Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982 február 6. Szölövesszö-szaporitás Kecelen — fóliahengerben 1527-ben egy üstökös megje­lenése „olyan borzadályt keltett, hogy némelyek a rémülettől szörnyethaltak, mások megbete­gedtek" — így szól a krónika. Valóban, számos babona tapadt egykor az üstökösökhöz, ám ezeknek volt egy hasznuk is: többnyire feljegyezték megjele­nésük évét, és ez lehetővé tette az utókor számára, hogy lajstro­mot készítsen róluk és felismer­je visszatérésüket. Az üstökösök pályájával kap­csolatban még Newton is téve­dett; Halley volt az, aki felismer­te, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben látott üstökösök pá­lyája feltűnően hasqnló, tehát üstökös tért vissza, sőt megjósol­ta, hogy 1758-ban ismét látható lesz. A jóslat teljesült, és ezt ma is a tudomány egyik legnagyobb diadalának tekinthetjük. A Hal- ley-ről elnevezett üstökös leg­közelebb 1986-ban lesz látható. • Képünkön jól látható az üstö­kös felépítése. Az üstökösök egyébként há­rom részből állnak. A legfénye­sebb fejrész közepén helyezkedik el a mag, körülötte a gázokból álló kóma látható, és innen in­dul ki a ritkább gázokból álló csóva. Ä mag mérete a bolygók­hoz képest kicsi, a Halley-üstö- kös magja például 50 kilométer­nél kisebb átmérőjű. A magot régebben több tíz vagy 100 mé­ter átmérőjű laza meteorhalmaz- nak, vas- és kődarabokból álló rajnak gondolták. Később arra a következtetésre jutottak, hogy a mag jégbe ágyazott meteor­szemcsékből áll; az üstökös­ben a meteorok a téglák, a jég pedig a habarcs szerepét játssza. A vízen kívül gázok jege is elő­fordulhat benne. Az összefagyás a Naptól távol, alacsony hőmér­sékleten történik, majd a Nap­hoz közeledve — a Jupiter-pá- lya távolságában — a jég páro­logni .kezd. A párolgó jég a mag körül sűrűsödve gázburkot, kó­mát alkot. A csóva keletkezése pedig azzal hozható összefüggés­be, hogy a csóvát a Nap sugár­nyomása taszítja ki a kómából. A csóvák hossza általában 10—20 millió kilométer. Az üstökösök pályái nagyon elnyúlt ellipszisek, a pályákat azonban sok minden befolyásol­hatja, például a Nap, vagy a boly­gók vonzása. Nyolcmillió új telefontulajdonos A tudomány világszerte keresi azokat a le­hetőségeket, amelyek elősegítik, hogy egy- egy jó tulajdonságokkal bíró, az eddigieknél korszerűbb növényfajta szaporítása gyorsab­bá váljon. Hazánkban is találkozunk ilyen törekvésekkel. Érdekes példa erre az az együttműködés, amelyet a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet kezdeménye­zett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet­tel. Megállapodtak abban, hogy a közös gaz­daság átveszi a kutatók által kidolgozott in­tenzív szaporítóanyag-termesztési eljárást. Szakmai segítséget adott ehhez dr. Füri Jó­zsef, tudományos osztályvezető. A szerződés alapján 1978-ban megkezdték a munkát. éi> Fóliasátor alatt fejlődik az új technológia szerint nevelt szaporítóanyag. Már télen előkészíthetik Az előállítás technológiája a következő. A sima dugvány be­gyűjtése megegyezik a hagyo­mányossal. az előkészítés és a tárolás körülményei viszont már mások. A begyűjtött anyagot először csávázzák, amely a gom-' babetegségek elleni fertőtlení­tést szolgálja, majd pincében raktározzák. A dugványozás speciális közegben, fóliahenger­ben történik. A hengerben úgy­nevezett P 1-es perlit van. Té­len már meg tudják tölteni, majd perforálják, vízzel telítik. Ez utóbbi hatására a henger fe­szessé válik, méretre vágható. A feldarabolt kis „konténerek” ládákban tárolva várják a dug­ványozás időpontját. Gyorsan fejlődik A hajtatást fóliaházban kez­dik el április vége felé. Mint­egy negyven-ötven nap alatt a fóliahengerben kifejlődik a kis növény, és máris ültethető, jú­nius közepe táján. A hajtatás úgy történik, hogy a perlittel töltött fóliahengerek­be egy-egy dugvány kerül, és talp- valamint léghűtés kom­binációjával indul meg a nö­vény nevelése. Megjegyzendő, hogy dugványozás előtt a vesz- • szőt negyvennyolc órán át víz­ben áztatják. A párolgás csök­kentése érdekében a Foricotte nevű szert használják. Huszon­két Celsius-fok körüli léghő­mérséklet és 90 százalékos rela­tív páratartalom mellett a faka- dás 10—12 nap alatt megindul. A talpgyökér képződéséhez pe­dig 18—20 nap szükséges. Ter­mészetesen a kis növény igé­nyes ápolást kíván, öntözést, vegyszeres védelmet, ötven nap hajtatási idő után már ültetés­re alkalmas a vessző, öt-hat le­velet hajt, hossza 10—15 centi­méter. A 'talpgyökérzet olyan fejlett, hogy a perlit burkát át­szövi. és a gyökércsíkok körkörö­sen megjelennek. Szoktatás a levegőhöz A kiültetés előtt két-^három napig edzik, vagyis a szabad le­vegőhöz szoktatják a szaporító­anyagot. A gödörbe helyezett vesszőket alaposan megöntözik. A hajtást két lomblevól felett visszacsípik, ezzel a szabad földi körülmények hatására jelentke­ző stresszt megelőzik. A meg­maradó két lomblevél fenntart­ja a növény életfunkcióit, és két hét alatt a nyári rügyek is kihajtanak, s most már az akkli- matizálódott szőlővessző erőtel­jesen növekedik. Fejlődését ön­tözéssel elősegíthetik. A lomb­hullás utáni téli védelem meg­egyezik a klasszikus telepítési eljárásnál már ismertekkel. Ez a technológia egy tizedére rövidíti le a szaporítóanyag elő- állításána'kv idejét. Előnye ezen­kívül, hogy már ilyenkor, télen megkezdhetik az előkészülete­ket, a telepítés időpontját szét­húzhatják, szakaszokra bonthat­ják. programozhaják. Az ülte­tés ápolási munkái egyszerűsöd­nek. a pótlás még abban az év­ben ugyanazzal az anyaggal, két héttel később megismételhető. A jó gondozás eredményeként fej­lődési elmaradás a második esz­tendőben már nem tapasztal­ható. Bakacsi László, a keceli Sző­lőfürt Szakszövetkezet főágazat- vezetöje elmondja, hogy első esztendőben 20 hektár területre készítettek ilyen gyorsított eljá­rással szaporítóanyagot. A há­rom év alatt összesen 100 hek­tárt telepítettek a szakszövetke­zetben, és a társgazdaságokban a keceliek álal előállított szapo­rítóanyagból. A módszer jelentősége szinte felmérhetetlen, hiszen lehetővé válik, hogy az új. korszerű sző­lőfajták gyorsabban terjedje­nek. Könnyebbé válik a hiányos sorok pótlása is. K. S. LÉZEREK AZ ÜVEGIPARBAN A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatóriumban egész évben figyelemmel kísérik a ta­la] felmelegedésének, illetve le­hűlésének mértékét. A mérések 2—20 centiméterig, valamint 50 centimétertől 2 méter mélysé­gig történnek. Képünkön Ábra­hám István, műszaki ügyintéző éppen egy talajhőmérőt olvas le. Az obszervatórium egyébként többféle tudományos munkát végez, kapcsolatot alakított ki a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Márciusban folytatják például a Hossziíhegyi Állami Gazdaság­ban a fagyvédelmi kísérleteket, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium Műszaki In­tézetével együttműködve. • A lézersugár elektroncsőgyár­tási alkalmazására látunk példát egy angol üzemben. A lézer erős, igen sokoldalú energiaforrás, és egyik fő elő­nye az, hogy a fénynyaláb rendkívül kis méretűre összpon­tosítható (például egy 250 W-os széndioxidlézer könnyen fóku­szálható egy tized milliméter át­mérőjűre). Az üveg- és kerá­miagyártó üzemek egyre na­gyobb számban használják. Eredményesen alkalmazhatók üvegcsövek' vágására, a rádió­cső- és izzólámpagyártásban, ampullák egy művelettel való leszabására, és lezárására,, a kis furatok kialakítására stb. A lé­zerek a maguk nemében párat­lan előnyöket nyújtanak a ha­gyományos eljárásokkal szem­ben. A lézer, ha automatikus működésű berendezéssel páro­sul, legtöbbször- lényegesen na­gyobb termelési eredményt ad, mint amilyent korábban a szo­kásos módszerekkel el lehetett érni. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelentős anyíagi befekte­tést igényel. Sokféle típusa ismeretes, a né­hány milliwatt erősségű hé­lium—neon-lézerektől a külön­leges szemsebészeti kezelésekre alkalmasokig. Az üveg- és ke­rámiagyártó iparágakban a széndioxidlézer infravörös szín­képtartományú sugarakat bocsát ki. Ezen a hullámhosszon a leg­több dielektromos anyag — mint az üveg, kerámia, a fa, a mű­anyag stb. — az esetleges su­gárzást teljesen elnyeli. Más sza­vakkal: az üvegfelületre irányí­tott- széndioxid-lézersugár kfs energiavisszaverés. vagy átvi­tel mellett nyelődik el. Haszná­lata mellett szól az az előny, hogy igen jól ellenőrizhető ener­giaforrás. A műveletek szennye­ződésmentesen végezhetők el se­gítségével. Ugyancsak előnyö­sek a lézersugaras berendezések szinte korlátlan hőmérsékleti adottságai, ami például a kvarc­üvegek. fúrásánál és vágásánál fontos szempont. • A moszkvai nemzetközi tele­fonközpont. rületi központ és 2400 körzeti központ használhatta az automa- tikákat. Tavaly bevezették a rá- diórelés vonalat az egész BAM mentén, amely több ezer telefon- csatornát biztosít e hatalmas kör­zetnek. Ezen a vonalon közvetí­tik a tévéműsorokat is. Nagy ka­pacitású vonalakat fektettek le Moszkvától Habarovszkig és Vlagyivosztokig. A hírközlési vál­lalatokat a legkorszerűbb hazai és külföldi berendezésekkel sze­relik fel. A Szovjetunióban egymás' után helyezik üzembe az automata te­lefonközpontokat; 1976 és 1980 között 6 millió új készülék csen­gett fel a városokban, 2 millió a falvakban. Az új ötéves tervben a városok közötti telefoncsatornákat 1,8­szeresére, a telefonok számát 1,3- szeresére, ezen belül az egyéni előfizetőket 1,4-szeresére kell növelni. Egyidejűleg folyik az ország egységes automatikus ösz- szeköttetési hálózatának a ki­alakítása. Az elmúlt tíz év alatt 130 te­TUDOMÁNY • TECHNIK Egy év helyett ötven nap Üstökösök nyomában Mérik a talaj hőmérsékletét v.w.vXvXv mmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmsmmmmm Tóth István zaklatott idők (37.) — Igen, de ez ú g y látót min­ket. Pista a TÜZÉP simára tapo­sott, szénporos, nedvesen fénylő udvarán ücsörgött. Az egyik szín culápját támogatta. Rágta'a mé­reg; úgy kell tétlenkednie, mink a koldusnak. Várni, várni, mikor jön kuncsaft. Az ugyan akad elég, de alkudozni kell. Nem született ő üzletembernek. Ehol ni, most is jön egy öreg. Nyugdíjas vasutas lehet, látni elhordott, ócska zubbonyán meg simléderes sapkáján. Nyugodt arcába beleidegződött a foglalko­zásával járó akkurátusság. Meg­áll a feketesár ragyogású térsé­gen. hunyorog. Célszerűen jártat- ja körül tekintetét, hol lát meg­felelő szenet. Megáll a lengyel diónál, bólint. Fejét lehajtva in­dul a fuvarosok irányába. Köz­ben számol. Pistánál köt ki. — Hogy viszi mázsáját, fiatal­ember? — emeli kezét a sityak- hoz. — öt forintért — hallik a kedvetlen válasz. — öt forint, öt forint... — Szája hangtalan járásával kal­kulál az öreg, A művelet befe­jezéseként — cseppet sem sértő szándékkal — megjegyzi. — Mennyivel több tüzelőt vehetne az ember, ha nem kerülne any- nviba a fuvar. Szinte természetesnek venné, hogy a fiú egyetértsen vele. Pista hisz is neki. El tudja képzelni, hogy rakosgattak fél­re a kis nyugdíjból az asszony- nvnl — fára. szénre. Persze, hogy úgy fizeti a szállítást, mintha a fogát Húznák. Mind­két keze zsebben, nyugtalanul morzsolgatja forintjait, mennyi­re is telik belőle. Tétovázik, menjen-e tovább, vagy itt pró­bálkozzék lejjebb srófolni. — Olcsóbban nem lehetne? Maga csodálkozik legjobban, mikor a fiú — annak ellenére, hogy barátságtalanul, sötéten vág felé a fejével — egyből en­ged. — Jöjjön, az, tistenit neki! Négyért elviszem magának ... Pedig a többi is ötért fuvaroz — int a glédában sorakozó ko­csikhoz. Az idős vasutas értetlenül kö­vette. Ez lesz az utolsó! — határoz­ta el ifjú Koczog. Ha az égig ugrál is az apja, fuvaros nem lesz. Ez nem szakma. Csak süt­kérezik, ázik, várja áldozatát naphosszat .telint pók. Lö- työgteti m'agát a szekérrel. Köz­ben telnek a hónapok, elfut az esztendő, és belőle megint nem lesz semmi. A végén még pa­raszt se. Már otthon is majd mindent a kis Miklós gyerekkel végeztetnek az apjáék. Öt men­tesítik, hogy csak hozza a köl­tőpénzt. Minél jobban keresett — tegnap is négy fuvar: kétszáz forint — annál inkább gyűlölte helyzetét. Ezzel csak állandósít­ja semmi-voltát. Odahaza se, szeretett lenni. Csupa kupeckodás náluk még a levegő is. Monoki már kéthe­tenként leruccan a teherautóval. Már a közelben lakó szövetkeze­ti tagok se irigykednek. Fogják a szájukat, hiszen őket is szé­pen megfizetik jószágukért. Mo­noki többet fizet, mint a fel­vásárlók. Az apjával is végképp össze­melegedtek. Eddig két ökröt is tudott venni a hízók hasznából. De ésszel él: kábái paraszttól vásárolta, haza se hozta az ál­latokat, fizet ’a tartásukért. Ne szúrjon szemet itthon. Dél se volt még, már hajtott hazafelé. Erszényében ötven fo­rint: az utolsó tizenkét mázsa fuvardíja. Két forint borravalót adott a nyugdíjas. Nem akarta elfogadni, de vissza se tudott adni. Nem volt aprója. Gyerünk trappban égy kicsit, — legyintett az ostorvéggel a lo­vak fölé. A kényes kocogásban büszkén felgörbült a paripák nyaka. Tompafekete sörényük tánca halkan suhogtatta a rá­juk font rafiabojtok fehér füg­gönyét. Még ebben a csendes futásban is szinte ráfeküdt a szellőre a két nemes állat. Hát­racsapták fülüket, várták az újabb pattintást, hogy kiszalad­hassák energiájukat. Egy öregembert értek be. — Hóóó! Maga az, Imre bá­tyám? Üljön csak fel ízibe! A juhász köszönte a szívessé-- get, felszállt. Lépésben haladtak tovább. Nagyokat hallgattak. — Hallom, tiéd ez a gyönyö­rű pár — mozdította homloka bőrét Kovács Imre a lovakra. — Valóságos vagyon. Pista önkéntelenül odacsip­pentett a rudas hátába. A két fekete nagyot ráhtott a kocsin, s futásba váltott. Paprikavörös lett a fiú. Most mit mondjon? övé a két ló. Tudja azt az öreg, ha ő nem is erősíti meg. Va­gyont érnek. Az ő sorsát meg megkötik. Semmit nem válaszolt. Utasa se erőltette. Messze vonat fütyült. — Most jár Apaváránál a deb­receni személy — jegyezte meg a birkapásztor. Hallgatott rá egy sort.. Majd megkérdezte. — Ismered-e Apavára törté­netét ? A gyerek csak intette a ne­met. de hogy jelezze, kíváncsi rá, meghúzta a szárat. Megint nyugodtan dobolt a nyolc patkó a poros szekérútön. — No, az még nálam is vé­nebb. A török veszedelem ide­jéből való. Mintha a megkövült ősidő változott volna emberi hanggá, úgy mesélt az öreg juhász. Csendesen éldegéltek az ősök itt K-n. Vágták a nádat, merték a vészekből a halakat, hajtották a marhát a rónákon át, rétből ki, rétbe be. Bogdácsoltak a kólá­kon. az ingó zsombokon. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom