Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte folytatódik a derült, száraz idő. Nyu­gat felől időnként kisebb felhősődés, és elsősorban a Dunántúlon egy-egy futó zápor valószínű. A déli, délnyugati szél országszerte megélénkül, a Dunántúlon időnként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —2 és plusz 3 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 64. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 17 szerda A NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Közérdekű mozgalmi feladatok A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap ülést tartott. A dr. Dobos László megyei elnök által ismertetett — éves munka- program szerinti — napirendnek megfelelően a veszélyeztetett helyzetű gyermekek életkörülmé­nyeinek javítása érdekében meg­fogalmazott népfrontfeladatokról tárgyalt elsőként a testület Banos József előterjesztése alapján. Amint a jelentés is megállapí­totta: Bács-Kiskunban jelenleg több mint 150 ezer fiatalkorú él, közülük a gyámhatóság által is nyilvántartott veszélyeztetett helyzetűek száma csaknem két­ezer-nyolcszáz fö. Ezt azonban szinte megháromszorozza azok­nak a száma, akik kívül esnek a hivatalos szervek felügyeletén, vagy más formában nyernek tá­mogatást. A veszélyeztetés leg­főbb okait — rossz családi kör­nyezet. szülők alkoholizmusa, elégtelen anyagi ellátottság stb. — is felsorolva megállapítható: a jelen időszak legnagyobb gond­ja Bács-Kiskun megyében az, hogy a társadalmi érdeklődés, odafigyelés mellett is a velük való foglalkozás módszereiben, <J 2 álla­mi és társadalmi szervek együtt­működésében sok a jormalitás, s e szervek gyakran egymástól elkülönülve tevékenykednek. A beszűkülés akadályozza a társa­dalmi felelősség széles körű ki­bontakozását a lakóterületen és munkahelyen egyaránt. A köz­véleményben még tapasztalható közömbösség, s kívülállás. A népfront testületéi, aktivis- tá: az eddigiekben is megfelelő módon és felelősséggel foglalkoz­tak a hátrányos helyzetű és ve­szélyeztetett gyermekek megsegí­tésével. Tudatos szerepet vállal­tak a felderítésében, a megelő­zésben. a családi nevelés fontos­ságának propagálásában, a köz­vélemény formálásában. A kér­dés társadalmi súlya azonban megkívánja hogy az eddiginél is nagyobb szerepet kapjon a moz­galmi munkában e réteg felka­rolása, sokoldalú támogatása, el­sősorban a családokkal való fog­lalkozás révén. A széles körű vita alapján hozott határozat is leszögezi: nagy jelentősége van egy társadalmi jelzőrendszer ki­alakításának, hogy az időben tör­tént feltárás nyomán eredményes megelőző intézkedések születhes­senek. E feladatok végrehajtásá­ból a népfront bizottságai, akti­vistái az állami és társadalmi szervekkel összefogva a jövőben is tevékenyen kiveszik a részü­ket. A másik közérdekű téma, amit az elnökség megvitatott: a Ha­zafias Népfront mozgalom fel­adatai, lehetőségei a tömegsport támogatásában, a szabad idő hasznos eltöltése szervezésében. Erről László József, a Testneve­lési és Sporthivatal megyei el­nökhelyettese számolt be a testü­let előtt. A beszámoló lényegé­ben a TSH és a népfront együtt­működési lehetőségeit tárta fel, amely már az eddigiekben is hasznosnak bizonyult. A népfront sajátos mozgalmi eszközeivef a lakossági kapcsolatrendszer ré­vén hatékonyan tudja segíteni a testnevelési munka és a sport­élet továbbfejlesztését részben az igények felkeltése, a propaganda útján, részben a társadalmi ak­ciók szervezésével. Szorgalmazni kell a lakóterületi sportolási le­hetőségek megteremtését, a tö­megsport anyagi és erkölcsi tá­mogatását, a kötetlen testedzésre alkalmas pihenőparkok, erdei pá­lyák létesítését, a kispályaépítési akció folytatását. A testkultúra fejlesztése, az egészséget védő tö­meges testnevelés fontos társa­dalmi érdek, ezért a felelősség­nek és segíteni akarásnak kell érvényesülnie minden szinten — hangsúlyozta a népfront megyei elnöksége. Az ülés bejelentésekkel és ja­vaslatok elfogadásával ért véget. T. P. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS GAZDÁLKODÁS A természet növényvilágának és állatainak védelme és a me­zőgazdasági termelésben egyre nagyobb szerephez jutó vegy­szerezés. a kemikáliák alkalmazása látszólag egymásnak el­lentmondó törekvés. Ez azonban nem jelenti, hogy a két érde­ket ne lehelne megfelelő körültekintéssel, hozzáértéssel és ügy­szeretettel egyeztetni. Ennek az egyeztetési törekvéseknek gond­jaival és eredményeivel foglalkozik a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának írása lapunk negyedik oldalán. E * MEGNYÍLT A SZOVJET SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA Leonyid Brezsnyev újabb békejavaslatai szervezetek tevékenysége arra hivatott, hogy olyan légkört te­remtsen, amelyben teljességgel lehetetlenné válik az emberek jo­gainak megsértése” — mondotta Brezsnyev, majd hangsúlyozta: döntésre érett az a kérdés, hogy helyezzék a szakszervezetek szi­gorú ellenőrzése alá a lakásel­osztást, a kereskedelem és a köz- étkeztetés szervezését, és a többi olyan témát, amely szorosan kap­csolódik az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítéséhez. A szakszervezetek számára ez olyan nagy fontosságú politikai feladat, amely mélységesen demokrati­kus tartalmú. iA szocialista de­mokrácia fejlődésének egyik leg­főbb iránya a szakszervezetek jo­gainak és felelősségének további kiszélesítése — hangoztatta Leo­nyid Brezsnyev. A kommunisták pártja teljes bizalmat tanúsít a szakszerveze­tek, iránt, nagyra értékeli tevé­kenységüket, tiszteletben tartja szervezeti önállóságukat. A párt- szervezetek és a szakszervezetek jó és tárgyszerű együttműködése elősegíti azt, hogy sikerrel old­ják meg a gazdasági, a társadal­mi és a kulturális fejlődés leg­bonyolultabb problémáit is. ,,A szocializmus ellenségei — a burzsoázia ideológusai, a refor­misták, a revizionisták — régóta próbálkoznak azzal, hogy elsza­kítsák a szakszervezeteket a mar­xista—leninista párttól, nagy erőfeszítéssel propagálják a szak- szervezetek .semlegességének' el­méletét. Mindez azonban a gya.-» korlatban csak arra szolgál, hogy elleplezzék vele azokat a kísérle­teket, amelyek arra irányulnak, hogy a szakszervezeteket a bur- zsoá politika, a munkásosztály érdekei elárulásának útjára ta­szítsák”. Nemzetközi kapcsolatok Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, hogy korunkban nagyobb szükség van valamennyi ország dolgozóinak és szakszervezeteinek egységére, mint valaha is volt. A különböző országok dolgozóinak, szakszervezeteinek számos közös érdeke van. Elsősorban abban ér- (Folytatás a 2. oldalon.) MOSZKVA Kedden délelőtt a Kreml kongresszusi pa­lotájában 5052 küldött és 300 külföldi ven­dég jelenlétében megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa. Áz ün­nepélyes megnyitó ülésen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leo- nj'id Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével. A tanácskozáson átte­kintik a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak eseményeit, a szovjet szakszerveze­tek tevékenységét, s megvitatják* a soron következő feladatokat. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresz- szusát Sztyepan Alekszejevics Salajev, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek megvá­lasztották a kongresszus elnökségét. Az el­nökségben foglal helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség ve­zetője is. A napirend és ügyrend elfogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emelkedett szólásra. A szovjet szakszervezetek kongresszusának kedd délutáni ülésén megkezdődött a beszá­moló vitája, s elhangzott a központi revíziós bizottság jelentése. A külföldi vendégek közül a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára, Ibrahim Zaka- ria szólalt fel elsőként az ülésen, tolmácsol­va az SZVSZ üdvözletét. Ugyancsak kedden délután szólalt fel Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresz- szusa szerdán délelőtt folytatja munkáját. Az SZKP KB főtitkárának beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán 'elmondott beszédében a többi között tolmá­csolta a tanácskozásnak a köz­ponti bizottság üdvözletét. Rámu­tatott: a kongresszus fontos ese1- mény az ország politikai életé­ben. A küldöttek az ország dol­gozó népének legszélesebb réte­geit képviselik, azokat a rétege­ket, amelyeknek munkája te­remti meg a Szovjetunió nagysá­gának és erejének alapjait. Az a tény, hogy a szakszervezeti moz­galomban egyként vesz részt a munkásosztály, a kolhozparaszt­ság és a dolgozó értelmiség, a szovjet nép növekvő egységének mutatója. Szocialista demokrácia Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a szocialista társada­lom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ah­hoz, hogy fejlesszék a demokrá­ciát, bevonják .a dolgozókat a kommunizmus építésébe. A szak- szervezetek nagy szerepet töl­tenek be a feladatok széles köré­nek megoldásában. Nagy és sok­rétű eszközök állnak rendelke­zésükre ahho?, hogy befolyást gyakoroljanak a szociális folya­matokra, a gazdaság fejlesztésé­re, a tömegek nevelésére. Leo­nyid Brezsnyev ugyanakkor alá­húzta, hogy — a szakszervezeti tanácskozások tapasztalatai sze­rint — ezeket az eszközöket még nem kellő hatékonysággal hasz­nálják fel. A feladat az, . hogy a szakszervezetek gyorsabban, ener- gikusabban alakítsák át munká­jukat, napjaink követelményei­nek megfelelően. Bátrabban kell foglalkozniok az új gazdasági és szociális problémákkal, széle­sebb körben kell támaszkodniuk a tudomány eredményeire, ál­landóan növelniük kell a szak- szervezeti aktívák képzettségét, kompetenciáját, pontosan kell érzékelniük az újat, szoros kap­csolatot kell tartaniok a töme­gekkel, figyelmet kell tanúsíta- niok az emberek iránt, ismerniök kell gondolataikat, gondjaikat. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, a hatalmon lévő pártnak gazda­ságpolitikája megfelel a dolgo­zók létérdekeinek. Amikor a szak- szervezetek bevonják a dolgozó­kat a gazdasági mechanizmus korszerűsítésébe, azt is elősegítik, hogy kialakuljon bennük a tudat: valóban gazdái üzemüknek, or­száguknak. Gazdaság és életszínvonal Az SZKP KB főtitkára alá­húzta. hogy a gazdaság fejlődése és a dolgozók életkörülményei­nek javítása elválaszthatatlan egymástól. Ez — mondotta — a szocialista életforma axiómája. Minél érettebbé válik a szovjet társadalom, annál nagyobb fi­gyelmet lehet és kell fordítani a dolgozók mindennapi szükségle­teire, a lakásra, az élelmezésre, a szolgáltatásokra, az egészség­ügyre, a közoktatásra, mindarra, ami meghatározza az emberek jólétét és hangulatát. Ezzel kap­csolatban kiemelt^: a párt és a kormány jól ismeri a fennálló nehézségeket, mindent megtesz azok leküzdésére. Az SZKP KB plénumán például megtárgyal­ják az élelmiszer-programot, amely meghatározza az ezzel kap­csolatos problémák gyökeres megoldását. „Felmerülhet a kérdés, vajon a dolgozók államában, amely az egész nép érdekeit és akaratát juttatja kifejezésre, szükség van-e arra, hogy a szakszervezetek vé­delmezzék a dolgozók érdekeit, és jogait? Erre változatlanul szük­ség van. Természetesen szak- szervezeteink nem az állammal, nem a tulajdonossal szemben vé­delmezik a dolgozókat, ahogyan ez a tőkés államokban történik. A szakszervezetek az ellen nyúj­tanak védelmet, hogy egyes sze­mélyek vagy szervek megszegjék a szovjet törvényeket. A szak­A szakmai körökben Euró- pa-szerte ismert tudós pro­fesszor dr. Kreybig Lajos, az egyik alkalommal a gyakorló gazdászokkal beszélgetve, a magyar gabonatermesztés táv­latait fejtegette. Akár nyolc­van vagy száz mázsás búza­termést is elérhetünk, ha ké­pesek vagyunk mindazt meg­adni a gabonanövénynek, ami­re a magas terméshozamhoz szüksége van — mondotta. A hallgatóság egy része kétked­ve fogadta a professzor sza­vait. 1952-t írtak akkor, ka­tasztrofális aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Alig termett valami gabona. Való igaz, hogy az 1940-es, 1950 es évek pár mázsás bú­zatermésétől hosszú, göröngyös út vezetett napjainkban az említetteknek már a többszö­rösét meghaladó termésátla­gokig. A felszabadulás utáni első 3 éves és 5 éves terv ide­jén felállított mezőgazdasági gépállomások R—20-'űs, G— 35-ös kormos traktoraitól, a hazai gyártású AC—^00-as és Balaton kombájnoktól a kor­szerű műszaki eszközökig sok áldozatra, anyagi, szellemi be­fektetésre, tudásra volt szük­ség. De megérte. Bács-Kiskun megye nagy­üzemei a hatodik ötéves terv végén már összesen tegy­millió-százezer tonna gabo­nát akarnak termeszteni, ami 13,4 százalékkal több az 1980- as esztendő termésénél. Az ál­lami gazdaságok ugyanerre az időre a hektáronként 5714 ki­logrammos, a termelőszövet­kezetek 5034 kilogrammos bú­zatermést terveznek elérni. Számos gazdaság, amely a bábolnai 1KR, a nádudvari KITE, a szekszárdi KSZE ga­bonatermelés-fejlesztési prog­ramját elfogadva, célként a hektáronként 8—10 tonnás ter­mést tűzte maga elé, ezért anyagi áldozatra is hajlandó, hogy korszerűbb műszaki esz­közökkel, és biológiai alap­pal valósíthassa meg az or­szágos érdekű feladatot. A bajai BKR hasonló kezdemé­nyezésének úgyszintén egyre több a követője. Néhány gaz­daság már a múlt évi súlyos aszály ellenére is képesnek bi­zonyult korszerűen megmun­kált szántóin a tiszteletre mél­tó terméshozam elérésére a megyében és az országban má­sutt is. Kár, hogy a tudós pro­fesszor ezt az időszakot nem érhette meg. A mezőgazdasági üzemek azonban a VI. ötéves terv termelési feladatainak a telje­sítéséhez az eddiginél kézzel­foghatóbb segítséget várnak a műszaki eszközöket itthon és külföldön gyártóktól, a gé­peket, alkatrészeket forgal­mazóktól egyaránt. A sok mil­liárd forintot érő talajműve­lő, vető-, műtrágyaszóró, nö­vényvédő, termésbetakarító gé­peket akkor lehet a legjobb hatásfokkal használni, ha azok megbízható minőségűek, és nem szakadnak szét az első fordulónál. Ha valami oknál fogva hiba éri őket, rövid idő alatt helyre lehet hozni, a tönkrement alkatrészt nyom­ban pótolni. Sajnos, napjainkban sűrűn megtörténik, hogy vadonatúj gépet kell szétszerelni csupán azért, mert három ■ másikhoz másképpen nem lehet besze­rezni pótalkatrészt. A vállala­tok jórészt a késztermék elő­állításában érdekeltek, és ke­vésbé az alkatrészek gyártá­sában. Az utóbbi években egyes országos hatáskörű vállalatok igyekeztek nagyobb megren­delést feladni az alkatrészgyár­tóknak. Termelési rendszerek társultak pótalkatrészek elő­állítására. Olyan is előfordult, hogy gazdaságok, vállalatok a külföldi partnerekkel terem­tett jószolgálati együttműkö­déssel igyekeztek előbbre jut­ni, több esetben sikeresen. Szűkebb hazánkban úgy­szintén több kezdeményezés történt a műszaki eszközök, alkatrészek társulásos alapon, nagyobb sorozatú előállításá­ra. A helyzet mégsem meg­nyugtató. Változatlanul szük­ség van a gazdaságok szak­embereinek, a lakatosoknak, szerelőknek és más szakma képviselőinek, művelőinek a lelményességére, újítókedvére, ennek a mozgalomnak a fel­karolására, ha a mezőgazdasá­gi gépek, műszaki eszközök alkatrészeinek hiányát enyhí­teni akarjuk. Kiss Antal ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom