Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
1982. janilár 5. kedd • PETŐFI NÉPE • 3 TÁRSADALMI JUTTATÁSOK TERMÉSZETBEN ÉS PÉNZBEN (3.) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Hogy kilábaljunk a demográfiai hullámvölgyből A CSALÁDI PÓTLÉK közvetlen pénzbeni hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez. A családi pótlék reálértéke és átlagkeresetekhez viszonyított aránya egyaránt növekedett az utolsó másfél évtizedben. A családi pótlék így a három- és több gyermekes családok átlagos gyermeknevelési költségeinek jelenleg mintegy 40 százalékát fedezi. A kétgyermekes családok esetében ez az arány körülbelül 25 százalék. A gyermeknevelést segítő természetbeni társadalmi juttatások köre szintén jelentősen bővült. Jelenleg ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jut,' 42- vel több. mint öt évvel ezelőtt. Az óvodai helyek száma öt év alatt 90 ezerrel gyarapodott. Az óvodába járó gyermeke száma azonban ennél is gyorsabban. 149 ezerrel nőtt. Mindent egybevetve — azt is figyelembe véve, hogy a gyermekek szükségletei 14 éves korig alacsonyabbak a felnőttekénél, illetve. hogy a közös családi szükségletek (fűtés, világítás stb.) nem növekednek arányosan a családtagok számával — a kétgyermekes családok jövedelmi színvonala kb. 3 4-e. a háromgyermekeseké kb. 2 3-a, a négy- és több gyermekeseké pedig mintegy fele az eltar- tottgyermek-nélkülieknél. Ezek az arányok az 1977. évi felmérés következtetései, azóta — a családi pótlékok emelésével — valamelyest javultak. A JÖVŐBEN csak a három és több gyermek után fizetett családi pótlék reálértékének megőrzésére vállalkozhatunk. De az idő múlásával még ezek a családok is anyagi helyzetük romlását fogják érzékelni. Ennek objektív alapja, hogy a gyermekek fogyasztása növekedésükkel arányosan emelkedik. Így még a változatlan reálértékű családi pótlék is a gyermeknevelési költségek mind kisebb hányadát fedezi. Olyan helyzetben, amikor többnyire a szülők reálbére sem növekedhet, még inkább igaz a szólásmondás: kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Csak a gyermeknevelés fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésével lábalhatunk ki a demográfiai hullámvölgyből, kerülhetjük el, hogy a jelenlegi rendkívül alacsony születési arányszám tartóssá váljon. A szociális kiadások kiemelkedően nagy és egyre növekvő hányadát a nyugdíjak teszik ki. Mind a nyugdíjasok száma, mind a kifizetett nyugdíjak átlagösszege évről évre gyorsan nő. Még 1960-ban száz keresőre 16, 1980- ban már 41 nyugdíjas jutott. Az átlagnyugdíjak növekedése főleg a nyugdíjasok összetételének változásából adódik. Az újonnan nyugdíjba lépők — a gyarapodó szolgálati évek és az emelkedő átlagkeresetek révén — egyre magasabb nyugdíjat élveznek. Hozzá kell tenni, hogy az alacsony nyugdíjak is emelkedtek — részben automatikusan, részben központi döntések hatására. A NYUGDIJAK ÖSSZEGE 1971. januárjától minden évben 2 százalékkal emelkedik. 1974. januárjában az automatikus nyugdíjemelés havi legkisebb összegét 30 forintban határozták meg; ez 1981. júniusától 100 forintra emelkedett. Így terveinknek megfelelően immár intézményesen garantált az átlag alatti nyugdíjak reálértékének megőrzése. A VI. ötéves terv egész időszakában évi 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedéssel számolunk, s az atutomatikus emelés minimális összege, a 100 forint garantálja tehát a 2000— 2500 forint összegű nyugdíjak reálértékének megőrzését. A 2000—2500 forintnál nagyobb összegű nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésére nincs biztosíték. Az 5000 forintnál magasabb nyugdíjak esetében a 4,5—5 százalékos áremelkedésből az automatizmus 2 százalékot ellensúlyoz, a fennmaradó 2,5—3 százalék, nyugdíjemeléssel nem fedezett árszínvonal-növekedés pedig a nyugdíjak vásárlóerejét csökkenti. Az 5000 és a 2500 forint között lévő nyugdíjaknál visszafelé haladva azonban egyre kisebb a vásárlóerő-csökkenés. Természetesen az lenne a legelfogadhatóbb, hogy minden nyugdíj — összeghatárától függetlenül — megőrizze reálértékét. Így tükröznék leghívebben a folyósítások a múltban végzett munka társadalmi értékét, a munkában eltöltött időt. A nyugdíj ugyanis nem kegydíj, hanem az elmaradt kereset pótlása, s így idős korára minden dolgozót egységes feltételrendszer alapján megillet. (De a teljes társadalmi igazságosság érvényesítésének nincsenek meg a gazdasági feltételei. Így csak* az a szociális követelmény érvényesülhet, hogy a legalacsonyabb összegű nyugdíj is fedezze a társadalmilag még elfogadható megélhetést. Ezért a hangsúly az átlag alatti nyugdíjak reálértékének megőrzésére tevődik, vállalva-a nyugdíjak bizonyos fokú nivellálódását is. A nyugdíjasok száma és az átlagnyugdíjak összege jelenlegi gyors ütemben a 80-as évek közepéig növekednek. Négy-öt év múlva 100 keresőre várhatóan 45 nyugdíjas jut, s az átlagnyugdíj valószínűleg meghaladja majd az átlagkereset 60 százalékát (jelenleg 51 százalék). Ezeket a csúcsértékeket követően a nyugdíjak gyors növekedési üteme erősen mérséklődik. K. J. (Vége) Öt év sztorijaiból November 24-én ötödik születésnapját ünnepelte a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója, öt év alatt elkészült jó néhány műsor, több adás „lement”. A dolgos televíziós napokon pedig sok-sok élményt gyűjtöttek a szegedi tv-sek. Ezúttal a munkatársaktól maradandó élményeik, sztorijaik felől kíváncsiskodtam. Olajos Csongor tv-riporter: — Emlékezetes sátori? Pál Tamás színházigaz. gatóval készítettem interjút. Szegeden ez volt az első „munkám”. Pál Tamás még a beszélgetés elején megjegyezte: „Te nem győri vagy? Azért jöttél Szegedre, mert ott már elkészült a színház, itt meg most renoválják?” Háromperces riportot várt tőlem a Tv-híradó. El is készült. Igen ám, de csak a vágóasztalon derült ki, hogy a beszélgetés felvételének minősége borzalmas, minden külső zaj, kattogás belehaillaitszott a magnetofon mikrofonjába. Mindez a rögzítés előtti este jutott a tudomásomra, úgyhogy a riportot már újra nem szervezhettem meg. Felhívtam telefonon Pál Tamást, haj. landó-e utószinkronnal megoldani, kijavítani a technikai malőrt. Ültünk a monitor előtt, fejhallgatónkkal, s újra felvettük a beszélgetésit meglevő kérdések és az artikuláció segítségével. Minden stimmelt, elkészült a tv-riport. Pál Ta. más rendkívüli, bizonyára kiváló zenei érzékével oldotta meg az utószinkront. Azt hiszem, a riporteri szakmában ez az eset egyedülálló: egyszerű interjú utószinkronnal készült el... Regős Sándor, a szegedi körzeti stúdió vezetője: — A mi televíziónknak van „uszodája”, teniszpályája és üdülőtelke a Maros partján, csak megfelelő stúdióhelyisége nincs. Sajátos helyzet, hogy a sportuszoda alagsorában „szorongunk”. Főképp éjszaka, amikor semmilyen zaj nem hallatszik be, akkor dolgozunk. Stúdiónk felett súlyemelő-edzőterem van, ahol a sportolók izmosodhatnak, de a tv-s munkatársak iamosítására kevésbé örömteli ez a lehetőség. 1983-ra készül el az új stúdióépü• Sportcsarnok felettünk: — Na, már megint ed- zenek!... • 5 éves a tv-stűdió: — És ml leszel, ha nagy leszel? let. Ezért most új szakmát tanulok: a beruházás kérdéseit és különféle előírásokat tanulmányozok. Király Zoltán, tv-riporter: — Munkakörömből adódóan Bács-Kdskun megyében olvasótáborokat is szerveztem, mielőtt a stúdió riportere lettem. így érthető, hogy foglalkoztatott az ötlet Szegeden is. A nyáron fiatal szakmunkások olvasótáborába látogattunk el forgatócsoportunkkal Tiszakécskére, a lehető legjobb szándékkal. Menet közben kiderült, ihogy a tisza- kécskei olvasótábor más jellegű, mint a többi. így rosszul sült el ez a riport, a felvett anyagot azonban megváltoztatni nem leheltett, és nem is lett volna etikus. Így az adás után kaptam a lehúzó kritikákat. Az ÉS-ben Váci Mihályné reagált a riportomra. Ezzel a negatív előjelű sztorival szolgálhatok ... Borzák Tibor • Elmúló mesterségek: — Ezt filmezzék le! (Nagy Bandó András karikatúrái) Családtervezés Vietnamban f t A közvetlen cél, hogy a szülési arányt az elkövetkező években 2 százalék alá szorítsák. Különösen az ország elmaradottabb déli és hegyvidéki tartományaiban kívánják fokozni a lakosság felvilágosítását és a születésszabályozás konkrét feltételeinek biztosítását. G. I. „A családtervezés eszköz az éhség és betegségek ellen — a boldogság egyik kulcsa” — hirdeti rend- szeresen a vietnami sajtó. A probléma évek óta foglalkoztatja a demográfusokat és gazdasági szak. embereket. Az elmúlt 30 év alatt ugyanis a hallatlanul súlyos háborús veszteségek ellenére megduplázódott az ország lakossága. S ha a népesség továbbra is így szaporodnék, úgy a jelenlegi 53 millióról az ezredfordulóra 100 millióra növekednék. Ez pedig — az ismeretek jelenlegi állása szerint — lehetetlenné tenné a lakosság kielégítő táplálását. A kitartó felvilágosító munka és egészségügyi intézkedések eredményeként az utóbbi 4 évben sikerült évi 3,2 százalékról 2,2 százalékra csökkenteni a születések arányát. Bár az eredmény tekintélyes, még ez a szám is túl magas, hiszen azt jelenti, hogy évente 1,2 millió új állampolgárt kell ellátni élelemmel. Egyidejűleg óvodai és iskolai férőhelyek, új és új munkahelyek száz és százezreiről is gondoskodni kell. Kitartó felvilágosító munkával igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogy a régi hagyomány, amely szerint a sok gyermek biztosítja a gondtalan öregséget, a társadalmi viszonyok változása következtében ma már nem' érvényes. A nőszövetség és az egészségügyi szervek felvilágo-, sító munkája arra irányul, hogy a városi családokban két, a falusiakban maximálisan három gyermek legyen. Az asszonyoknak azt tanácsolják, hogy lehetőleg 20. és 35. életévük között szüljenek és az egyes szülések között legalább öt év szünetet tartsanak. A felvilágosító munkát összekapcsolják a védekezés módszereinek megismertetésével és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával. • Fiatal anya gyermekével. • Az UNICEF (az ENSZ Gyermek- segélyezési Alapja) segélyalapjából száz százférőhelyes óvodát építettek fel Ho Si Minh városban. Alsó képünkön: az új óvoda kertjében. A sajtó azt hangoztatja, hogy a családtervezés jelentősen hozzájárulhat az életszínvonal növeléséhez, nemkülönben az anya- és gyermekvédelemhez. Az orvosi kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a gyakori szülés túlságosan igénybe veszi a nő szervezetét és emiatt különösen a szív-, a tüdő- és a vesebetegségek száma növekedett. A LAKOSSÁG ÖSSZEFOGÁSÁRA ÉPÜLŐ TERVEK Bácsalmás holnapja Bácsalmás néhai kiváló tudósítója — Ságodi Győző — szinte valamennyi írásált így kezdte: „A városiasodó Bácsalmás”... Gondolataiban már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a nagyközség lakóinak óhaja: utak, üzlethálózatok, közintézmények fejlesztésével városi rangra emelkedni. . A törekvés azóta sem lanyhult. Évről évre megújhodtak azok a nagyszerű lakossági összefogások, melyekkel sok millió forinttal gyarapodik Bácsalmás. Erről a példamutató összefogásról, a lakosság bevonásával készülő 1982. évi tervekről beszélgettünk a napokban Barthd Józsefnéval, a nagyközségi tanács vb-titkárával. — Milyen fejlesztési lehetősége van a tanácsnak 1982-re? — 20 millió forintot szántunk fejlesztési céljaink megvalósítására. Ebből 13 milliót terveztünk célcsoportos lakásépítésre, melyből egy 16 lakásos épület készülne szolgáltató létesítményekkel (GELKA, Patyolat, a Duna menti Szolgáltató Szövetkezetnek női fodrászata és kozmetikai üzlete). Más területen a költségvetési üzem kivitelezésében 32 lakást kívánunk felépíteni. Ebből 16 lakás befejezése 1983-ra húzódna át. Az irodaház építését már az idén elkezdtük, melyben helyet kap a pártszékház, a Hazafias Népfront, a tanács, a tsz, és az OTP. Az épület befejezése 1983- ra Várható. Gazdag programunkat azzal folytatnám, hogy a Petőfi Tszszel közösen megkezdtük egy autószerviz építését, 12 milliós költséggel. A szövetkezet végzi a kivitelező munkát, a tanács 1982- ben 1 millió, a rákövetkező évben 700 ezer forintot ad hozzá. Tovább folytatjuk a községi útépítést. Ügy gondolom, itt érdemes egy pillanatra megállni. Elkészült 2,5 kilométer szilárd burkolatú út, melyhez a lakosság 2 millió 700 ezer forinttal járult hozzá. Négy éven át fizet be minden lakó összesen 10 ezer forintot házanként. Terveink között szerepel egy 700 köbméteres víztározó építése, mintegy 6 millió forintos költséggel, s ezzel hosszú évekre megoldódik Bácsalmás ivóvízeillátása. Jelenleg működik egy 30 személyes szociális otthon, melyet további 70 férőhellyel szeretnénk bővíteni, 20 millió forintos költséggel. E munkálatokat 1983-ban kezdenénk, és a következő év végére, vagy 1985 elejére fejeznénk be. Ehhez igen elismerésre méltó társadalmi megmozdulás történt már az idén. A ruhagyár Április 4. szocialista brigádja akciót hirdetett, hogy a vállalati kollektívák pénzbeli felajánlással járuljanak hozzá a szociális otthon bővítési munkáihoz. E felhívás nyomán idáig mintegy 100 ezer forint jött össze. v — Mennyi volt 1981-ben a lakosság által végzett társadalmi munka értékel — Minden eddigit felülmúló: 16 millió forint értékű társadalmi munka gazdagította nagyközségünket. Ebből 6—7 százezer forint értékben út, járda készült. Szerepelt benne parkgondozás, játszótér, mely utóbbi főként a szocialista brigádok munkáját dicséri. Mintegy 500 ezer forintot fordítottunk 5—6 tanya villamosítására. — Milyen a bölcsődei—óvodai ellátásuk? — Bölcsődénkben van elegendő hely, de az épület felújításra szorul. Sok bölcsődés korú gyermek ellátása megoldódik a gyessel, illetve nagymama segítségével. Óvodáink 25 hellyel való bővítése 2 millió 300 ezer forintos költséggel most fejeződött be. Várossá válásunk egyik feltétele, hogy a szilárd burkolatú úthálózatunk elérje az összes út 60 százalékát. (Jelenleg 50 százalék.) 1983-ra várhatóan elkészül a még hiányzó 4—5 kilométeres szakasz. Egyéb mutatókban megfelelünk a feltételeknek. A VI. ötéves tervben várható 280 magánerős lakás építése. Tervezünk -közös beruházással egy 380 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. Az építkezést 1982 közepén kezdenénk. Az áruházban a beruházók többsége saját termékeit árulná, a BÁCSHŰS a berendezést adná, és természetesen hústermékeit is kínálná. A kivitelező a községi tanács ködtségvetési üzeme lenne. Még szólnék a szennyvízcsatornázás II. ütemének jövő évi kezdéséről, melyhez jelentős segítséget ad a sütőipari vállalat és a megyei tanács — mondta végezetül Bartha Józsefné. Szabó Ferenc
