Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 13. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A mámor napszámosai A joggyakorlatnak volt egy hosszú időszaka, amikor az ítélkező bíróság enyhítő, sőt mentő körülményként vette figyelembe, ha a tettes, az elkövető reszeg volt, ha ital hatása alatt, mámoros állapotbari vétett a törvények ellen. Ma már ez nincs így, sőt mondhatjuk visszájára fordult a korábbi gyakorlat. Ha ugyanis valaki önhibájából ittasodik le és ebben az állapotában követ el bűncselekményt — nem mentesülhet a következmények alól, sót súlyosbítja a helyzetét a részegség. Ennek a büntetőjogi felfogásnak csupán látszólagosan mond ellent az orvdstudománynak az a nem túlságosan régi felismerése, hogy az alkoholizmus — betegség. A látszólagos ellentmondást éppen az önhibájából kifejezés oldja fel. Márpedig az embere* rendszerint nem erőszak, nem kényszer hatása alatt szoktak mm, berúgni, s nem valamiféle objektív erő, körülmény vezeti őket az alkoholizmushoz. Ebből a betegségből azután — ugyancsak önhibájukból — nem gyógyulnak ki, tisztelet a sajnos parányi kivételnek. Az alkoholizmus betegség. Tegyük hozzá:, már-már népbetegség Az alkoholistáknak igen nagy százaléka sajátos életre rendezkedik be: csak annyit dolgozik, hogy megvehesse az italt. Napszamba jár, ahol a fizetség ebéd és meghatározott mennyiségű bor. A mámor napszámosai ezek az emberek, akiket kizárólag a mámor küld dolgozni, csak azért vállalnak alkalmi munkát, hogy annak révén elérjék a mámort. Ilyen életre rendezkedett be egy bérelt tanyában Lajosmjzsén, a Bene 263. számú házban Kovács József, 46 éves férfi és ötvenegy éves élettársa, özvegy Lukács Jó- zsefné. Pedig felnőtt életük indulása idején — munkábaállás, csa- I ládalapítás — még semmi jele nem volt annak, hogy sorsuk ilyen éles fordulatot vesz és tragédiába torkollik. Kovács József például hat osztályt végzett, majd mint kisegítő családtag dolgozott szüleinél. Katonai szolgálatának letöltése után Budapestre ment dolgozni. Volt a Csepeli Vasműnél, a Folyamszabályozó Vállalatnál, majd az Autóvillamossági Vállalatnál alkalmazásban, mint segédmunkás. Megnősült, gyereke született, de házassága két-három év alatt felbomlott. Ehhez már hozzájárult az alkohol, a mámor vonzása. Lukács József né — akivel 1975- ben ismerkedett meg — akkor már özvegy volt, két gyereke született, de férje halála után azokat elhagyta s később azt sem tudta hol, melyik városban élnek. Kovács Józseffel Budapesten ismerkedtek meg, majd néhány hét múlva élettársi kapcsolatot alakítottak ki. Kezdetben a fővárosban laktak, azután Lajosmizsére költöztek az említett tanyába. Munkahelyük, állandó kereseti lehetőségük nem volt, alkalmi, napszámos munkára rendezkedtek be. Ez megfelelt mindkettőjüknek, hiszen erre az időre — 1976-ban már alkoholistakénttudtak róluk a környezetükben, sőt Kovács József négy börtönbüntetést is kitöltött. Budapestről például azért kellett elköltözniük, mert Kovácsot onnan kitiltották,^rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, amit sorozatosan megszegett, s ezért — ugyancsak sorozatosan — összesen tíz alkalommal 40—60 napi elzárásokkal büntették. Róluk is el lehet mondani, hogy önhibájukból lettek alkoholisták. Kovács József — élettárásához hasonlóan — az utóbbi években már naponta egy liter bort ivott meg, gyakran alaposan berúgott. „Alkoholizmusát nagyban elősegír tette és megkönnyítette az a körülmény — olvassuk a bírósági ítélet indoklásában —, hogy mint napszámos dolgozott és munkaadói mindenütt itallal kínálták. Élettársa Lukács József né hasonlóan szerette a szeszes italt...” Előfordult, hogy kölcsönkértek pénzt arra hivatkozva, hogy majd ledolgozzák. Az asszony időnként eltávozott a tanyáról — amelynek bérletéért soha egyetlen fillért sem fizettek a tulajdonosnak — de nem sietett haza, sőt gyakran napok múlva tért meg, gyakran leittasodva. A hasonlóan italpzó Kovács József ezt nem szerette, ezért sokszor vitatkoztak, verekedtek. ' .Ez év január közepén például az asszony minden pénzt magához vett és szó nélkül Budapestre utazott, ahonnan két nap múlva érkezett meg részegen. Annyira ittas volt, hogy az úton lefeküdt. Ismerősök találtak rá, szólták Kovácsnak, aki hazavezette, s otthon, vita közben ellökte. Az asszony nekiesett a téglálépcsőnek, két bordája eltört. Két hónap múlva az eset megismétlődött. Ekkor azonban Lukácsné csellel élt: azt mondta élettársának,.azért utazik a fővárosba, hogy munkakönyvét váltson. Napok múlva tért vissza részegen és pénz nélkül, pedig négyszáz forintot elvitt. Kovács ekkor ököllel verte meg, súlyos sérüléseket okozva Lukácsiénak, aki ekkor is — úgy mint a januári verésnél — orvoshoz, kórházba került. Azt nem tudjuk, hogy a nyár folyamán mit tettek, hogyan éltek a bérelt tanya lakói, de aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: semmit nem változtattak életmódjukon. Erre utal az a végzetes eset, ami 1981. augusztus 23-án történt a tanyában. Szinte idillikusán kezdődött a nap: harag, szóváltás, vita nem volt a két ember között, amikor fél hét körül elindultak a tanyáról azzal a szándékkal, hogy mindketten dolgozni mennek. Egy darabig együtt haladtak, majd útjaik elváltak. A következő pillanatban azonban — immár külön- külön — az italra koncentráltak. Kovácsnak például „eszébe jutott”, hogy a táskájában két deci pálinka van. Azonnal megitta. A faluba érve már érezte a pálinka hatását, de az egyik háznál még ráöntött két deci meggybort. Mire a megbeszélt munkahelyre ért, már ittas volt, éppen ezért nem is dolgozott semmit, visszafordult a tanyába. Űtközben az italboltban vett egy liter bort. Délelőtt kilenc órára ért haza, megitta a bort, rágyújtott, leült a heverőre. Nem tudhatta, hogy élettársa is a tanya felé tart. Az asszony ugyanis — miután elváltak útjaik — egy ismerősével találkozott és a férfival betértek az italboltba. Súlyosan részeg volt. amikor benyitott a bérelt tanyába, ahol élettársát találta. Mindketten meglepődtek. (Csupán megjegyezzük, hogy az asszony vérében 3,79. a férfiéban 2,2 ezrelék alkoholkoncentráció volt). Kovács József azonnal, szidni kezdte az asszonyt, amiért nem ment dolgozni — az más kérdés, hogy ő sem ment. Lukácsné azt válaszolta: neki nem parancsol, mert nincsenek megesküdve. A férfit bizonyára sértette, hogy élettársa ilyen kétségbevonhatatlan ténnyel érvel, amire nem tud válaszolni. Legalábbis szavakkal, I Ököllel esett neki az asszonynak, az arcába csapott, Lukácsné a földre esett, szidta a férfit, börtöntölteléknek nevezte. Ez éppen úgy igaz volt, mint az, hogy nin- I csenek megesküdve. S mi fáj legjobban az embernek? Ha a titkol- nivaló igazságot a szemébe mondják. Ettől — s persze az italtól — indulatba jött Kovács József és a már földön fekvő asszonyt el- kezdte rugdosni. Az áldozat Kö- nyörgött, de ez nem segített rajta, tovább záporoztak rá a rúgások, sőt legalább ötször meg is taposta Kovács. Ez a rúgás, taposás körülbelül három percig tar- tott. Ekkor a támadó kimerült, elfáradt és megenyhült. A vérző asszonynak egy lavór vizet vitt a szobába, hogy meg tudjon mosa- kodni. Később segített neki levetkőzni, lefektette és betakarta 0 pedig visszament a faluba és két üveg almabort vásárolt. Az egyiket hazafelé tartva megitta, majd a tanyához közeli erdőben lefeküdt aludni. Csak este ébredt fel, bement a tanyaudvarra, bekiáltott a lakásba, de onnan nem érkezett válasz. Lefeküdt az almafa alá terített subára. Mielőtt elaludt volna, a másik üveg bort is meg- itta. De mert esni kezdett az eső, az istállóba vonult s ott reggeliz aludt. , felébredt, bement a szobába, hogy megnézze élettársát, aki az ágyban feküdt. Maga felé akarta fordítani, amikor észre- ,ve‘te' ho«y Lukács Józsefné halott. Atmerít a szomszédba s ott izgatottan mondta el, hogy az Anci meghalt”. Arra kérte ” a szomszédot, szóljon a rendőrségnek. Azt nem mondta, hogy miért nait meg az asszony. A szomszéd értesítette a rendőrséget és az orvost. Kovács Józsefet még az- nap őrizetbe vették. Az orvosszakértő később megállapította, hogy „a vádlott a sértett sérüléseit legalább egy ökölcsapással, 10 _11 r y^ással, a halálhoz vezető sérüléseket — a szegycsonttörést a sorozatos bordatöréseket, a májroncsolódást, a belső vérzést_ a ta posásokkal idézte elő... • ^ ™e®rei bíróság Kovács Józsefet kétrendbeli súlyos testi sértésért — az egyik gondatlan — va- lamint különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt halmazati büntetésként 17 évi fegy- házra ítélte, további tíz esztendőre eltiltotta a kőzügyektől el- rendelte kényszergyógyítását és kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. G s Eredményes esztendőt zárnak a megye Habselyem kötöttárugyárai Központi gyáruhk kidolgozott egy új kelmét, amelyből jövőre megkezdjük a tréningruhák gyár. tását. Külön érdekesség, hogy ebből a termékből egy NSZK-be. li cég már 8 ezret rendelt 260 ezer dollárért. 9 A kiskunfélegyházi gyár szabászatának Kossuth-brigádja november elejétől már helyben végezheti munkáját. (Opauszky László felvételei) a korszerűsített műJövőre mi is áttérünk az ötna. pos munkahétre. Gondósabb szer. vezéssel, a gépesítés fokozásával és egyéb munka- és üzemszervezési intézkedések megvalósításával teljesíteni tudjuk majd tervein, két. Eddig és várhatóan ezután is sokat jelent eredményeink nö. vetésében a 22 szocialista brigád lelkiismeretes munkája,' vállalá. saik maradéktalan teljesítése. O. L. A Habselyem ' Kötöttárugyár kecskeméti, valamint kiskunfél. egyházi gyárai és a hozzájuk tar. tozó vidéki telepek több mint ezer dolgozót foglalkoztatnak. A Bács megyei gyárak éyről évre jó eredményekkel járulnak hozzá a vállalat sikereinek növeléséhez. Termékeik kedveltek és keresettek úgy a belföldi, mint külföldi vásárlók körében, A napokban látogatást ^ tettünk a két gyárban, s arról érdeklődtünk, milyen eredményeket értek el eddig, s mit kell még ten- niök az évből hátralévő igen kevés időben. A kecskeméti 3. számú gyárban Zala Ferenc főmérnök elmondta, hogy 670 dolgozójukkal a tavalyi 230 millió forintos termelési érték után az idén várhatóan el. érik a 250 milliót. Minden elismerést megérdemel gyárunk és vidéki telepeink 23 szocialista brigádja — hangoztatta rövid tájékoztatójában. — Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy az idei 100 millió forintos szovjet exportmegrendelést november ,7-re teljesíteni tudtuk, s azóta már a jövő évi igény kielégítésén fáradozunk. December 23-ig, az idei terven felül 100 ezer női blúzt és gyermekruhát gyártunk, illetve indítunk útnak a Szovjetunióba, mintegy 8 millió forint értékben.' Az idei évben kaptunk először a szovjet partnertől női discóruhá- ra megrendelést, persze, erről is múlt időben beszélhetünk, 50 ezret adtunk át a szovjet cégnek. Sikeresen teljesítjük a tőkés exportunkat is, angol megrendelésre az idén 50 millió forint ér. tékű különböző terméket készí. tettünk, illetve adunk át, decem. bér 15-ig. Ezt az esztendőt különben a zökkenőmentes, egyenletes termelés jellemezte. Bízunk abban, hogy az ötnapos munkahétre való átállás sikeres lesz és az ezzel kapcsolatos részletes intézkedési terv végrehajtása meghozza a várt eredményt. Az idén — a korábbi évekhez hasonlóan — sem tétlenkedtek újítóink. Több újítást használunk már eredményesen, közülük .említésre méltó az az emelőszerkezet, amelyet Dinnyés László, a tmk lakatosa szerkesztett. Korábban a készárut kézi erővel rakták a tehergépkocsira, és ez az ott dolgozó nőknek nem kis fáradságába került. Az újítás megoldotta a problémát, g/orsabb és könnyebb a rakodás. Dinnyés László május 1-én a Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatát kapta — megérdemelten. Sikeresen foglalkozunk a szakmunkás-utánpótlással is. korszerű tanműhelyünkben jelenleg 20 másod- és 34 elsőéves tanuló foglalkozik a szakma elsajátításával. A nyáron 17-en kaptak szakmunkás-bizonyítványt, közülük 14-en ma is itt dolgoznak. A kiskunfélegyházi 5. számú gyár igazgatója, Farkas Jenőné ugyancsak eredményes • esztendőről adott tájékoztatást. — Annak ellenére, hogy a tervezett létszámnál mintegy huszonhárommal kevesebben vagyunk és jelenleg 180 dolgozónk 0 A kecskeméti gyár egyik legjobb dolgozója, Vakulya Lászlóné, - november 7-én kapta meg a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést. van gyesen — mondta tájékoztatójában —, az idei 88,5 millió forintos tervünket 89 millióra teljesítjük. Tőkés exportunkat, a tervezett 1 millió dollár helyett 1 millió 560 ezerre teljesítjük. Jövőre várhatóan még ennél is több lesz a tőkés megrendelésünk. A múlt héten már aláírtunk egy szerződést, melynek értelmében 1982-ben Ku- vait részére 400 ezer dollár ér. tékű különböző terméket gyár. tunk. Egymás után jelentkeznek a többi tőkés partnerek és ez természetesen azt jelenti, hogy elégedettek velünk. Másfél éve dolgozunk az ADIDAS cégnek, az idén 242 ezer dolláros megrendelést teljesítettünk, jövőre pedig már 250 ezer dolláros szerződésünk van. MIT VÁRUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL? m Tartalékok hasznosítása A vállalkozáshoz két dolog szűk. séges: termelőeszköz és munkaerő. A. tőkét a vállalatok, szövet- kezetek úgy teremthetik elő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítés ellenében a dolgozók részére átengedik. A másik megoldás, hogy a kistermelés résztvevői saját megtakarításaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tartalékokat mozgósít; a gazdaság- fejlesztés így — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut. Nincs tehát szükség számottevő központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza. A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási alapokat. A szocialista gazdaság hatékonyságát egyensúlyát javítja, ha a személyi jövedelmek egy . része a mérlegnek abba a serpenyőjébe keiül, amely a kínálatot növeli, nem pedig abba, amelyik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munka- erőforrásait illeti, a cél szintén a meglevő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak és nem lebe- csülhetők ■—■ a szabad idő és a családi munkaerő produktív hasznosításában rejlő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszüntetése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható' munkaerő szabadul fel. Végül, de nem utolsósorban, jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományában levő, de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő észszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglevő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerőtartalékok egy részének mozgósítását is. A munkaerőért folyó versenyben azok a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus, tehetséges szakembereiket, amelyek kczdeményezőek, rugalmasak, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal, hatásos anyagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőséget teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hierarchizált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiák kibontakozását, a személyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakemberek tü- relmétlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreatív munka iránti vonzalmát -*• tegyük hozzá nem minden illúziótól mentesen — erősítheti az új'lehetőség. Ha a tehetség új munkahelyen, egy . kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági, kooperációs feladatot oldanak meg majd a kisszervezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagyvállalatok hatékonyságának, versenyképességének fokozásához. A tartalékok, az alkotó ener-' giák/? nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos, hogy a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalandorok, a „pénzcsinálók” ' üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető *és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének színtere. A magánerős lakás — és főként a családi ház — építésekre például az állami és a szövetkezeti építőiparnak eddig vajmi , kévés hatása volt. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen magánerős ‘ építő tevékenységet' szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag-beszerzéssel stb. segítsék. Vagyis a szabad időben végzett építomunka ugyanúgy a szocialista építőskervezetek integráns részévé válhat, ahogyan a .termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok.' Nincs szó a kisszervezetek, és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban szocialista típusú, új kisszervezetek alapításával számolunk. A becslések szerint a következő két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet íog alakulni: Ezeknek várhatóan egyharmada (30— 50) lesz teljesen új képződmény. Kétharmada (70—150) pedig a meglevő nagyszervezetékből válik ki, önállósul bizonyos meglevő feladatok végzésére az új igé-' nyéknek és lehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatok és kisszövetkezetek csupán méreteikben, s. egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszervezetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen a termelőeszközök itt is egyértelműen szocialista tulajdonban lesznek. Megemlíthetjük továbbá, hogy 400—500, főleg vállalati, kisebb részben magánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglevő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dol- gozó millióihoz képest! Kovács József CUKORGYÁRTÁS 0 A Győri Keksz- és Ostyagyárban az idén kilencszázőt millió forint értékű édességet állítanak elő. Csupán a cukorkaüzemben tizenöt féle édességből kétszáz- huszonhárom millió forint értékben gyártanak. Magyar komputeres tomográf A komputeres tomográfiát, a daganatos megbetegedések korai felismerésének újfajta vizsgálati módszerét első ízben a berlini Charité-klinikán alkalmazták az NDK-ban. A komputeres tomográfiái 1979-ben már háromezer beteget vizsgáltak meg a klinikán. 1980-ban a budapesti Medi. cor Művek a készülék:egy újabb példányát szállították az NDK. ba, a címzett ezúttal a Berlin. Friedrichshaini klinika volt: A berendezést eredményesen alkalmazzák a belső szervek, a gyomor, a máj, a Hólyag, a szív és a véredények vizsgálatánál is.
