Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1982 január 26. MŰSZERFALAK LADÁHOZ, ZASTAVÁHOZ Bővíti a tömeges gyártást az MMG kecskeméti gyára • Az egy éve működő Bosch vonalat az idén januárban tovább kor­szerűsítették. Ezzel alkalmassá tették arra, hogy a Zsiguli, a Polski Fiat és a Zastava műszerfalak iránti növekvő igényeket kielégítsék. Az MMG Automatikai Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyára korábban sem volt elké­nyeztetve azzal, hogy év elején egész esztendőre való merende- lésekkel lett volna ellátva. Ed­dig 'azonban mindig idejében feltöltődött a rendelésállomány, olyannyira, hogy nemcsak tel­jesíteni, többször túl is tudták teljesíteni termelési előirányza­tukat. A napokban Várt Csabá­tól. a gyár igazgatójától az idei kilátásokról érdeklődtünk. — A gazdasági élet most na­gyobb rugalmasságot igényel, mint azelőtt, mégsem panasz, kodhatunk — mondta bizakod­va az igazjgató. — Gyárunk ter- nielőkapaditásának mintegy 85 százaléka már le van kötve meg­rendelésekkel. Néhány hét múl­va pedig valószínűleg annyi lesz az igény, hogy annak kielégíté­se okoz majd gondot számunk­ra. Február elején ugyanis a szovjet olajipari minisztérium­mal kezdünk kereskedelmi tár­gyalásokat szivattyúállomások és tartáTyparkok vezérlőberen­dezéseinek szállításáról. Ezek gyártásának mennyisége egyéb­ként a jövőben csökkenni fog. s inkább az elhasználódott beren­dezések pótlására, illetve kor­szerűsítésére korlátozódnak a megrendelések. Természetesen nemcsak az említett termék gyártásával fog­lalkozik a kecskeméti üzem — folytatta az igazgató. — Gyá­runknak 3 fő profilja van: Az első a szivattyúállomások, tar­tályparkok vezérőberendezései. vaamint biztonsági jelzőközpon­tok; a második az elektromos berendezések, tápegységek, áramlásmérők, Dies^l-füstölés- mérők, elektronikus oktató be­rendezések ; ezenkívül tömeg- gyártásban a különböző mérő­műszerek készítése. A jövőben az utóbbit, a tömeg­gyártó profilunkat fejlesztjük erő­teljesebben. Az idén, az elmúlt évihez hasonló mennyiségű Zsigu- li-műszerfalat készítünk. Elkezd­tük gyártani — egyelőre koope­rációban — a 126-os Polski Fiat gépkocsihoz a kilométerórákat és oenzinszintmutatókat. Szó van azonban arról, hogy júliustól a 126-os Polski Fiat gépkocsik komplett műszerfalának gyártását átvesszük a Ganz Műszergyártól. Ezzel azonban tömeggyártási te­vékenységünk bővítése nem ér véget. Az év második felében hoz­zákezdünk a Zastava 101-es és 102-es gépkocsik műszerfalainak készítéséhez is. Mindez lehetővé teszi, hogy a kecskeméti gyár termelési értéke az idén is tovább növekedjen. Pontosabban arról van szó, hogy az 1981. évi 485 millió forinttal szemben ebben az évben 500—510 millió forintos termelést produ­káljunk. Ennek 70—75 százalékát exportáljuk, zömmel szocialista országokba. A mi gyárunkkal kap­csolatban egyébként nem tesznek úgy különbséget, hogy tőkés, vagy szocialista export, ugyanis termé­keinkért a népgazdaság „kemény árut” olajat, földgázt, gépkocsikat kap cserébe, egyes gyártmá­nyainkkal pedig tőkés importot takarítunk meg; Ami termelési terveink realitá­sát illeti, az ötnapos munkahétre való átállás sem gátolja teljesíté­sét. Igaz ugyan, hogy 100 ezer munkaóra esik ki az új munka­rend következtében. Ennek meg­takarítására munkaszervezési és technológiai intézkedéseket tet­tünk. A gyártáskorszerűsítés — célgépesítés, szerszámozás, pótló­lagos automatizálás — egész év­ben állandó folyamat lesz oálurtk. Csupán egy példát említek, a Bosch szerelő vonalat egy évvel ezelőtt állítottuk munkába, s 30 százalékos létszámmegtakarítást eredményezett azon a részlegen, ahol dolgoznak vele. Tapasztala­taink és elképzeléseink is vannak tehát ahhoz, hogy gyárunk kol­lektívája — amely eddig is jól megállta a helyét — az idén is ele­get tegyen termelési kötelezettsé­geinek — mondotta végül Vári Csaba igazgató. N. O. SZOCIALISTA EGYÜJTMÜKÖDÉS Hazánk és a Szovjetunió termelési kapcsolatai A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődéséről tanúskodik az a tény, hogy a két ország közötti áruforgalom érté­ke az 1975—1980. években több mint 23 milliárd rubel, ami kétszeresen meghaladta a megelőző ötéves időszak volumenét. A köl­csönös áruszállítások jelenleg egy hét alatt elérik az 1950-es esztendő teljes áruforgal­mát. • A magyar— szovjet áruese- kapcsolatok fontos tétele a közismert és kedvelt Ikarusz autóbusz. Ké­pünk: a gyár rakodótelepén szállításra ké­szítik elő városi forga­lomra rendelt új buszokat. a A Szovjetunió, amely külön­féle ipari termékeket vásárol Ma­gyarországtól, egyszersmind Ma­gyarország nagy áruszállítója. Tü­zelőanyagból és villamos ener­giából körülbelül 80 százalékban, gépekből és berendezésekből több mint 40 százalékban a Szov­jetunió elégíti ki Magyarország importszükségleteit. * r A szovjet áruk fejében Magyar- ország elsősorban gépipari ter­mékeket szállít a Szovjetuniónak. Gépipari kivitelünk csaknem fe­le a Szovjetunióba kerül. A szov­jetországban jól ismerik az Ika­rusz autóbuszokat, a magyar au­tomata telefonközpontokat, a különböző iparágak számára ké­szült gyártósorokat, hajókat, da­rukat, elektronikai és rádióipari cikkeket. A szovjet vásárlók kö­rében jó hírnevet szereztek a magyar fogyasztási cikkek: ci­pők, kötött áruk, ruházati ipari cikkek, konzervek, valamint or­vosi műszerek és gyógyszerek. * Az 1981—1985. évekre szóló magyar—szovjet áruforgalmi megállapodás keretében a kölcsö­nös áruszállítások a folyó ötéves időszakban körülbelül másfélsze­resére növekszenek és értékük meghaladja a harmincnégymil- liárd rubelt. * Az 1990-ig terjedő időszakra szóló magyar—szovjet hosszú tá­vú gyártásszakosítási és koope­rációs fejlesztési program, ame­lyet 1980-ban írtak alá, mindkét ország szempontjából nagy je­lentőségű. V * A hosszú távú program fő cél­ja a szovjet és a magyar népgaz­daság fejlődésének, gazdasági ha­tékonysága növelésének maxi­mális előmozdítása, ésszerű mun­kamegosztás révén. * A hosszú távú programban elő­irányzott intézkedések tükröződ­tek az 1981—1985. évekre szóló magyar—szovjet tudományos és műszaki fejlesztési tervek egyez­tetésének eredményeiről 1980- ban Moszkvában aláírt jegyző­könyvben. A jegyzőkönyv értel­mében a felek mintegy .300 prob­lémát és témát határoztak meg, amelyek keretében több mint 430 feladat teljesítését irányoz­ták elő. Tervbe vettek sok más között mintegy 130 új gép- és berendezéstípus, több mint 70 technológiai eljárás, 25 automa­tizált vezérlőrendszer kifejlesz­tését és gyártásának bevezeté­sét. * A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban az utóbbi évek­ben egyre fontosabb helyet fog­lalnak el a termelési-technikai kapcsolatok. A két ország között jelenleg 40 gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás van ér­vényben. Ezek munkamegosztást irányoznak elő gépjárművek gyár­tásában, az elektronikai és elekt­rotechnikai, a szerszámgépgyártó iparban, az építő- és útépítő gé­pek, a traktorok és mezőgazda- sági gépek gyártásában; a vegy­iparban és a kőolajiparban, a híradástechnikai iparban. vala­mint a népgazdaság eéyéb ága­zataiban. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés további fejlődé­sét előmozdítja majd annak a fel­adatnak a teljesítése, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán tűzött a' szovjet nép elé:... ,.a következő két öt­éves tervet a szocialista országok intenzív termelési és tudományos­műszaki együttműködésének időszakává kell válthatni”. (I.) Üj szervezeti, vállalkozási formák létrehozására nyílt lehetőség 1982. január 1-től, amelyek a nagyüzemek tevé-i kenységét kiegészítve, hozzájárulnak a szükségletek jobb ki­elégítéséhez. Ezúttal a gazdasági munkaközösségek alakításá­ról, tevékenységéről, gazdálkodásáról'és az adózásról adunk tájékoztatást. A megalakulás feltételei A gazdasági munkaközösségeket a kisüzemi termelés, a szolgálta­tás, a kiegészítő tevékenység vég­zésére, valamint a kereskedelem szervezésére és elősegítésére le­het létrehozni. Ezek mezőgazda- sági, illetve a mezőgazdasággal összefüggő kiegészítő feladato­kat is elláthatnak. Kereskedel­mi tevékenységet, azaz eladás céljából történő árubeszerzést azonban nem végezhetnek. Meg­rendelőjük pedig lehet vállalat, szövetkezet, közület, vagy ma­gánszemély. Jogi személyiséggel nem ren­delkező, „minősített” polgári jo­gi társaság, amelyet, 2—30 tag hozhat létre, olyanok, akik egye­sítik anyagi erejüket, munkáju­kat és magánvagyonukkal is fe­lelnek a munkaközösség kötele­zettségeinek teljesítéséért. Tag­sági viszony nemcsak főfoglalko­zásként létesíthető. Beléphet a társaságba olyan személy is, aki máshol munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettség­gel járó szövetkezeti tagsági vi­szonyban van. Ennek feltétele azonban, hogy a főfoglalkozás szerinti munkahely a másodállást engedélyezze, illetve a mellékfog­lalkozást tudomásul vegye. Kis­iparosok a tagsági viszony mel­lett kisiparosként is működhet­nek. Sőt alakítható olyan mun­kaközösség is, amelynek minden tagja kisiparos. Nem lehet viszont tagja a gazdasági munkaközösségnek az a személy, aki egy másik munka- közösségben már tag, vagy aki bűncselekmény elkövetése miatt kisipari tevékenységet nem gya­korolhat. Az sem, akit a jogsza­bályok eltiltanak a* munkaviszo­nyán (szolgálati viszonyán) kívü­li foglalkozástól, például bíró, ügyvéd, vagy a fegyveres erők tagja. Képesítéshez kötött tevékeny­séget akkor végezhet a társaság, ha a tagok között van olyan sze­mély, aki az előírt szakképzett­séggel rendelkezik. Ezenkívül az egészségügyi alkalmasság is fel­tétel lehet. A szerződés A gazdasági munkaközösség létrehozására a tagok társasági szerződést kötnek. Ennek jóvá­hagyására és a munkaközösség nyilvántartásba vételére a váro­si tanács vagy a járási hivatal illetékes'.« A jóváhagyás egyébként csak akkor tagadható meg, ha a szerződés jogszabályba üt­közik. A munkaközösséget a me­gyei bíróságnál is be kell jegyez­tetni a cégjegyzékbe, a tevékeny­ség megkezdését pedig 15 napon belül bejelenteni a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Főigaz­gatóságának illetékes megyei igazgatóságához. A munkaközösség közös név alatt működik, amelynek utal­nia kell tevékenységére. Szék­helyét cégtáblával kf.-l megjelöl- ni. Az ügyek vitel've a társasá­gi szerződésben k ..•■c t. képvise­lő jogosult. Az ese ges vitát a tagok többsége dönti el. A társaság működése A tagok kötelesek a munkakö­zösség tevékenységében szemé­lyesen közreműködni. Alkalma­zottak is foglalkoztathatók fő- foglalkozásban, másodállásban és mellékfoglalkozásban. Lehet azon­ban kisiparos is alkalmazott. Ezenkívül foglalkoztathatnak be­dolgozót, segítő családtagot és szakmunkástanulót. Az alkalma­zottak és a szakmunkástanulók, valamint a bedolgozók létszáma korlátozott, segítő családtag vi­szont korlátozás nélkül foglalkoz­tatható. A rendszeresen munkát végző segítő családtagokat a vá­rosi tanácsnál, illetve a járási,hi­vatalban be kell jelenteni. Mind a tagok, mind az alkal­mazottak jogosultak a társada­lombiztosítás keretében betegségi és anyasági ellátásra, családi pót­lékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra. A társadalombiztosítás kiterjed a rendszeresen munkát végző segítő családtagra is. A tag jövedelemnagyságától függő társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyet a munkaközösség a jövedelméből levon és az alkal­mazottak járulékával együtt a társadalombiztosítási igazgató­sághoz átutal. A segítő családtag után is kell járulékot fizetni. Ha kisiparos a gazdasági munkakö­zösségnek tagja, a társadalombiz­tosítás díjfizetési osztálya tarto­zás megállapításánál a két tevé­kenységéből származó jövedelmét együttesen kell figyelembe ven­ni. A bedolgozó a munkáját a sa­ját, vagy a munkaközösség által biztosított eszközökkel, önállóan, közvetlen irányítás nélkül végzi. Munkájukhoz a vele közös ház­tartásban élő személyek segítsé­gét is igénybe veheti. A munka­díj kifizetésére, az abból való le­vonásokra és az átlagkereset szá­mítására a munkaviszonyra va­ló szabályokat szükséges alkal­mazni. A bedolgozó részére térí­tést kell megállapítani az álta­la viselt, a munkavégzés során felmerült rezsiköltségekre. Balogh László A PM Ellenőrzési Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága (Folytatjuk) lathatatlan kokilla A lumíniumöntés új eljárással Hazánkban egyedülálló kísérleti technológiát, az úgynevezett elekt­romágneses kokillaöntést vezették be az idén a Székesfehérvári Könnyűfémműben. A megvásárolt szovjet szabadalom és öntőberen­dezés alkalmazása valósággal for­radalmasíthatja az alumínium- tuskó öntést. Az eljárás lényege, hogy a fémöntőtégelyt elektro­mágneses erőtér, vagyis „láthatat­lan kokilla” helyettesíti. A változ­tatható méretű erőteret az öntés után mindaddig fenntartják, amíg a fém meg nem szilárdul. Az új módszerrel a korábbinál finomabb szemcseszerkezetű és teljesen si­ma felületű öntvényeket készít­hetnek. Ez azért nagy szó, mert a hagyományos alumíniumöntésnél egyenetlen, rücskös és szennyezett felületű tuskók kerülnek ki az ön­tőformákból, így a munkadarabo­kat további felhasználás előtt si­mára kell hántolni. Az elektromágneses kokillaön- tés energiaigényesebb a hagyomá­nyos eljárásnál, de ezt bőven el­lensúlyozza, hogy megtakarítható a 4—5 százalékos hántolási anyag­veszteség és több ezer órás for­gácsolási idő. További előnye, hogy az új eljárásnál az öntési se­besség egyharmaddal gyorsabb, finomabb alumínium -öntvényeket állíthatnak elő és a tuskók to- vábbfeldolgozása során a. fém képlékenyebb, jobban alakítható. Alkalmazása különösen az ötvö­zött alumínium tuskók és henge­rek öntésénél kifizetődő, ahol az alumíniumnál sokkal drágább öt­vözőanyagokat használnak és ily • módon mentesülnek a hulladék újbóli beolvasztásától. Az új öntési eljárást Székesfe­hérváron üzemi kísérletek és la­boratóriumi vizsgálatok sorozatá­val vezették be. Erre a célra 2 tonnás olvasztókemencét és eev kísérleti szovjet öntőberendezést helyeztek üzembe. Már épül a tus- kóöntödében a nagyüzemi elektro­mágneses kokillaöntéshez a 60 tonnás olvasztó, a 40 tonnás pi- hentető-öntőkemence és az öntő­asztal. Már az ipari méretű szov­jet elektromágneses kokillaöntő- berendezés szerelését is megkezd­ték és várhatóan áprilisban meg­kezdhetik, vele a termelést. ,A mostani, kísérleti öntőberendezést ezt követően a bonyolult ötvöze­tek kikísérletezéséhez, technoló-. giai és anyagösszetétel-vizsgála­tokhoz fogják használni. Az elektromágneses kokillaön- tés nagyüzemi alkalmazásával a Székesfehérvári Könnyűfémmű je­lentősen javíthatja öntvényei mi­nőségét és évente több ezer tonna fémet takaríthat meg. —y —a ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A jogász — Nézze, az az igazság, hogy engem nem érdekel, ha mezei jo­gásznak hívnak bennünket. Meg­győződésem, hogy itt a tsz-ben nehezebb jeladatok várnak ránk, mintha vállalatnál dolgoznánk. Nem könnyű vizsga ez, hisz csak két esztendeje doktoráltam, Sze­geden az egyetemen. Én intéz­zem a fegyelmi, kártérítési ügye­ket, az adásvételi szerződéseket, cseremegállapodásokat, sőt én bajlódom a földügyekkel is ... Megtervezem a vezetőségi ülé­sek napirendjét, összeállítom, megszövegezem a határozatokat. Jóllehet ennek egy része sok időt elrabol... És ezért ne felejtse el azt sem, hogy itt a termelőszövekezetben én vagyok a törvényesség kép­viselője. A tagoké a közös ... s bizony, ezért nehéz estenként igazságot tenni. Nem panaszként mondom, de mielőtt munkához látok, 55 kilo­métert buszozom Szegedről. A vekker télen nyáron már öt) óra­kor csörög. S, ha nem késik a busz akkor sem érek haza este fél hat előtt... Azt hiszem ez a legstrapásabb, talán nem is lehet megszokni. A buszon nyáron me­leg van, télen hideg. Még ehhez számolja hozzá, ha az ember mel­lé ül egy-egy „jóarcú legény”, aki előtte felhajtott néhány po­hárral és ettől rettentő nagy be­szélgethetnék je támadt... Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy idejöttem Jászszent- lászlóra dolgozni. Pedig idősebb kollégáim óva intettek, ne vál­laljam el ezt az állást. Abban persze igazuk volt, hogy a szö­vetkezeti joggyakorlat még nem olyan kiforrott. így aztán egy-egy leírt mondaton sok minden múl­hat ... Hogy mit csinálok abban a na­gyon kicsi szabad ’dombén? Mo­ziba járok, színházba megyek, és olvasok természetesen. Komoly­nak nevezett könyveket.. azt nem, inkább csak krimiket fia hangu­latom olyan, akkor soka.', segíte­nek a versek. József Attila, Vil­lon, Babits és Juhász Ferenc ked­venceim közé tartozik. Utóbbi, csak a Latinovits halálára írott verse miatt... Visszakanyarodva a munkám­hoz, nehogy azt higgye, nekünk nem kell ismernünk a vállalati jogot? A munkánk során számta­lan esetben alkalmaznunk kell. Sokszor meg türelmesnek kell lenni. Valamelyik reggel is bejön egy idős néni, s mutat egy har­minc évvel ezelőtt írott eltartási szerződést, amelyik 30 hold föld­ről szól. A területet a férje még annak idején behozta a közösbe. Most azt kérte, hogy adjuk visz- sza a számára. Mert fellendülő­ben van a vállalkozó kedv, és ő hetvenévesen tudna mit kezdeni ezzel a földdel. Amikor látta, hogy ez nem megy, azzal fenyegetőzött, hogy beír a tévének. Egy egész délelőt- iöm ráment, amíg megértette, hogy harminc éve már földjáradé­kot kap, ha nem is olyan sokat, mert ezeknek a területeknek az aranykorona-értéke bizony na­gyon alacsony. Hogy meddig még Jászszent- lászlón? Nem tudom. Azt érzem, hogy szeretnek itt a termelőszö- vétkezetben, a munkámat is meg­becsülik, azt hiszem. Jó tudni, hogy itt szükség van rám ... (Elmondta dr. Kiss Margit a Jászsáentlászlói Termelőszövet­kezet jogtanácsosa egy tervtár­gyalást megelőző délelőttön.) Sz. P .M. Százötvenezer hektár rizsültetvény A Mekong folyó deltájában decemberben kezdődött az el­ső rizstermés betakarítása a nemrég megalakult 26 állami gazdaságban. Ezeket a rizster­mesztésre szakosodott mezőgaz­dasági nagyüzemeket a legkorsze­rűbb mezőgazdasági gépekkel sze­relték fel. Az állam ellátja a gazdaságokat műtrágyákkal, biz­tosítja a szakember-utánpótlást is. Az első évben a rizst 30 ezer hektáron termesztették, de már az elkövetkező években a vetés- területeket további 120 ezer hek­tárral növelik. Biztatóak az első év eredmé­nyei — hektáronként átlagosan 25—30 mázsa rizst takarítottak be. A gazdasági munkaközösségekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom