Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGTKSÜLJETHi! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 51. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 2. kedd A KISZ küldöttsége Olaszországban Az Olasz Kommunista If* júsági Szövetség (FGCI) meghívására -Nagy Sán* dórnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével hétfőn Olaszországba utazott a, Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttség tárgyalásokat folytat a KISZ és az olasz KISZ kapcsolatairól, valamint a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Olasz- országi .tartózkodása során a delegáció eszmecserét folytat az olasz ifjúsági mozgalom különböző politikai erőivel, köztük az Olasz Szocialista Ifjúsági Szövetség és az olasz köz- társasági párt ifjúsági szervezetének képviselőivel is. (MTI) MÁRCIUS 1-TŐL 15-IG: Beíratás az első osztályba Szülők, gondviselők kötelessége löket arról, melyik időpontban várják őket gyermekeik beíra- tasára. A helyi állami és társadalmi szervek, szervezetek közreműködésével gondoskodnak arról, hogy valamennyi leendő kisdiák adatai felkerüljenek a jegyzékekre. A népességnyilvántartó hivatalok például a tanácsok közvetítésével átadják az iskoláknak a tanköteleskorúak névjegyzékét. Az általános iskolák igazgatói engedélyezhetik tés és -feldolgozás utóbbi évek- . ben tapasztalt dinamikus fejlődését. 1969-faen már országosan a vágóbaromfi 9 százalékát vásárolták fel ebben a megyében. Természetesen ebben nagy szerepe volt annak, hogy ezen a területen működött az ország két legrégibb baromfifeldolgozó üzeme, a kecskeméti és a kiskunhalasi. Ez a két vállalat ösztönözte a baromfitenyésztés nagyarányú fejlesztésére a mezőgazdasági nagyüzemeket és a háztáji gazdaságokat, amelyek 1975-ig további 14 százalékkal növelték ilyen jellegű tevékenységüket. Az ezt követő években hasonló ütemben folytatódott a baromfiállomány számszerű emelkedése, csupán 1978—1979-ben mérséklődött átmenetileg. S hogy 1980—1981-ben újabb lendületet kapott a baromfitenyésztés, -feldolgozás és külföldi értékesítés azt a következő számok igazolják. Bács-Kiskun meazoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik életévüket a tanév első hónapjában — tehát szeptember 1—30. között — töltik be, s testileg, szellemileg megfelelően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérelmét április 15-ig kell beadni az iskolák igazgatóihoz. Valamennyi beiratkozó tanuló még az iskolaév kezdete előtt orvosi vizsgálaton esik át; ennek idejéről az igazgatók tájékoztatják a gyermekek szüleit, gondviselőit. Az 1982/83-as tanévben mintegy 200 ezer gyermek tanul majd az általános iskolák első osztályaiban. Csaknem mindannyian részt vettek óvodai, vagy iskola- előkészífő foglalkozásokon. (MTI) gye 1981-ben összes ipari termelésének 38 százalékát exportálta, 8,9 milliárd forint értékben. Ennek 62 százalékát az élelmiszer- ipar produkálta 5,1 milliárd forint értékű árut szállított a külső piacokra. Ezen belül pedig — érdemes a számot megjegyezni — 51 százalékkal a baromfiipar szerepel. Sőt az sem közömbös, hogy a megye élelmiszeripara dollárelszámolású exportjának 64,6 százalékát adta a baromfiipar. Természetesen a baromfiexport vonatkozásában is változhatnak a világpiaci igények. Máris érezhető például, hogy a vízi szárnyasok — liba, kacsa, sőt a libamáj — keresettebb mint a csirke. Ezért szerkesztőségünk mától az elkövetkező napokban több cikk keretében foglalkozik majd a megyei baromfitenyésztés és -feldolgozás helyzetével, s szakembereket szólaltatunk meg kilátásait, jövőjét illetően. N. O. A baromfitenyésztés és -feldolgozás jövője SOK AZ ELADÓ — KEVÉS A VEVŐ... Soha nem látott mennyiségben vo_ nultak fel autók az első igazán tavaszi kecskeméti autóvasárra. Tízéves Csajka és hároméves Lada; mikrobusz és utánfutó, oldalkocsis motor és összecsukható segédmotor volt a kínálat. Tegyük hozzá: csillagászati árakon: ütött-kopott. lyukas karosszériája hatéves Ladáért kértek nyolcvanezret — persze nem kapták meg ... A vásártér kora déle- lőttig jól bírta a soksok autó okozta, strapát, ám ahogy javult az idő, úgy sarasodon el a talaj. Hogy üzletet végül is nem kötöttek, az persze aligha fogható a sárra. Ebben a makacs eladók a ludasak: régi kocsijukért új árat szeretnének kapni... (Pásztor Zoltán felvételei) Moszkvába érkezett a lengyel párt- és állami küldöttség Katonai tiszteletadással köszöntötték Moszkvában, a Vnu- kovoi repülőtéren a Lengyel Nép- köztársaság párt- és állami küldöttségét, amely Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB élső titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn délben érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren a lengyel vendégeket elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárává Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte. Megjelent a párt- és állami küldöttség fogadására az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja: Jurij Andropov, Konsztantyin Cser- nyenko, Andrej Gromiko, Nyi- kolaj Tyihonov, Dmitrij Usz- tyinov. Ott volt Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára, továbbá Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a szovjet kormány számos tagja, az SZKP KB több felelős munkatársa. Megjelent a vendégek fogadására Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese és több más miniszterhelyettes. A lengyel küldöttséget szeretettel köszöntötték a repülőtéren a szovjet főváros lakosságának képviselői. Wojciech Jaruzelski Leonyid Brezsnyev kíséretében lépett el a három haderőnem egységeiből álló díszalakulat arcvonala előtt, köszöntötte a fogadására megjelenteket. A LEMP KB első titkára az ünnepélyes fogadtatás után Leonyid Brezsnyev együtt indult el — díszmotorosok kíséretében — szállására. A szálláshoz vezető útvonalat a két ország zászlai, üdvözlő feliratok díszítették, és a moszkvaiak az útvonal mentén szeretettel köszöntötték a vendégeket. Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a szovjet—lengyel megbeszélések. (MTI) • Vojeiceh Jaruzelskit Leonyjd Brezsnyev üdvözli a moszkvai repülőtéren. FILMNAPOK FALUN Véget ért a rendezvénysorozat A vaskúti megnyitóhoz hasonlóan Dunavecsén is nagy érdeklődés mellett zajlott le a Filmnapok falun elnevezésű eseménysorozat zárórendezvénye. Az Otthon moziban este fél hatkor Majer Imre tanácselnök köszöntötte a nézőket. Ezután Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődési osztályvezetője méltatta a nemes akciót, a sikeres rendezvény- sorozat eredményeit, tapasztalatait— Megyénk kulturális életének rangos esményeit jelenti — mondotta — a lassan a maga hagyományait megteremtő filmes rendezvénysorozat. Hiszen 1977 óta az idén már hatodik alkalommal került sor a Bács-Kiskun megyei Mqziüzemi Vállalat szervezésében a Filmnapok falun akcióra. Ezek legnagyobb értékét abban látjuk, hogy a két hét alatt megyénk tizenöt—húsz községében, nagyközségében tűzik műsorra azokat a filmeket, amelyek szocialista valóságunk, életünk egy- egy fontos területét mutatják be művészi fokön. Így kerültek ismét műsorra olyan jelentős filmalkotásaink, mint a Valahol Európában, a Talpalatnyi föld, vagy a Tízezer nap. A korábban készült filmek mellett a rendezvénysorozat műsorán ezúttal megfelelő helyet kaptak az újabb magyar filmalkotások, az elmúlt évék sikerfilmjei: így a Mephisto, a Szele- burdi család, az Ideiglenes paradicsom, a Zsarnok szíve. Bár ezek a filmek már szerepeltek a filmszínházak műsorán, mégis az a tapasztalat, hogy sok esetben a felfedezés erejével hatnak. A cél nemcsak az, hogy a magyar filmművészet legjobb, alkotásaival megismertessük a nézőket. Ezzel együtt azt kívánjuk elérni, hogy a művészi élmény nyújtásával végezzük a tudatformálás, az ízlésnevelés, az élet- módváltozás feladatait, eljuttassuk a közönséghez a kultúra, benne a filmművészet értékeit, s emellett eleget tegyünk a kikapcsolódás, a szórakozás, a pihenés igényeinek. A Filmnapok falun akció nem pusztán a filmforgalmazás minél szélesebb körű terjesztését szolgálja; hanem egyúttal közművelődési akeió is. Azon túl, hogy szerepe van a községekben, falvakban élő emberek és a magyar film kapcsolatának erősítésében, a rendezvénysorozat az alkotók és a közönség találkozására is lehetőséget teremt, s hasznos eszmecserékre, tapasztalatcserékre ad alkalmat. Az elmúlt évek filmnapjainak tanúsága szerint sok községben maradandó élmény volt a vetítés utáni beszélgetés és vita a közösségek tagjaival, a községek gazdasági, társadalmi és politikai vezetőivel. Az ilyen találkozások adták és adják meg az értelmét és egyúttal eredményét is ezeknek az akcióknak. Az 1982. évi Filmnapok falun rendezvénysorozat Böszörményi Géza Szívzűr című filmjének díszelőadásával zárul. A film a Pécsi Filmszemle egyik díjazott alkotása, s remélhetően itt Dunavecsén is sikert arat az érdeklődő és értő közönség körében; — Nem véletlen — mondotta befejezésül —, hogy az akciót rendezők Dunavecsét választották a díszelőadás színhelyéül, s ide hívták a közönséggel való találkozás, eszmecsere céljából a film alkotóját, Böszörményi Géza rendezőt. Dunavecse élénk, pezsgő és aktív közművelődési életének jó híre ma már túljutott a község és a környék határán. A beszéd elhangzása után a rendező jelenlétében nagy érdeklődés mellett levetítették a Szívzűr című új magyar filmet, mely annak a Balázs Józsefnek a novellája alapján készült, akit a kecskeméti Forrásban fedeztek fel annak idején, amikor megjelent a folyóiratban a Koportos című regénye. Ez a tény nem kis mértékben fokozta a jelenlevők érdeklődését. A vetítés után a szokásoknak megfelelően — Bernáth László kritikus vezetésével — ankét következett a helyszínen, ahol Böszörményi Géza rendező válaszolt a felmerült kérdésekre. V. M. mm, Mezőgazdasági őrök Jártában-keltében gyakorta hall, vagy tapasztal az ember olyasmit, amin jogosan felháborodik. Például, ha gondatlan emberek erdőtüzet okoznak, ha milliós értékű gépek kint maradnak a határban, ha szépen gondozott kertek között elhanyagolt, gazos parcelláikat lát. Még hosszan tudnánk sorolni ezeket a cseppet sem szívderítő példákat, amelyekből egyesek olyan következtetéseket vonnak le, hog\j természeti kincseink, mező- gazdaságból származó értékeink védelme még gyerekcipőben jár. Nemrégiben részt vettem a bajai és kiskunhalasi járás mezőőreinek, vadőreinek, halőreinek — közös néven mező- gazdasági őreinek — összevont tanácskozásán, ahol kedvező változásokról is hallhattam. Mindenekelőtt arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és a tanácsok alkalmazásában levő mezőgazdasági őrök nincsenek magukra hagyatva. A termelőszövetkezeti tagság és a lakosság egyre inkább segíti őket. Mind gyakoribb, hogy figyelmeztetik a mezőőrt, hol van szükség a közös vagyon fokozottabb védelmére, vagy leleplezik a társadalmi tulajdon megkárosítóit. Mindezt persze természetesnek kellene tartanunk, hiszen a társadalmi és csoport- tulajdon védelme minden állampolgárnak kötelessége. Jól tudjuk azonban, hogy e kötelezettséget nem elég jogszabályban rögzíteni. Mert sajnos mindig lesznek olyanok, akik hanyagságból, gondatlanságból okoznak kárt, és olyanok is, akik szándékosan vétenek a társadalmi tulajdon ellen. » A mostani örvendetes szemléletváltozás hosszas, folyamatos felvilágosító, nevelő munka eredménye. Részt vettek benne sokan, társadalmi szervek, intézmények, vezetők és beosztottak, közösségek és egyének. Nem lehet azonban eltitkolni azt sem, hogy míg a kedvező tudati változás aránylag lassú folyamat, egyetlen rossz példa elég a negatív jelenségek feléledésére. A mezőgazdasági őrök ezeket az észrevételeiket sem hallgatták el. Míg a mezőgazdasági nagyüzemek többféle módon igyekeznek parlagterületeiket hasznosítani — nemritkán nagy anyagi áldozatok árán —, az egyéni tulajdonban levő, elhanyagolt földek alig- alig csökkenő száma felháborítja a közvéleményt. Különösen a zöldövezetekben és kertvárosokban évek óta sűrű gazzal borítottak a parcellák. Jogos a feltételezés, hogy ezeket gazdáik telekspekulációs célokra tartogatják. Hathatósabb segítséget várnak a mezőőrök a tanácsok szaikigazga- tási szerveitől. Közismert az a jelenség is, hogy ha a mezőgazdasági őr szabálysértési eljárást kezdeményez az engedély nélküli horgász, vadász ellen, akkor a vétkes fűhöz-fához szaladozik, hogy elkerülje a büntetést. Bár erre elvétve kerül sor, a köztudatban sok téves feltételezés kering arról, hogy akinek ismerőse van, az megússza a pénzbírságot. Ezeket a híreszteléseket sokkal könnyebben tudnák megcáfolni a társadalmi tulajdon hivatalos őrei, ha minden esetben tudomásuk lenne az intézkedésről. Kétségtelen, hogy a mező- dasági őr értesítésével növekszik a tanácsok amúgy sem kevés adminisztrációs munkája. Mégis úgy véljük, eggyel több példány legépelése, egy- gyel több levél postázása nem olyan nagy feladat. A haszon megéri a fáradságot. Hiszen éppen a tanácsoknak kellene példát mutatniuk abban, hogy a mezőgazdasági őrök észrevételeinek, jelentéseinek foganatja van. Erdőink, vizeink, földjeink legfontosabb természeti kincseink, nemzeti vagyonunk részei. Függetlenül attól, kinek a tulajdonában vannak, mindenkinek kötelessége, hogy óvja, védje. K. K. 1Ä. w I Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az általános iskola első osztályába lépő kisdiákokat. Az iskolák mindenütt a helyi tanács által megállapított napokon veszik fel az elsős-jelölteket. A fővárosban március 4-én és 5-én — csütörtökön és pénteken — történik meg a beíratás. A szülők, a gondviselők kötelessége. hoijy minden tanköteles korban levő gyermeket a lakása szerint körzetileg illetékes iskolába írassanak be. Azok a gyermekek kerülhetnek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az igazgatók a helyi szokásoknak megíeleíően hirdetményeken, vagy levélben, esetleg más módon értesítik az érdekelt szüManapság, amikor a népgazdaság egyes ágazatainak fejlődéséről, vagy csupán termelésének szintentartásáról beszélünk, óhatatlanul a külgazdaság változó körülményei is szóba kerülnek. Nyomban megállapíthatjuk azt is, hogy a nemzetközi piacokon egyre kíméletlenebb formában éleződik a harc a ppzíciók megtartásáért. Magyarország eddig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit tudta legbiztonságosabban elhelyezni a szocialista és a tőkés országokban. A jövőben azonban ezek értékesítése terén is versenyképesebbekké kell válnunk. Ezt akkor tehetjük sikerrel, ha az eddiginél sokkal érzékenyebben reagálunk a külső piac igényeire és idejében figyelembe vesszük annak változásait. Ilyen vonatkozásban Bács-Kis- kun megyei viszonylatban érdemes elemezni a baromfitenyész-
