Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

* • PETŐFI NÉPÉ • 1981. december 12. I NAPI KOMMENTAR Barátságunk alapjai A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Schmidt Berlinbe látogatott BONN Helmut Schmidt, a Német Sző. vetségi Köztársaság kancellárja Erich Honeckernek, a Német De­mokratikus Köztársaság államta­nácsa elnökének meghívására pénteken az NDK-ba érkezett. Képünkön: Erich Honecker üd­vözli a vendéget a repülőtéren. események sorokban MOSZKVA __________________ Bor isz Ponomarjov,' az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titká­ra csütörtökön találkozott a pi­henés céljából a Szovjetunióban tartózkodó Szultán Ali Kistmand- dal, az afganisztáni népi demok­ratikus párt kb politikai bizott­ságának tagjával, kormányfővel. A meleg, baráti légkörű találko­zó során kölcsönös érdeklődésre számot -tartó kérdésekről cserél­tek véleményt. HAVANNA__________________ T izenhat nicaraguai ellenforra­dalmár vesztette életét a sandi­nista fegyveres erőkkel vívott harcokban. A nicaraguai nem­zetvédelmi minisztérium csü­törtök este jelentette be, hogy az- ország északi területein, Ze- iaya, térségében az elmúlt héten három összecsapás zajlott le egy ellenforradalmi banda és a san­dinista erők között. A 60 főnyi banda életben maradt tagjai visszatértek Hondurasban levő támaszpontjukra. WELLINGTON_______________ T öbb száz új-zélandi állam­polgár tiltakozott pénteken Fran­ciaország wellingtoni nagykövet­sége előtt a Mururoa-korallszige- ten végrehajtott újabb francia kísérleti atomrobbantások ellen. A tüntetők a kísérletek meg­szüntetését, atomfegyvermentes Csendes-óceánt követeltek, és írá­sos tiltakozást adtak át a francia nagykövetség tisztviselőinek. Az ellenzéki Új-zélandi Munkás­párt cselekvésre szólította fel a kormányt, és figyelmeztetett a francia kísérleti robbantások okozta környezeti ártalmakra, nem utolsósorban a Mururoát övező óceán radioaktív szennye­ződésére. ROMA ______________________ Gi ovanni Spadolini olasz mi­niszterelnök péntek hajnalban újabb bizalmi szavazást nyert meg, miután nézeteltérés támadt a szenátus költségvetési vitája során. Ezúttal a költségvetési tör­vénytervezetnek az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó része okozott ellentéteket a kormány és a baloldali ellenzék között. Egyes gyógyszerek tekintetében — amelyet eddig ingyen lehetett megkapni — a Spadolini-kor- ■mány részleges térítési díjat akar megállapítani. Ezt a kommunis­ták ellenzik, sőt — mint kommu­nista szenátorok elmondták — a párt azt egész költségvetési ter­vezet részletes felülvizsgálatát követeli, mert számps ,más pon­ton is módosítást* akar kieszkö­zölni.-Figyelem/ MINIKÖNYV A KÉPES ÜJSAG KARÁCSONYI SZAMÁBAN. 320 KÉP JELENIK MEG* AZ ORSZÁG VAROSAIRÓL A képeket kivágva és bekötve minikönyvként elkészíthető a Magyar városok könyve. Igényét jelentse be az újságkézbesítőknél. KIADÓHIVATAL KECSKEMÉT x A magas szintű látogatások, ál­lamférfiak eszmecseréi mindig fontos tényezők a kétoldalú kap­csolatokban. Hazánk és a Szov­jetunió együttműködésében, sok­oldalú testvéri kapcsolataiban idő­ről időre ismétlődnek a találko­zók a két párt és a kormányok vezetői között. Mégis úgy véljük: Nyikolaj Tyihonov csütörtökön véget ért magyarországi látogatá­sa sok tekintetben kiemelkedik a két ország bensőséges viszonyát híven'tükröző tárgyalások sorá­ból. Olyan időpontban köszönthettük hazánkban a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökét, amikor mind a nemzetközi helyzet, mind a világgazdaság körülményei szükségképpen megkövetelik az együvé tartozó, azonos célokért és eszmékért küzdők kapcsolatainak még szorosabbra fűzését. A szo­cializmust építő Magyarország és a kommunista gazdasági és tár-, sadalmi renden munkálkodó Szov­jetunió barátsága és testvérisége hagyományos. Mégis, a gazdasá­gi együttműködés fejlesztésének és távlatainak kijelöléséhez nél­külözhetetlen az alapos elemzés. Nyikolaj Tyihonov budapesti tárgyalásain — mint a látogatás­ról kiadott közlemény is tanúsít­ja — megkülönböztetett figyelmet szenteltek ennek a témának és sok új elemet tártak fel az esz­mecseréken. A hosszú távú, Í99Ö- ig szóló gyártmányszakosítás és kooperációs program „rejtett tar­talékai” mindkét fél számára elő­nyös lehetőségeket kínálnak az energia- és fűtőanyag-, a nyers­anyag-gazdálkodás javításában, a műszaki-tudományos kutatásban, a gépgyártás műszaki színvona­lának növelésében,’ az elektronika és a számítástechnika eredmé­nyeinek alkalmazásában. A Szovjetunió hazánk legfonto­sabb . gazdasági partnere. A je- . lenlegi ötéves tervidőszakban a A jövő évi ideiglenes költség- vetési tervjavaslatokról tárgyalt Varsóban összevont ülésén a szejm gazdasági költségvetési és pénzügyi, valamint törvény- előkészítő bizottsága. Marian Krzak pénzügyminiszter közöl­te, hogy a költségvetés tervét egyelőre csak a jövő év első öt hónapjára készítik el, mert je­lenleg képtelenség előre látni a körülmények alakulását, a reform kihatásait. Mint elmondta, az idei költségvetési mérleghiány az előre jelzett 220 milliárd zloty helyett „csak” mintegy 150 mik liárd lesz. Ez annak köszönhető, hogy felemelték bizonyos cikkek így az alkohol árát, illetve an­nak, hogy Szovjetunió hitel for­májában segítséget nyújtott az országnak. A jövő évi. költségve­tési deficit azonban várhatóan el­éri a 300 milliárd zlotyt — közöl­te Krzak, ugyanakkor hozzátette, hogy kedvező esetben 1982-ben az ipari termelés egy, a mezőgaz­dasági termelés két százalékkal növekedhet. Szólt a termelői és a fogyasztói árak. reformjának fel­tétlen szükségességéről. A gdanski Lenin hajógyárban pénteken megkezdte kétnapos ta­nácskozását a Szolidaritás or­szágos bizottsága. A napirenden a következő témák szerepelnek: a szervezet stratégiájának és. taktikájának meghatározása a jelenlegi helyzetben, a területi önkormányzat, valamint a taná­MADR1D Az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatának az ENSZ-ben 1948. december 10-én történt elfogadá­sa évfordulójáról emlékezett 'meg a szovjet és az amerikai küldött­ség vezetője a madridi találkozó pénteki teljes ülésén. Az ülésen jóváhagyták a találkozónak a de­cember 18-ig terjedő további egy hétre érvényes munkaprogramját. Mint ismeretes, korábban ezt a hetet szánták a találkozó záróhe­tének. A találkozó hivatalos ülései mellett, nemhivatalos keretek kö­kölcsönös áruszállítások értéke elf­éri a 34 milliárd rubelt, s több iparágban — például a közúti jár­művek gyártásában, a híradás- technikában és a műszeriparban, a könnyű- és élelmiszeriparban folytatódik a timföld- és alumí­niumtermelésben pedig bővül az együttműködés. Mint Lázár György parlamenti pohárköszöm- tőjében hangsúlyozta: a magyar gazdaság átvezetése az intenzív fejlődési pályára rendkívül ne­héz és bonyolult teendőkkel jár. Elképzeléseink megvalósításában döntő tényező a sokoldalú magyar ;—szovjet együttműködés. Jó alkalmat kínált a szoiijet kormányfő látogatása a világhely­zet áttekintésére is. A közös köz­lemény híven tükrözi népeink ag­godalmát > a nemzetközi helyzet romlása, az enyhülés megtorpa­nása és a háborús veszély növe­kedése miatt: „A. Magyar Nép- köztársaság nagyra értékeli és tá­mogatja a Szovjetunió lenini bé­kepolitikáját, az SZKP XXVI. kongresszusán élfogadott béke­programot” — olvashatjuk a köz­leményben. Hazánk és a Szovjet­unió — a szocialista országokkal egyetemben — a stratégiai fegy­verek korlátozásáért, az utóbbi időben befagyasztott fegyverzet-l korlátozási és leszerelési tárgyalá-l sok felújításáért, általában a Ke­let és Nyugat közti párbeszéd fenntartásáért, á kölcsönös biza­lom és megértés légkörének meg­teremtéséért száll síkra. Meggyőződésünk, hogy Nyiko­laj Tyihonov szovjet kormányfő hazánkban tett látogatása az élet minden területén tovább bővíti és erősíti kétoldalú kapcsolatainkat. A teljes nézetazonosság jegyében folytatott magas szintű tárgyalá-\ sok nemcsak a magyár—szovjet együttműködés fejlesztéséhez já­rulnak hozzá, hanem a közös cé­lok: a béke és a biztonság alap­vető érdekeit is szolgálták. I (Folytatás az 1. oldalról.) I Ezután arról szólt, hogy a me­zőgazdaság jól vizsgázott az el­múlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszö­vetkezetek bebizonyították életké­pességüket és méltóak arra a bi­zalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egy hektár terüle­ten kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy- •egy mezőgazdasági dolgozó mun­kája ma négyszerié termeléke­nyebb, mint amilyen volt egy ge­nerációval korábban. A megter­melt gabona 6,9 millió tonnáról 13,8 millióra, a vágóállatsúly 1 millióról tpbb, mint 2 millió tonná­ra nőtt. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élvo­nalába küzdöttük fel magunkat. Kifejtette: az eredmények ked­vező hatással voltak a parasztsá­gunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan ki­egyenlítődött az iparban és a me­zőgazdaságban dolgozók jövedel­me. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a'tár­sadalmi megbecsülésben az üze­mi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A tsz-tagok társadalombiztosításból eredő ellátása megközelítette a más dolgozó rétegekét. Falvaink jellege, külső képe gyökeresen megváltozott. A közművesítés le­hetővé tette az új vagy átépített otthonok, kertes családi házak korszerűsítését. A jó utak, a gép­kocsik, a javuló közellátás foly- j tán a falusi ember életmódja kö-1 zel áll a városi életmódhoz, egyes helyeken pedig talán még jobb is annál. Ez igaz még akkor is, ha a sajátos helyzetből eredően falun mostanában nem lesz lehetséges nyáridőben a nyolcórás munka­idő. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után megemlékezett a termelőszö­vetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló fel­adatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küz­denie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek indokolatlan, megalapozatlan féltésével és a vállalkozási kedv elgáncsolásával. Hangsúlyozta: • tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, és­pedig nemcsak önmagunk múlt­jával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ah­hoz, hogy a világpiac jelzéseire, gondosan pdafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolato­kat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunk­ra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bát­ran vállaló, alkotói szellem ki­bontakoztatása. A jó példát a ki-j váló eredményeket élérő üzemek egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezetben termett hektáronként 6 tonna 'vagy ennél is több búza, kukoricából pedig 10 tonna vagy . efölötti átlag. Ma már tudjuk, hogy nem ez a felső határ, és hogy a gyorsabb növe­kedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még jócskán hiányosságok, amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. . Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása a további fejlődés alapja, a pártnak ^Iveiben következetes és, folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája, Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat kö­veti a jövőben is. Agrárpoliti­kánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szo­cialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és tsz-ek, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztését a jö­vőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a ter­melés, a feldolgozás, a kisterme­lés és a melléktevékenységek in­tegrációjára. A nagyüzemek veze­tőinek még többet kell tenniük azért, hogv a háztáji és a kisegí- . tő gazdaságok termelési lehetősé­geiket mind teljesebben kihasz­nálhassák. Erre egyébként a" be­ruházási lehetőségek szükségessé­ge is ösztönöz, a háztájiban meg-, levő termelőberendezések pedig! kínálják az alkalmat. A nagyüze-1 mekre alapozott kistermelés1 és értékesítés lehet a továbbiakban is járható útja e fontos tevékeny­ségnek. Szólt arról, hogy a jogos társa­dalmi igényeknek engedve, ha ka­nyargósai) is. de utat tört magá­nak a melléküzemági tevékeny­ség^ Ennek is tulajdonítható, hogv- az jdén mintegy 25 ezerrel nőtt a tsz-ben dolgozók száma. Munká­jukkal valós társadalmi szükségle­tet elégítenek ki. s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a tsz- társulá.sok jelentőségével, a belső; érdekeltségi rendszer korszerűsí­tésének igértyével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet í nem csupán kollektív gazdasági vállal­kozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetke­zeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is, aki a közös ügyek­ben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövetkeze­ti demokrácia a gyakorlatban szinte kézzelfogható termelési tényezővé válik. És az sem vé­letlen, hogy a szövetkezeti élet a maga irányítási, termelési formái­val demokráciánk egyik hathatós fóruma; az emberek tízezreit ne­velte a közös ügyekben jártas és | szó legnemesebb értelmében vett közéleti emberré. Az öntevé­kenység, a kezdeményezőkészség növelése érdekében még több gon­dot kell fordítani a fórumok de­mokratikus működésére, a tagok tájékoztatására, és a döntésekbe való bevonására: Az Elnöki Tanács elnöke mél­tatta a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílu­sukból adódó eredményeit, egye­bek között azt, hogy i az utóbbi '*■ években a gondot okozó ellent­mondások egész sorát vetették fel, és érlelték a megoldást, vala­mint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaik­kal, a jó tapasztalatok közreadó- sával hathatósan segítették a szö­vetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági fejtételekhez való al­kalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőző­dését, hogy a mezőgazdaság, így a tsz-ek. dolgozói továbbra 1 is je­leskednek majd az elkövetkező ,és áz eddigieknél semmivel sem ki­sebb feladatok megoldásánál. * \ A vitában felszólalók foglalkoz­tak a gazdálkodás eredményeivel, gondjaival. Egyebek között azzal, hogy bár a gabonatermesztés a nemzetközi élvonalba került és újabban anyagi ösztönzése is erő­teljesebb,1 a termelők gépellátása és az alkatrész-utánpótlás nem zavartalan. A háztáji termelés eredményeit több felszólaló is elemezte. A fej­lesztés útját egyebek között ab-, ban látták: erősíteni kell a nagy­üzemek közvetlen érdekeltségét a kistermelés fenntartásában, sőt, fokozásában. Segíteni kell a ház­táji portákon meglevő régebbi épületek felújítását, illetve hasz­nálatbavételét is. A felszólalók nehezményezték, hogy a jogszabályokkal ellentétes értelmezésű — alacsonyabb szin­tű — szabályozások is napvilágot látnak, s emiatt elszaporodnak a perek, tornyosulnak a bürokrácia aktái. A felszólalók elismeréssel szól­tak a tudományos eredményekről, ám rámutattak: célszerű fokozni a kutatók közvetlen érdekeltsé­gét az új eredmények gyakorlat­ba vételénél. Rámutattak arra is, hogy bátorítani kell a külföldön már kidolgozott jó módszere^, el-, járások átvételét, mindenekelőtt a túlságosan időigényes kutatá­soknál. ' : . A szövetkezetek szociális ellá­tásáról szólva rámutattak; a mun­kavédelem az elmúlt években so­kat fejlődött. Bebizonyosodott azonban, hogy néhány munkakör­ben a dolgozók fokozott megter­helésnek vannak kitéve — példá­ul a különféle erőgépek és ve­gyigépek kezelői — és ezért szük­ség lenne a veszélyeztetett mun­kakörök, beosztások ismételt számbavételére, és az ezzel kap­csolatos munkaegészségügyi vizs­gálatsorozatra. • Dr. Kősa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz el­nöke felszólalásában olyan körül­ményekre mutatott rá, amelyek a VI. ötéves terv teljesítését hát­ráltatják. Elsőként említette a kertészeti ágazat gondjait. Az el­múlt néhány évben az ágazatban bekövetkező 36 százalékos költ­ségnövekedést nem követte a fel­vásárlási ár. Ez odavezetett, hogy a zöldségtermelés, a zöldségter­melő terület megyénkben egy év alatt 20 százalékkal csökkent. A gyümölcstelepítési kedv is visz- szaesett. ­E gondok jelentős részét érzé­kelteti, hogy Bács-Kiskunban van a kertészeti terület 18, a gyümölcs II, valamint a szőlő 30 százaléka. A megyei gazdaságpolitikában még nagyobb a három kertészeti ágazat jelentősége. A kertészeti ágazatok — közte a szőlőtermesz­tés — érdekeltségi viszonyainak rendezés©' egyúttal népgazdasági érdek is. Tekintettel arra. hogy a gyenge termőhelyi adottságok miatt a Homokhátság a szőlőter­mesztésre alapozott borexporttal tudja a legnagyobb hasznot hozni a népgazdaságnak. Egyúttal szük­séges a biztonságos értékesítés, a feltételeinek megteremtése is. Ez nemcsak a borexportra vonatko­zik. Kosa Antal ismertette a kölcsö­nös támogatási alap hasznát, az átmeneti pénzzavarok megoldásá­ban és javasolta a kongresszus­nak,1 hogy miután most emelkedik a kötelező tartalékalap-képzés mértéke, bővüljön a szövetkezés alapeívein létrejövő kölcsönös tá­mogatási alap nagysága is. A megyei küldött bírálta a bér- szabályozás rendszerét. Közismert, hogy a bérszínvonal-gazdálkodás nem ösztönöz a hatékonyság nö­velésére. Gátolja, hogy a jobban dolgozókat, a nagyobb teljesít­ményt elérőket, nagyobb jövede­lemmel honorálják, illetve, hogy ezt megtehessék, létszámban kell tartani a kis teljesítménnyel, ki-, sebb fizetésért dolgozókat. A másik, amiért bírálta a sza­bályozást: a fogyasztási árszínvo­nal 5 százalékos emelkedésével számolunk, a mezőgazdásági szö­vetkezetek pedig mindössze 2,S százalékkal növelik a. munkadíj­színvonalat, Tehát az életszínvo­nal szinten tartásához is adóval — mégpedig jelentős összegűvel — kellene megvásárolni a jöve­delemszínvonalat, amire nem "sok kilátás, van. Takarékossági. tartalékokról szólva szóvá tette: nyolcvan — 100—120 lóerős traktorok híján nagyobb teljesítményű erőgépek lényegesen több energia felhasz­nálásával végzik el ugyanazt a munkát. Nem kaphatók összekeverhető műtrágyák, amelyek egy menet­ben kiszórhatók. tehát háromszo­ros energiával kerül a hatóanyag a helyére. •Végezetül beszámolt róla, hogy a Politikai Bizottság szeptember 29-i határozatának szellemében a kiskunsági szövetség területén együttműködési körzetek alakul­nak', az „erősebb segítse a gyen- gét”-mozgalom keretében. A kongresszus tiszteletére a TOT nőbizottsága kézimunkaver­senyt hirdetett meg. A felhívásra rendkívüli érdeklődés volt a vá­lasz, mintegy 20 ezer tsz-ben dol­gozó lány és asszony nevezett be a versenybe. A helyi és megyei kiállítások után a legszebb kézimunkákat pontosan 385-öt a Budavári Palo­ta A épületében mutatják be - az érdeklődőknek. Bács megyébe hat elismerés került. Köztük a fődíj. Kiss Irén apostagi tsz-tag, sió­agárdi fehér térítője kapta az el­ső díjat. Ugyancsak sióagárdi terítővei III. díjat kapót Kalmár Jánosné madarasi tsz-tag, a Nagvar Nők Országos Tanácsának különdíját pedig Patocskai Istvánná, a tom­pái Kossuth Tsz, tag ja kapta meg fehér karádi hímzésű blúzért. * A kongresszus ma folytatja munkáját­A jövő évi ideiglenes költségvetési tervjavaslatról tárgyalt a szejm Megemlékezés az emberi jogok napján Üzemünk mindennemű villamos forgógép és ívhegesztő szakszerű javítását, felújítását rövid határidőre vállalja GELKA FELÚJÍTÓ ÜZEM Kecskemét, Bezerédi u. 2. Telefon: 20-333/29 1912 esi választások kérdése, a mun­kásönkormányzati szervek, a gaz­dasági helyzet és az áremelések, valamint , a szakszervezeti tör­vény ügye. A tanácskozás kezdete ’ '.‘előtt Lech Walesa, a szervezet elnöke hangoztatta, hogy a maga részé­ről a .megegyezések irányvona­lának híve, de „olyan megegye­zéseké, amelyek valóban az or­szág problémáinak , megoldását szolgálják”. A témát bővebben nem részletezte,, annyit mondott még, hogy a szervezet, amikor konfrontációról beszél, „legfel­jebb sztrájkra gondol, de ezf is megpróbálja elkerülni”. Lengyelország számos. egyetem mén és főiskoláján, köztük a varsói egyetemen befejeződött a „Független Diákszövetség” . és a Szolidaritás által rendezett többhetes sztrájk, s a PAP-hír- ügynökség szerint a jelek ,arra mutatnak, hogy lassan az egész országban véget ér a sztrájkhul­lám a felsőoktatási intézmények­ben. Siedlcében Andrzej Kacala me­zőgazdasági- és élélmiszergazda- sági miniszterhelyettes vezetésé­vel a kormány küldöttsége pén­teken felújította1 a tárgyalásokat az egyéni gazdálkodók „Szolida­ritás” szervezetével, amelynek tagjai közben szerte az országban különféle középületeket tartanak elfoglalva „okkupációs sztrájk” címén. (MTI) zött, a semleges országok fokoz­ták erőfeszítéseiket, hogy kompro­misszumos megoldásokat dolgoz­zanak ki a találkozó még függő­ben levő nyitott kérdéseire. A plenáris ülésen elmondott fel­szólalásában Max Kampelman nagykövet, az amerikai küldött­ség vezetője, megemlékezve az emberi jogok napjáról, annak a szükségességét hangoztatta, hogy az emberi jogok iránti elkötele­zettségnek tükröződnie kell Ja madridi találkozó záródokumen­tumaiban. Hányszor mérgelődünk azon, hogy naponta vásárolunk, és mégis naponta hiányzik vala­mi otthon. Aztán jön a szombat, amikor jobb lenne pihenni, de minden elmaradt vásárlást ak­kor próbálunk elintézni. Próbáljunk inkább: havonta egyszer: cukrot, lisztet, olajat; kon- zervet, tisztítószert és hasonlókat, hetente egyszer: zöldséget, gyümölcsöt, kávét, aprósüteményt, mirelit készítménye­ket, és amire üiég szükség van, kétnaponta: tejterméket, pékárut \ VÁSÁROLNI! Tehát: Amit YYICL megvehetsz, halaszd SZÖmbütftl! 2 >5ri I A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom