Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3

Sikerek és feladatok

KISKUNHALASON és a kiskunhalasi járásban összesen 27 ipari termelő egység, 31 állami gazdaság és termelőszövetkezet, és kilenc kereskedelmi szervezet termeli, termeszti és értékesíti a javakat. E gazdasági egységek az elmúlt évben együttesen több, mint 16 milliárd forint értékű árut termeltek és forgalmaztak. Az ipar termelése 19,7 százalékkal, a mezőgazdaságé 11,2-del haladta meg az előző évit. A kereskedelmi forgalom, 5,7 százalékkal emelkedett. A dollár-árbevétel 1981-ben 76,9 százalékkal volt több, mint 1980-ban.

A gazdasági tevékenység elmúlt évi feladatait párthatározatok rögzítették. A célkitűzések között az első helyen szerepelt a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunhalasi beruházásainak zökkenőmentes folytatása, amelyet az építők maradéktalanul megvalósítottak, hiszen a tervezett 466 millió forintos bővítés az év végéig 477 milliós nagyságrendet ért el. A fejlesztés eredményességét bizonyítja, hop" a kőolaj- és földgázkitermelés 1981- ben csaknem a másfélszerese volt a korábbinak.

SOK MÁS PÉLDA is igazolja, hogy a kiskun- halasi járás és a város üzemei sikeres esztendőt zártak. Harminchatmilliós nyereséget ért el a Halasi Kötöttárugyár, több termett a gazdaságokban szemesterményből, növekedett a vágósertés- és vágóbaromfi-termelés, s további 257 hektárral gyarapodott az újtelepítésű szőlővagyon.

"A kiskunhalasi városi-járási pártbizottság ezért eredményesnek ítélte meg az elmúlt évi gazdasági tevékenységét, és megállapította, hogy az a népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban valósult meg. A feladatokat erre az esztendőre is úgy kell meghatározni, hogy azok segítsék a népgazdasági

egyensúly javítását és az elért életszínvonal -megőrzését.

A járás nehéziparában a szanki kőolaj- és földgázüzem, a gépipari ágazatban főként a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi és a MEZŐGÉP kiskun- majsai gyára, a könnyűiparban a Halasi Kötöttárugyár tevékenysége bír nagy jelentőséggel a külkereskedelmi mérleg javítása szempontjából. Ám törekedni kell mindenütt, — ahol a feltételek ehhez adottak, — az exportra termelés bővítésére.

AZ ÉPÍTŐIPARI vállalatok legfontosabb feladata a lakásépítés, továbbá az országos programhoz kapcsolódó kiskunhalasi olajipari beruházások építési munkálatainak elvégzése. A mezőgazdaság termelése ebben az évben is növekedni fog. A nagyüzemek törekedjenek a búza vetésterületének és a gabonafélék terméshozamának növelésére. Folytatni kell a szőlő- és gyümölcstelepítést, gyarapítani a szarvasmarha-állományt, s meg kell őrizni a sertéstenyésztés magas színvonalát.

Mindez akkor lesz igazán eredményes — mutat rá a pártbizottság határozata —, ha az élelmi- szeripari vállalatok továbbfejlesztik szerződéses együttműködési kapcsolataikat a mezőgazdasági üzemekkel, s ha tovább javulnak a szállítás, a közlekedés és á hírközlés feltételei. A lakossági ellátás javítása érdekében fontos, hogy az ipar és a kereskedeffem gondosan együttműködve nyújtson megfelelő kínálatot olcsó és közepes árfekvésű cikkekből is. A célkitűzések valóra váltása nem képzelhető el a kivitel fokozása, az importkiváltó törekvések felkarolása, az energiagazdálkodási program megvalósítása, a kis anyagigényes termelés meghonosítása és a háttéripar fejlesztése nélkül.

S. B.

Könyvek az új tanévre

A kecskeméti Petőfi Nyomda a korábbi évekhez hasonlóan jelentős részt vállal az iskolai tankönyvek előállításából. A Tan- könyvkiadó Vállalat megrendelésére megkezdték az általános iskolák alsó és felső tagozatosainak, a közép* és szakközépiskolásoknak készülő tankönyvek, munkafüzetek készítését.

Elsőként német képes nyelvkönyv készül két kötetben, négyszínnyomással — kötetenként 9100 példányban — a nemzetiségi iskolák és a német nyelvet tanulni vágyók részére. A munka jól halad: Lója Kornélné és Hajdú Ferencné már a hajtpgatást és az ívpréselést végzi (képünkön).

A megrendelt 23-féle tankönyvet és munkafüzetet 815 ezer példányban július 15-ig szállítják le, melyhez 198 tonna papírt használnak fel.

Tóth Sándor.

ZÖLDSÉGPROGNÓZIS 1982-RE

A korábbinál nagyobb szerepet szánnak a kistermelőknek

A terv szerint a tavalyihoz képest az idén kisebb mértékben növekszik a zöldségtermelés. A tartósítóipar mintegy százmillió forint értékben nagy teljesítményű gépeket bocsát a vele szerződéses kapcsolatban levő nagyüzemek rendelkezésére. A felvásárlók szerződési feltételeiben is nagyobb szerepet kap a termelők közvetlen anyagi érdekeltsége, egyebek között az áru kerülők nélküli szállításában, csomagolásában és terítésében.

A zöldség nagyobb részét továbbra is a szántóföldekről várják. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a vetésterületnek csak kisebb mértékű — mintegy 2 százalékos — bővítését irányozza elő a mezőgazdaság terve. Mindenekelőtt a jóformán teljesen gépesített művelésű zöldségfélékkel foglalkoznak a nagyüzemek;

a zöldborsóval, zöldbabbal, a vöröshagymával és a gyökérfélékkel. A zöldségfajok területe és egymáshoz viszonyított aránya nagyjából szintén a tavalyihoz hasonlóan alakul, kisebb bővülésre lehet számítani viszont a tartósítóipar keresett alapanyagának, a zöldborsónak a termőhelyein. (A százmillió forintos keret nagyobb részét a zöldborsótermelés ösztönzésére, nagy teljesítményű borsókombájnok beszerzésére fordítják.)

A konzervipari vállalatok 750 000 tonna alapanyagot vesznek át a termelőktől, mindenekelőtt a nagyüzemektől, amelyek a zöldségtermelés speciális célgépeit és más, nagy teljesítményű berendezéseit továbbra is 40 százalékos állami támogatással vásárolhatják meg.

A korábbinál nagyobb szerepet szánnak a kistermelőknek. Az élőmunka-igényes zöldségfajok termelését — ilyen például az uborka és egyes zöldségfajok — a háztáji és kisegítő gazdaságokba igyekeznek összpontosítani. A termelőszövetkezetek a háztáji gazdákat szaporítóanyaggal, növényvédő szerrel, műtrágyával, a talajmunkák szakszerű elvégzésével és az adásvétel lebonyolításával továbbra is erőteljesen segítik. Az állami gazdaságokban szintén megszervezték a kistermelők fokozott támogatását.

A kistermelők a vetőmag-szak- üzletekben máris megvásárolhatják a tavaszi készleteket. A ZÖLDÉRT Vállalatok üzleteivel

1982-ben szélesebb körben köthetnek szerződést árujuk átadására.

KECSKEMÉTEN AZ ÓVÓNŐK TALÁLKOZNAK

A TIT

nyári

egyetemei

Az idén húsz nyári egyetemet szervez a TIT, a rendezvényeknek tizennyolc város ad otthont. Erről tájékoztat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, 1932-es programfüzete, amelybői a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érleklődésüknek, (igényüknek megfelelően válogathatnak. Az előadásokon egy- egy tudomány, művészeti ág, társadalmíilag-politikailag fontos kérdéseinek megismerését teszik lehetővé az érdeklődőknek.

Újdonság lesz a győri üzemszociológiai nyári egyetem, amelynek témája a napjainkban oly időszerű innováció. Elsőként — immár tizenegyedik alkalommal — a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem nyitja meg kapuit. A június 21-én kezdődő foglalkozásokon e kutatások legújabb eredményeivel ismerkednek meg a hallgatók. Az idén több nagymúltú rendezvény jubilál: 25. alkalommal fogad vendégeket a balatoni nyári egyetem.

Huszadszor ad otthont Gyula az eszperantó 'nyári egyetemnek, amelynek előadásai a különböző tudományok legfrissebb eredményeit ölelik fel.

Rangos külföldi szakemberek kapcsolódnak be az immár tizenötödször megrendezendő Sa- varia urbanisztikai nyári egyetem programjába: az NDK-t, Romániát, Svájcot és a Szovjetuniót képviselő előadók a régi városnegyedeknek a mai életre való alkalmassá tételével kapcsolatos lehetőségeket vizsgálják. A 10 éves közgazdasági nyári egyetem — amelynek ezúttal is a főváros ad otthont — külföldi érdeklődőknek mutatja be a magyar gazdaságpolitikát, szabályozó rendszert.

Műanyag-feldolgozó Kiskörén

• A kiskörei Vörös Hajnal Mgtsz, és a Hungária Műanyagfcldolgozó Vállalat 1981-ben közös kivitelezésben műanyag-feldolgozó részleget létesített Kiskörén. Kezdetben csupán Trabant karosszériaelemeket készítettek, de az igényeknek megfelelően 1982-re már jelentősen bővítették termékeik körét. Jelenleg csónakokat, kenukat, hullámtörő- ket, hullámlemezeket és orvosi műszerdobozokat is készítenek a régi gépműhelyből kialakított korszerű üzemben. Még az idén megkezdik a jég- és szélvitorlások gyártását is.

KUNPESZÉRI LEVÉL

Tartalmas

volt

a falugyűlés

Levelet kaptunk Kancsár Fe- rencnétől, a kunszentmiklósi Nagyközségi Közös Tanács kunpeszéri kirendeltségének vezetőjétől

„Az idei falugyűlésünkön — írja —, amelyet a közelmúltban tartottunk^ százhúsz falubelivel tanácskoztunk Kunpe- szér helyzetéről és 1982. évi feladatairól.

Bognár László, a nagyközségi tanács elnöke több. kedvező változásról számolt be. így például a kunpeszéri fogászati szakrendelés megkezdéséről, a táppénzes és egyéb felülvizsgálatokra a betegeknek Kun- szentmiklósra történő szállításáról (majd a vizsgálat utáni hazahozataláról), s Középpe- szér bekapcsolásáról az autóbuszközlekedésbe. Ezekkel együtt nagy mértékben javult a lakosság közérzete, hangulata.

Nagy Sándor, a népfrontbizottság elnöke a tanács és a tömegszervezetek kapcsolatáról beszélt. Elismerően szólt több eredményesen dolgozó társadalmi munkásról, közöttük Papp F. Sándornéról, aki tavaly nemcsak a saját háza előtt ültetett virágokat, de ezer tulipánhagymával a községi park gyarapításához is hozzájárult, valamint Hajzer Györgyről és Fazekas Katalin óvónőről, .akik a múlt évi tevékenységükért Érdemes társadalmi munkás kitüntetést kaptak.

A falugyűlés hozzászólói közül idős Csizmadia Péter körültekintőbb hentesáru-ellátást kért mind Kunpeszéren, mind Kunszentmiklóson. Tán- czos Irén azt javasolta, hogy a kunpeszériek belgyógyászati és sebészeti ellátás tekintetében is tartozzanak Kecskeméthez, ahová könnyebben el tudnak jutni, mint jelenleg Szabadszállásra. Varga Mihály községi KISZ-titkár pedig kérte a tanácselnöktől, hogy a fiatalok letelepedésének megkönnyítéséért állapítsanak meg méltányosabb telekárakat.”

JOGI TANÁCS Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Ha a munkáltató a dolgozónak tévesen fizet ki munkabért vagy egyéb díjazást, azt 30, illetve a kollektív szerződésben megszabott esetekben 6o napon belül kell Írásban visszakövetelnie. Ennek elteltével a dolgozót a visszafizetésre csak akkor lehet kötelezni, ha 'rosszhiszeműen járt el, vagyis tudta, hogy a kifizetett összeg nem jár neki (például járandóságát egyszer már kifizették, ennek ellenére ugyanazt a bért még egyszer felvette vagy a valóságnak még nem felelő tájékoztatást adott túlóráinak számáról). Vita esetén a rosszhiszeműséget a munkáltatónak kell bizonyítania. Ebben az esetben is csak a kifizetéstől számított 3 éven belül, ha pedig a dolgozó magatartása bűncselekménynek minősül (például okiratot hamisított), öt éven belül követelheti vissza a munkáltató a tévesen kifizetett összeget.

Vetélkedő a televízióban

Beszélgetés a szerkesztővel

A tévé idén újra meghirdette immárt hagyományosnak mondható nagy játékát, a Riporter kerestetik vetélkedőt. Ismét láthatunk izgatott, ideges versenyzőket, táblát emelgető zsűrit, s természetefen a nézők ezúttal is szavazhatnak., Az első két elődöntő a kamerák előtt már lezajlott. De ezt megelőzően is jó néhány selejtezőt rendeztek a jelentkezőknek. A verseny eddigi menetéről, és a tapasztalatokról beszélgettünk a műsor szerkesztőjével, Pomezanski Györggyel.

Együtt a nézővel

— Miért vállalkoztak újra a— vetélkedő megszervezésére?

— Egyrészt azért, mert már hagyománya van a műsornak. A másik ok: ez a televíziós utánpótlás biztosításának is egyik módszere. Mégpedig a legdemokratikusabb. A jelentkező nem kiskapukon akar bekerülni a tévéhez, hanem nyíltan vállalja a versenyt, s ezzel egyúttal a bukás kockázatát is. És a választásban együttműködik velünk a közönség, szavazataival segítve a döntésben: ki az, akit a jövőben szívesen látna, vagy hallgatna a képernyőn.

— Milyen útori jutottak el a versenyzők az ország nyilvánossága előtt zajló elődöntőkig?

— A mintegy hatszáz jelentkezőnek először egy általános politikai, művelődési ismereteket felmérő tesztet kellett kitölteni. Ez nem volt nehéz. Mondhatnám úgy is, csak azok hullottak ki, akik a primitív kérdésekre sem tudtak válaszolni. A következő fordulóban a szóbeli fogalmazási készségre voltunk kíváncsiak. Hat napig tartott, amíg a négyszáz továbbjutót meghallgattuk, akiknek egy idegen szavakkal, nevekkel teli szöveget kellett felolvasniuk, majd két percig önállóan rögtönzésszerűen beszélni adott fogalmakról, és elkészíteni egy rövid fogalmazványt.

Nagyágyúk — a riportalanyok között

— A nyelvészekből, újságírókból álló zsűri 102 jelöltet engedett tovább. Ők hol, hogyan folytatták?

— A helyszín a Pataki István Művelődési Központ volt. Az itt lezajlott forduló feladatai már nagyon hasonlítottak a tévés szerepléshez. A televízió jelenlegi neves riporterei, szerkesztői mérték föl a fiatalok kamera előtti viselkedését, a riportkészítési szituációteremtést, a vitakészséget, a gondolkodási sebességet. A két magnós riportból — éppen mert különösebb előkészítés nélkül készültek, s így hiányzott belőlük a mesterkéltség — a hangszínt, a beszédmodort tudtuk megállapítani. Jó támpont volt a majdan elkészítendő film forgatókönyve is.

— Erre a próbára v néhányon úgynevezett nagyágyúkat hoztak magukkal. ..

— Valóban, itt volt Hernádi Gyula, Végh Antal, s ennek nagyon örültünk. Hiszen őket megszerezni is riporteri erény. De csak ezért nem kerülhettek tovább a versenyzők, akik a beszélgetés során nem tudtak felnőni partnereikhez.

— Az előselejtezők, valamint a tévéműsorok alkalmasak a riporterek kiválasztásához? Biztos, hogy a képernyőre kerülő 18 versenyző a legjobb?

— Nincs kidolgozva, hogy mely adottságok szükségesek ahhoz, hogy valakiből jó riporter váljék. De a fellépésből, a szókészségből, kapcsolatteremtő képességből, a témaválasztásból sok fontos, a későbbiekre is utaló momentumot megtudunk a jelöltekről.

Az általunk kiválasztott 18*on kívül akadt még jó néhány, aki alkalmas lett volna arra, hogy a televízió kamerái előtt is próbálkozzék. Például az az öt tartalék, aki végül is nem került be, ugyanis mi 23 versenyzőt hívtunk meg háromnapos ismerkedésre a televízióba. De végül dönteni kellett.

Belülről nézte

— Két elődöntő már lezajlott. A közönség is állást foglalt, s néhány kritika is meg jelent. ^Mi a véleménye az adásról a szerkesztőnek?

— Körülbelül úgy sikerült, ahogyan vártuk. Bár ha kicsit pergőbb a műsor, előnyére válik. Erről viszont a versenyzők gondoskodhatnak, ha nem úgymond, reprezentatív riportokat készítenek, hanem megtalálják az érdekes, színes egyéniségeket.

— A zsűri — annak ellenére,

,hogy szakértőkből áll — nagyon hasonlít a közönségre. Szélsőséges. Ellentétes véleményeket formált az egyik, s azonosokat a másik elődöntőben...

— Ezért nem pontoz feladatonként külön-külön. Nem szabad ugyanis a versenyzőktől számon kérni a televíziós műfaji követelményeket, szabályokat. Azt kívántuk, hogy a zsűritagoknak benyomásaik alakuljanak ki a versenyzőkről, és az összteljesítményt értékeljék.

— A régi Riporter kerestetik versenyzőit már megismerte, elfogadta a tévénéző, míg a mostaniak még a szerkesztőnek is jószerivel újak. Lehet-e mégis valami összehasonlítást tenni a 82-es vetélkedő és a korábbiak között?

— Nehéz, majdhogynem lehetetlen. Az biztos: a maiaknak jobb a beszédkészségük, s ez igazolja, hogy helyes volt a szóbeli fogalmazást szigorúan elbírálni a selejtezőkben. • A mezőny első látásra felkészültebb — több a diplomás — és a korábbi versenyzőktől eltérően a mostani résztvevők nem az utolsó mentsvárnak, az egyetlen kiútnak tekintik ezt a vetélkedőt. Mely egyébként nem tud és nem is akar az lenni.

Ez szándékunk szerint, remélhetőleg a nézőt is érdeklő olyan játék, amelyben nemcsak a versenyző, hanem a televízió is nyerhet. Riportert.

—i —s