Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 19. • A* Egyesült Izzó budapesti Fényforrás Gyárában megkezdték a mozivetítőkbe alkalmazható nagy teljesítményű xenon izzólámpa energiatakarékos változatának sorozatgyártását. Ez az izzó a hagyo­mányostól eltérően vízszintesen üzemel, ezért harminc százalékkal kevesebb villamos energia szükséges az adott fénymeonyiség elérésé­re. A harmincféle — az ötszáz wattostól a négy kilowattosig terjedő — gyártmányválasztékuk kilencvenöt százalékát a Szovjetunióba, az USA-ba, illetve az NSZK-ba exportálják. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Videoton és Rubin Távközlési berendezések gyártása AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT A vezetőnek szüksége van segítőkre Az APN. tudósítója megkérte Erién Pervisint, a Szovjetunió híradástechnikai miniszterét, hogy válaszoljon néhány kérdésre. — Moszkvában tartották meg a Szvjaz—81 (hírközlés—81) nem­zetközi szakosított kiállítást. A szovjet részlegen több mint 3000 kiállítási tárgyat mutattak be. Mi indokolja a híradástechnikai termékek ilyen bőségét? — A Szovjetunióban"^ híradás­nak a népgazdaság és a sok mil­liós lakosság számára szolgálato­kat teljesítő mindén ága, minden iránya fejlődik. A televíziód és rádióprogramok közvetítésére, a táviratok, a képtáviratok, a me­teorológiai jelentések, a telefon- beszélgetések továbbítására fel­használják a műholdas, a kábe­les, a rádiórelés hírközlés csator­náit. Ez a felsorolás most a csatornák új válfajával egészül ki, a száloptikai vonalaikkal. — Szólna krészletesebben a hír­adástechnikai eszközök fejlődésé­nek jő irányairól a Szovjetunió­ban? — Az előző, tizedik ötéves terv­ben folytatódott az egységes au­tomatizált hírközlő rendszer tö­kéletesítése. A Molnydja típusú műholdakat felihasználó Orbita televízió-műsorszóró rendszer vevőihálózata csaknem 100 földi állomásra növekedett. E rendszer segítségével a' központi televízió első programját Szibéria, a Tá­vol-Kelet, a távoli -Észak- és Kö- zép-Ázsia távoli körzeteibe köz­vetítik. Ma már a színes televí­zióadásokat nemcsak a városi la­kásokban és a falusi otthonok­ban, a rénszarvas-legelőkön és a tajgai településeken fogják, ha­nem az űrhajók fedélzetén is. A műholdas információtovábbí­tásán kívül a hagyományos földi informáoiótovábbító rendszerek tökéletesítését is folytatjuk, első­sorban a telefonihírközlést. Ezen a területen jelentős eredmény volt két új berendezéskomplexum (az úgynevezett analóg és szám­jegyes) létrehozása, amelyek ré­vén kábelen keresztül egyidejű­leg sok ezer telefonbeszélgetést lehet óriási távolságokra továb­bítani, és az újfajta berendezések bekapcsolhatók az egységes auto­matizált hírközlő rendszerbe. Az ínterurbán telefoncsatornák a központi lapok fotókópiáit 41 vá­rosba továbbítják a Gazeta—2 nagy hatékonyságú berendezés segítségével. Így a központi la­pok példányszámának több mint 90 százaléka még ugyanaznap el­jut az előfizetőkhöz. A moszkvai olimpiát megelőző években megteremtett tudomá­nyos és termelési potenciál se­gítségünkre volt abban, hogy rendkívül rövid idő alatt létre­hozzunk egy olyan párját ritkító komplexumot, amely " lehetővé tette a játékok közvetítését 20 színes tv-csatornán és 100 rádió- csatornán. Ez lényegesen túlszár­nyalta minden megelőző olimpia műszaki lehetőségeit. Ezt a be­rendezést más országokbéli, köz­tük magyarországi kollégáinkkal közösen fejlesztettük ki és készí­tettük el. Jelenleg az olimpiai televízió- és rádiókomplexum biztosítja a központi televízió első program­jának és az össz-szövetségi rádió programjainak közvetítését Szi­béria, a Távol-Kelet lakosai szá­mára a nekik megfellelő időben. Az olimpiai játékok idején jól bevált stúdióberendezés pedig tö­meggyártásban készül a Szovjet­unió és egy sor testvéri ország televízió- és rádióközpontjai szá­mára. Említettem, hogy a Szovjetunió sok állaimmal rendszeresen ápol­ja a tudományos-műszaki kap­csolatokat. Különösen szoros kon­taktusaink vannak a szocialista közösség államaival. Bulgáriával közösen fejlesztünk ki és gyártunk vezetékes diszpé­cser^-berendezést és hordozható rádióállomásokat a mezőgazdaság számára, erősítő berendezéseket, rádió-mérőműszereket, kiegészítő részegységeket. A Magyar Népköztársasággal együttműködünk az intézmények­nek, vállalatoknak és a mezőgaz­daságnak szükséges automata telefonközpontok, továbbá mozgó Objektumokkal URH-kapcsolaitot tartó rendszerek, áramfordító kapcsolóberendezések, elektro­akusztikai rendszerek, a tv-ké- sziilékek gyártásában használatos ellenőrző mérőberendezések, rá- diómérő-rendszerek, számítás­technikai berendezések kifejlesz­tésében és gyártásában. Fő ma­gyarországi partnereink a Buda- vox Híradástechnikai Külkeres­kedelmi Vállalat és a Videoton ipari külkereskedelmi egyesülés. A Videotonnal szoros kapcsolato­kat tart a moszkvai Rubin egye­sülés. A moszkvaiak évente 20— 25 ezer komplett blokkot szállí­tanak a Color-Star tv-készülékek gyártásához Székesfehérvárra, a Szovjetunióban viszont eredmé­nyesen használják a Videoton ál­tal gyártott berendezést. Az NDK és a Szovjetunió együttműködik távírdái berende­zések, háztartási rádió-vevőké­szülékek, ellenőrző mérőműsze­rek, a termelés automatizálásá­hoz szükséges berendezések létre­hozásában és tökéletesítésében, a robotgyártás és a mikroelektro­nika feljesztésében. A Lengyel Népköztársasággal közösen dol­gozunk új telefonkészülékeken és berendezéseken, háztartási szte­reómagnetofonokon és elektrofo- nókon. Csehszlovákia rádió- és televízió-adókészülékeket, tele­vízió- és rádióberendezést szállít nekünk. Ezenkívül együttműkö­dünk rádió- és televízió-adók, kvazi-elektronikus automata-te­lefonrendszerek, valamint korsze­rű nagy sebességű távgépíró-be­rendezések létrehozásában. A szovjet híradástechnikai ipar évek óta tudományos-műszaki együttműködést folytat egy sor kapitalista országban működő céggel is, hosszú távú megálla­podások alapján. (APN—KS) Testnevelő tanárom mesélte annak Idején. Az ő levelére címnek csak annyi kell: Magyarország. A posta biztos megtalálja. Valami hasonló helyzetben lehet Benkő Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója Is. Nevét, munká­ja alapján, vagy „legendákból” sokan Ismerik.; — A múltkor hallom, amint beszélik: Meddig tűrik még, hogy ez a Benkó kastélyt vegyen ma­gának! Természetesen a kunszent- miklósi Tóth-kúriáról volt szó amelynek helyreállítását — és ez­zel a megmentését is — vállaltuk. Azt már nem számolják, hogy az épületnek csak a lebontása és el- fuvarozása annyi élőmunkát igé­nyelt volna, mint egy könnyű- szerkezetes áruház összerakása. Mi pedig megcsináljuk, és ha majd Kunszentmiklósnak kell, visszaadjuk a szép műemlék jel­legű házat. Felújítva, megőrizve. Egyébként épített már a mi kol­lektívánk társadalmi munkában távvezetéket, törpevízművet, la­kást, iskolát is. Persze, az nem esett jól egyikünknek sem, hogy a munka után egy évre kitették az iskolára a táblát: eladó. Ilyen­kor aztán mondom a magamét. Azért is vagyok én nehéz em­ber, mert van véleményem. És azt nem várom, hogy lessék a nemcsak a saját szakmámról. De szavaimat. Én a meglátásaimat fölajánlom vitaalapnak. Ha okos érveket hoznak föd, akkor engem meg lehet győzni. Ezután az ügy érdekében én is teszem a magamét. Ezért építettünk kerá­mia stúdiót, audió-vizuális okta­táshoz iskolát. Meg nyolc hónap alatt sportcsarnokot, ami valójá­ban csak munkacsarnok, de leg­alább van. Mert nem tudtam el­viselni, hogy két generációnak is azt mondják: most ugyan nincs semmi, de majd ... És mi köze van a vízmű válla­latnak Kodályhoz, vagy a játék­házhoz? ... Én annak a városnak akarok valamit adni, amelyben három évtizede élek, hadakozom, dol­gozom. Bizonnyal ezt ismerték el a Pro Űrbe kitüntetéssel is. (Beszélgetésünkben eddig a szakmáról szó nem esett. Pedig a vízmű igazgatójának ez az éle­te. Ahogy ő fogalmazta: a mun­kája, szórakozása, hobbija, sze­relme a vízmű vállalat. Jövőre lesz 30 esztendeje, hogy ideke­rült. Előtte dolgozott Pest hely­reállításán, a MÁV-nál, majd a katonaság után következett Kecs­kemét.) Idei kenyerünkért Szeptember végén, a legjobbkor kezdték meg az őszi árpa vetését 260 hektárnyi területen a kiskun^ félegyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben. Az őszi áma azonban csak bemelegítésnek szá­mított — adja hírül a Vörös Csil­lag című lap legutóbbi, decembe­ri száma. A nagyobb feladat a búza elvetése volt, amellyel az eddiginél jóval nagyobb területen kellett „megalapozni” az 19821 évi mindennapit. Ez a munka októ­ber 3-án kezdődött és november 3-ig a földbe került az utolsó szem vetőmag is., A termelőszövetkezetben a ve­tőmagok hét fajtáját alkalmaz­ták. Ezzel a különböző érési idők adta előnyöket hasznosítják, mert így lehetővé válik a folyamatos betakarítás, s elkerülhetővé a túlérés, és a pergési veszteség. A gazdaságban egy évvel ko­rábban ezer hektáron vetettek búzát, ezt 1981. őszén 20 százalék­kal növelni kívánták, ám mert a népgazdaság ennél többet kívánt, végül is 1450 hektáron fejlődik a kenyérnek való. Boltok Budapesten A vitafórumok kedvelt témája a kereskedelem és az ipar szem­benállása — írja a Finomposztó Híradó 1982. januári száma. Egyebek mellett ez is arra ösztö­nözte a Bajai Finomposztó Vál­— Akkoriban az Arany János utcában lakozott a cég. Volt né­hány lovunk, reggel hatkor ki- dübörgött a telephelyről az egyetlen traktor. Vízvezetéksze­relői segédlevéllel, szakmásított jogosítvánnyal a zsebemben mun­kavezetőként kezdtem. Kutat ja­vítottunk, ástunk, kezeltük a kád­fürdőt. És volt két szivattyúnk, amelyeket üzemeltettünk. Meg is kérdeztem: Ez lesz az én összes feladatom? Többet akartunk, akartam. Le­velezőn tanultam tovább. Mun­káskáderből lettem főmérnök, ké­sőbb igazgató-főmérnök, de a szakmát soha, semmiért nem adtam fel. Én a munkahelyeket járó, nem pedig irodában ülő típus vagyok. Amikor ötvenen voltunk, akkor is felkerestem az építkezéseket, s ezt a szokásomat máig megtartottam. Ismerem is Kecskemétet, mint a tenyeremet, no és így a legkönnyebb szót ér­teni a dolgozókkal. Aztán meg mindig tudom, látom hogyan mennek a dolgok. Ez fontos, mert most már 44 telephelyünk van a megyében, s az állóeszközeink ér­téke két milliárd forint, amely­nek 4/5 része kint van az utcán. Mi magunk ugyan papíron üze­meltetők, vagyunk, de a létesít­ményeink 87 százalékát saját kivi­telezésben csináltuk. Nem mi akartuk így, elfogadtuk a kialakult helyzetet. A tapasztalataink azt bizonyították, hogy ez a módszer a kifizetődő. Olcsóbban és — adott esetben — jobban dolgo­zunk, mint más cégek. Most például a kecskeméti 24 ezer köbméter/nap kapacitású mechanikai szennyvíztisztító te­lepet építjük, amely immár 12 éve áll használaton kívül. • Először úgy éreztem, nagy fe­lelőtlenség megpróbálkozni ez­zel a feladattal, hiszen Magyar- országon vidéki vízmű vállalat ekkora mélyépítési beruházást még nem bonyolított le. Mi is vízműveket és kisebb szennyvíz- tisztító telepeket építettünk csak. Ma mégis azt mondom, helyesen döntöttünk, mert ezen a munkán megtanuljuk, hogyan kell nagy szennyvíztelepet jól építeni. Nö­vekszik majd a szolgáltatási biz­tonság is, mert azok vésik, fúr­ják, szerelik a létesítményt, akik majdan, mondjuk szilveszter éj­szakáján is üzemeltetni fogják, így mindenkinek saját érdeke, hogy hiba nélkül dolgozzék. Ar­ról nem is szólva, hogy a rendel­kezésre álló legkorszerűbb beren­dezések felhasználásával is a fajlagos beruházási költség csak lalatot, hogy közvetlen kapcsola­tot teremtsen a vásárlókkal és így ismerje meg a kiskereskedel­mi piac igényeit. A lehetőség, hogy termékeit saját üzemelésű bolthálózatban forgalmazza, nem­csak arra ad módot, hogy közvet­len információkat szerezzen, ha­nem arra is, hogy termékeinek ér­tékesítésénél a nagykereskedelmi vállalat közvetítő szerepét kiik­tatva a saját gazdaságosságát növelje. így azután megszületett az el­határozás, hogy a vállalat üzlete­ket nyit először Budapesten, ahol termékeit méteráruként és kon­fekcióáruként hozza forgalomba. Az első ’ két üzlet, amely idén tavasszal nyílik meg, a II. kerü­leti Hattyú utcában és az V. ke­rületben, a Váci utcában lesz megtalálható. Fejlesztés 20 millióért Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt 20 millió forintos beruhá­zási lehetőséget hagyott jóvá 1982-re a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Válla­lat részére. Ezt az összeget az ÁHV Híradó cikke szerint olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek javítják a munkakörülményeket és a higiéniai színvonalat, s könnyebbé teszik a nehéz fizikai munkát. Az állatok levágásánál a kézi forrázás az egyik legnehezebb, legrosszabb körülmények között a fele lesz az országos átlagnak. Ha pedig a városi tanács gyor­sabban előteremti a pénzt, 1984 helyett egy évvel hamarabb ad­juk át. (A tisztítótelep elkészültével megoldódik a szennyvízprobléma a megyeszékhelyen. Van azonban más is, a vízszolgáltatásé, s ez szintén a vízmű vállalat felelős­sége. Évekig semmi gond ' nem volt vele, legalábbis a lakosság nem észlelte. Tavaly nyáron vi­szont többször előfordult, hogy hiába nyitották ki a magas házak felső emeletein a csapokat. Tar­tós lesz a vízhiány, vagy csak átmeneti volt?) — Meggyőződésem, hogy Kecs­keméten okos erőfeszítéssel és társadalmi összefogással hosszú távon is mindenkor garantálni lehet a vizet. Természetesen van­nak teendők. A mi vállalatunk azt a feladatot kapta, hogy a 3—400 millió forintos költséggel megvalósuló III. számú vízmű­telep beruházását gyorsítsa meg. Amíg ez el nem készül, 1982-ben és 83-ban kisebb zavarok előfor­dulhatnak a vízellátásban. 1984-' ben azonban a nyári csúcsidő­ben a III-as vízműnek már vizet kell adni. Minden perc . sürget. Ha az ügy kelllő támogatást kap, rajtunk, építőkön nem fog múl­ni. (Az igazgató bátran ígér. Tehe­ti, hiszen eddig állta a szavát. De amikor említi a Kodály Intézet omladozó kupolájának megfogá­sát, az épület alatti török fürdő aláfalazását, csatornafektetést a folyó homokban, 14 méterrel a talajszint alatt, nem mulasztja el rögtön hozzámondani a szeren­csét is.) — Nem is tudom milyen csil­lagzat alatt születtem, hogy ne, kém mindez sikerült. Persze, nem ment volna az emberek nél­kül, akik azt mondták: Ha maga ott van főnök, mi megcsináljuk. Ezt a vállalatot nem az igazga­tó, hanem a több száz megszál­lott viszi a hátán. Az ezer dol­gozó negyven százaléka fanati­kus vízműves. Nekem arra van szükségem, hogy tudjam: a da- riíkezelő, az adminisztrátor és a portás néni is azt mondja, ez az vállalatom. Építettünk, és építünk mun­káslakást. Olcsón. Nincs olyan vízmű alkalmazott, akinek a gye­reke kimaradna a bölcsődéből vagy óvodából. Szinte kínosan ügyelünk az üzem környezetére is. Rend, tisztaság, virág a kapu előtt. Ez az alapja a fegyelmezett, pontos munkának. végzett munka. Ennek gépi for­rázóberendezés alkalmazásával való kiküszöbölése nemcsak a feladat elvégzését könnyíti meg, de másutt jól hasznosítható mun­kaerő is szabadul fel ilyen mó­don. Ugyancsak a hatékonyabb munkavégzést és a higiéniai szín­vonal emelését célozza*1 az a terv is, mely szerint a jelenleg alkal­mazott , bőrfejtő berendezéseket korszerűbbekkel váltják fel, és gépesítik az egyik legnehezebb munkát, a juhok bőrének lefej­tését is. Emellett gyorselőhűtőt és kon- vejoros szállítópályát alakítanak ki és növelik a raktárak befoga­dóképességét. A csontok és más hulladékok tárolására 1982-ben egy AGROPANEL típusú épüle­tet állítanak fel. Nincs többé beázás? A lapos tetők szigetelése az utóbbi időben országos gond. A tetők meghibásodásai miatt je­lentős garanciális költségek me­rülnek fel a kivitelezőknél, így a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál is. Most a Bács megyei Építők arról tudósít, hogy kísér­letek folynak a szigetelési rend­szerek jó minőségű kialakítására, s ennek egyik kezdeményezője a BÁCSÉP. A kísérleteket a kecs­keméti széchenyivárosi 405-ös és *03-as jelű épületeknél indították be, ahol HUNGISOL csapadék­víz-szigetelési rendszert alkal­mciztcik A HUNGÁRIA Műanyagfeldol­gozó Vállalattal közösen terve­zett szigetelési mód alapvetően eltér az eddig alkalmazott hazai eljárásoktól, alapanyaga ugyanis PVC. A HUNGISOL csapadék­víz elleni szigetelőrendszer, ha a gyakorlat próbáját kiállja, nagy lépéssel vihet előbbre az-épületek beázási problémáinak megoldásá­ban. S. B. (A jó vezető ismérveit sokan próbálták már megfogalmazni. Benkó Zoltán a saját gyakorla­tából is tud mondani egyet mást.) — Nem lehet jó vezető az, aki a közösség kárára akar népszerű lenni, aki mondandóját érvek he­lyett hatalommal, tekintéllyel tá­masztja alá. Ne vállaljon vezetést az, aki nem tud hinni az embe­rekben, de az se, aki a cél eléré­sére nem képes mozgósítani őket. A jó vezető legyen dinamikus, kellően türelmetlen, vállalja a rizikót, de kalkulálja be az eset­leges bukást is. Én azt vallom, ha egy ember tíz döntéséből ki­lenc jó és egy rossz, az százszor értékesebb, mintha tízszer meg­vonná a vállát, és nem kockáz­tatna semmit. De senki sem csalhatatlan. A vezetőnek szük­sége van segítőkre. Az a munka­társ ér valamit, akinek van ön­álló véleménye, sőt, nem fél el­lentmondani a főnökének, és me­ri vállalni a felelősséget is. A jó vezető kineveli az ilyen kollek­tívát. Közművesnek lenni — segéd­munkástól az igazgatóig — szol­gálat. Szükséges hozzá — min­denkinek a maga szintjén — megfelelő elméleti és bizonyított gyakorlati tudás, valamint ma­gasfokú szakmaszeretet. Ezért szintén a vezető felelős. (A beszélgetésen még sok min­den szóba került. A közéletiség: Benkó Zoltán hosszú ideje tagja a városi pártbizottságnak és a tanácsi végrehajtó bizottságnak. Az elismerések és a csipkelődő mendemondák. A kollektíva ere­je és a személyes példamutatás. Tervek: csónakázó tóról és auto­matikus vezérlésű vízszolgálta­tásról. Álmok, amelyeket a mély­építő képes betonba önteni, mert ennék a látszólag durva, előbb folyós, majd sziklakemény anyag­nak lelke van. És ezt a vízmű igazgatója — nagy szó — el tud­ta hitetni.) Váczi Tamás Az energetikai bázis kiépítése Csehszlovákiában az elmúlt öt évben igen sokat tettek az ener­getikai bázis kiépítéséért és meg­szilárdításáért. A bányászok, a gázkitermelők, az energetikusok és. az építőipari dolgozók közös erőfeszítésével túlteljesítették az előirt terveket. 1976’és 1980 között évi 15 millió tonna energia kiter­meléséhez szükséges kapacitást építettek meg. Űj erőműveket he­lyeztek üzembe, amelyeknek össz­teljesítménye 5300 megawatt vil­lamos energia. A barnaszén kiter­melést mintegy 10 millió tonnával növelték, s szovjet segítséggel fel­építették a 880 megawatt teljesít­ményű Jaslovské Bohunice-i atomerőművet. Elkészült a Szojuz- gázvezeték 3000 kilométer hosszú csehszlovák szakasza is, és így az ország nemzetközileg elismert gázszállítmányozó lett. Jelenleg Konzorcium néven új gázvezeték épül, amely évi 16 mil­liárd köbméter gázt szállít majd. A vezetékvonalat már lefektették, jelenleg a kompressziós állomá­sok felszerelése folyik. 1984-ben, mire elkészül, a gázvezeték szállí­tó kapacitása évi 53 milliárd köb- rpéter lesz. Az elmúlt öt évre előírt 4000 megawattos villamosenergia-ter- melés túlteljesítéséhez nagyban hozzájárult a Detmarovicei gőz­erőmű, a Chavletice, a Pocerady II., a Nováky IV. és a Melnik III. erőmű. A legújabb csehszlovák hőerőmű, a Prunerov II. 1983-ra épül fel és 1200 megawatt áramot termel majd. Nagy teljesítményű, 1760 megawattos atomerőmű léte­sül Dukovanyban. Mochovcében négy energetikai blokkból álló, egyenként 440 megawattos erőmű építését kezdik meg. Erőművet lé­tesítenek a Ceské Budejovice mel­letti Temelinben is, amelynek el­ső blokkját 1000 megawattosra tervezik, és 1990 után kezd üze­melni. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott energiatermelését segítette elő a dalesicei, a Cierny Vah és a Lip- tovská Mara erőmű beindítása is. (BUDAPRESS — ORBIS) BhMÉfcWBÉ Bács-Kiskun megyében jelenleg tizenöt üzemi lap jelenik meg, összesen 27 ezer példányban. Ezeken kívül olvasottak a budapesti, szegedi stb. székhelyű, megyénkben gyárakkal, gyáregységekkel rendelkező vállalatok lapjai is. Az üzemi, termelőszövetkezeti híradók gyakran olyan riportokat, tudó­sításokat is tartalmaznak, amelyek a szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tarthatnak. Ezekből az írásokból adunk ezúttal ízelítőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom