Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 21. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 26. kedd Faluvégi Lajos Havannába utazott Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettesnek, az Országos Terv­hivatal elnökének vezetésével va­sárnap küldöttség utazott Ha­vannába, a KGST tervezési együttműködési bizottság soron következő ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) A gazdasági munka­közösségekről «. oldal Sport I. oldal MŰSOR, KIÁLLÍTÁS, TAPASZTALATCSERE Nagybaracska Kecskeméten JARUZELSKI: EGY ÉV MÜLVA AZ ORSZÁG TÚLJUTHAT A LEGNEHEZEBB SZAKASZON A lengyel parlament első ülése a szükségállapot bevezetése óta Kelemen István és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: VARSÓ, 1982. január 25. (MTI) — Lengyelország bel- és külpolitikai helyzetét elemezte a szejm hétfő délután kezdő­dött ülésén elhangzott expozéjában Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök. Beszédét megelőzően a parlament, amely első ízben ülé­sezik a szükségállapot bevezetése óta, elfogadta a kétnapos tanácskozás napirendjét. Csaknem kétórás beszédében Jaruzelski emlékeztetett a szük­ségállapot bevezetését megelőző helyzetre, így arra, hogy a „Szo­lidaritás” szélsőséges erői a ha­talom megbénítására, az ország szövetségesi kapcsolatainak és biztonságának megsértésére, a gazdaság rombadöntésére töre­kedtek, visszaélve a szervezet több millió tagjának bizalmával. A szükségállapot bevezetésének köszönihető, hogy sikerült helyre­állítani a társadalmi nyugalmat, megfékezni az anarchiát. Közölte, hogy amennyiben nem kerül sor törvényellenes akciók­ra, a jövő hónap végéig lényege­sen mérséklik, vagy teljesen fel is oldják a szükségállapot korlá­tozó intézkedéseit. Rámutatott ugyanakkor, hogy az államelle­nes erők bármilyen tevékenysé­ge a szükségállapot időtartamá­nak meghosszabbításához vezet majd. Lengyelország bonyolult nem­zetközi helyzetben él, ugyanis — mint mondotta — „a mi orszá­gunkban akarták megkezdeni a második világháború után kiala­kult európai erőviszonyok meg­bontását, a jaltai és a potsdami megállapodások revízióját. En­nek árát a lengyelekkel akarták megfizettetni”. Jaruzelski elítélte azokat az úgynevezett megtorló intézkedé­seket, amelyeket több NATO-tag- állam, köztük főként az Egyesült Államok alkalmaz zsarolásként Lengyelország ellen. Hangsúlyoz­ta: az élelmiszerfegyver bevetése és a többi „szankció” — a hamis állításoktól eltérően — nem a lengyel kormányt, hanem az egész lengyel népet érinti. \ (Folytatás a 2. oldalon.) A közlekedés és az idegenforgalom fejlesztésének tervei A Duna—Tisza közi hátság leg" nyugatibb nyúlványán, a Mohácsi­szigetet keletről határoló Ferenc- csatorna keleti partján, a Duna- ártérnél 5—10 méterrel magasab­ban fekvő Nagybaracska kecske­méti bemutatására vállalkozott a Megyei Művelődési Központ és a községi tanács. Otthon érezhette magát Szedla- csek Dara István, az MMK mű­vészklubjában, mert saját búto­rai között állították fel szövőszé­két. A népművészet mestere Jjj- zony ritkán ülhetett a kétszáz­ötven éves masinához, mert a lá­togatók sűrűn kértek és kapjak tőle felvilágosítást a festett bú­torok eredetéről, a szép szőtte­sekről. • Nagybaracskai parasztszoba. vül a nagybaracskai művelődési ház és a Haladás Termelőszövet­kezet — teljesebb bemutatkozás­ra törekedtek volna. A Nagyba- racskán az elmúlt nyáron készült szociofotók például teljesebbé tet­ték volna a jóhírű községről ki­alakított képet. Sokan nem értet­ték — mi sem — miért csak fél napig tartott nyitva a nagyba­racskai parasztszoba-kiállítás. Várjuk a sorozat — a mostani ta­nulságokat is felhasználó — foly­tatását. H. N. Este hat órakor Kozma István, az MSZMP nagybaracskai közsé­gi pártvezetőségének titkára kö­szöntötte az intézmény színház- termében szép számmal össze­gyűlteket, köztük megyei és vá­rosi vezetőket. Az 1980-ban ala­kult gyermek-tánccsoport helyi gyűjtésű játékokkal alapozta meg az est jó hangulatát. A Végváriné Illés Etelka vezetésével működő kisegyüttes szívderítő látványt nyújtott. A Summások Parasztkó­rust már láthattuk a tévében, hallhattuk a rádióban. 1971-ben nagy sikerrel szerepeltek Bács- Kiskun képviseletében Szimfero- polban. A Gyenis Sándorné irá­nyításával működő kar stílusosan adta elő jól válogatott műsorát. A ternószoknyás lányok a dávodi népi zenekarral (vezetőjük Ma­gyar János) közösen osztoztak a Baracskai kertek alatt című ösz- szeállítást köszöntő tapson. A Bácska együttest állandóan kísé­rő dávodiak többször felléptek külföldön is. Kecskeméten is bi­zonyították az országos amatőr hagyományőrző fesztiválján el­nyert díjuk jogosságát. Sajnos, a szólóénekes ide nem illő számai­val sokat rontott a díszbemutató színvonalán. A nagyobb gyere­kekből verbuvált együttes annak idején a kecskeméti hírős napo­kon lépett föl először. Most is nagyszerűen felkészültek az Üve­ges tánc és a Baracskai páros­tánc ízes előadására, amelyek be­tanításában Papp Imre is részt vett. A közönség a szellemi élvezetek után megkóstolhatta Farkas Jó­zsef (Sobri Jóska) 120 kiló ponty­ból, száraz akácfatűzön készített pompás halászlevét. Több mint # Az üvegestánc. 300 adagot mértek ki az éjfélig tartó összejövetelen. Jól sikerült tehát a nagyba­racskaiak bemutatkozása. Így vélte dr. Mező Mihály, a kecske­méti Városi Tanács elnöke, aki a régi falusi hangulatokat becsülte legtöbbre. Mintha fiatalságát lát­ta vojna megelevenedni, mondta a műsor utáni beszélgetésen. Örült annak, hogy találkozott Felföldi Lajossal, a nagybaracs­kai tanács elnökével. Szó esett a Duna menti község fejlesztési ta­pasztalatairól, szép eredményeik­ről. Háromezer négyzetméter be- tonutat és 500 négyzetméter jár­dát készítettek részben társadal­mi munkában. A volt válogatott röplabdás irányításával működő községi sportkör új kerítéssel gya­rapodott és tovább dolgoznak a pálya korszerűsítésén. Nemcsak a párt- és tanácsi vezetők cserélték ki tapasztalataikat, ismerkedtek, hanem más közművelődési, gaz­dasági szakemberek is. Török Jó­zsef főiskolai hallgató, a kalocsai népi együttes egykori kiválósága például hasznos tanácsokat adott a tehetséges, lelkes tánccsoportok számára: Még élménydúsabb lesz előadásuk, ha felszabadultabban mozognak a színpadon, olyan ter­mészetességgel adják elő számai­kat, mint például a Summások öregebb dalosai. Fenntartás nélkül méltat­nánk a szombati rendezvény?,' ha szervezői — az említetteken ki­Az 1981-es szovjet tervjelentés MOSZKVA A Szovjetunió nemzeti jövedel­me a múlt évben 1980-hoz képest 14- milliárd rubellel, 3,2 százalék­kal nőtt, s elérte a 474 milliárd rubelt. A nemzeti jövedelem há­romnegyed részét fogyasztásra, egynegyedét pedig felhalmozásra fordították — állapítja meg a Szovjetunió központi statisztikai hivatalának szombaton közzétett jelentése az 1981. évi népgazda-, sági terv teljesítéséről. Az ipar termelése 1980-hoz vi­szonyítva 3,4 százalékkal emelke­dett. A termelési eszközök gyár­tása 3,3 százalékkal, a közfogyasz­tási cikkeké pedig ennél valame­lyest nagyobb mértékben. 3,6 szá­zalékkal nőtt. Az előző évhez ké­pest valamennyi fontos'ipari ága­zat fokozta termelését, de közü­lük többen nem a tervben előírt mértékben. Három százalékkal maradt el például a terv teljesí­tésétől a szénbányászat, és a vaskohászat, 2 százalékkal a fa- és papíripar. Kőolajból 609 mil­lió tonnát, földgázból pedig az előző évinél 7 százalékkal többet, 465 milliárd köbmétert termel­tek. A mezőgazdaságnak az elmúlt évben igen kedvezőtlen időjárás­sal kellett megküzdenie. Ennek ellenére a betakarított gabona mennyisége elegendő arra, hogy maradéktalanul fedezzék a lakos­ság kenyér- és pékáru-szükségle­teit. Jó, 9,6 millió tonnás termést szüreteltek gyapotból. Burgonyá­ból 72 millió tonnát, különböző zöldségekből 25,6 millió tonnát takarítottak be. Az állattenyész­tésben 600 ezerrel növekedett a szarvasmarha-állomány, de 2,4 millióval csökkent a sertések száma. A szovjet emberek egy főre szá­mított reáljövedelme a múlt év­ben 3,3 százalékkal nőtt. A mun­kások és alkalmazottak havi át­lagfizetése az előző évi 168,9 ru­belről 172,5 rubelre emelkedett. A kiskereskedelmi áruforgalom összértéke 1981-ben 283,6 milliárd rubel volt, ami összehasonlító ára­kon számolva 11,8 milliárd ru­bellel több, mint 1980-ban. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma mintegy 110 milliárd rubel volt. (MTI) A közlekedés alapvetően jól szolgálta az idegenforgalom érde­keit az elmúlt tervidőszakban — állapította meg az Országos Ide­genforgalmi Tanács hétfői ülé­sén, melyen Sághy Vilmos, az ÓIT elnökének vezetésével meg­tárgyalták a közlekedés idegen- forgalommal kapcsolatos fejlesz­tésének terveit. 1985-ig továbbra is a közúti közlekedési — elsősorban a sze­mélygépkocsi-közlekedés — ma­rad elsődleges. A kedvezőtlen energiahelyzet miatt előrelátha­tólag növekednek az igények a szervezett turizmus iránt, szem­ben az egyéni turizmussal. Éppen ezért elsősorban a MÁV-nak és a Volánnak, valamint a közületi járműveket üzemeltető vállala­toknak megfelelő szervezési és egyéb intézkedésekkel kell felké­szülniük a megnövekedő igények kielégítésére. Fokozódik a légi­közlekedés idegenforgalmi szere­pe, s valamelyest emelkedik a ví­ziközlekedés részaránya is a tu­rizmusban. Amint azt a tanács megállapí­totta: több figyelmet kell fordí­tani a járművek kényelmének fo­kozására, az állomások és a köz­lekedési eszközök tisztaságára, a személyzet udvarias magatartásá­ra, illetve nyelvtudására. 1985- ig több mint 50 milliárd forintot fordítanak az úthálózat korszerűsítésére, s 24 milliárd fo­rintot a közforgalmú vasútháló­zat fejlesztésére. A növekvő re­pülőtéri forgalom ellátása érde­kében a folyamatban lévő nagy- beruházás I. ütemének keretében 1983-ra elkészül az új ferihegyi fel- és leszállópálya, mely nagy befogadóképességű repülőgépek fogadására, illetve indítására is alkalmas lesz. A MAHART-nál folytatódik a rekonstrukció: a Dunán öt korszerű Moszkva tí­pusú személyhajó váltja fel a több évtized óta szolgálatban lé­vő gőz- és motoroshajókat. Javasolták: idegenforgalmunk túlzott főváros-centrikussága el­lensúlyozására gyorsabb ütemben kell bekapcsolni a turizmusba újabb — üdülésre, pihenésre al­kalmas — tájegységeket. Szüksé­ges a nagyvárosok helyi és helyközi tömegközlekedésének ja­vítása is. Szó volt arról is, hogy az ötnapos munkahét bevezetésé­vel számítani kell a hét utolsó napjain a távolsági vonatok, autóbuszok, illetve repülőköz­lekedés fokozottabb igénybevéte­lére. Kállay Oszkár, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztésében a tanács érté­kelte az idegenforgalmi alap fel- használásának tavalyi tapasztala­tait, és felosztotta az idei kere­tet, mely összesen 250 millió fo­rint. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és a Belkeres­kedelmi Minisztérium együttes jelentést terjesztett az ÓIT elé a. kiemelt üdülőkörzetek, valamint a termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom fejlesztéséről a VI. ötéves terv időszakában. A kiemelt körzetekben 1985-ig a belföldi turizmus 20—30 százalé­kos növekedésével számolnak. Ez azt jelenti, hogy e területeken az üdülési főidényben a jelenlegi 250—300 ezerrel szemben mint­egy 300—350 ezres kiránduló­forgalom fogadására kell a felté­teleket megteremteni. Az egyez­tetett programok alapján megál­lapítható, hogy az ágazati és a tanácsi pénzeszközök szűköseb­bek, mint korábban feltételezték. Emiatt lassabb ütemben javulnak a kiemelt üdülőkörzetekben a tu­rizmus feltételei. A termálvízre alapozott üdü­lés- és idegenforgalom fejleszté­sére központi költségvetési támo­gatás nem áll rendelkezésre a VI. ötéves tervben. Keresni kell azon­ban azokat a lehetőségeket, ame­lyek elősegítik a kiemelt üdülő­körzetekben levő termálfürdős te­lepülések nagyobb arányú támo­gatását — hangsúlyozták. Szük­séges további kirándulóközpontok létesítése. A Velencei-Jónál és a Duna-kanyarban kellene ilyen centrumokat kialakítani, a mát- ra-bükki üdülőkörzetben pedig a téli-nyári sportközpontok építését kellene szorgalmazni. (MTI) • Ötletek a gyakorlatban > Népgazdaságunk helyzetét elemezve esztendők óta eszünkbe jutnak az újítóik és azok az ötletek, amelyek meg- ■ valósítása gazdaságosabb, vagy I minőségében , jobb — tehát piacképesebb — terméket eredményezett. Tudunk persze olyan esetről is, amikor a zse­niálisnak tűnő találmányból, újításból esztendőkig nem lett semmi, pedig elfogadták, úgy- ahogy díjazták, csak éppen a gyakorlatban nem vezették be őket. Gyakorta hajtogatjuk is, hogy sokat jelent további fej­lődésünk szempontjából az al­kotókedv, az újító szándék erősödése. Évről évre szebb számokkal dicsekedhet országosan az újí­tómozgalom, a vállalatok egy­re nagyobb mértékben támo­gatják az újítókat, mégis szin­te évtizedes változatlansággal érvényesek azok a panaszok, hogy hosszadalmas az ötletek elbírálása, nehézkes, vagy ép­pen szinte lehetetlen az új­donság bevezetése. Kétségte­len tényekkel alátámasztott panaszok ezek, ahogy általá­nosan elterjedt szokás az is, hogy közreműködői díj gya­nánt olyanok is itartják a mar­kukat, akiknek éppen nem sok közük volt az újítók érdemi munkájához, csupán a válla­lati hierarchiában elfoglalt helyük tette lehetővé, hogy ők is alábiggyesszék nevüket a beadott újításnak. Arról is eleget hallhattunk, hogy a szol­gálati találmányok benyújtá­sakor nem kis gondot okoz az alkotó tevékenység anyagi és erkölcsi díjazása. Ezek szerint nem igaz, hogy fejlődik az újítómozgalom, hogy sokasodik az ötletes és » HMMmMHMnWHBM ötleteikkel hasznossá váló em­berek száma? Vagy túlzottak a panaszok, megalapozatlanok a lassúságra, helyenként ér­dektelenségre tett megjegyzé­sek? i Egyik állítás sem valótlan! Sőt, a kettő csak együtt lehet igaz, hiszen a tények t— már­mint az újítómozgalommal kapcsolatos tények — csupán látszólag ellentmondásosak. A képlet szinte egyszerű: minél több a hasznos ötlet, talál­mány, ionnál jobban bosszant mindenkit, ha a növekedéssel csaknem egyenesen arányosan szaporodnak azok az újítások, amelyek egyre csak várnak a megvalósításra. Sokan úgy vélték, hogy ezen a helyzeten változtatnak majd a magánvállalkozások, hiszen azokban, úgymond nem gátol­ják az ötletek és ötletes em­berek érvényesülését. Csak­hogy a légvárépítgetők lehű­tésére <hadd szögezzük le itt is, hogy a népgazdaság fejlő­dését a továbbiakban is a nagyüzemek határozzák meg alapvetőn, ahogy a műszaki­technikai fejlődést is iparági méretekben lehet — és kell — elősegíteni. Az viszont kétségtelen, hogy a nagyüzemek és iparágak a későbbiekben rugalmasabb stílussal lehetnek csak ered­ményesek. Követni kell a piac igényeit, a piaci kínálathoz kell igazítanunk termelésün­ket, s ebben nagyon fontossá válhat az újítók tevékenysége, hiszen állandóan újabb tech­nológiát követel a váltakozó mértékben •— és áron v— ren­delkezésünkre álló ipari nyers­anyag. Az ötletes ember pedig, • . aki hasznosan segít ilyen prob­lémák megoldásában, termé­szetesen la továbbiakban is fokozott megbecsülést érde­mel, s az elismerésnek termé­szetesen anyagi vonatkozásai is vannak. Ebben a helyzetben jelen­tek meg az új szabályozók, amelyek elsősorban abban módosítják az eddigi gyakor­latot, hogy az újítókat és a szolgálati találmányok benyúj­tóit közvetlenül érdekeltté te­szik a megvalósításban. Ennek az új rendelkezésnek elsősor­ban az az előnye, hogy törvé­nyesíti az ötlet, újítás, talál­mány megvalósításában köz­reműködők tevékenységét és annak díjazását. A vállalatok, üzemek szerződhetnek az újí­tóval, s e szerződésben kiköt­hető, hogy az újító, feltaláló a munkaköri kötelességén túl milyen módon, mértékben, és milyen javadalmazásért vehet részt a gyakorlati megvalósí­tásban. Nyilvánvaló, hogy egy ren-4- deletmódosítás, vagy egy új rendelet önmagában nem old meg semmit. Annak ésszerű alkalmazása viszont már ered­ményt hozhat. Az újítók, fel­találók közreműködését szabá­lyozó új rendelkezések egyér­telműen arra orientálják a vállalatokat, hogy segítsék öt­letes embereik alkotó munká­jának eredményeit a termelés szolgálatába állítani. ösztönzően és iránymutató­ként hat az újfajta szabályo­zás az újítókra is. Az új hely­zetben elsődleges szemponttá válik, hogy minél előbb meg­valósítható találmánnyal ho­zakodjanak elő, hiszen szemé­lyes — a jövőben szerződés­ben biztosított — érdekük a közreműködés, a gyakorlati megvalósításban való eredmé­nyes részvétel. L. G. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom