Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
XXXVII. évi. 37. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 13. szombat AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dunaegyházi pillanatok S. oldal Együtt a közös célokért 1. oldal Tudomány— technika 4. oldal A rádió és tv jövő heti műsora 5—6. oldal Sport 8. oldal NEHÉZ ESZTENDŐ UTÁN Nyereséggel zárt a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet GÁSPÁR SÁNDOR FELSZÓLALÁSA Folytatta munkáját a szakszervezeti világkongresszus A béke megőrzésének szükségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palotában ülésező X. szakszervezeti világkongresszus tanácskozásának második napján. A csütörtöki plenáris ülésen felszólaló mintegy negyven küldött egyetértett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzelhetetlen a társadalmi haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása., s Karel • Hoffman, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, elítélte az Egyesült Államok által ösztönzött fegyverkezési hajszát, és megállapította, hogy a békéért vívott harc szükségességét mindinkább átérzik a világ különböző földrészeinek népei. Nguyen Doc Thuan, a Vietnami Szakszervezétek Szövetsége Végrehajtó Bizottságé elnökségének elnöke támogatásáról biztosította a Szovjetunió által a különböző fórumokon előterjesztett békeja- vaslatokat. Jósé Manuel Meneses, a Panamai Dolgozók Országos Szövetségének főititkára, elítélte a fegyverkezési hajszát. Fathi El-Raheb, a Palesztinái Dolgozók. Általános Szövetségének főtitkára Washington szemére vetette, hogy az egész emberiség létét fenyegeti, s kifogásolta, hogy az Egyesült Államok az arab népekkel szemben Izrael mellett foglal állást. Demaine Debih Abdellah, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy a fejlődő országokat megfosztják természeti kincseiktől, s ezért a helyzetért az Egyesült Államokat, valamint a nemzetközi monopóliumokat tette felelőssé. Az algériai szakszervezeti vezető azért is bírálta Washingtont, mert akadályokat gördít az új gazdasági világrend megvalósítása elé. A felszólaló küldöttek szolidaritásuktól biztosították a washingtoni fenyegetéseknek kitett Kubát és a térség hasonló helyzetben levő más országait. Jósé Cristobal Duran, a Dominikai Köztársaság szakszervezeti mozgalmának vezetője hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Kubát, Salvadort, Nicaraguát, vagy Granadát, az Egyesült Államok a Playa Gi- ron-ilhoz hasonló, gyors vereséggel nézhetne szembe. A csütörtöki ülésen szólalt fej Mexikó, Venezuela, Libanon, Franciaország, Nigéria, Bulgária, Etiópia, Kambodzsa, Jamaica, a Fülöp-szigetek, Törökország, Űj- Zéland és Laosz szakszervezeti küldötte is. A havannai kongresszusi palotában folyó X. szakszervezeti világkongresszus harmadik -napján szólalt fel Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperialista hatalmak rendszerük megmentése érdekében az enyhülés megszüntetésére, a fegyverkezési verseny fokozására törekednek. A tőkés rendszert sújtó általános válságról szélsőséges szovjetellenesség- gel szeretnék elterelni a figyelmet. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tőkés rendszer gondjainak-bajainak megszüntetésére a korábban hosszú ideig szabadon alkalmazott eszközöket vegye igénybe. Szakszervezeti kérdésekre térve, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy a fejlett tőkés országokban működő szakszervezetek már nem tudják teljes egészében betölteni a kor követelte feladatokat. A munkásokat ma már nem elégíti ki, ha a szakszervezetek a munkaerő árának kialakulására korlátozzák tevékenységüket. Éppen ezért helytelen rövid táyú, vagy csupán gazdasági kö • vetélésekre korlátozná a szakszer(Folytatás a 2. oldalon.) A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet tegnap tartotta az elmúlt évi munkát összegezd zárszámadási közgyűlését a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Az elnökségben helyet foglalt Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője. Jelen voltak a szomszédos mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői, a termelőszövetkezettel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények képviselői. A vezetőség beszámolóját Szmolenszky László elnök terjesztette elő. Elmondta, hogy igen nehéz volt az elmúlt esztendő. Sújtották a gazdaságot a tavaszi fagyok, a csaknem 90 napos aszály, gondok voltak az állattenyésztéssel, alkalmazkodniuk kellett a szigorú gazdasági szabályozókhoz. Mindezek együttesen jelentkeztek és hatottak, ezért tavaly többször megkérdőjelezték a tervek, az elképzelések megvalósítását. A beszámoló elemezte a főágazatok, egyes részlegek 1981. évi tevékenységét, értékelte az ott dolgozók munkáját. A növénytermesztésről szólva elmondta, hogy a búza termésátlaga a tervezett 4.9 tonna helyett csak 4 tonna volt. Ez egyben azt is jelentette, hogy az előző évhez képest csökkent a nyereség. Ugyancsak elmaradt a tervezettől az őszi árpa termésátlaga is. Á növénytermesztési főágazat meghatározó növénye volt a burgonya, amelyet 210 hektáron termeltek. Itt a tervezettnél lényegesen magasabb volt a hozam, összesen 5750 tonna burgonyát termeltek és adtak át a kereskedelemnek. A hektáronkénti nyereség meghaladta a 15 ezer forintot. A kertészeti főágazat vegyes eredménnyel zárt. A szőlőültetvényen a tervezett termésnek csak a felét szüretelték. Jól fizetett viszont a meggy, hektáronként 4,3 tonnát hozott. Csaknem 28 ezer forint tiszta nyereség származott hektáronként ebből a gyümölcsből. Az alma szintén szépen termett. Az átlagtermés 27.9 tonna volt hektárra vetítve, a tiszta nyereség pedig 46 ezer forint. A kertészetben egyéb gondokkal is meg kellett küzdeniük, olyanokkal, amelyek — ha kis mértékben is — csökkentették az eredményességet. Nem volt egyértelműen jó a göngyöleggazdálkodás. A náluk levő 10 millió forint értékű csomagolóanyag vagyonvédelme gondosabb, szervezettebb munkát igényel. Az állattenyésztésben a borjú- szaporulattal voltak gondok. Hetven borjúval kevesebb született, és több mint száz élettelenül jött a világra. Ennék okát még nem sikerült kideríteni, a vizsgálatok még jelenleg is tartanak. Jelentkeztek egyéb bajok is. Mindent összevetve ez a főágazat 58 százalékra teljesítette nyereségtervét. Az egyéb tevékenységek közül kiemelte a beszámoló a szállítási csoport munkáját. Amellett, hogy a szövetkezet teljes szállítási igényét — csökkentett tehergépkocsi-parkkal — hiánytalanul ellátta, még 1 millió 200 ezer forint nyereséget is elért. A továbbiakban arról esett szó, hogy az elmúlt évben a költségek csökkentése volt az egyik fő cél. Ha nem is mindenütt, de számos ágazatban jelentős eredményeket értek el. Egy normál hektár költsége 24 forinttal volt kevesebb, mint 1980-ban. Minden száz forint ráfordítás 10,59 forint nyereséget hozott. A szövetkezet pénzügyi helyzete egész évben kiegyensúlyozott volt. A mérleg eredménye: csaknem 21 millió forint nyereség. Rátérve az 1982-es évi tervekre, főként azokról a változásokról számolt be az elnök; amelyeket a termelékenység növelése érdekében az idén szándékoznak • A közgyűlés elfogadta a beszámolót. (Pásztor Zoltán felvételei) • Szmolenszky László:— Szövet, kezetünk közös alapjai gyarapodtak. bevezetni. A vezetőség alapos mérlegelés után úgy döntött, hogy a termelési feladatokat külön-kü- lön területekre, és termelési főágazatokra osztja, olyképpen, hogy minden részleg bevételi, kiadási és nyereségtervet kap. Egy- egy kisebb egység saját feladatait ugyanis jobban figyelemmel tudja kísérni, s anyagilag is érdekeltebbé válik minden dolgozó. Egyúttal nő a felelősségérzet is. Mindenki tudja, hogy olyan mértékben részesül prémiumban, nyereségvisszatérítésben, ahogyan dolgozott. Az idén folytatják a gyümölcstelepítési programot, 50 hektáron meggyet ültetnek. — Sok-sok nehézség, akadály volt gazdálkodásunkban az előző esztendőben, én mégis nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy sikeres évet zártunk. Szövetkezetünk közös alapjai gyarapodtak, a jövedelmünk, ha kismértékben is, de növekedett — fejezte be a vezetőség beszámolóját a közös gazdaság elnöke. A vitában felszólalt Romány Pál is. Elismerését fejezte ki a szövetkezet tagságának az elmúlt évi eredményekért. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelésben is az állandó megújulásra kell törekedni. — Veszély manapság az elbizakodottság. Néhány ágazatban sikereket értünk el, de ez még nem ok az elégedettségre. Ebben az éviben is egyik fontos feladat, hogy a népgazdaság dolláradóssága csökkenjen, a másik az életszínvonal megtartása. Mindezekért legtöbbet azok tehetnek, akik a javakat termelik, a jólét forrása a teremtő munka. El kell érnünk, hogy áruink versenyképesek legyenek a világpiacon, ezért állandó tennivaló a minőség ellenőrzése. Érdemes a lehetőségeket kihasználni, például a juhtenyésztésben. A baromfi nagyobb részét külföldre szállítjuk. Ha nem ügyelünk a minőségre, elveszíthetjük piacainkat. Tovább lehetne sorolni "a példákat. Végezetül felhívta a figyelmet a kisárutermelés jelentőségére. A háztáji üzemág fontos része a szövetkezeti termelésnek. A felszólalók jól kiegészítették a vezetőség beszámolóját. Számos ésszerű javaslat hangzott el, amelyek megvalósításával tovább lehetne javítani a gazdálkodást. 4‘ A zárszámadási közgyűlés kitüntetések és jutalmak átadásával ért véget. K. S. MEGYEI DIÁKPARLAMENT Hasznosan a társadalomban Zajlanak a megyei szintű ifjúsági parlamentek, a fiatalok közvetlen eszmecseréi az irányító — tanácsi és politikai — szervek vezetőivel. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács dísztermében a gimnáziumok, a szakközépiskolák és az ipari szakmunkásképző intézetek diákjainak küldöttei ültek össze tanácskozásra. A megyei diákparlamenten részt vettek a KISZ Központi Bizottságának és megyei bizottságának képviselői, s ott volt Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az elnöklő Nagy Ágnes, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium KISZ-szervezetének titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést a parlament küldötteinek írásban előre kiadott beszámolóhoz. A többi között hangsúlyozta, hogy már létszámaránya miatt is megkülönböztetett figyelmet érdemel az ifjúság. A fiatalság közül — az óvodásokát is beszámítva kétmillió-háromszázezren tanulnak hazánk oktatási intézményeiben. Természetes, hogy érdekeiket megkülönböztetett védelemben részesítik a legkülönbözőbb szervek. Elsősorban azért, hogy megtalálják helyüket a társadalomban, s hogy hasznosan tölthessék el szabad idejüket. A megyei vezetés megítélése szerint, mondotta a továbtjjakban az előadó, az iskolai parlamentek elérték céljukat. E fórumokon ugyanis, az Oktatással kapcsolatos kérdéseken kívül,' sok szó esett egyebek között a diákok szociális ellátásáról, az iskolai demokratizmusról, az iskolahálózat fejlesztésének eredményeiről és gondjairól. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta az előadó: a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben sem mondhat le senki az intézményhálózat további bővítéséről, korszerűsítéséről. Felhívta a figyelmet az ötnapos tanítási hétre való áttéréssel kapcsolatos feladatokra, egyebek között az aktívabb tanulásra, a szabad idő hasznosabb eltöltésének fontosságára. A beszámoló fölötti vitában sok diák elmondta véleményét, javaslatát. Sarkadi Éva bácsalmási gimnazista a hátrányos helyzetű bejáró tanulók utazási problémáiról beszélt. Példaként elmondta, hogy a Mélykútról autóbusszal Bácsalmásra utazó diákok gyakran késnek, s az is előfordul, hogy nem is érkeznek meg az iskolába. Ennek rendezéséhez kérte az illetékes megyei szervek segítségét. Pallai Ágnes, a kiskunhalasi ipari szakmunkás- képző intézet tanulója a napi étkezési norma elégtelenségét hangsúlyozta, s kérte annak felülvizsgálását. A legtöbb fiatal foglalkozott az ötnapos tanítási hétre való áttéréssel. Elmondták, hogy sokallják a napi tanórákat, kötelező iskolai elfoglaltságokat. Mindez leginkább terheli a gyakorlatokon is részt vevő szakközépiskolásokat, szakmunkásképzősöket. Félő, hogy a túlzott tempót nem bírják majd sokáig sem a diákok, sem a tanárok. Ezen a gondon elsősorban a tananyagcsökkentéssel lehetne, kellene segíteni. Más felszólalók a tankönyvellátással, a tanulmányi versenyekkel, a művelődési intézmények olykor elégtelen propagandamunkájával kapcsolatos kérdéseket tették szóvá. Sóti Erika, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola tanulója kifogásolta, hogy számos tankönyv a mostani tanévben is túl későn jelent meg, s ez hátráltatta a tanulást. Illés István, a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola diákja szóvá tette, hogy az országos tanulmányi versenyeken a szakközép- iskolások hátrányosabb helyzetben vannak a fakultatív rendszerben tanuló gimnazisitákkal szemben, akiknek ráadásul jobbak a tankönyveik is. A véleményeket, javaslatokat magukkal viszik azok a diákküldöttek a magasabb fórum elé, akiket megválasztottak az országos diákparlamentre. R. M. Ülést tartott Kalocsa város Tanácsa Az idei költségvetési és fejlesztési alapról, 228 millió forint sorsáról döntött tegnapi ülésén a Kalocsa város Tanácsa. A testület jóváhagyta a város VI. ötéves időszakra szóló településfejlesztési tervét, a közművelődési tervet, megvitatta az ipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés helyzetét, feladatait, s meghallgatta az ügyrendi bizottság jelentését az időközi tanácsi választásokról. Az 1982-es tanácsi költségvetés 206,6 millió forint, csaknem 20 százalékkal magasabb, mint az előző évi előirányzat — fogalmazta meg az írásos anyagban Szabó Istvánná osztályvezető. Ebből az összegből kell fedezni egyebek közt az utak, hidak felújítását, a közművek üzemeltetési költségeit, a belvízelvezetést, az egészségügyi, művelődési intézmények, valamint a tanácsok működését és a dolgozók fizetését. . A fejlesztésre ebben az esztendőben 21,8 millió forintot fordíthatnak, amelyből 172 lakás építését tervezik. Megkezdődik a tanuszoda építése, és a Vén József Általános Iskola hat tantermes bővítése. Folytatódik a kórház rekonstrukciója, és az idén befejeződik az ipari szakmunkás- képző intézet műhelyének, valamint a 3-as számú általános is(Folytatás a 2. oldalon.) Átadták a Budapest Sportcsarnokot A főváros felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából pénteken átadták rendeltetésének hazánk legnagyobb fedett sport- és kulturális létesítményét, a Budapest Sportcsarnokot. A 12 ezer nézőt befogadó, tizenhét sportág versenyeire, valamint kulturális műsorok és nagygyűlések rendezésére alkalmas csarnok jelentős állami beruházás, társadalmi összefogás, magyar—szovjet együttműködés és országos segítőkészség együttes eredménye. Megvalósításában a részt vevő dolgozók, építők, szerelők, magyar és szovjet tervezők munkáján kívül kiemelkedő szerepet játszott számos budapesti vállalati kollektívának, sportolónak, a Magyar Néphadsereg alakulatainak és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak mintegy 95 ezer órányi társadalmi munkája is. Az új sportcsarnok kiállítótermében rendezett kitüntetési ünnepségen ezt a nagy munkát ismerték el. A megjelenteket Buda István államtitkár, az Országos Testneyelési és Sporthivatal elnöke üdvözölte. Az eseményen jelen volt Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint párt-, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége.
