek nagyobb mértékben ér­vényt a köztisztaságról hozott rendeleteknek!” Ez is megsztú­lélésre való a közvetlen kör­nyezet védelmében. Valamint annak a lakosnak a meglátása is, aki erősebb és hatékonyabb társadalmi cselekvésre szólított föl a közterületek kártevőivel szemben. Mások felvetették egy nagyobb jogkörrel bíró polgári őrség létrehozásának a gondolatát is. Az utcán, az utcáért össze­csapó szenvedélyes viták mu­tatják; a közterületek védel­me és védhetösége nagyon is élő, mindennapi probléma. Nincs, akire e megoldásból ne hárulna valami teendő. Az a társadalmi'érzékenység, amely- lyel egyre többen felfigyelnek egyes külföldi országok haladó környezetvédő gyakorlatára (például a lakóhelyek gondo­zásában az ott élő kisebb-na- gyobb közösségek megosztoz­nak; természetesnek tartják, hogy saját környezetükért sa­ját maguk is felelősek), ajra vall: kezdünk jó nyomon járni a „Kié az utca?" közkeletű kérdés szélesebb alapokon nyugvó megoldásában. Végtére is a tulajdonviszony — az utakhoz, az utcákhoz, a parkokhoz, a játszóterekhez, az árkádokhoz stb. fűződő kap­csolatunk — változatlan. Ez viszont kötelez.^Minden­Kohl Antal kit! Jó évet zártak a bajai szolgáltatók Az ipari szövetkezetek tavaly 8,6 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban — a bajai székhellyel működő Duna menti Szolgáltató- és Ipari Szö­vetkezet viszont még az országos átlagnál is nagyobbat lépett előre 1981-ben: 11,97 százalékkal sike­rült növelnie a termelési értéket. Amint azt az évzáró közgyűlé­sen hangsúlyozták, a jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a területi szétszórtságra va­ló tekintettel, különösen nagy fi­gyelmet fordítottak az elmúlt esztendőben a munka szervezésé­re, az anyagellátás folyamatos­ságára, továbbá megszigorították az ellenőrzéseket is. Nem elhanyagolható tényezője a fejlődésnek a termelés korsze­rűsítése, az új és modernebb technikai eszközök üzembe állí­tása sem: ennek révén, mintegy kétmillió forinttal növekedett a szövetkezet saját vagyona. A hatékonyság növekedését il­letően a cipőgyártók jártak az élen. akik fejenként kereken nyolcvanötezer forinttal hoztak többet a konyhára, mint egv év­vel korábban. Némely szakmá­ban a szolgáltatóknak is sikerült előbbre lépniük: például az üve­gesek 9, a vulkanizálok 27, a kárpitosok 43, a fényképészek pedig negyvennyolcezer forinttal kerestek többet 1981-ben a cég számára, mint az előző évben. Az igazsághoz hozzátartozik azon­ban az is, hogy ebben az ága­zatban az imént felsorolt ered­mények — sajnos — távolról sem általánosak: sok szakma — pél­dául a hangszerkészítők, a bádo­gosok, a parkettázók és a ka­lapjavítók — esetében csökkent az egy-egy ember által elért ár-' bevétel nagysága, összességében mégis lehetősége nyílt a szövet­kezetnek arra, hogy átlagosan 6,3 százalékos bérfejlesztést hajtson végre. Annál is inkább, mert az exportra kerülő termékek meny- nyisége mintegy két és félszere­sére nőtt az egy évvel korábbi­hoz képest. Tekintettel arra, hogy a szövet­kezet által gyártott áruk tovább­ra is keresettek a piacon, terme­lésüket az idén is jelentősen kí­vánják növelni, azzal a szándék­kal. hogy a növekvő nyereség révén tovább bővítik a jelenleg harminchét szakmát magába foglaló szolgáltatási hálózatot. Kié az utca?

Next

/
Oldalképek
Tartalom