Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

Várható Időjárás ma estig: több íz­ben erősen megváltozó felhőzet. Több­felé előforduló havazás, havasesői eső. Hajnalban helyenként köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 3 és plusz 2 fok között, gyengén felhős, szélcsen­des hófelszínen mínusz S fok körfii. Legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken plüsz 2 plusz 7 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 290. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 11. péntek Kádár János felszólalása a munkásőrparancsnokok értekezletén Megyei parancsnoki értekezle­tet tartottak csütörtökön a Mun­kásőrség országos központjában. A testületnek kedves vendége volt: a tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságnak első titkára, akit el­kísért Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Bor- bándi János, a Központi Bizott­ság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A vendégeket Borbély Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka fogadta. Kádár János meghallgatta az országos parancsnok tájékozta­tóját a testület életéről, tevékeny­ségéről, arról, hogy a munkás­őrök — már elmondható — siker­rel teljesítették 1981-es feladatai­kat. Az országos parancsnok elmon­dotta, hogy a Munkásőrség meg­alakulásának közelgő 25. évfor­dulójára készülve jubileumi em­lékjelvényt alapítottak a negyed- százada szolgálatot teljesítő mun­kásőröknek, majd a Központi Bi­zottság első titkárához címzett levél kíséretében — e jelvényt elsőként Kádár Jánosnak nyúj­totta át. Ballai István, Szabofcs-Szatmár megyei parancsnok nyitotta meg a felszólalók sorát, majd Cserhá­ti László Bács-Kiskun megyei pa­rancsnok kért szót. Nem kis dolog — mondta —, ha az esztendő zár­tával eredményekről adhatnak számot, hiszen „személyre szóló­an” vonták meg az év mérlegét. Vörös Géza Fejér megyei pa­rancsnok, Kelemen Győző, a Munkásőrség budapesti parancs­noka, Farkas Sándor Heves me­gyei parancsnok felszólalása után Kádár János emelkedett szólás­ra. Felszólalásában Kádár János emlékeztetett arra, hogy az 1956 decemberében született központi bizottsági határozat a leglénye­gesebb foglalata annak a politi­kának, amellyel az ellenforrada­lommal szemben felvettük a har­cot. Ez a határozat ma is érvé­nyes, következetes, az idővel megújulásra képes politikát hir. detett meg. Amire pártunk akkor kötelezettséget-vállalt a nép előtt, azt beváltotta. Harcunk a mun­káshatalom védelméért indult, s jogos büszkeséggel adhatunk számot az eltelt időről, pozitív mérleget vonhatunk meg a ne­gyedszázad minden esztendejéről, fíem a teljesség igényével, de az út főbb állomásait felidézve: le­raktuk a szocializmus alapjait, megvalósítottuk a gazdaságirá­nyítási reformot, világpróbát ki­álló eredményeket mutathatunk fel a kultúrában, a tudomány, ban, számos, az 'élet minőségét meghatározó területen. E megál­lapítások hiteléhez nem kell sta­tisztikai adatokat felsorakoztat­nunk. Negyedszázados politikánk eredményeként — folytatta Ká­dár János — a magyar hép nem­zetközi megítélése is megválto­zott. Munkával, harccal kivívott rangunk van a világban. Ez hoz­zátartozik munkánk értékelésé­hez, még akkor is, ha tudjuk, az összkép nem mindig, s nem min­denben olyan szép, mint amilyent határainkon túl ma már alkotnak rólunk. Az azonban vitathatat­lan: hazánkban szocialista célok köré tömörült széles népi, nem­zeti egység van, eredményeink az egész nép munkájának, erőfeszí­téseinek gyümölcsei. Mi tagadás, ma nehezebb kö­rülmények között kell élnünk. De társadalmi, gazdasági fejlődésünk menetét társadalmi egyetértés támogatásával alapozta, meg pár­tunk XII. kongresszusa, s- ez ' a társadalmi egyetértés ad jogot az optimizmusra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítéssel, az t eddigi­nél jobb munkával valóra vált­hatók. Szorosan idetartozik: az emberek féltik-becsülik, amit el­értünk, bíznak a pártban, a ve­zetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vájt gazdálkodási fel­tételek közepette is fejlődésünk motorja, záloga. — Munkásőreink nagyszerű em­berek — mondotta Kádár Já­nos —, nem nélkülözhetjük oda­adásukat, tenniakarásukat, ta­pasztalataikat. A Munkásőrség szép tradíciókra tekinthet visz- sza, a testület erkölcsi, politikai állapota, felkészültsége nem hagy kívánnivalót maga után. A népi hatalom védelmében született, ed­ződött, s ezért fogalmazhatjuk meg így: a Munkásőrség a ma­gyar szocialista társadalmi rend­szer intézménye. Amikor megala­kult, a törvényes rend helyreállí- tásában volt nagy szerepe. Ma már nekünk is, s azoknak is, akik feladataikat az acélkék egyenru­hát viselve teljesítik, azon kell munkálkodnunk, hogy vímányá- inkat megőrizzük — hangoztatta Kádár János, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, kérve a parancsnokokat, adják át egységeiknek a jókívánságokat. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György' tájékozta­tást adott Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott az 1982. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kap­csolatos feladatokról, valamint a terv céljait szolgáló hitelpoliti­kai irányelvekről. A kormány áttekintette az öt­napos munkahét bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalato­kat. Megállapította, hogy az át­térés időarányos feladatait - zök­kenőmentesen megoldották. No­vember végéig 900 ezer dolgozó­nak biztosították a heti két pi­henőnapot. 1982. január 1-től to­vábbi 3 millióan térnek át az öt­napos munkahétre. A Miniszter- tanács úgy határozott, hogy a központi államigazgatási és igaz­ságszolgáltatási szervek 1982. február 1-től térjenek át az ötna­pos munkahétre. A tanácsok, va­lamint a többi államigazgatási szerv és intézmény a rövidebb munkahetet felügyeleti hatósá­gaik irányelvei alapján - vezeti be. A kormány áttekintette a fő­város és az öt kiemelt nagyvá­ros tömegközlekedésének javí­tására hozott határozatok végre­hajtásának tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a tervszerű fej­lesztés és a forgalomszervezési intézkedések eredményeként ál­talában javultak afc utazási fet­tételek, csökkent a járművek zsú­foltsága és az utazással töltött idő. Határozatban hívta fel a fővárosi és megyei tanácsok fi­gyelmét, hogy jelöljék ki azokat a munkahelyeket és intézménye­ket, amelyeket be kívánnak von­ni a lépcsőzetes munkakezdésbe. E munkáltatók az érintett közle­kedési válalatokkkal kötött meg­állapodásban rögzítik a munka­kezdés és befejezés időpontját, amitől egyoldalúan nem térhet­nek el. (MTI) Elutazott Budapestről Nyikolaj Tyihonov Csütörtökön hazautazott Budapestről Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A szovjet miniszterelnökkel együtt elutaztak a kíséretében levő személyek. A Szovjetunió miniszterelnökét és kíséretét ünnepélyesen búcsúz­tatták a Ferihegyi repülőtéren. A magyar, szovjet és vörös zászlók­kal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszegysége csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelentek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari minisz­ter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, Faluvé­gi Lajos és Marjai József minisz­terelnök-helyettesek, továbbá a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, s .ott voltak politikai, társadalmi, állami életünk más vezető sze­mélyiségei. Jelen volt az ünne­pélyes búcsúztatáson Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Ott volt Nyiko­laj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi képviselője, valamint az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ma­gas rangú képviselői, élükön Vla­gyimir Szivenok vezérezredessel, a hadseregcsoport parancsnoká­val. A díszegység parancsnoka je­lentést tett Nyikolaj Tyúionov- nak, majd felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Nyikolaj Tyihonov Lázár György társasá­gában ellépett a katonai díszegy­ség előtt. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át a Szovjetunió mi­niszterelnökének, aki búcsút vett a magyar közéleti vezetőktől, va­lamint a szovjet nagykövetség és kolónia, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancsnoksá­gának képviselőitől. A vendégek repülőgépe néhány perc múlva a magasba emelkedett. A magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokról tegnap közös köz­leményt adtak ki. A közlemény szerint a felek nagyra értékelték a két ország kapcsolatainak je­lenlegi szintjét, a magyar—szov­jet együttműködés eredményes és dinamikus fejlődését a politikai, a gazdasági, a tudományos és _ a kulturális élet minden területén.. A kormányfők részletesen meg­tárgyalták a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés kérdéseit. Megállapították, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban a két* ország gazdasági kapcsola­tai fejlesztésének változatlanul legfontosabb tényezője a gyártás­szakosítás és a termelési együtt­működés bővítése, s ezen az ala- (Folytatás a 2. oldalon.) ÉLELMISZER, MŰSZAKI CIKKEK, ÉPÍTŐANYAGOK A kereskedelmi ellátásról tárgyalt a megyei NEB Csütörtökön ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Elsőként a járá­si-városi népi ellenőrzési bizott­ságok ellenőrzési tervének jó­váhagyásával foglalkoztak, majd Trepák Árpádnak, a kereskedel­mi szakcsoport vezetőjének elő­terjesztésében tájékoztatót hall­gattak meg arról a vizsgálatsoro­zatról, amely egy esztendőn ke­resztül figyelemmel kísérte a megye városaiban, járásaiban a lakosság áruellátását. Főként an­nak megállapítása volt a cél, hogy az áruk — különösen a TÜZÉP által forgalomba hozot­tak, illetve az aprócikkek — a boltokban folyamatosan, a keres­letnek megfelelő időben és vá­lasztékban állnak-e a lakosság rendelkezésére. A tájékozódást a kereskedelmi szakcsoportok vé­gezték, melyhez , a helyszíni ta­pasztalatokon kívül felhasznál­ták a helyi tanácsok kereskedel­mi osztályának, csoportjának, a Hazafias Népfront, a szakszerve­zetek társadalmi ellenőreinek megállapításait is. Általános vélemény, hogy a me­gye áruellátásának színvonala összességében jobb volt az idei esztendő eddig eltelt időszakában, mint tavaly. Ez elsősorban az élelmiszerekre és az élvezeti cik­kekre vonátkozik, melyekből ki­egyensúlyozott volt a kínálat. Á kedvező termések nyomán a bur­gonya-, a zöldség- és gyümölcs­felhozatal bőséges volt. Á ve- gyesiparcikk-forgalomban azon­ban — a dinamikus fejlődés elle­nére — továbbra is tapasztaltak az ellenőrök, így a vásárlók is hiányokat. Á legfontosabb élelmiszerek­ből, például a tőkehúsból és hús- készítményekből 9594 tonna fo­gyott el, élő halból a tavalyi mennyiségnek két és félszeresét hozták forgalomba. A lakosság 16 948 tonna cukrot vásárolt. A legjelentősebb nagykereskedel­mi vállalat, a FŰSZERT, a meg­rendelt élelmiszerek 67,6 száza­lékát szállította, s bár a megyei fiókok szállítási fegyelme ja­vult még mindig szükség van ar­ra, hogy a beszerzők más megyé- bőlr is hozzanak árut. A soltvadkerti és a kiskunha­lasi áfésznél az áruellátás kirívó hiányosságainak felszámolására, illetve a kecskeméti és a halasi FÜSZÉRT-raktárházak akadozó áruellátásának megszüntetésére intézkedések történtek. A vas- és műszaki cikkek irán­ti kereslet változatlanul élénk volt. A vizsgálat során a lakás­építéshez szükséges anyagok be­szerezhetőségét kísérték figyelem­mel. A hiány elsősorban a gáz­készülékek, hőtárolós villany­kályhák, a Siesta «pb-gázos hő- sugárzók, és az ÉTI típusú ka­zánok beszerzését nehezítette meg. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat a hagyományos tüzelést lehetővé tevő tűzhelyeknél is. A lakásépítéshez nélkülözhétet- len szegárukból, drótfonatból, horganyzott lemezáruból is ke­vesebb volt. Sokszor hiába ke­resték az üzletekben a vásárlók a különféle víz- és villanyszere­lési cikkeket is. Pedig az ipari vállalatok szállítása az idén üte­mesebb volt, mint tavaly, de változatlanul gondot jelent, ha a kereskedők csak kisebb tételek­ben rendelik meg a kívánt áru­féleséget. Nem volt különösebb fennaka­dás a tüzelőanyagok beszerzésé­ben, de az import szenekre ki­adott keverési arány miatt, sok vásárló inkább nem kéri a rosz- szabb minőségű szénnel „párosí­tott” tüzelőt. Az építőanyagok beszerzését is nehezíti a hiány, bár cement­ből volt elegendő, sőt a raktár- készletek egy része az ütemtelen szállítás következtében „bedög­lött”. Nem zökkenőmentés az ellátás a kisméretű téglából és a válaszfallapból, a szállítási nehéz­ségek miatt az' égetett mészből sem. Visszatérő gond az építési anyagok osztályba sorolása is, gyakorta jobb minőségűnek tün­tetik föl az árut az ipari válla­latok, mint a valóságban tapasz­talható. Az efféle gondok meg­szüntetésére bevezetett anyagbiz­tosítási szerződés lehetőségével mégis kevés építtető él, pedig a TÜZÉP az ilyen megrendelése­ket maradéktalanul teljesíti. A jelentésből kiragadott, fő­ként a hiányokat számba vevő felsorolás talán sötétebb képet alkot, mint a valóság. Mert a vizsgálat szerint is a hiánycik­kek megszüntetésére tett intéz­kedések sok eredményt hoztak, az árukínálat összetétele időben és területileg .jobban igazodott az igényekhez. A kereskedelem szín­vonalának emelkedését bizonyít­ja az is, hogy kevesebb közér­dekű bejelentés érkezett a bizott­ságokhoz. A tájékoztatót követő hozzá­szólások után a megyei népi el­lenőrzési bizottság elfogadta a je­lentést. Ezután a közérdekű be­jelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény végre­hajtásáról tárgyaltak, majd az elnöki beszámolót hallgatták meg a két NEB-ülés között végzett munkáról. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság ülése bejelentésekkel ért véget. N. M. mmm A tsz-ek, a szakszövetkeze­tek, a halászati szövetkezetek, és társulásaik 930 ezer tagjá­nak és 105 ezer alkalmazottjá­nak képviseletében több mint félezer küldött, nyíltan cserél­heti ki véleményét. Ennek ke­retében sorra veszik a mező­gazdasági szövetkezeti közös gazdaságok eredményeit, gond­jait és tennivalóit. E tanács­kozásra nemcsak a közel 6 millió hektár földön gazdálko­dó nagyüzemek tagjai, alkal­mazottai figyelnek. Az elmúlt években elért kiegyénsúlyozQtt fejlődésükkel szinte a társa­dalom kedvenceivé váltak a mezőgazdasági szövetkezetek. Éppen ezért bizonyára a szo­kásosnál is többen gondolnak majd a mezőgazdasági szövet­kezetek ma kezdődő IV. or­szágos szintű eszmecseréjére, az ott folyó munkára. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa gazdag mon­dandóval várja a szövetkezeti mozgalom küldötteit. A kong­resszus előkészítésének idő-* szakában lezajlott mintegy 12 ezer munkahelyi tanácskozá-, son, küldöttgyűlésen elhang­zott csaknem 60 ezer hozzá­szólás sommás összegezését, valamint az ágazat gazdasági eredményeit kívánják e két napon küldött-társaik, a szö­vetkezeti mozgalom vezetői, a mezőgazdasági kormányzat, az ország közvéleménye elé tár­ni. Ezek közül néhányra min­denképpen emlékeztetni kell.. Az V. ötéves terv időszakában a termelőszövetkezetek és ház­táji gazdaságaik több mint 16 százalékkal növelték termelé­si értéküket, ez tavaly már meghaladta a 195 milliárd fo­rintot. Európában, sőt világvi­szonylatban is — elsősorban a termelési rendszerek révén tekintélyt szerzett magának a hazai búza- és kukoricater­mesztés, de nem kevésbé fon­tos, hogy dinamikusan fejlő­dött az állattenyésztés is. Egy példa: az egy tehénre jutó tej­termelés meghaladja a 3500 li­tert. Büszkélkedhetünk azzal, hogy mindinkább bővül a tsz- ek tevékenységi köre; tavaly az ipari, építőipari és szolgál­tató ágazataik összes termelé­se elérte a 49 milliárd forintot, és egyre inkább terjed, kibon­takozik kereskedelmi munká­juk, amely hozzájárul a vá­lasztékigényes ellátáshoz. A mezőgazdasági szövetkeze­tekhez szorosan kötődik a ház­táji és a kisegítő gazdaságok termelése, ennek bruttó érté­ke 1980-ban mintegy 34 milli­árd forint, az összes előállított mezőgazdasági termék egyhar- mada volt. A mai és a holnapi tanács­kozáson bizonyára nemcsak a jó termelési eredményekről, a növekvő hozamokról, az új ter­melési technológiai eljárások­ról, a vertikális és horizontá­lis integrációról mint a kor­szerű termelés eszközéről esik szó. Remélhetően napirendre kerülnek azok a kérdések is, amelyekről önkritikusan kell beszélnie a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Így például arról, hogy nő az amortizáló­dott, de még működésben le­vő gépek aránya, lassan bon­takoznak ki az üzemi szolgál­tatások szervezeti módszerei, ugyancsak elmarad a kívána­tostól a szervezés színvonala, nem csökkentek kellően — éppen a hatékonyság javítása érdekében — a fajlagos költ­ségek, összességében a nyere­ség növelése elmaradt a ter­melés növekedésétől. A mezőgazdasági szövetke­zetek IV. kongresszusán az eredmények és a gondok elem­zése mellett — összhangban a párt XII. kongresszusának ha­tározataival és a VI. ötéves terv feladataival — az orszá­gai és a helyi lehetőségeket, tartalékokat figyelembe véve jelölik ki a tsz-ek, a szakszö­vetkezetek, a halászati szö­vetkezeték és társulásaik újabb tennivalóit. A továbblépés érdekében el­sősorban a kedvezőtlen termő­helyi adottságú üzemekben fel kell tárni a tartalékokat, mert az állami támogatás arányai­nak, módszereinek és a sza­bályozórendszer további kor­szerűsítése, az érdekeltség fo­kozása önmagában kevés a ter­melésfejlesztéshez. Hangsú­lyozni kell ezt, a mezőgazda- sági szövetkezetek ugyanis mintegy 30 százaléka jelenleg ebbe a kategóriába tartóink. Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés egyre inkább függ az ipari termékek, gépek mennyiségétől, minősé­gétől, éppen ezért indokolt erőteljesebben fejleszteni a versenyképes, hazai gépgyár­tást, korszerűbb technológiák­ra, módszerekre, nagy hoza­mú növény- és állatfajtákra van szükség. Ugyancsak cél-, szerű korszerűsíteni a mező- gazdasági szövetkezetek és a felvásárló, feldolgozó vállala­tok közötti együttműködést. A tennivalók sorába tartozik pél­dául az üzem- és munkaszer­vezés, az érdekeltségi és mun­kadíjazási rendszer fejlesztése. Sok helyen meg kell tanulni, miként járhat együtt a hoza­mok növelésével az eszJtßzök jövedelmezőbb hasznosítása. Meg kell találni a módját an­nak is, hogyan ötvözhető na­gyobb sikerrel a közgazdasági szemléleti gondolkodás a szö­vetkezeti gazdálkodás demok- ratikus irányításával. Mind­ezek a termelésszerkezet kor­szerűsítésével és a nyereség­érdekeltség erősítésével hozzá­járulhatnak a VI. ötéves terv­ből adódó mezőgazdasági szö­vetkezeti feladatok sikeres tel­jesítéséhez, életerős szövetke­zeti mozgalmuk fejlődéséhez. D. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom