Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A* MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 43. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 20. szombat Az új szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Vlagyimir Nyikolaje- vics Bazovszkijt, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Tudomány— technika 4. oldal Heti rádió- és tv-műsor 5-6. oldal Automatizálják a reszelőgyártást Saját kutató-fejlesztő intézetük a hazai vállalatok közül főként azoknak van, amelyek arra törekednek, hogy folytonosan új, meg új termékekkel jelenjenek meg a világpiacon, mert szakterületükön csak ily módon tarthatják meg élenjáró szerepüket és az előnyös értékesítési pozíciójukat. A többiek általában az ágazatukhoz kapcsolódó alkotóműhelyekkel működnek együtt — a szakembereik ilyen célú munkáját kiegészítendő — a műszaki haladásuk érdekében. A kéziszerszám-készítésnek nincs az országban semmiféle fejlesztő bázisa, ezért a Kéziszerszámgyár a kecskeméti üzeme révén már kiépült kapcsolatra alapozva a megyeszékhelyen található Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát nyerte meg a gyártmány- és gyártásfejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. A GAME több együttműködési megállapodás keretében és alkalmankénti, de korántsem ritka megbízásoknak eleget téve segíti elő Bács-Kiskun- ban a tudomány termelőerővé válását — az üzemmérnökképzés mellett. A kecskeméti reszelőgyár és a főiskola kapcsolata két éve vált szorosabbá, s tavaly tervezték meg a felsőoktatási intézmény szakemberei, tanárai az üzemnek azt a fűrészreszelő-edző automatát, amelyet az idén hasznosítanak a termelésben. A vállalat szegedi gyárában a darabolás pótlólagos automatizálására kapott megbízást a GAME. Ugyanakkor a reszelőgyár besegített a főiskolai kutatásokba, s műhelyeit rendelkezésre bocsátotta a hallgatók gyakorlati tapasztalatgyűjtéséhez. A reszelőgyár termelékenységének fokozására, korszerűsítésére több évre szóló rekonstrukciós tervet dolgoznak ki az együttműködő felek — tudtuk meg Varga Józseftől, a gyár igazgatójától, aki a GAMF-on is tevékenykedik előadóként. A 70—90 millió forintos beruházás első lépését az idén és jövőre teszik meg. A re- szelőkovácsolási és fogazási technológiához félautomata gépeket állítanak rendszerbe. Erre a célra az Ipari Minisztériumtól műszaki fejlesztésre kapott 15 millió forintot használják föl. A fejlesztési törekvések mögött a gazdaságos tőkés export bővítésének szándéka áll. Ugyanis a jelenlegi kapacitással, hagyományos módon a hazai szükségletek kielégítése mellett a kecskeméti gyár nem képes több reszelőt szállítani a dollárral fizető megrendelőknek, bár további gazdaságos értékesítési lehetőségei lennének. Tavaly a 82 milliós termelésből 13 'millió forint értékben tőkés exportra küldték az előállított 44,5 millió reszelő jelentős részét. Terven felül nőtt a dollárelszámolású kivitel, de az idén az említett ok miatt már nem tervezhetik a külföldi eladások számottevő bővítését. A gyár leggazdaságosabb cikke kül- és belföldön a reszelő, s egyben a legnagyobb sorozatú is. Ezért az automatizáláskor ez a termékcsalád élvez előnyt. 1986- ban, a tervezett rekonstrukció után kétszer apnyit küldenek belőle a piacra, mint jelenleg. Hazánkban pillanatnyilag senki sem foglalkozik reszelő-felújí- tással, pedig ez a szerszám legalább egyszer újrafogazható, s ezáltal értékes importanyag takarítható meg. A kecskeméti gyár ebben az évben gazdasági munkaközösséget hív életre dolgozói köréből erre a feladatra. Az elkopott eszközöket a speciális re- szelők készítésére később is megmaradó hagyományos technológiával lehet ismét használhatóvá tenni, tehát hosszú távon módjukban áll az országos takarékos- sági törekvések segítése. • ;P A piaccsarnok megtelt a portékájukat kínáló árusokkal, egy-két kosár zöldséget, gyümölcsöt vagy baromfit felhozó emberekkel, a standok között sétáló, a vasárnapi ebédhez gyűjtögető-,keresgélő asz- szonyokkal, segítő férfiakkal. A boltok is dugig vannak, mintha a családok többsége csak most érne rá, hogy elintézze a szokásos hét végi bevásárlást. Hiábavaló a lelkes tanács, hogy változtassuk meg szokásainkat, s már az előző napokon szerezzük be a főzéshez, sütéshez valót. Az igazság az, hogy mindig elfelejtünk valamit, vagy a boltos ígéri másnapra amit kértünk, de van úgy is, hogy egyszerűen nem jut rá idő a meghosszabbodott hétközi munkaórák után. A szülők minden este rohannak a gyerekért az óvodába, bölcsődébe, s■ mindig akad elintéznivaló, marad hát a vásárlás nyűge ar-. ra a napra, amikor látszólag szabadon rendelkezünk Önmagunkkal. Látszólag ... Mert azért a munka — az említett piaci, bolti készenlét mellett még sok helyen — nem állhat meg szombaton sem. Futnak a vonatok, az autóbuszok menetrendszerűen, dolgozik — a csökkentett létszámmal is — a személyzet még számos helyen. Nyomdász barátaink például csak késő este, pontosabban szólva éjszaka fejezik be a vasárnapi lap előállítását, amit szorgos kezek raknak rendbe és továbbítanak a szállító járművekhez, hogy másnap eljusson az újság a megye városaiba, falvaiba. Odahaza sincs szombaton pihenés. Ilyenkorra marad a héten csak elnagyjázott takarítás, az összegyűlt szennyes kimosása, a tiszta ruha vasalása, a lakás rendbetétele. Még jó is, hogy a gyerek nincs itthon délelőtt — mondja az egyik anyuka, mert így legalább mozdulni tudok tőle, mire hazajön, elvégzem a munt ka nehezét. Nem lehet haragudni ezekért a szavakért, bár nem valami vigasztaló a kicsengése, de tükrözi a tényleges helyzetet, amiben az édesanyák vannak hétvégeken. Ha megjön a jó idő, talán javul valamit ez a kép. Biztosan sokan felkerekednek majd, hogy valahol kellemesebb környezetben, a szabadban töltsék el egyik vagy másik hét végi napot. A gyermekek is jobban ki tudják használni az időt, bár a parkok, játszóterek igen szegényesek, leromlottak, mintha erre nem jutna már se pénz, se idő az új és régebbi lakónegyedekben. Vita van akörül is, hogy a kulturális intézmények nyitva legyenek, vagy bezárjanak ilyenkor. Nincs érdeklődés — mondják az illetékesek. Vagy talán azért nincs, mert program sem akad? Ki tudja, hol az igazság? Egyszóval, a szabad idő eltöltésének szervezése még igencsak gyermekcipőben jár minálunk. Ámde hallottam olyan vélekedést is, hogy — bocsánat a bárdolatlan kifejezésért — francba az értelmiségi, finomkodó dumával, a szabad idő arra kell, hogy ráhajtson az ember, és igyekezzen több pénzt keresni. Lám — mondja az ilyen ember — erre sarkallják a népet a nagyban hirdetett kisegítő új vállalkozások propagálásával is ... Kár lenne vitatkozni most azokkal, akik csak az önhajff ■ mar j szolás lehetőségét látják a hétvégi szabad időben, az ilyen típusú emberekkel szót érteni a legnehezebb. Némelyiküknél csak a korán jött infarktus és kórházi ágy támaszt akadályt életvitelük folytatása elé. Tagadhatatlan, hogy az említett, bizonyára szűk réteget képviselő embercsoport mellett nem kevesen lesznek és vannak, akik azért töltik munkával minden lehetséges szabad idejüket, mert rá vannak utalva, sőt kényszerítve. Legtöbben a családi ház felépítésével bajlódnak, s erre megy rá minden fölös energiájuk. Az otthonteremtés vágya erősebb mindennél, és csak tisztelni lehet azokat, akik erre gyűjtenek, kupor- gatnak, s ebbe ölik bele éveken át erejük nagy részét. Már sokkal szívderítőbb helyzetben vannak azok, akik az úgynevezett hobbiföldeken tesznek-vesznek tavasztól késő őszig, sőt még télen is kilátogatnak megnézni a kertet, a kis házat, vagy szerszámos kamrát, nem tett-e kárt valaki vagy valami bennük. Külön embertípust képviselnek a barkácsolók, az ő számukra a hét vége a kedvelt pihentető szórakozás forrása, amit már nehezen várnak. Nem túlzás azt mondani, hogy az emberek többsége valamilyen aktív pihenéssel, ki- kapcsolódást is jelentő munkálkodással tölti a hét utolsó napjait, s ez így is van rendjén. Csak a háziasszonyok „felszabadítása" érdekében kellene még tenni valamit, hogy végre ők is egyenjogú és -rangú tagjai lehessenek a társadalomnak, nemcsak a szó közjogi értelmében, de a hétköznapok és ünnepnapok minden órájában. F. Tóth Pál !8MKi8B8iBB^aWiWE KffffP /. ’'/A Gyarapodott a közös vagyon, nőtt a nyereség Faluvégi Lajos a fajszi Kék Duna Tsz-ben Ezen a héten is folytatódtak a mérlegbeszámoló közgyűlések. Csupán egyetlen napon, pénteken, 20 mező- gazdasági nagyüzemben zajlott le a zárszámadás. Sok gazdaságban az országos és megyei vezető szervek, testületek képviselői is ott voltak, hogy együtt örüljenek a szövetkezeti dolgozók egész esztendei fáradságos munkája eredményeinek. Lehetőség volt ez a találkozás a tartalmas beszélgetésre, vélemény- cserére a közös dolgokról, népgazdaságunk 1982. évi főbb feladatairól, s abban a szövetkezetek szerepéről. Néhány nagy mezőgazdasági üzem közgyűléséről számolunk be az alábbiakban: Tegnap késő délután tartotta zárszámadó közgyűlését a többszörösen kiváló címmel kitüntetett fajszi Kék Duna Tsz. A helyi művelődési házban rendezett ünnepi számadáson részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos miniszterelnök-ihelyettes, ott volt Romány Hál, a megyei pártbizottság első titkára. Az agrártelepülés egész lakosságát érintő szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről, idei feladatairól Berta Jenő tsz-elnök adott számot. Eszerint mindössze 3200 hektáros területű mezőgazdasági üzem kizárólag a termőföld maximális hasznosításával gyarapítja vagyonát, növeli eredményességét. Tavaly is hektáronként 50 ezer forint árbevételt könyveltek el, amihez intenzív gazdálkodással teremtettek alapot. Földterületük 40 százalékán pótolják mesterségesen a csapadékot, s évenként kétszeri hasznosítással növelik a termőhelyek hozamát. Fő profiljuk a szántóföldi fűszer-, gyógynövény-, és zöldségtermelés, amelynek jövedelmezőségét a nyersáru helybeni szárítása, ipari feldolgozásra való előkészítése javítja. Rendszergazdái a táj hírességének, a kalocsai fűszerpaprikatermesztésnek, amelyhez 16 partnergazdaság tartozik. Az eszköz- és kézimunka-igényes ágazat jövőbeni fejlesztése azonban gondot okoz a Duna-menti termelő- szövetkezetnek, s ebben része van annak is, hogy az idei évtől megszűnik a 10 százalékos állami fejlesztési dotáció. Ez több éves átlagban mintegy 6 millió forinttal növelte az ágazat modernizálására fordítható alapot, amit ma sem tud nélkülözni a nagyüzemi zöldségtermesztés. így már az idén csökkentik a zöldség- és a fűszernövény-termőterületüket, helyette a búza- és kukoricatermelés bővült. A kertészetben felszabadult munkaerő foglalkoztatására keresik a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari tevékenység lehetőségeit. Tavalyi 31 millió forintos nyereségükből, amely 11 millióval több az előző évinél, tovább növelik a biztonsági alapot, ami tartalék a rosszabb gazdasági évek kivédésére. Fajszon is megfér a* háztáji termelés a közös gazdálkodással. A tagi földeken itt többnyire fűszer- és gyógynövényeket termelnek, amit a tsz útján értékesítenek. A kiegészítő jövedelemforrással megtalálják számításukat a falun élők, amit bizonyít az is, hogy állandóan fiatalodik a tsz, jelenleg 38 év az átlagos életkor a Kék Dunában. • Csendes Béla és dr. Kosa Antal Magyar—Szovjet Barátság Tsz, Kecskemét Szintén tegnap tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a termelési nagydíjjal kitüntetett kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. Méhesi Zoltán, a közös gazdaság pártvezetőségének titkára köszöntötte a vendégeket, közöttük Csendes Bélát, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét. A több mint ezer tag előtt dr. Kása Antal, a termelőszövetkezet elnöke beszélt az elmúlt évről. Többek között elmondotta, hogy a közös gazdaság ötven egyetemet és főiskolát végzett tagja, száznyolc technikusa és háromszázötvenhat szakmunkása úgy dolgozott, hogy megfelelt a megnövekedett követelményeknek. Az elmúlt néhány esztendőben megszoktuk már, hogy nincs könnyű év a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók számára. Így volt ez tavaly is. Nemcsak a szabályozók szigorodtak, hanem a tavaszi fagy, majd az aszály gyengítette a kalászosok, a másodvetések terméshozamát. A szántóföldi növénytermesztésben nagy segítséget jelentett, hogy sokat javult a gépsorok technikai szintje, így lényegesen gyorsabban és kisebb veszteséggel sikerült begyűjteni a termést. A kedvező őszi időjárás hozzájárult ahhoz, hogy a kukoricát teljes mennyiségben, gyorsan betakarítsák. A közös gazdaság fő ágazata a kertészet volt. A dísznövényrészleg például a 23 millió forintos árbevétel mellett több mint kétmilliós nyereséggel zárta az esztendőt. A termelőszövetkezet évek óla felelősséget vállal Kecskemét és környéke ellátásáért. Éppen ezért természetes, hogy a szolgáltató ágazat tevékenysége fontos volt a zárszámadási lajstromban. Tavaly fémtömegcikk-részlegük 34 ezer darab háztartási kisgépet készített. A motortekercselő üzem minden dicséretet megérdemel, hiszen a tervezettnél kisebb létszámmal, sokkal többet termeltek, mint amennyit terveztek. Konkrét munkaszervezési módosításokkal csökkentették a szerelési költségeket. Emellett a közös gazdaság ágazatainak zavartalan működése érdekében vasár- és ünnepnapokon is felelősségteljes hibaelhárító munkát végeztek. A mérlegbeszámoló tanúsága szerint hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősebb kiesés nem volt a kamDánvban. Az 1982-es feladatokról szólva elmondotta az elnök, hogy a jeaz alapító tagokkal beszélget. lenlegi szabályozók, változtatások szerint 8 millió forinttal kell többet tenni a közös asztalára. Lenin Tsz, Szabadszállás Az elég mostoha természeti adottságú Kiskunságon magas színvonalú nagyüzemi gazdálkodást folytató szabadszállási Lenin Tsz ismét sikeres évet zárt. A vezetőség a február 19-i közgyűlésen arról adhatott számot, hogy a közös gazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére több terméket adott a népgazdaságnak. Ezek között a minden piacon jól értékesíthető áruk kínálata nőtt. A szövetkezeti munka elsődlegessége mellett a nagyüzem sokoldalúan támogatta a háztáji és kistermelést. A pénteken délelőtt tartott ünnepi összejövetelen, amelyen a szövetkezet tagjain, alkalmazottain kívül, vendégként ott volt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, a járás és a nagyközség párt- és állami vezető szerveinek több képviselője, Szűcs Sándor elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Az V. ötéves terv végén a 207 millió forintos termelési érték, 1981 -ben már 235,5 millióra emelkedett. Az elmúlt év különösen a növénytermelési ágazatokat tette néhéz próbára. A szabad- szállási szövetkezet kertészetében 8,5 milliót tett ki az elemi kár, a közös gazdaság nyeresége .mégis elérte a 42,6 millió forintot, ami csaknem 8 millióval magasabb az 1980-as esztendei eredménynél. Mindezek a Lenin Tsz tagjainak szorgalmas, lelkiismeretes munkáját dicsérik. A szövetkezeti eredményt növelő tényezők között említette meg Szűcs Sándor a növénytermelésben a hektáronkénti hozamok örvendetes emelkedését, az állattartásban a veszteséges ágazatok megszüntetését, a megmaradtak magasabb termelési értékét, a belső üzemi szállítás, a termékforgalmazás magasabb színvonalú szervezettségét, nem utolsósorban az általános költségek csökkentését. A szövetkezet építőszervezete a saját üzemi létesítmények kivitelezésénél, valamint egyéb munkák, megrendelések teljesítésénél példamutatóan dolgozott, és számottevően növelte az ágazat termelési értékét. A szabadszállási. Lenin Tsz néhány esztendő alatt a környék igen tekintélyes kertészeti gazdaságává nőtt. 1981-ben már 709 hektáron termett zöldségféle, fűszernövény, szőlő és gyümölcs. A zöldségágazatban a korszerű szárítóüzem felállításával már a végtermék-értékesítésre is vállalkozhatott. • A zárszámarió közgyűlésen szavalatot is 1^1 Ihattak a jelenlevők. (Tóth Sándor felvételei)
