Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 10. / TUDOMÁNY—TECHNIKA A TÍZ TONNA HEKTÁRONKÉNT ELÉRHETŐ Élő akkumulátor Az utóbbi tiz évben a nyugati tudományos folyóiratokban sok, kezdetben a szenzáció erejével ható cikk jelent meg, amelyek az energia átalakításának egy egészen különleges módjával foglalkoznak: a sókedvelő bíborbaktériumok furcsa anyagcseréjével. Ennek lényege, hogy a baktériumok a fényenergiát elektromos energiává alakítják át, és azt kémiai energiatermelésre fordítják. A felismerés több szempontból is új volt: bebizonyosodott, hogy az élő szervezet elektromos energiát képes kémiaivá átalakítani, és a fény átalakításának van egy eddig ismeretlen módja is. Az ugyanis már régóta Ismert, hogy a zöld színanyagot tartalmazó növények a fényenergiát alakítják át kémiaivá. Sós tavakban és besűrűsödő tengerrészekben élnek a pálcika alakú, -bíborszínű ún. halobak- tériumok. Különleges életmódhoz alkalmazkodtak ezek, olyan sós vizekhez, amelyeknek minden literében negyed kiló só van. Más élőlények itt nem élnek meg. Egy kutató, aki • a sejteket körülvevő, illetve a sejtekben található tizezerer milliméter vastagságú biológiai membránokat, hártyákat tanulmányozta e baktériumok membránjait szívesen vizsgálta, mert belőlük .könnyen el tudta különíteni tiszta állapotban a membránokat, sőt ezek alkatrészeit is. Nem kellett mást tennie, csak kétszeresre hígította a tápközeg vizét, mire a baktériumok kipukkadtak, sejttartalmuk kiömlött, és üres „zacskó"- ként visszamaradt a membrán, amelyet könnyen elkülönített az oldattól. Eközben nemcsak a membrán szerkezetét - sikerült megismerni, hanem e baktériumok sajátos fotoszlntetizáló rendszerét is. Kiderült, hogy a baktériumsejtet a külvilágtól elválasztó membránban bíbor * színanyag van, és ennek kémiai vizsgálata azt igazolta, hogy ez nagyon hasonlít a magasabb rendű élőlények — így az ember — szemében levő, a látásban fontos szerepet játszó rodopszin nevű anyaghoz. A további kísérletek igazolták, hogy a halombaktériumok érzékelik a fény színét, s a fény hatására a bíbor színanyagban hasonló kémiai változások mennek végbe, mint a szemben a fény érzékelésekor, de az is kiderült, hogy e színanyagoknak a fény érzékelésén kívül más, fontosabb szerepük is van a baktérium anyagcsere-folyamatában. A bakteriorodopszin molekulái a fény hatására „kipumpálták”' a sejt belsejéből az ott felhalmozódott pozitív töltésű hidrogénionokat, a protonokat a sejthártyán keresztül a sejt környezetébe. A negatív töltésű ’ részecskék bent maradnak. Ettől a sejthártya két oldalán feszültségkülönbség keletkezik, hasonlóan egy akkumulátor feltöltéséhez. Így a fényenergia elektromos energiává alakul át. A protonok csak a sejthártyába beépült enzimeken keresztül juthatnak vissza a sejtbe. eközben megtermelik a sejt működéséhez szükséges kémiai energiát hordozó molekulát, az ún. adenozintri-foszfátot. Ezt a „bioelektromos akkumulátort” a világ számos laboratóriumában vizsgálják. A bakteriorodopszin tartalmú membrándarabkákat mesterséges membránokra ragasztották fel, és megvilágítás hatására az oldat és a membrán között néhányszor 10 millivolt nagyságú feszültségkü- lönbséget mértek. Ez az érték ugyan kicsinek tűnik, de ha figyelőmbe vesszük, hogy a membrán csak tízezred milliméter vastag, könnyen kiszámítható, hogy egymástól egy cm-re levő kondenzátorlemezek között 10 000 volt feszültségnek felelne meg, ez pedig már nem is olyan kicsi. Kérdés, hogy ennek az első hallásra elméletinek tűnő felismerésnek van-e, lehet-e gyakorlati alkalmazása.- Energiaszűkös világunkban ' egyre többet foglalkoznak a napenergia hasznosításával, és e kísérletek között igenis helye van a bakterioro- dopszinnak, mint lehetséges fény- elektromosság-átalakítónak. Már készültek is ilyen napelemek: bakteriorodopszinos napelemről táplálva egy zseblámpaégő már 99 pereig égett. A kutatók véleménye szerint bizonyos műszaki problémák megoldása után sokkal hosszabb ideig működő bak- teriorodopszinos napelemeket is fognak majd készíteni. A bakte- rlorodopszin alkalmazása sok előnnyel kecsegtet, elsősorban azzal, hogy nagyon olcsó alapanyag: a halobaktériumok tenyésztése, és belőlük a színanyag kivonása igen egyszerű és olcsó. A beszáritott színanyag korlátján ideig eltartható és használható, a benne végbemenő folyamatok megfordíthatok, a megvilágítás megszűnése után pedig visszaáll az eredeti állapot. T. M. JP* Arammegtakarítás - elektronikával Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz- és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikroprocesszoros folyamatszabályozó berendezést állítottak be. Minthogy a vízművek igen nagy mennyiségű elektromos energiát használ, ennek a berendezésnek a segítségével az energia jelentős részét csúcsidőn kívül veszi a hálózatból, így a mikroprocesszornak köszönhető, hogy tizenkét százalékos vil. lamosenergia-megtakarítást értek el. A képen: A mikroprocesszoros folyamatszabályozó a diszpécserteremben. Energiatárolás a Számos országban működik olyan berendezés, amely az éjszaka termelt villamos energiát átalakítja és .elraktározza, majd a' nappali energiafogyasztás idején visszaalakítja, és átadja az elektromos hálózatnak. Hasonló energiatároló terveit és prototípusát készítették el leningrádi szakemberek — csakhogy ez a tároló a tengerben, víz alatt működik. Hatalmas, vasbetonból készült tartályokat engednek le a tengerbe, mintegy 100 méter mélységbe. Ezekbe a tartályokba éjszakánként a felesleges villamos energiával vizet szivattyúznak, és sokkal nagyobb nyomásúra töltik fel őket, mint amekkora tenger alatt nyomás a tartályok környezetében uralkodik. Nappal pedig — amikor a tárolt energiára szükség van — egy szelep megnyitásával kiengedik a vizet a tartályokból, és a kiáramló vízzel turbógenerátorokat működtetnek. Az egész szerkezet egy mini vízierőműre emlékeztet. A megoldás előnye, hogy a tartályok nem foglalnak el helyet a parton, és a számítások szerint a rendszer üzemeltetése is olcsóbb lesz, mint a hasonló elven működő felszíni energiatárolóké. Az első tenger alatti víztároló berendezés Leningrad közelében. hamarosan megkezdi működését. Mérhető, hogy friss-e a hal? Két skót kutató olyan elektromos készüléket szerkesztett, amellyel az eladásra kerülő halak frissesége mérhető. A mérés azon alapul, hogy a halszövet elektromos ellenállása a tárolás idejével arányosan csökken, annál kisebb, minél régebben raktározták el a halat. A készülék könnyen kezelhető, és gyorsan megállapítható vele, hogy alkalmas-e még fogyasztásra az áru. Eredményes kukoricatermesztés a kalocsai járásban „Jóleső érzés úgy összegezni egy próbálkozás értékmérő mutatóit, hogy a gyakorlat igazolja az elméletet. A kukoricatermelésben a 100 mázsa (az Sí mértékrendszerben 10 tonna), illetve e feletti hozamok elérése a fajták genetikai termőképességét tekintve már régen adott volt. Véletlenszerűen születtek is ilyen eredmények. Előre meghatározva, programszerűen több gazdaságban azonos technológiát alkalmazva a tervezett hozamot elérni azt jelenti, hogy a tudomány eredményeinek tervszerűen összehangolt, tudatos alkalmazása új lehetőségeket nyithat meg a mezőgazdaság számára.” — E szavakkal vezette be dr. Németh István, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer igazgatója az elmúlt napokban Bátya községben azt a tanácskozást, ahol értékelték az intenzív kukoricatermesztés 1981. évi eredményeit. A kalocsai járásban a kukoricatermesztésnek hagyománya van. Évek óta 15 ezer hektárnál nagyobb területen termelik, annak ellenére, hogy az elmúlt tervciklusban a rohamosan növekvő energia- és iparianyagárak a kukorica termesztését hátrányosan érintették. A csökkenő ágazati nyereség arra ösztönözte a szakembereket, hogy a ráfordítások mérséklésével ellensúlyozzák a jövedelmezőséget. A szakemberek másik része úgy látta, hogy a jövedelmezőség csak úgy fokozható, ha a termelés növekedése gyorsabb ütemű, mint a költségeké. A kalocsai járási pártbizottság figyelemmel kísérte a gazdaságok útkeresését, beleértve a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez tartozók erőfeszítéseit* A BKR és a Szalkszentmártoni Petőfi Tsz fajtakísérleteinek tapasztalatai azt mutatják, hogy realitása van a 10, illetve a 10—15 t/ha tér-" mésátlag elérésének a járásban. A tapasztalatok, a hagyományok, az állandósült 6’ törtna feletti1 át-’ lagtermés -alapján á pártbízóttság- javasolta a BKR-riek, hogy a kalocsai termelési körzet három szövetkezeti gazdaságában és a Kalocsai Állami Gazdaságban — támaszkodva a szakmai és technológiai feltételekre — 1981-es gazdasági évben kísérletképpen tűzzék ki a 10 tonna hektáronkénti termés elérését. Egy évvel ezelőtt, november 28-án a járási pártbizottságon a Bátyai Piros Paprika, a Dunave- csei Béke és a Harta Erdei Ferenc közös gazdaságok, csatlakozva hozzájuk az állami gazdaság, aláírtál^ az intenzív kukoricatermesztési technológiára vonatkozó szerződést a BKR-rel. A kísérlet 507 hektáron indult. A szerződés aláírásakor Vámos Ferenc, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a partnerek előtt így fogalmazott: „Kísérletről esett szó, de véleményem szerint nem az, mert az előzetes gazdasági számítások azt bizonyítják, hogy a kitűzött hozam elérhető.” Szakmai hozzáértéssel A kalocsai körzetben a terméseredmény bizonyította az előzetes számításokat. Az intenzív ku- koricatermesztési technológia, az esetenkénti kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett, a számításoknak megfelelően „hozta” a tervezett mennyiséget: a Bátyai Piros Paprika Tsz-ben hektáronként 11,62, a Hartai Erdei Ferenc Tsz-ben 11,02, a Dunavecsei Békében 10,21, a Kalocsai Állami Gazdaságban 10,3 tonna termést takarítottak be. Az eredmény természetesén nemcsak a technológia, a műszaki háttér és á magas hözamú ku- koricafajtók ^egybeeséséből adódik. Á korszerű 'technológiához kellett a szakmai eltökéltség, a szakmai hozzáértés. Az eredmények igazolták, hogy a kezdeményező, a bátran kockázatot vállaló gazdaságok a nehezebb út választásával jövedelmezőbbé tették az ágazatot. Mit mutatnak a számítások? A négy gazdaságban az 1 ágazati költség az intenzív technológia alkalmazásával a hagyományoshoz képest hektáronként több mint 7 ezer forinttal növekedett. Ugyanakkor az ágazati eredmény a hagyomáryos technológiával szemben várhatóan és átlagban 5300 forintról több mint 12 ezer forintra emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy a. rendszer a kalocsai termelési körzetben igazolta az előzetes számításokat, és az egy évvel ezelőtti kijelentés —, hogy nem kísérletről van szó — megalapozott volt. j * 7 Üzemi és népgazdasági érdek Az elmúlt termelési év tapasztalatait a közelmúltban Bátyán értékelte a BKR-hez tartozó eddigi négy és a csatlakozni kívánó tizenhárom gazdaság szakvezetése. A tanácskozók egyetértettek abban, hogy a termelési eljárás legnagyobb értéké — mint azt dr. Németh István, a-JPKR igazgatója megfogalmazta —, hogy a hozamnövelés együtt jár az egységnyi területre jutó ágazati termelés növekedésével. Tény, hogy ebben az esetben az üzemi érdek egybeesett a népgazdasági érdekkel. Az érdekek ilyen összhangja nyilvánvalóan .kényszerítő erő, amire ösztönöz az életbe lépett népgazdasági szabályozó is. Az is tény, hogy a kalocsai járásban, ahol évek óta elérték a 6 tonna hektáronként:' illetve azt meghaladó átlagter ést, most az ösztönzés és a gazdaságosság figyelembevételével,. nem utolsósorban az elmúlt évi rendszeren belüli bizonyítás alapján a 10 tonnás termésátlag a most csatlakozó tizenhárom gazdaság területén is elérhető. A tanácskozáson jelenlevő .kukoricatermelő szakemberek, mint dr. Farkas József, a BKR termelési körzetve7 tője, Tiboldi Árpád, a hartai Erdei Ferenc Tsz ágazatvezetőj Deák István a bátyai tsz elnöke egyöntetűen bizonyították szakmai tapasztalataik alapján, hogy a rendszer jó, és ott, ahol íz anyagi eszközök rutinszerű s calmazása helyett mérnöki - sz'in n dolgoznak, magas termésátlagot . lehet elérni. Kifejezésre jutott az is, hogy az intenzív termelés művezetői szintű irányítást követel, amelyen belül a fizikai munka épp olyan fontos termelési tényező, mint a mérnöki útmutatás. A szakemberek egységes véleménye, hogy a nagasabb eredmények eléréséhez a területi adottságok mellett feltétlen szükséges az eltökélt szakmai munka, az átlagosnál jobb hozzáállás. Ez viszont így van minde~ fejlett mezőgazdasággal rendelKező országban, mert enél- kül nincs eredmény, versenyképesség, nincs jövedelmezőség. A tanácskozáson az is felszínre került — ami gyakorlatilag nem új —, hogy a rendszerszerű termelés önmagában is munkafegyelmet hordozó. Fontos a műszaki háttér A BKR igazgatója tájékoztatást adott a rendszer további erőfeszítéseiről, kiemelve a műszaki háttér jövőbeni fejlesztését. Elmondta, hogy a 6 tonnát meghaladó üzemeknél a vetés pontosságát már nem tudják biztosítani az eddig alkalmazott vetőgépekkel; minthogy ezek nem képesek a nagyon precíz tőszám biztosítására, és ezért a termelési rendszer már ez év tavaszán kipróbált két új. típusú kukoricavetőgépet: a tizenkétsoros, függesztett Becker, valamint a nyolcsoros Nődet Gougis vetőgépet, amely tizenkétsorosra is átalakítható. Ezek a gépek lényegesen pontosabb munkát végeznek, mint az eddig legjobbnak ítélt IH Cycló vetőgép. A kísérletek bizonyították, hogy a gépek közül a legkiválóbb és legprecízebb injup- kát a Nődet biztosította. Kiválóan alkalmas a kukorica <; pontos,, nagy tőszámú vetésére és a rendszer alapgépe lehet. Ebből 14 darabot már megrendeltek. A fejlesztések között megemlítette' többek között, hogy a betakarítógépeknél ma már elengedhetetlen a veszteségmérés és regisztrálás, aminek kifejlesztését közösen a Fortschritt Kombináttal végzik. Ezenkívül a VI. ötéves terv végére az összterület mintegy 40 százalékát kívánják folyékony műtrágyával ellátni. Mindez, lehetővé teszi, hogy a kalocsai termesztési körzetben jelentősen növekedjen a kukorica termésátlaga, jövedelmezősége. A vállalkozás sikerrel, járt és a kalocsai körzetben az elkövetkezendő években reális lehetősége van a nagy hozam elérésének. A gazdaságok döntő többsége rendelkezik a szükséges feltételekkel és a járásban biztosan termelhető árunövény a kukorica. Joggal jelentette ki Miskolczi János, a pártbizottság első titkára a tanácskozáson, hogy növelni lehet és kell a kukorica terméshozamát, mert ez összefügg a szorító gazdasági követelményekkel és ez alól egyetlen gazdaság sem tud kitérni. A járásban a rendszer segítségével a lehetőség adott ahhoz, hogy a tervidőszakra vállalt kukoricatermelési feladatokat teljesítsük és lehetőségeinkhez képest nagyobb súllyal járuljunk hozzá a népgazdaság által meghirdetett gabonaprog- ramhoz. s Lépni kell. A 10 tonna hektáronkénti kukorica megtermelése már nem program, hanem a tudomány eredményéből adódó politikai-gazdasági feladat a kalocsai járásban. . Benke Ferenc Gyógynövénykutató központ A gyógynövénykutatás központja a KNDK-ban Taedong megye. A megyei kutatóközpont jól felszerelt laboratóriumokkal, valamint többféle kutatás célját szolgáló. korszerű berendezésekkel rendelkezik. Az’ igazi laboratórium azonban a koreai erdő-mező. A kutatócsoportok tavasztól késő őszig járják a természetet, hogy újabb nejvényeket gyűjtsenek, amelyeket később a botanikusok és a velük együtt dolgozó orvosok rendszereznek. Ezekből a növényekből készülnek a keleti gyógyászat kiváló gyógyító szerei, a különböző drogok, teák. balzsamok, kenőcsök, és természetesen a gyógyszeralapanyagok. A kutatóközpont munkatársai nemcsak a környék flóráját kutatják, hanem figyelemmel kísérik, gyűjtik és rendszerezik az állatvilág ritka egyedeit is. A sokoldalú kutatómunkát 15 éve .végzik a komplex brigádok, ösz- szeállították például körzetük nagypontpsságú térképét, amelyen minden lényeges megfigyelésük helyet kapott. A tudomány és a, gyakorlat szoros kapcsolatát mutatja, hogy a kutatók gyógynövénykerteket is létesítenek kísérleteik igazolására, és több rezervátumban nevelnek ritka állatfajokat. A Solt—I Vidéke ÁFÉSZ 1982. január lS.től 1984. december szét léses üzemeltetésre átadja az alábbi üzleteit 1. sz. italbolt Solt, Vécsey tér 8. 6. sz. italbolt Dunaegyháza, Duna u. 19, II sz, büfé Solt, Vasút u. 1, IV. sz. italbolt Ojsolt, Zöldségbolt Solt, Ságvári Endre u. Virágbolt Harta, Kossuth L. u. 36. A pályázatokat 1981: december 31-lg .kell benyújtani a szövetkezet központjába Solt, Béke tér 4. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági osztálya ad. A versenytárgyalás ,1982. január 13-án 9 órakor lesz Solton, az Aranykulcs kombinát különtermében, 85
