Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
? # PETŐFI NÉPE • 1982. január 10. HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: • HÉTFŐ: A közös piaci országok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön tudomásul vették Washington szovjet- és lengyelellenes szankcióit, de maguk nem csatlakoztak hozzájuk. — Kairóban letette a hivatali esküt a Faud Mohieddin miniszterelnök vezette új kormány. KEDD: A Fehér Házban a lengyel helyzetről, a fegyverzetkorláto- zásról és a világgazdaságról tárgyalt Reagan elnök és a bonni kancellár. — Allen amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó lemondott. helyére'William Clark eddigi külügyi államtitkár került. SZERDA: Szovjet—lengyel gazdasági' megállapodást írtak alá Moszkvában. — Begin izraeli miniszterelnök romániai látogatásra szóló meghívást fogadott el. — A francia minisztertanács ülésén Mitterrand elnök közölte, hogy folytatják a Lengyelországba irányuló szállításokat. CSÜTÖRTÖK: A kulturális intézmények újrakezdték működésüket Lengyelországban. — II. János Pál pápa fogadta az izraeli külügyminisztert. — Calvo Sotelo spanyol kormányfő Brüsszelben országának a NATO-hoz és a Közös Piachoz való csatlakozásáról tárgyalt. ‘ PÉNTEK: Haig nyilatkozata nyomán az amerikai sajtó a Brezs- nvev—Reagan csúcstalálkozó lehetőségéről ír. — Párizsban a francia kommunista és szocialista párt küldöttsége a közös kormányzás folytatása mellett foglalt állást. — . Angol—spanyol megállapodás Gibraltár jövőjéről. SZOMBAT: Bejelentették, hogy rövidesen összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. — A Biztonsági Tanács vitája a Golan-fennsík izraeli bekebelezése miatti szíriai panasz tárgyában. — Japán—amerikai katonai együttműködési megállapodás jött létre. A hét három kérdése: Visszavethetik-e a lengyelországi konszolidációt a reagani „szankciók”? Kétségtelen, hogy megérezheti Lengyelország, ha teljessé válnának és sokáig is tartanának a Reagan amerikai elnök által bejelentett lengyelellenes intézkedések. Varsóban hivatalos helyjen hangoztatták, hogy az. amerikai szankciók az ország devizáhely- zetét éppoly károsan befolyásolhatják, mint a takarmányellátást... A reagani „büntetés” a lengyel nép hátán csattanna, épp ezért nem lehet más. mint népszerűtlen és kiáorándító a legtöbb lengyel szemében. Beszédes jel, hogy éppen az U3A elnökének lengyel- ellenes intézkedései késztették a Szolidaritásnak Amerikában tartózkodó szóvivőjét a hazatérésre. Varsóból nézve is kinek-kiinek látnia ‘kell, hogy Nyugat-Európa nem követi Reagant a szankcióik útján. Schmidt kancellár sem csatlakozott a „büntetések” sorához, pedig a B'ehér Házban tett látogatása során néhány politikai engedményt kellett tennie; s a végén vendéglátójával együtt követelte például a lengyelországi szükségállapot megszüntetését vagy a tárgyalásokat a különböző lengyel politikai erők között. Az a Mitterrand elnök, aki Lengyelországgal kapcsolatos véleményével közelebb állónak látszott Reaganihez, mint akár II. János Pál pápához, nem is beszélve a nyugatnémet szociáldemokraták balszárnyáról, vagy Kreisky osztrák kancellárról, nos, a francia köztársasági elnök kormánya ülésén sietett leszögezni, hogy Franciaország folytatja a szállításokat Lengyelországnak, sőt, hajlandó újabb tárgyalásokat kezdeni. A nyugati bankok az új esztendő első hetében újrakezdték a lengyel kölcsönök ügyének megvitatását, ez'alkalommal Londonban. Hírek jöttek arról, hogy brazil és nyugatnémet bankoknak már fizetett esedékes kamatot a lengyel nemzeti bank, ami pedig a kölcsönök törlesztése átütemezésének is előfeltétele. • Letette a hivatali esküt az új egyiptomi kormány. Képünkön: Faud Mohieddin, a Mubarak elnök által újonnan kinevezett miniszterelnök. Lengyelország igazi segítséget csak a szocialista közösségtől várhat. Moszkvában a héten szovjet-lengyel megállapodást írtak alá, amelynek értelmében nagyarányú élelmiszer, nyersanyag és üzemanyag jut el Lengyelországba — hitelezett formáiban. Természetesen a lengyel válságból csak aZ vezet ki, ha fegyelmezetten, céltudatosan és eredményesen folyik a munka az országban. A termelési eredmények lassú, de állandó, szerény, de ígéretes javulást mutatnak. Milyen tanulságokat lehet levonni a Biztonsági Tanács Golan-vitájából? Mint emlékezetes, abban bízva, hogy a lengyelországi válság leköti a világ érdeklődését, a Be- gim-kormány nagy hirtelen elhatározta a Golan-fennsík bekebelezését, az annexiót aztán a Knesszet, az izraeli parlament törvénybe is iktatta. A nemzetközi joggal ellentétes döntés úgyszólA HÉT ESEMÉNYEI* KÉPEKBEN • Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozóra került sor Washingtonban. Képünkön: Reagan elnök és Schmidt kancellár. • Európa több részén okoztak nehézségeket, haláleseteket az áradások, árvizek. Képünkön: rendkívül magas a Szajna vízállása is — Párizsban a rakpartoké* is elöntötte a víz. ván az egész világon megdöbbenést keltett, nagyon sok elítélő hangot lehetett hallani. Az elején még az USA is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek elmarasztalták Izraelt: a Biztonsági Tanács először 15:0 arányú szavazással fordult szembe a döntéssel és rövid határidőt szabott Izraelnek, hogy másítsa meg. De már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ha netán a Biztonsági Tanács tényleges szankciókat mondana ki, azokat az Egyesült Államok nyomban megvétózná, s így azok nem is léphetnek érvénybe. Amikor a hét elején New Yorkban ismét összeült a Biztonsági Tanács, a jeruzsálemi rádió nagy diadallal jelenthette: az USA hivatalosan kötelezte magát, hogy ellenezni fogja, ha bármiféle nemzetközi szankciót akarnának életbe léptetni Izrael ellen a Go- lan-fénnsíik bekebelezése miatt, a kötelezettségvállalást az izra- 1 éli kormányhoz eljuttatott washingtoni üzenet tartalmazta. Erre aztán a jeruzsálemi kormány a héten közölte: újabb településeket létesít a Galan-fennsíkon. * Az arab országok tudják, hogy az amerikai vétó árnyékában csak egy enyhébb megfogalmazású határozati javaslatnak van esélye az elfogadásra a Biztonsági Tanácsban. Az Egyesült Államok diplomáciájának pedig azt kell számításba venni, hogy a vétó megint szembefordítaná az USA-t az arab országokkal, pedig Kairótól Rijadig az amerikaiak egyre több kötelékkel akarják magukhoz kötni az arab vezetőket. Várható-e az 1982-es évben az iraki—iráni háború befejezése? Az 1980. szeptember 22-én kirobbant háborúról a világ mostanában szinte hajlandó elfeledkezni. Az iraki—iráni ellenségeskedések pedig tovább tartanak, váltakozó hadiszerencsével és váltakozó hévvel. Maga a tény elgondolkodtató: földünk egyik legfontosabb térségében dörögnek a fegyverek, az olaj útjának közelé- beh, a mindenekelőtt a nyugati világ szempontjából olyannyira fontos energiaforrások mellett. Valójában akár világháborúba is torkollhatott volna, olyan óriási érdekek érvényesülési területén folytak a harcok a két mohamedán állam katonái között... Hogy a világ egyszer-másszor szinte meg is feledkezik erről a helyi háborúról, azt mutatja, mennyire tud hatni a józan ész és a nagyhatalmak felelősségérzete egy világháborús veszélyhelyzetben. Pedig magában az iraki—iráni háborúban nehezen találni nyomát a józan észnek és a résztvevők felelősségérzetének. Igen, 1982-ben már tényleg véget kellene vetni a vérontásnak, a két el nem kötelezett, de magát imperialistaellenesnek valló ország háborújának. Amely csak az impe• Japánban folytatott tárgyalásokat a szaúd-ará- biai olajüevi miniszter. Képünkön: Jamani (balra) Szakuraursi Josio japán külügyminiszter társaságában. • Hetekig tartó botránysorozata után végül mégis lemondásra kényszerült az amerikai elnök nem. zetbiztonsági főtanácsadója. Képünkön: Richard Allen a menesztéséről szóló jelentéseket olvassa. A posztot egyébként William Clark eddigi külügyminiszter-helyettes vette át. rializmus malmára hajthatja a vizet (vagy az olajat) ... A héten egy jelentősebb, hivatalosnak tűnő nyilatkozat hangzott el a háborúról: Rafszandzsa- ni, a teheráni parlament, a Medzs- lisz elnöke azt mondta, hogy Irán csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha Irak kivonja erőit iráni területről, megtéríti az okozott károkat, és elismeri, hogy agressziót követett el. Közben folyik a háború és továbbra is egymásnak ellentmondó hadijelentések látnak napvilágot: a héten például az irániak közlése szerint 1000 iraki katona vesztette életét a harcokban, míg a bagdadi jelentésekben az állt, hogy az irániak, akiknek 907 halottjuk volt, „megízlelték a megsemmisítő vereség keserű ízét”. P. J. Megalakult a magyar ellenállók, antifasiszták szövetsége Szombaton az Országház va- dásztenmóben tartatta országos értekezletéit a Magyar Partizán Szövetség. A tanácskozáson a szövetség jogutódjaként megalakították a magyar ellenállók, antifasiszták szövetségét. Az értekezleten részt vett Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az MSZMP KB, a kormány és a társadalmi szervezetek több képviselője. Az értekezletet Tömpe István, a szövetség alelnöke nyitotta meg. A Magyar Partizán Szövetség elnökségének beszámolóját az elmúlt évi munkáról és a feladatokról Úszta Gyula főtitkár terjesztette a plenum elé. Egyebek között rámutatott: a szövetség évtizedeik óta tartó tevékenységének az alapja mindig az volt, hogy szervezete legyen az ellenállási és az antifasiszta harc volt résztvevőinek, segítségükkel ápolja a magyar és az internacionalista szabadságharcos hagyományokat. Mindezen tevékenységgel hozzájáruljon a szocializmus építéséhez, a szocializmus eszméinek terjesztéséhez. A szövetségnek egyik legfőbb feladata volt és marad a jövőben is az ifjúság szocialista, hazafias és internacionalista szellemben való nevelése. A beszámolót követően nyolcán szólaltak fel. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit és átadta Kádár János személyes üdvözletét és jókívánságait. Az országos értekezlet ezt követően elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a partizán szövetség megváltoztatja nevét és a jövőben a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségeként működik a Hazafias Népfront keretében és az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége tagszervezeteként. Követik az ellenállási harc legjobb hagyományait, s tevékenyen kívánnak részt venni a béke megőrzéséért, a társadalmi haladásért folyó küzdelemben. A tanácskozáson jelenlevőkből — a megszűnt Partizán Szövetség választmányi tagjaiból és a területi szervek küldötteiből — megalakult az új szövetség országos bizottsága. A bizottság megválasztotta a szövetség vezető szerveit. A szövetség elnöke Ajtai Miklós nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, főtitkára Ispánovits Márton, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV elnöke lett. A szövetség al- elnökei: Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség nyugalmazott főtitkára, Oláh István, vezérezredes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes, Padányi Mihály, nyugalmazott miniszterhelyettes, Sárközi Sándor nyugalmazott vezérőrnagy, dr. Tariska István igazgató-főorvos. Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség nyugalmazott főtitkára. Megválasztották a tíztagú elnökséget is, amelynek titkára Kerekes Imre ezredes lett. A tisztségviselők megválasztását követően az országos bizottság felhívást fogadott el. Az országos értekezlet az Inter- nacionálé hangjával ért véget. (MTI) SSSSSKS A fiatalok életkörülményeiről, gazdasági kérdésekről tárgyalt a lengyel kormány elnöksége Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban a fiatalok életkörülményeiről, pályakezdéséről tárgyalt pénteken Wójciech Jaruzelski hadseregtábornok, kormányfő elnökletével a lengyel kormány elnöksége. A tanácskozáson részt vett a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Lengyel Cserkészszövetség (Harcer) és a Falusi Ifjúsági Szövetség vezetője is. Támogatásukról biztosították a nemzeti megmentés katonai tanácsát és hangsúlyozták, hogy az ifjúság aktívan részt akar vállalni az ország jövőjének alakításában. A kormány elnöksége az említett ifjúsági szervezetek képviselőinek részvételével munka- csoportokat hoz létre a fiatalok problémáinak tanulmányozására és megoldására. Gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a kormány elnöksége úgy határozott, hogy az állami vállalatok ezentúl mezőgazdasági szövetkezeteknek, sőt magángazdálkodók- • nak is átadhatnak olyan létesít- ’ ményeket, amelyek nincsenek kellően kihasználva, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára azonban hasznosak lehetnek. Plenáris ülést tartott pénteken a LEMP Varsói Bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett a Politikai Bizottság két tagja: Miroslaw Milewski és Albin Si- wak is, hangsúlyozták, hogy a szükségállapot bevezetése óta napról napra normalizálódik a helyzet. Rámutattak ugyanakkor, hogy az ellenséges elemek továbbra is tevékenykednek, fegyverük ezúttal különféle hazugságok és rémhírek terjesztése. A plenáris ülésen ugyancsak nagy hangsúlyt kapott, hogy a párt soraiban nem szabad tovább megtűrni azokat, akik passzív magatartást tanúsítanak. A PAP- hírügynökség jelentette, hogy a Politikai Bizottság elfogadta Ta- deusz Fiszbach lemondását a párt gdanski vajdasági bizottságának első titkári tisztéről és helyébe Stanislaw Bejgert, a Tengergazdasági Hivatal miniszteri rangú vezetőjét nevezte ki. Ugyancsak elfogadta a Politikai Bizottság Andrzej Zabinski lemondását a párt katowicei vajdasági bizottságának első titkári tisztéről, és utódává Zbigniew Messnert, a Politikai Bizottság tagját, a Katowicei Vajdasági Tanács elnökét nevezte ki. Az év első munkahetéről szóló jelentések alapjában kedvezőek, de mint Varsóban figyelmeztetnek rá, a munka normális ritmusát sok helyen szinte állandóan veszélyezteti a nyersanyaghiány és a számos kooperációs lemaradás. A társadalmi-politikai légkör azonban tovább javul. Pénteken a korábbi bejelentésnek megfelelően napi egy-egy járattal megindult a légiközlekedés Varsó és négy vidéki nagyváros között. A LOT Légitársaság közölte, hogy január 11-től, hétfőtől felújítja külföldi járatainak egy részét is. Budapestre kedden és szombaton indul lengyel utasgép, mindkét napon 17.40 perckor. A varsói vajdasági bíróságon a fővádlott vallomásával folytatódott az Állami Rádió- és Televízió Bizottság volt elnökének, Maciéi Szczepanskinak és négy társának a pere. Szczepanski, akit a többi között azzal vádolnak, hogy helytelen döntéseivel több mint 200 millió zloty kárt okozott a népgazdaságnak, azt állította, hogy „politikai okok miatt került a vádlottak padjára”. Arra hivatkozott, hogy Edward Gierek kezdeményezésére — és saját akarata ellenére — került a rádió- és televízió bizottság élére 1972 októberében. Vallomása után a tárgyalást január 12-ig elnapolták. SAN FRANCISCO Az Egyesült Államok volt Lengyelországi nagykövete, William E. Schaufele elítélte a Reagan- kormányzatnak a lengyelországi eseményekkel kapcsolatos álláspontját. A volt nagykövet elutasította a Fehér Ház arra irányuló kísérleteit, hogy a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget a szükségállapot Lengyelországban történt bevezetéséért, majd rámutatott: a szükségállapot bevezetését elrendelő döntést kizárólag a lengyel állam hozta. A Reagan-kormány megnyilatkozásai arra vezethetők vissza, hogy „saját szovjetellenes retorikájának csapdájába esett”. . Az amerikai diplomata a nemzetközi kapcsolatok tanácsában San Franciscóban mondott beszédében a többi között kiemelte: a lengyel államtanács intézkedéseit az tette szükségessé, hogy az ország mély gazdasági és politikai válságot élt át. A szükségállapotról szóló döntés tehát teljes mértékben „érthető” —, mondotta. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a „Kor” ellenforradalmi csoport szoros kapcsolatot tartott fenn bizonyos nyugati körökkel, és rendszeresen adott számukra információkat, amelyeket Nyugat „nagyon hasznosnak tartott”. A „Kor”-ban tömörült erőknek semmi közük a lengyel munkásokhoz, soraikban egyetlen munkás sem volt. Az amerikai diplomata végezetül hangsúlyozta, hogy a Fehér Háznak a Lengyelországgal és a Szovjetunióval szemben hozott megkülönböztető intézkedései nem tudják megváltoztatni a lengyelországi események menetét»
