Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 2. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 4. hétfő Mit vár az új évtől? I. oldal Kecskeméti furcsaságok 3. oldal Olaj-körkép ’81 «. oldal Hej, Nagykörös híres város J. oldal Sport 7. oldal • Elültetésre váró zöldségpalánták tízezrei a tiszakécskei szövetkezet kettős fóliatakarású sátrában. ÜNNEPSÉG A SAJTÓHÁZBAN Búcsúztatás és beiktatás Zárszámadás előtt a termelőszövetkezetekben • A képen: (jobbról balra) Fodor László, Katanics Sándor, Till Imre és Weither Dániel. Üj főszerkesztője van lapunknak Sztrapák (Halász) Ferenc személyében, miután az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1982. január elsejei hatállyal dr. Weither Dánielt saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, korengedménnyel, érdemei elismerésével felmentette e tisztségéből. A kecskeméti Sajtóházban tegnap délelőtt — Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fodor László, a párt Közppnti Bizottsága osztályvezető-helyettese, Dezső Imre, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala osztályvezetője és Till Imre, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója részvételével — került sor a hivatalos búcsúztatási és beiktatási ünnepségére. A megyei pártbizottság 1981. december 16-i elöntését Katanics Sándor ismertette, majd dr. Weither Dániel mondott búcsúbeszédet. Halász Ferenc kifejtette főszerkesztői munkájának alapelveit, melyek lényege: a párt politikájának szolgálatában álló, a mindenkit érintő döntéseket előkészítő: a valóságot feltáró és visszatükröző, a „társadalmi orvos” szerepét is vállaló, az elért • Lapunk új főszerkesztője. eredményekre támaszkodó, mind színvonalasabb újságot szeretne az olvasók kezébe adni kollektív munkával. Dr.. Weither Dániel negyedszázados főszerkesztői tevékenységét és negyvenéves közszolgálatát méltatta dr. Fodor László és Till' Imre. A Petőfi Népe pártalap- szervezete nevében Eszik Sándor- né, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat nevében Preiszinger András igazgató búcsúztatta a nyugállományba vonuló főszerkesztőt, és kívánt sikereket Halász Ferencnek. Az óesztendő termelésének alakulása, az egyes ágazatok átlagon felüli eredménye is bizonyítja, hogy milyen követelmények teljesítésére képes Bács-Kiskun mezőgazdasága. Senki sem állíthatja, hogy kedvező volt az 1981-es év. A tavaszi fagyoknak, a sorozatos jégveréseknek, az aszálynak elég súlyos volt a következménye. A főbb növények közül a kalászos gabona, a kukorica, a cukorrépa a tervezettnél kisebb termést hozott. Az egyre nagyobb területen termesztett zöldborsót sok helyen a jég csépelte ki. Paradicsom, fűszer- paprika is lehetett volna sokkal több, ha elemi csapás nem éri. Egyes gyümölcsfajok, valamint a szőlő hozama a sokéves átlag alatt maradt. Az előzetes adatok szerint a Bácskában és a Duna mellékén mégsem lesz mérleghiányos termelő- szövetkezet, a Kiskunságban pedig várhatóan csak két gazdaság zárja alaphiánnyal az 1981-es esztendőt. Jóllehet az esőtlen hónapok a homokhátsági szövetkezeteket igencsak sújtották. Más ágazatok, mindenekelőtt az állattenyésztés termelési sikereivel számos gazdaság áthidalta a növénytermesztés hozam- és bevételkiesését. Az energiafelhasználás ésszerűsítésére, valamint a takarékosságra irányuló törekvés eredménye is érezhető. Több szövetkezet áttért más, olcsóbb energiahordozók alkalmazására a takarmányüzemekben, az állattartó telepeken. A jánoshalmi Petőfi, a városföldi Dózsa Tsz, valamint a jászszentlászlói szövetkezet gazdái ezzel a módszerrel helyettesítették a fűtőolajat. A dávodi Augusztus 20. Tsz állattartásának költségalakulását' a tejüzemi, a sütőipari, valamint a sörgyári melléktermék etetése befolyásolta kedvezően 1981-ben. Jól bevált szokás szerint, a kom- bánjtiszta kukoricát ledarálták, s légmentesen záró fóliatakaró alatt prizmába rakva tárolják a fel- használásig. A szövetkezet Gi- Gi-rendszerű sertéstelepén a nedves kukoricadara etetése köny- nyűszerrel megoldható. Az Augusztus 20. Tsz az elmúlt évben a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek árutej-termelé- sében a verseny második helyezettje lett és 4500 literre emelte átlagos tejtermelését. A szakosított sertéstelepről 7800 vágóállatot adtak át a BÁCSHÜS-nak és saját húsüzemüknek feldolgozásra. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz-nek legértékesebb szántói a nyári gát által védett ártéren vannak. 1981- ben sem kerülte el az áradás, ezért a réti földet nagy késéssel munkálhatták meg. Ennek ellenére rövid tenyészidejű kukoricából hektáronként 4,7 tonnás termést takarítottak be, sokkal többet, mint a felsőföldi homoktalajon^ ahol az aszály sújtotta a növényt. A kukoricaszár és egyéb melléktermék takarmányozásával a Tiszatáj Tsz-ben is igen eredményes lett az állattartás. A szarvasmarha-ágazat árbevétele 60 millió forintra emelkedett, és 1981-ben a szövetkezet közös gazdaságból származó bevételének 40 százalékát tette ki. Az elmúlt évben 17 százalékkal emelkedett a tiszaalpári szövetkezet árutejtermelése, az ágazati költség 20 százalékos mérséklése mellett. A Tiszatáj tejüzeméből naponta 10 ezer liternél több tejet szállítanak tovább feldolgozásra, közfogyasztásra. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben az egyéb ágazatokon kívül, a cukorrépa termesztése hozott átlagon felüli eredményt. A 250 hektárra növelt vetésterületen 9 ezer tonna elég magas cukortartalmú répa termett. A hivatalos vételáron kívül a szövetkezet egymillió forintos prémiumot kapott a gyártól, s ezzel csaknem a felét fedezhette a répatermesztő, betakarító gépek beszerzésére költött összegnek. Haj- tatásos kertészete, amelynek termelésfejlesztésére szintén nagyobb összeget áldozott 1981-ben a tiszakécskei téesz, nagy mennyiségű korai zöldségfélét tudott piacra adni a hévízfűtésű fóliasátrak alól. A tiszakécskei, a tiszaalpári, a jánoshalmi, a dávodi, a városföldi említett szövetkezetek tisztes eredménnyel zárták az 1981-es esztendőt, amelynek mérlege hamarosan elkészül. Január második felétől pedig a közgyűlésen, küldöttgyűlésen vitatják meg az 1981-es év tanulságait a szövet— kezetek. K. A. Előkészületek a lépcsőzetes munkakezdésre Életritmust vált a megyeszékhely Az ötnapos munkahétre való áttérés nemcsak az emberek életmódjában hoz jelentős változást, de életritmust vált Kecskemét városa is, igazodva az új körülményekhez. Az indítást, a január elsejei startot, alapos szervezőmunka előzte meg; a megyeszékhely városának tanácsa, a megyei tanács munkaügyi osztályával egyeztetve készítette el Kecskemét 5 + 2-es életének terveit, melyet a városi pártbizottság októberi ülésén jóváhagyott. A felmérésekből megállapítható, hogy minden vállalat bevezeti a szabad szombatot, s az átállás a műszakszám emelését nem eredményezi. A konzervgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a ZÖLDÉRT és a pincegazdaság — profiljának megfelelően — szezonális munkarendben fog1 dolgozni. Néhány üzembe (BRG, Szék- és Kárpitosipari Vállalat, Fémipari Szövetk«et) reggel fél 6-kor kezdik a műszakot, míg a BÁCSÉP és a Vízmű dolgozói 22 óra 30 perckor fejezik be a. munkát. Egyébként az új munkarend meghonosításával egyidőben ismét felvetődött a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének szükségszerűsége. A dolgozók munkába járásához igazítják majd az autóbuszok járatait. Az új munkarend élőkészítéséhez a forgalomszámlálást már elvégezték, s a tanulmánytervet a KÖTUKI állítja össze. Előreláthatólag júliusban készül el az új helyi járati menetrend, amely a változásokat messzemenően figyelembe veszi. Az ötnapos munkahét bevezetése kapcsán tervezik, hogy a vállalati autóbuszok jobb kihasználása érdekében megteremtik a vállalatok együttműködését. Erre még azért is nagy szükség van, mert a helyi közlekedésben járatsűrítésre előreláthatólag nem kerül sor. A bölcsődék és óvodák (kivéve az üzemi fenntartásban levőket) egységesen fél 7-től este 6-ig tartanak nyitva. A Lánchíd utcai bölcsőde-óvoda, az árpádvárosi kisdedóvó a páratlan hetek szombatján fél 7-től 14 óráig fogadja a gyerekeket, ha mindkét szülő dolgozik. A páros hetek utolsó napján 13 óvoda lesz nyitva, ha legalább 15 szülő kérte a gyermek elhelyezését. Ezek az óvodák — előzetes megbeszélés alapján — más óvodába járó kicsinyeket is fogadnak, viszont az étkeztetésről nem tudnak gondoskodni. Az orvosi ügyelet helye továbbra is a Czollner téri rendelő, ahol hétfőtől péntekig, este 8 órától reggel nyol^ óráig látják el a betegeket. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon az ügyeleti szolgálat ellátási körébe tartozik He- tényegyháza, Helvécia, Ballószög és Városföld is. Szombat délelőttönként 8—12 óráig készenléti szolgálatot 1—1 felnőtt- és gyermek körzeti orvos ad. A kereskedelemben a hétközi nyitvatartás alig változik. Az Alföld Áruház azonban hétfőn 8 óra helyett 10-kor nyit, az 1—2 személyes boltok többsége hétfőn zárva tart. Szombaton az ABC- áruházak 16 óra helyett 14 óráig árusítanak, az áruházak, iparcikkboltok 13 óráig lesznek nyitva. Kivétel a Kossuth téri' élelmiszer-üzlet (Kéttemplom köz), amely 17 óráig tart nyitva. A magánkereskedők, a szerződéses üzletek vezetői természetesen másként is meghatározhatják a nyit- vatartásukat, ugyanaz vonatkozik a piaci boltok tradicionális árusítási rendjére is. A városi tanácson az ügyfél- szolgálati iroda szombatonként is működik. A művelődési intézmények, a sportrendezvények természetesen hajlékonyán követik a megváltozott szabad idő adta lehetőségeket. A lakosság részletes tájékoztatását valamennyi intézmény, üzlet, szolgáltató részleg stb. saját dolgozóinak érdekében is részletes pontossággal, idejében kifüggesztette. Érdemes tájékozódni, s tanulmányozni az új működési rendet, hiszen csak így kímélhetjük meg magunkat a kellemetlen meglepetésektől. S ha kezdetben szokatlan is lesz az 5+2 napos munkahét, hamarosan megtanuljuk. S azt hiszem, akkor majd örülni is jobban tud mindenki a megnövekedett szabad időnek ___ N. M. Ű j évben, valóban új módon — így összegezhetők az üzemi, szakszervezeti bizottságok, bizalmitestületek 1982-es gazdasági feladatai. A legutóbbi választások tutárn e szervek jogköre jelentősen megnövekedett, s a szákszervezeti tisztségviselők az elmúlt másfél év alatt bizonyíthatták, hogy okosan tudnák élni a lehetőséggel. A szakszervezetek megyei tanácsának ülésén is mérlegre tették a tavalyi, az első teljes esztendei munkát, és értékelték B vállalati, üzemi szak- szervezeti bizottságok tevékenységét, s erről az alapról kiindulva vették számba az idei év teendőit is. Persze nem tételes felsorolás formájában, hiszen azt az SZMT sem vállalhatja, $ nem is vállalja, hogy pontról pontra megszabja a feladatokat. Ellentmondana ez a gazdaság- irányítás korszerűsödő tendenciájának, ellenkezne a munkahelyi kollektívák, bizal- mitéstületek megnövekedett hatáskörével, és nem venné figyelembe a valós helyzetet, azt, hogy minden munkahelyen más területen és másként kell előrelépni. A szakszervezetek megyei tanácsa arra vállalkozik, hogy összhangban az országos és a helyi célokkal, állásfoglalásával útmutatást adjon a megye szervezett dolgozóinak a gazdasági feladatokkal kapcsolatos szakszervezeti munkához. Iránytűt, amely segít eligazodni hosszabb távon és a napi tevékenység közben is. Az SZMT felhívja a figyelmet a legfontosabb tényezőkre. Például arra, hogy a szak- szervezeti bizottságoknak, bizalmi testületeknek a korábbinál nagyobb részt kell vállalni a termelési tervek kialakításában, összeállításában, bevonva ebbe a tervező munkába a kollektíva egészét. Ez más szavakkal az üzemi demokrácia kiszélesítését jelenti, amelynek a nehezebb gazdasági helyzetben fokozott jelentősége van. Nem szabad azonban megelégedni azzal, hogy a tervezetet csupán megvitatják — néha több fórumon iis, és ezért nem ritkán feleslegesen! A szakszervezeti szerveknek a közösen elfogadott tervek jobb megvalósítása érdekében szükséges mozgósítaniuk a dolgozókat. Ám az eddig megszokottnál sokkal rugalmasabban kell végezniük ezt a munkát. A gazdasági vezetőkkel együtt gyorsan és helyesen (!) reagálni az esetleges piaci változásokra, ügyelve az anyaggal és az energiával való takarékosságra, a hatékony munkaerő-gazdálkodásra, s kihasználva a munkaversenyben és az újítómozgalomban rejlő tartalékokat. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül az egyének, a dolgozók érdekei sem. Tudvalevő, hogy jól dolgozni — és ennek következtében jól keresni — csaik gondosan szervezett, folyamatos munkával lehet. A szakszervezeteknek persze nem elég megkövetelni ehhez a feltételeket — jóllehet szükséges —, figyelniük kell arra is, hogy a keresetekben jobban tükröződjék az elvégzett munka minősége, mennyisége, társadalmi hasznossága. A helyes elképzelések megvalósítását ne devalválja megalapozatlan bér- fejlesztés, de ne gátolja a túlzott óvatosság, óvatoskodás sem. A vállalati, munkahelyi szakszervezeti testületeknek lesz bőven teendőjük, ha valóban jól akarják megoldani az idei feladataikat. Mindehhez azonban megvan a lehetőségük is, hiszen a kezdeményezőkészséget, az alkotó gondolatokat kevésbé fékezik a szigorú és merev jogszabályok. Am ezek csak a keretet adják, amelynek tartalommal való megtöltése jelenti majd az igazi eredményt. V. T. mmmmm „ ■ TT' ' L 0 r • r i Uj evben — uj modon
