Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

Várható időjárás ma estig: nyugaton változóan felhős lesz az ég, egy-két helyen hószállingózás is lehetséges. Másutt általában kevés felhő várható, csapadék nem lesz. Éjszaka né­hány szélvédett helyen átmenetileg köd. A délkeleti szél többfelé élénk. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában minusz 2, mí­nusz 7 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet minusz 1 és plusz 1 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 42. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 19. péntek Lázár György fogadta Jose Ramon Fernandezt Megkezdődtek a magyar—ku­bai gazdasági tárgyalások. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke csütörtök délután a parlament­ben fogadta Jose Ramon Fer­nandezt, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnökeként a bizottság 11. ülés­szakára érkezett hazánkba. A megbeszélésen részt vett Jo­se A. Taberes del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagy­követe is. A két delegáció plenáris ülé­sén Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Jose Ramon Fer­nandez, a bizottság társelnökei ve­zetésével áttekintették gazdasá­gi kapcsolataink alakulását az előző ülésszak óta eltelt időben, értékelték a két ország árucse- reforgalom-eredményeit és fel­adatait, beszámolót hallgatták meg # a műszaki-tudományos együttműködés fejlődéséről. (MTI) TUDOMÁNYOS MEGBESZÉLÉS A GABONÁRÓL Hasznosítani kell a külföldi tapasztalatokat Hazánknak nemcsak fontos kiviteli cikke, hanem alapvető élelmezési terméke is a ga­bona. Nem csoda hát, hogy termesztésével, tárolásával, feldolgozásával egyre többet fog­lalkoznak a szakemberek. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a MÉTE gabonaipari Szakosztálya és a budapesti Francia Műsza­ki és Tudományos Tájékoztatási Központ kö­zös rendezésében tartottak tanácskozást Kecskeméten, a Tudomány és Technika Há­zában. Bács-Kiskunból és a környező me­gyékből érkezett közel száz szakember is­merkedhetett néhány olyan technológiával, amelyet Franciaországban alkalmaznak, s az ottani tapasztalatok közül bizonyára többet hasznosítanak majd megyénk szakemberei. Dr. Molnár István, a Bács-Kis­kun megyei Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Európa 17 országa közül hazánk negyedik helyen áll a rangsor­ban. ha az elfogyasztott táplá­lék • kalóriatartalmát vizsgáljuk. A gabonatermelés nemcsak me­gyénkben, hazánkban, hanem a világon is az egyik legfontosabb ágazata az élelmiszergazdaságnak. A párt XII. kongresszusának határozata kötelez bennünket ar­ra, hogy a tervidőszak végére 15 millió tonna gabonát termeljünk hazánkban. Ennek érdekében fel kell használni a külföldről szer­zett hasznos tapasztalatokat is. Juhászné Hettyey Mária a Ma­lom- és Sütőipari Kutató Intézet tudományos munkatársa. A ga­bonatárolás és feldolgozás Fran­ciaországban címmel tartott elő­adást. Franciaországban évente 45 millió tonna gabonát termeszte­nek. Ebből húszmillió tonna ex­portra kerül. Több mint 110 ez*er hektáron termesztik a tésztagyár­tásra felhasznált dúrumbúzát'. A magas fehérjetartalmú szemes­termény átvételi ára 50 százalék­kal meghaladja a hagyományos búzákét. Tehát lényegesen na­gyobb becsülete és magasabb ára van ennek a búzafajtának Fran­ciaországban, mint hazánkban. Egyre nagyobb szerep jut a búza intenzív termesztése mel­lett az energia- és költségtakaré­kosabb extenzív termesztésnek is. Kihasználják a klíma adta le­hetőséget és fokozatosan töreked­nek arra, hogy költségkímélés vé­gett a jobb minőség érdekében vállalják az alacsonyabb termés­átlagokat. A nyugati országokban már általában, — így Franciaország­ban is — felfutóban van a triti- cale termesztése. A magas bél­és kalóriatartalmú gabonaféle nálunk is nagyobb figyelmet ér­demel. Minden iparilag fejlett ország­ban nagy hangsúlyt fektetnek a már megtermett javak minősé­gére, védelmére. A világon éven­te másfél milliárd tonna gabonát termelnek. Ebből 460 mülió ton­na a búza. Ha csak a tárolás kö­rülményeit javítjuk s ez által a szemveszteséget néhány száza­lékkal csökkentjük, akkor is sok. millió tonnával több gabonát hasznosíthatunk. S akkor még nem szóltunk a betakarításnál és a betakarítást követő szállí­tásnál elhullott szemekről, ame­lyek hazánkban is több tonnával csökkentik a termést. A meghívott szakemberek vé­leménye az volt, hogy szükség van munkánk javítása érdekében ezekre a kitekintésekre. A kül­országban szerzett tapasztalatokat kön-nyen, gyorsan mi magunk is hasznosíthatjuk. Sz. P. M. ZÁRSZÁMADÁS DUSNOKON, A MUNKÁS—PARASZT TSZ-BEN A szorgalmas munka ellensúlyozta a f DCOCf * A közgyűlés résztvevői a vezetőség beszámoló­IC1 Aját hallgatják a Művelődési Házban. Termelési és munkasike­rekben, időjá­rás okozta gondokban bővelkedő esz­tendő mérle­géről, a szö­vetkezeti ta­gok, alkalma­zottak dicsé­retes helytál­lásáról adott számot Dús-, nokon a csü­törtökön tar­tott évzáró közgyűlésen a Munkás-Pa­raszt Tsz ve­zetősége. Dudás János népfrontbi­zottsági elnök, tsz-vezetőségi tag üdvözölte az ünnepélyes alkalomra összesereg- lett szövetkezeti dolgozókat, s a közgyűlés vendégeit, dr. Sós Gá­bor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkárt, dr. Matos László megyei tanács­elnök-helyettest, Kalocsa és a járás párt- és állami vezetőit, a szomszédos mezőgazdasági üze­mek, a Munkás-Paraszt Tsz-szel kapcsolatban álló vállalatok, tu­dományos intézetek, termelési rendszerek képviselőit. Elöljáróban Zsilinszky M. László elnök ismertette a veze­tőségi beszámolóban azokat az eredményeket, amelyek a Mun­kás-Paraszt Tsz 1981-es gazdasá­gi évére voltak jellemzőek. Majd a szövetkezeti bizottságok elnö­kei számoltak be múlt esztendei tevékenységükről. — Az 1981-es évben a koráb­binál magasabb követelmények teljesítésére vállalkozott a Mun­kás-Paraszt Tsz egész közössége — hangsúlyozta Zsilinszky M. László- — A fejlesztésre fordít­ható anyagi eszközök szűkös vol­ta, a közgazdasági szabályozók változása, a tudományok roha­mos fejlődése jelezte, hogy a dus- noki gazdaság területi adottságai folytán valamennyi termelési ágazatiban önmaga erejére utal­va nem képes elérni a gazdálko­dás kellő színvonalát. Ezért fo­lyamatosan csatlakozott a ter­melési rendszerekhez. Az elmúlt év végéig a szövetkezet 7 rend­szernek, társulásnak lett tagja, 1982-ben pedig a gödöllői búza-, borsótermesztési rendszernek, a kiskunhalasi broilertársulásnak is. Mindezek együttesen a szö­vetkezet valamennyi termelési ágazatát átfogják. A szövetkezet törekszik arra, hogy a tudományos eredménye­ket a gyakorlatban minél jobban hasznosítsa, széles köbben alkal­mazza. Az idén a, megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állo­más irányításával növénytáplálá­si kísérleteket folytat. Ezek ered­ményétől függően alkalmazzák majd a legcélszerűbbet a kukori­ca egész vetésterületén. A tenmelés, a gazdálkodás szervezésében úgyszintén az újat keresi a Munkás-Paraszt Tsz. Ez évtől kezdődően áttér majd a gazdaságon belüli önálló elszámo­lási rendszerre. Ez megnöveli a gazdasági egységek vezetőinek és az irányításukkal dolgozóknak a felelősségét. (Folytatás a 2. oldalon.) EGYÜTTMŰKÖDÉS, KÖLCSÖNÖS S Február 18-át nem írjuk ugyan piros betűkkel a naptá­runkban, de olyan dátumként tartjuk számon, amelyhez je­les, a magyar nép jövőjét befolyásoló esemény fűződik: 1948-ban ezen a napon írták alá Moszkvában a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést. Ez a dokumentum — az azóta eltelt 34 esz­tendő tanulsága szerint — hazánk szocialista fejlődésének, békés alkotó munkánknak a legfőbb biztosítéka. Az évfor­duló alkalmából tegnap Kecskeméten a város üzemeinek, in­tézményeinek dolgozói, az MSZBT-tagcsoportok barátsági nagygyűlést tartottak a Fémmunkás Vállalat gyárában. A gyűlést az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó egyik gárda­alakulat fúvószenekara nyitotta meg a magyar és a szovjet him­nusz hangjaival. Majd Vázsonyi Miklós, a Fémmunkás gyár MSZBT-tagcsoportjának elnöke Üdvözölte a résztvevőket, köz­tük a párt- és tömegszervezetek képviselőit, Valamint a szovjet vendégeket. A zenekar rövid ün­nepi műsora után az MSZBT-tag- csoport elnöke így folytatta: • Jobbra: Tóthné dr. Bíró Mag­dolna méltatta a 34 éve megkö­tött szerződés jelentőségét. a törekvés, hogy minél hamarabb normalizálódjanak viszonyaink, szintén nem hagyta közömbö­sen a felszabadítókat. Megkötöt­ték velünk az első kereskedelmi egyezményt, s kaptunk diplomá­ciai segítséget is. A Szovjetunió kiállt hazánk ENSZ-tagsága mel­lett. s együttműködött velünk a • A nagygyűlésen részt vevő munkások, diákok. (Tóth Sándor fel­vételei) — Az idősebbek még jól em­lékeznek azokra a nehéz napokra, amikor a második világháború után - romokban hevert az or­szág. Szűkében voltunk az éle­lemnek és a ruházatnak. Akkor sokan remény nélkül néztek a jövő elé, nem látták a kiutat. Azonban a már legálisan tevé­kenykedő Magyar Kommunista Párt egyre több emberbe öntött, hitet, hogy lesz magyar újjászü­letés. És ehhez a megújhodáshoz igaz barátra lelt hazánk a Szov­jetunióban. Miközben szovjet elvtársaink saját' országuk újjá­építésébe kezdtek, segítettek ne­künk is talpra állni. így került sor 34 évvel ezelőtt arra, hogy az erősödő barátságot dokumen­tumban rögzítsék országaink ve­zetői. E bevezető után Tóthné dr. Bí­ró Magdolna, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazga­tóságának tanszékvezetője mél­tatta a magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés je­lentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a két nép történelmi kéz­fogásának már előzményei vol­tak. Másodikként nálunk győzött a proletariátus, és létrehozta a Tanácsköztársaságot! Ezzel iga­zolta, hogy a forradalomról szó­ló lenini tétel nemzetközi érvé­nyű. — Nemcsak a fiatal magyar tanácshatalom érezte természe­tes szövetségesének Szovjet- Qroszországot — mondotta az elő­adó —, hanem százezernyi ma­gyar hadifogoly is felismerte azt, hogy az ő ügyéért folyik élet­halálharc, s belépett a szovjet Vörös Hadseregbe. Amikor pe­dig Magyarországon a külső és a belső ellenforradalom leverte a tanácshatalmat, a magyar kom­munisták Szovjetunióban talál­tak védelmet és lehetőséget a küzdelem további folytatásához. 1945-ben a felszabadulás kö­rülményei mélyítették a barát­ságot. A háború embertelenségét enyhítették a Szovjetunió segí­tő gesztusai. A lakosság támoga­tása élelemmel Budapesten. Az szerződés megkötése előtt Ma­gyarország nemzetközi helyzeté­nek megszilárdításában. 1948. február 18-án újabb területekre terjesztették ki az együttműkö­dést. Ezután az előadó a Szovjetunió­val való világpolitikai együtt- szereplésünkről beszélt a béke, a biztonság és a leszerelés érde­kében. Elemezte a két világ- rendszer, az ellentétes ideoló­giák harcát, s a globális bizton­ság megteremtésének feladatá­ról szólva hangsúlyozta: — 1917 óta felnőtt a Szovjet­unió ezeknek a rendkívül nehéz feladatoknak a megoldásához. Ké­pes a nemzetközi erőviszonyo­kat úgy befolyásolni, hogy a vi­lág népeinek biztonsága a hábo­rús törekvések ellenére se csök­kenjen. A vele való együttmű­ködés számunkra a szocializmus építését, népünk felemelkedését, gazdasági gyarapodását jelenti. A nagygyűlés szónoka kitért a kölcsönös segítségnyújtás elő­nyeire, majd így folytatta: — Elkötelezettségünk sokol­dalú a szocializmus eszméje mel­lett. A barátainkkal közösen vál­lalt célokért folytatott küzde­lem, a felelősségteljes nemzet­közi magatartás, és annak ered­ményei arra ösztönöznek ben-; nünket, hogy az 1948-ban aláírt és 1967-ben megújított szerződés szellemében tovább erősítsük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Üdvözölte a nagygyűlés részt­vevőit, s a szocializmus építésé­ben további sikereket kívánt né­pünknek L eonyid Szergejevics Zolotov gárdaezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó egyik gárdaalakulat parancsno­ka, az ünnepség vendége. A nagygyűlés az Internacio- náléval ért véget. A. T. S. Tessék hozzászólni! A tanácsülésen az idei költ­ségvetési és fejlesztési tervek­ről beszélt az előadó elnökhe­lyettes. Majd, miután végére ért, kérte a jelenlevőket: — Tessék hozzászólni! Hasznos és figyelemre mél­tó, hogy a már kész r— de vég­legesen még nem lezárt — tervet a lakosság képviselői a helyi tanácsok felelős tisztség- viselőivel még egyszer, tüzete­sen átnézik. Nem maradt-e ki belőle' valami fontos dolog? Viszontlátják-e, ráismernek-e a tanácstagok a tervben azok­ra a véleményekre, közhasznú javaslatokra, amelyeket az el­múlt őszön gyűjtöttek a la­kosokkal folytatott beszélge­tés során? Mi valósul meg ezekből, mi nem? Izgalmas kérdések ezek, amelyek felcsigázzák az ér­deklődést a különben lanyhá­nak elkönyvelt tanácsülése­ken is — jóllehet az ilyen, ala­csony hőfokú testületi össze­jövetelek napjainkban, sze­rencsére, egyre ritkábbak. Az emberek mernek és akarnak is hozzászólni saját dolgaik­hoz! Kedvező lehetőséget teremt az éves tanácsi tervezés to­vábbgondolására, némi, me- netközbeni módosítására, hogy az több egy mereven lezárt, semmiféle háborgatást nem. tűrő adatgyűjteménynél. Á pénzügyi erőforrások és a rang­sorolásban elsőbbséget élvező kiemelt feladatok meglehet határt, vagy inkább irányt szabnak a mit, mennyit és ho­gyan kérdésének, a mai ter­vezés van annyira hajlékony, hogy ésszerű keretek közt el­bír kevés módosítást. Vala­hol tűrhetetlenek az útviszo­nyok? Kátyús, sáros az utca? Megvan a módja, hogy ezt a tanácsülés és a végrehajtó bi­zottság tudomásul és fontoló­ra vegye, s intézkedjék. Va­lamilyen megoldás mindig kí­nálkozik. Ne csüggedjen viszont sen­ki, ha kérésének, javaslatának az 1982-es tervben már nem jut hely. A következő évi terv- készítésnél majd azokat is figyelembe veszik. A „Tessék hozzászólni!’’ tervfejlesztéshez — alapjában véve a beleszóláshoz — való jog gyakorlása semmi mással nem pótolható eszköz (kitűnő lehetőség) mindennapjaink csiszolására, voltaképp az életkörülmények javítására. Számos jelét látjuk annak, hogy a valóban fontos, köz­érdekű problémák megoldá­sáról még viszonylagos hu­zavona ellenére sem szabad letenni. Ha évekkel korábban egyik városunk tanácstagjai például felhagytak volna az­zal a reménnyel, hogy egy útkereszteződés forgalomsza­bályozását jelzőlámpa-rend­szerrel sikerül majd biztosí­tani, ma azon a tájékon alig­hanem sűrűbben fordulna a mentőautó. Azt, hogy a jelzőlámpás — biztonságosabb — forgalom- irányításért érdemes volt éve­ken át küzdeni, az élet, a gya­korlat igazolta. S amikor va­lahol gyarapodik (szépül) a környezet, gyakrabban jár a busz, a járdán befedik az aze­lőtt bokatörő mélyedéseket, megjelenik a rendőr a csúcs- forgalomban, hogy a közleke­dést irányítsa, gyermekeink fejlődéséért szép pénzeket for­díthattunk egy-egy jelentős létesítmény (bölcsőde, óvoda, játszóház stb.)' építésére, eze­ket is megelőzte sok helyütt a „Tessék hozzászólni!" Mint láttuk, nem hiába. Kohl Antal Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom