Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 293. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 15. kedd GYÁREGYSÉGEK AZ ESZTENDŐ VÉGÉN A tervteljesítés a partnereken is múlik Ahogy apadnak az év még hátralévő napjai, úgy válik egy­re bizonyosabbá az 1981-es esz­tendő sikeres, vagy sikertelen volta egy-egy vállalat, gyár, gyáregység számára. Ám az utób­biaknál az önállóság kisebb mér­téke, a másoktól való függőség fokozottabb jelenléte még akkor is zavart okozhat a termelő munr ka ritmusában, ha az üzemben dolgozók egyébként mindent megtettek a célkitűzések valóra váltása érdekében. Ennek ellené­re a gyáregységek legtöbbjében a- nehezebb 'körülmények dacára Ts eredményes volt az idei’ esz­tendő. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregysége az ötödik ötéves terv idején csaknem megkétszerezte termelését. A 187 millióról 300 fölé emelkedő árbevétel azt bizo­nyítja, hogy az új technológiák meghonosítása jól sikerült, a gyártásfejlesztési > törekvések eredményesek voltak, és a re­konstrukciós beruházás is bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A gyáregységben vízgépeket, szivattyúkat, csőelzárókat, vala­mint áramfejlesztő aggregátoro­kat és kompresszorokat gyárta­nak. 1981. évi árbevételi tervük ezekből a termékekből 319 millió forint. A termékek között jelen­tős helyet foglalnak el a bányák víztelenítésére használatos szi­vattyúk. Az Érc- és Ásványbá­nyák Vállalat számára 34 millió forint értékben szállítanak az esz­tendő végéig ezekből. Ám nem csupán belföldön ke­resettek a halasi vízgépészeti gyártmányok. Az Egyiptomban megépülő két nagy szivattyúte­lephez ugyancsak a Ganz-MÁ­VAG szállítja az elzárószerkeze­teket, a szerelési közdarabokat és a hegesztett csőrendszert. Ennek a közel 100 milliós megrendelés­nek teljes egészében a jövő év közepéig tudnak eleget tenni. Csányi József, a gyáregység igazgatója a tervteljesítés kilátá­sairól szólva elmondta, hogy a sikeres első félévet egy gyengébb harmadik negyedév követte, ugyanis késedelmesen érkeztek az üzembe az öntvényalkatrészek, és egyes motorvonat-részegysé­geken az új-zélandi megrendelő kívánságára gyártásközi módosí­tásokat kellett végrehajtani. En­nek, ellenére — jó negyedik ne­gyedéves munkává} — mintegy 10 millió forinttal túlteljesítik termelési "tervüket. Az árbevéte­lek alakulása azonban még az exportszámlák kiegyenlítésének ütemétől is függ. A: Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek kunszentmiklósi V A V-gyáregységében nem csu­pán az éves terv sikeres teljesí­9 Öntözőszivattyúk bevagoniro- zás előtt a kiskunhalasi gyár­egységben. • .öntvényekből, alkatrészekből most van elegendő a Ganz- MÁVAG udvarán. (Straszer And. rás felvételei) tése az, ami most foglalkoztatja a Vezetőket és munkatársaikat. Ezekben a hetekben folynak ugyanis a 300 milliós rekonst­rukciós beruházás során felépült új üzemcsarnokok és a kiszolgáló létesítmények műszaki átadás­átvételi és üzembehelyezési eljá­rásai. Zsíros Sándor gyáregységveze­tő éppen ezért nem él a „számok bűvöletében” 1981-ben. A gyár­egység jövője szempontjából meghatározó jelentőségű beruhá­zás ' befejezését és termelésbe ál­lítását tekinti most a legfonto­sabb feladatnak, úgy, hogy emiatt a termelésben fennakadás ne ke­letkezzék. Ám, ha nem is sokkal több az üzem 109 milliós -termelési terve a tavalyinál, a termékösszetétel­ben jelentős változások tapasztal- ■ hatók. Amíg ugyanis 1980-ban a tőkés export értéke 16 millió fo­rintot tett ki, az idén 42 millió forintnak megfelelő dollárt hoz az országnak a gyáregység kivi- - tele. Irak és Egyiptom: ezek a legjelentősebb vásárlói 1981-ben a villamos alállomásoknak, kap­csoló- és elosztóberendezéseknek. A legfontosabb belföldi munkák ugyanakkor: a metróépítés, a Szolnoki Papírgyár és a Ferihe­gyi repülőtér rekonstrukciója. A VÁV-gyáregységben folyó munkát azonban jelentős mér­tékben t hátráltatja egyes TRANSZVILL-gyári alkatrészek szállításának elmaradása. Az. üzem képes a tervét teljesíteni, de csak akkor, ha ezek a még hiányzó anyagok napokon belül beérkeznek a raktárakba., S. B. engyelország NYUGODT A HELYZET A SZÜKSÉGÁLLAPOT BEVEZETÉSE ÓTA a rend helyreállításának útján Mint a rádió és a televízió már ismertette, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsa vasárnapi kiáltványában országo­san szükségállapotot rendelt el és létrehpzta a nemzeti meg­mentés katonai tanácsát. A rádióban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke felhívást in­tézett a néphez. A rádió többször megismételte Jaruzelski felhívását, a nemzeti megmentés katonai tanácsának nyilat­kozatát és az államtanács kiáltványát a szükségállapot beve­zetéséről. A nemzeti megmentés katonai tanácsa mellett ka­tonai biztosokat neveztek ki, akik felhatalmazásuk értelmé­ben ellenőrizhetik az államigazgatási szervek tevékenységét, a minisztériumoktól a községekig. A biztosoknak jogukban áll, hogy a kötelességüket nem teljesítő személyeket admi­nisztratív úton eltávolítsák posztjukról. Internálták a „Szolidaritás” szélsőséges vezetőit, válamint az illegális antiszocialista szervezetek — a többi között a KOR és a „Független Lengyelország Konföderációja” tagjait. Elszigetelték azokat a személyeket' is, akik felelősek a len­gyelországi társadalmi, politikai és gazdasági válságért. A lőfegyvereket és robbanó eszközöket tulajdonosaik kötelesek haladéktalanul leadni. A közbiztonság és a nyugalom érde­kében egyéb intézkedéseket is hoztak. A szükségállapot bevezetését követően Varsóban, Gdansk­ban és az ország más részeinek túlnyomó többségében egé­szében véve nyugodt a helyzet. Megerősített rendőr- és ka­tonai őrjáratok ellenőrzik a gépkocsiforgalmat és igazoltat­nak. Jelentős erőkkel őrzik azokat a varsói kerületeket, ahol a szejm, a kormány és a LEMP KB épülete áll. Ideiglene­sen lezárták a főváros repülőterét. A szükségállapot beveze­tésének időpontjától Varsóban szünetel a telefonösszeköt­tetés. Mint a nemzeti megmentés katonai tanácsának nyilatkozata aláhúzza, a Lengyel Népköztár­saság fegyveres erői által támo­gatott katonai tanács -A számítva valamennyi hazafias és haladó társadalmi , erő bizalmára és se­gítségére — eltökélten kész sza­vatolni az ország belső rendjét és biztonságát. Lengyelország összes határait lezárták. A főváros és az ország valamennyi stratégiai pontját a lengyel hadsereg egységei tartják ellenőrzésük alatt. Az ország egész területén este 22.00 órától reggel 6.00 óráig kijárási tilal­mat léptettek életbe. Szünetel a Vársói, a városközi és a nemzet­közi telefon-összeköttetés. A rá­diónak és a televíziónak csak az egyes adása működik és csak a Trybuna Ludu, valamint a Zol- nierz Wolnosci és néhány helyi lap fog megjelenni. A belügymi­nisztérium felszólította a magán- személyeket és a,z intézményeket a rövidhullámú rádió adóvevők beszolgáltatására. A szükségálla­pot bevezetése után megkezdték működésüket a katonai bírósági intézmények, amelyek a polgári bíróságoktól átveszik az állam­biztonságot érintő, valamint a szükségállapot rendelkezéseivel összefüggő ügyekben való bírás­kodást. Vasárnap a szejm elnöksége hivatalosan bejelentette, hogy a lengyel törvényhozás december 15—16-ra kitűzött ülésszakát el­halasztják. A felsőoktatási intézmények főhatóságai bejelentették, hogy december 13-ától a diákok szá-' mára téli szünet kezdődik, amely­nek befejezési dátumát később közlik. A közoktatási és nevelési minisztérium úgy döntött, bfogy előrehozza az iskolai téli szünet kezdetét: az általános és közép­iskolákban a téli szünet decem­ber 13-tól 1982. január 3-ig tart. A rendkívüli állapot kihirdeté­se "óta a munkásőrség védőpaj­zsokkal és sisakokkal felszerelt különleges egységei, valamint a lengyel hadsereg harci öltözéket viselő fegyveres katonái járőröz- nek a lengyel főváros utcáin. A középületeket, így a parlamentet, a minisztertanács székházát és a LEMP KB épületét légideszant- csapatok és a tengerészgyalogság egységei őrzik. Páncélos jármű­vek hajtottak rá a Visztulán át­ívelő hidakra. Az utcákon iga­zoltatás folyik. A varsói rádió közleményeiből kitűnik, hogy a benzinkutak megszüntették a benzin árusítását magánszemé­lyeknek, . , .... __ ■ __ Sok épület falán elhelyezték a Lengyel Népköztársaság államta­nácsa elnökének ' nyilatkozatát, valamint a rendkívüli állapotra vonatkozó végrehajtási utasításo­kat tartalmazó rendeletek szöve­gét. A lengyel tv délben közölte Jaruzelski hadseregtábornok be­szédét. A nemzeti megmentés ka­tonai tanácsának proklamációját és az államtanács elnökének nyi­latkozatát katonai egyenruhás be­mondó olvasta fel. Késő délután megjelent a Trybuna Ludu kü­lönkiadása, amely az államtanács elnöke és a katonai tanács által kiadott dokumentumokat tartal­mazta. A varsói rádió hétfő déli adá­sában rövid helyzetképet adott a lengyel főváros helyzetéről. Be­számolója szerint a varsói utcá­kon hétfőn reggel nyugalom ural­kodott. A szükségállapot egyet­len jele, hogy az útkereszteződé­seknél és a középületeknél kato-r nai • és rendőrjárőrök láthatók. A téli időjárás nehézségei ellenére menetrendszerűen megindultak a villamosok, az autóbuszok és1 a vonatok. Az utcákon kevesebb a személyautó, ezért a tömegköz­lekedési eszközök megállóiban a szokásosnál többen vannak. Az első jelentések szerint az élelmi­szerboltok ellátása olyan,- ami­lyen általában az utóbbi napok­ban, hetekben volt. A varsóiak számára így kezdő­dött meg a szükségállapot első munkahete. Wojciech Jaruzelski beszéde Lengyel polgártársak! Mint katona és mint a len­gyel kormány feje fordulok ma hozzátok. A legnagyobb jelentő­ségű ügy, amiben szólok hozzá­tok. Hazánk a szakadék szélére ke­rült. Több nemzedék vívmányát, a hamvaiból feltámasztott lengyel hont az összeomlás veszélye fe­nyegeti. Az államgépezet műkö­dése megszűnőben van. Roskado­zó gazdaságunkat naponta újabb csapások érik. Az emberekre az életkörülmények mind súlyosabb terheket rónak. Minden lengyel üzemet, intéz­ményt és sok otthont beteges meghasonlás oszt meg. A szűnni nem akaró konfliktusok, a né­zeteltérések és a gyűlölködés at­moszférája lélki kiégettséget okoz, kikezdi hagyományos türel- mességünket. Megszokottá váltak a sztrájkok, a sztrájkkészültség és a tiltakozó akciók. Ezekbe még az ifjúságot is bevonják. Tegnap este több középületet elfoglaltak. Parancsokat adtak ki leszámo­lásra a „vörösökkel”, a más né­zeteket valló emberekkel. Soka­sodnak a terrorcselekmények, a fenyegetőzések, az önbíráskodás és a’ közvetlen erőszak esetei. Az országot elönti az arcátlan bűncselekmények, támadások és betörések hulláma. Növekszenek a gazdasági területen garázdálko­dó alvilág cápáinak milliós va- gyonai. A káosz és a demoralizá- lódás természeti csapás méreteit öltötte. A nép eljutott lelki tűrő­képességének hatarához. Sokan a teljes kétségbeesés állapotába ke­rültek. Már nem napokkal, hanem órákkal mérhető a nemzeti ka­tasztrófa közeledése. A becsület azt követeli, hogy feltegyük'a" kérdést: el kell-e ad­dig jutnunk? A miniszterelnöki tisztséget elfoglalva, hittem ab­ban, hogy képesek leszünk úrrá lenni a helyzeten. Vajon megtet- tünk-e mindent annak érdeké­ben, hogy megállítsuk a válság' spirálját? A történelem fogja megítélni tetteinket. Nem cselekedtünk hi­bák nélkül. Ezekből levonjuk a következtetéseket. A megelőző hónapok azonban a kormánjl szá­mára alapvetően munkával, harccal és hatalmas nehézségek­kel telített idők voltak. Sajnos, a népgazdaságot a politikai harc küzdőterévé változtatták. A kor­mány kezdeményezéseinek előre megfontolt megtorpedózása oda vezetett, hogy kifejtett erőfeszí­téseinkkel és terveinkkel nem volt arányban az elért hatás. Nem szabad lemondanunk a jóakarat­ról, a mérsékletről és a türelem­ről. Lehet, hogy ezekből túlságo­san is sok volt. „Ki kell mondani azt: elég!” Nem lehet nem észrevenni azt a tiszteletet, amelyet a kormány ■ tanúsított a társadalmi szerződé­sek iránt. Mi ennél még tovább is mentünk. A nagy nemzeti meg­egyezés kezdeményezése lengye­lek millióinak támogatását nyerte el, lehetőséget teremtett a nép­hatalom elmélyítésére, a reform­intézkedések bővítésére. Ezek a remények most szerte­foszlottak. A közös asztalnál nem, foglalt helyet a „Szolidaritás ' vezetősé­ge. A Radómbán kimondott sza­vak, a gdanski ülés a maguk tel­jességében feltárták e vezető kö­rök igazi szándékait. Ezeket a szándékokat tömegméretekben erősíti meg a mindennapi gya­korlat: a szélsőségesek növekvő agresszivitása, az egyértelmű tö­rekvés a lengyel szocialista ál­lamiság teljes lerombolására. Vajon meddig lehet még várni a kijózanodásra? Vajon meddig talál még ökölbeszorított kézre a megegyezésre nyújtott kéz? Ezt én nehéz szívvel és nagy keserű­séggel mondom. Országunkban másképpen kellett volna lennie. A jelenlegi helyzet további folytatódása elkerülhetetlenül ka­tasztrófához, teljes káoszhoz, nyo­morhoz és éhezéshez vezetett vol­na. A kemény tél megsokszoroz­hatta volna a veszteségeket, és nagy számú áldozatot követelt volna, különösen a leggyengéb­bek soraiból, azokéiból, akiket a leginkább szerettünk volna meg­óvni. Ilyen helyzetben a tétlen- " ség a néppel 'szembeni bűntett lett volna. Ki kell mondani azt: elég! Meg kell előzni, el kell torla­szolni a konfrontációt, amelyet a „Szolidaritás” vezetői nyíltan meghirdettek. Ezt nekünk ma kell kimondanunk, amikor tudott a tömeges politikai tüntetések közeli dátuma. Többek között a Varsó központjába szervezett tüntetésé, amelyet a decemberi események évfordulójával kap­csolatban hirdettek meg. Az ak­kori tragédiának nem szabad megismétlődnie. Nem szabad, nincs jogunk megengedni, hogy a meghirdetett tüntetések szol­gáltassák azt a szikrát, amelytől lángba borulhat az egész ország. Felül kell kerekednie a nép ön­fenntartási ösztönének. Meg kell (Folytatás a 2. oldalon.) Pontosabban azt is mond­hatnánk: ünnepek előtt. Mert hiszen — hagyományainknak megfelelően — a jövő hét kö­zepétől kezdve jó néhány ün­nepnap virrad ránk karácsony és új év jóvoltából. S nehogy túlságosan egyszerű legyen, a munkával és a pihenéssel töl- • tött napok észbentartása, az utánuk következő vasárnapok előbbrehozatala és ünnepek­hez csatolása miatt, ember le­gyen a talpán, aki fejben tud­ja tartani, mikor mi követke­zik. így került a december 27-i vasárnapi heti pihenőna­punk csütörtökre, vagyis hu­szonnegyedikére. S ehhez ha­sonlóan a január 3-i vasár­nap ez év utolsó' napjára, de­cember 31-re, és így lett ja­nuár másodika — egyeseknek, de nem az újságíróknak és nyomdászoknak, postásoknak — szabad szombat. Ugyanis logikusan következik mindeb­ből, hogy karácsony után való napon és új. év után is készül újság, az előbbi hétfőn, az utóbbi vasárnap fog megjelen­ni. Az is természetes, hogy az új esztendőt jó. hosszú héttel kezdjük, hogy legyen módunk a kijózanodásra, a szó átvitt értelmében is, vagyis észre kell vennénk, hogy az 1982-es nem akármilyen év lesz a szá­munkra, hanem kemény mun­kával töltendő, feledve a bő­ségesen zúduló ünnepnapokat. Most még egyelőre az ün­nepekre való készülődésnél tartunk, s nem akarok jóslá­sokba bocsátkozni, de lenne rá fogadásom, hogy az előbb­re hozott vasárnap miatt — ami ugye csütörtökre esik — már a szerda is amolyan kényszerű bevásárlási finis lesz. Akkor fogunk kenyér után szaladgálni, eszünkbe jutnak még elfelejtett dolgok a főzéshez, sütéshez, s virág is kellene az Éváknak, egy-egy üveg ital a Jánosoknak, né­hány üdvözlőlap a még min­dig érkező jókívánságok vi­szonzására és így tovább. Vagyis az a szerda ... Sokan szabadságot tartogattak még erre az .alkalomra, néhány üzem már eleve úgy számol, hogy nem érdemes befűteni a kazánokat a pár napra, s a hi­vatalokban becsukják a sze­müket a főnökök, amikor a lépcsőn megrakott szatyrokkal látják felfelé igyekezni a csa-. ládos asszonyokat,' ■ akikre most is ennek az egész haj- cihőnek a terhe : hárul, csuda, hogy bírják minden épben erővel. , ■ Csuda az is, hogy a keres­kedelem még nem fulladozik a munka terhe alatt, sőt egy­re többet vállal önként -és kényszerből is. őriként, mert például 'a megyeszékhelyen a két áruház, talán egy kicsit egymással versengve, kipakol­ta kelendő cikkeit a forgalmas piaccsarnokba, reklámozza is, s mint hírlik, nem fizetnek rá erre a kezdeményezésre. Bár a dolgozók sokkal na­gyobb terhet vállaltak maguk­ra, de tagadhatatlan, hogy van értelme a munkájuknak. A közönség is hálás, nem kell külön utat tenni az áruházig, sokan szinte belebotlanak az áruba, s meg is veszik, ha nem is tervezték előre. De nemcsak önként buzgólkod­nak a kereskedők, hanem kényszerből is. Egyszerűen szólva, kénytelenek megtölte­ni a polcokat, újabb árufélét rendelni, magyarül: hajtja őket a forgalom, a becsületük­re mondva, állják a sarat. Pe­dig a kereskedők között'is sok á családanya, akiknek szintén el kell látni otthon a családot, ,a napi munka fáradalmait fe­lejtve. Közben pedig mi, vevők, sokat morgolódunk, amikor hol ezt nem kapunk, hol azt. Különösen elkelne még gyer­mek ruházati cikkekből, mert ezekből sosem elég a válasz­ték, és bár játékfélékből ösz- szehasonlíthatatlanul jobb a a kínálat, mint akár egy év­vel ezelőtt, mégis sokszor baj­ban van, aki a bölcsődés és ’ óvodás korú gyermekének, unokájának szeretne valami alkotó jellegű, egyszerű és ol­csó játékot vásárolni. Mi ta­gadás, kiürül ilyenkor a pénz­tárca, sőt a hitel lehetőségein­ket is ugyancsak kimerítjük, a legnagyobb gondot azonban a legtöbb embernek az okoz­za, hogy mivel szerezhetne örömet hozzátartozóinak. Nem­rég a rádióban hallottunk egy műsort a túlköltekező szülők­ről és az elkényeztetett gyer­mekekről, akik bevallották, hogy a legdrágább ajándék sem szerez nekik örömet, s nem tudják értékelni szüleik v'ersenyszerű, esztelen ' vásár­lásait. Az anyagi helyzet hiá­ba javult egyeseknél, ha hiányzik a kulturáltság, s nem tudnak mit kezdeni gazdagsá­gukkal. Ilyenkor derül ki, hogy szív és szeretet is kell az ajándékozáshoz,, s olykor töb­bet ér egy felkutatott ritka könyv, lemeZj jól rhegválasz- tott népművészeti tárgy, a háztartásból vagy személyi használatból régen hiányzó aprócska holmi, mint a leg­drágább, de lélektelenül meg­vásárolt ékszerféleség vagy a gyermeknek a hamar megun­ható csodamasina. Az is .eszünkbe kell, hogy jusson, amikor ünnepre ké­szülünk, hogy hazánkban nin­csenek élelmezési . gjindok, alapvető háztartási és egyéb cikkekéit sem kell sorbaállni. Kitekintve a világba, bizony még a szomszédoknál is lát­hatunk ilyeneket. Ünnep előtt legyünk hát türelmesek, így lesz igazán örömteli a kará­csony. T. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom