Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 4. Növekszik a helyi vezetők felelőssége Beszélgetés Ispánovits Mártonnal, a MÉSZÖV megyei elnökével Nem sokan vannak a megyében, akik elmondhatják, hogy 1948 óta a szövetkezeti mozgalomban, a szövetkezeti mozgalomért dolgoznak. Ispánovits Márton, a megyei MÉSZÖV elnöke ezek közé tartozik. Valamikor 1.948-ban Csávolyon a földművesszövetkezetnél baromfifelvásárlóként kezdte a szakmát. 1950-ben a SZÖVOSZ ügyvezető képviselője Jánoshalmán, Izsákon, Kecelen. Dolgozik Kecskeméten az OFERT-nál. Igazgatóhelyettes 1958-tól a ZÖLDÉRT elődjénél, a MEZÖKER-nél. Pártbizottsági titkár Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, 1975-től pedig a MÉSZÖV elnöke. E sokrétű életút után kézenfekvő az első gondolat: — A szövetkezeti mozgalmat alakulásától ismeri. Részt vett annak formálásában, mit tart a MESZÖV-elnök legnagyobb vívmánynak az elmúlt harmincegy- néhány esztendőben? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével sokat változott a szövetkezetek szerepe. Az ötvenes évek elején még az elosztási elv volt domináló, a hatvanas évek végétől pedig meg kellett tanulni az egységeknek a szó igazi élteimében kereskedni. Kereskedni úgy, hogy ne csupán a szövetkezet számára legyen előnyös, hanem kedvező legyen a tagnak is. Nagyon fontosnak tartom, hogy egyre nagyobb szerep jut a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi ki'PCsolatnak ... — Sokan azzal vádolják az áfé&z-eket, hogy túlontúl város- ccntrikusak. Skála áruházak sora nyitott az elmúlt években, ugyanakkor viszont a falusi boltokban, a tanyai településeken hetente egyszer lehet vásárolni kenyeret. — Az V. ötéves tervben 530 millió forintot költöttek beruházásra a szövetkezetek. Igaz, ebből a bajai áruház és a kecskeméti UNIVER ABC-áruház együtt 100 millió forintba került. De emellett a fejlesztésre szánt pénz kétharmada közhasznú kifejezéssel élve: falun maradt. Jóllehet a községekben történő fejlesztés nem olyan látványos, mint Baján, vagy Kecskeméten a nagy áruházak esetében. De tudni kell azt is, hogy az imént említett UNIVER például nemcsak Kecskemét ellátását javítja, hanem megoldja többek között Lakitelek, Kerekegyháza kereskedelmi gondjait is. A jövő útja különben az, hogy kis pénzzel a régi' épületeket, a régi kereskedelmi egységeket is lehet jobbá, modernebbé tenni... — Az elmúlt néhány esztendőben áfész-berkekben egyesülési „láz” vonult végig ... — Megyénkben mindez nem mondható el. Ügy gondolom, ebben is mértéktartóak voltunk. Jelenleg 23 áfész él, dolgozik ... Az igazság az, hogy az egyesülés csak akkor eredményes, ha azok személyi feltételeit is megteremtjük. Márpedig a nagyságrendeket figyelmen kívül hagyni hiba. Kisebb egységeknél jobban érzik a vezetők a helyi gondokat, és többet is tehetnek érte felelősséggel. Ennek természetes velejárója, Hogy megnövekszik a helyi vezetők felelőssége is. Tizenhárom községben már helyi intézőbizottság működik, ott döntenek arról; mire költik • Ispánovits Márton: öt év alatt 530 milliót költöttünk beruházásra. (Tóth Sándor felvétele) például a beruházásra szánt ösz- szeget: tatarozásra, átalakításra, vagy önálló egység építésére .. . — Nemrégiben egy NSZK-ból érkező szövetkezeti küldöttség járt megyénkben. , — A delegáció tagjainak megmutattuk kereskedelmi egységeinket, feldolgozó üzemeinket. Büszkén állíthatom, nem vallottunk szégyent. Színvonal tekintetében felvehetjük a versenyt bármelyik nyugati szövetkezettel. — Az VNIVER-re gondol? — Többek között arra is. Húsz évvel ezelőlt néhány káposztasavanyításra alkalmas kád jelentette az UNIVER szövetkezet tartósító üzemét. Ma már több száz vagon paprikakrémet állítanak elő, birtokában vannak a legkényesebb igényeket kielégítő fuszerkeverékeK technológiájának, automata csomagológép-sorok dolgoznak az üzemben, s mindez jelentős szerepet játszik abban, hgy az UNIVER márkanév nemcsak hazánkban fogalom, hanem ismerik a szocialista országokban, de eljutott a híre már nyugatra is ... Szabó Pál Miklós Késedelem nélküli szállító a MEZŐGÉP kiskőrösi gyáregysége • A forgácsolóüzemben már a jövő'esztendőre készülnek. A felszíni talajművelőgépek: kombinátorok és kultivátorok iránt különösen tavasszal, az esztendő első felében nagy a kereslet. Azok az eszközök, amelyeket ezekben a napokban rakodnak fel a tehergépkocsikra és a vagonokra, már a jövő év mezőgazdasági munkáit segítik majd. Ahhoz, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységében egyenletes és ütemes legyen a termelés, szükséges a nagyobb szériák megbontása, a rendelések teljesítésének olyan időzítése, hogy az a vásárlónak, de a gyártó üzemnek is megfeleljen. Walter Menyhért, a kiskőrösi gyáregység igazgatója úgy véli, hogy ez a tevékenység az idén is sikeres volt. A gyáregység, amely termékeinek felét külföldön értékesíti,- pontosan, késedelem nélkül szállít megrendelőinek. Az üzemben készülő felszíni talajművelő gépek közül a magágy-előkészítő kombinátorcsalád gépei nem csupán hazánkban, hanem az NDK-ban is keresettek. A Német Demokratikus Köztársaságba 2.9 millió rubel értékben szállít á MEZŐGÉP kombinátoro- kat és pótalkatrészeket. Míg ezt a vállalást december 20-ig teljesítik, a tőkés piacra szánt kombi- nátor-részégységek már december első napjaiban elhagyták az országot. Az NSZK-ba utazó szállítmányok értéke 1,1 millió nyugatnémet márka. A kiskőrösi MEZŐGÉP-gyár- egység fontos termékei a kultivátorok. Saját kifejlesztésű gép a KSMK kukoricasor-művelő, és a ZSMK zöldség, cukorrépa művelésére alkalmas kultivátor. Ezeket az eszközöket valamennyi belföldi megrendelő részére már november végén leszállították. Az 500 főt foglalkoztató üzemben ezekben a napokban már az elkövetkező év előkészítésén dolgoznak. Kecskeméten elkészült egy új, mélyművelésű kultivátor prototípusa, amely jelenleg a har- tai Lenin Termelőszövetkezetben vizsgázik, eddig kitűnő eredménynyel. Ennek a gépnek a sorozat- gyártására 1982-ben kerül sor Kiskőrösön. Egy másik újdonságról is beszámolt Walter Menyhért Fejlesztés alatt áíl egy NDK— magyar kooperációban készülő sorvezérlésű kultivátor. Ennek a gépnek a szériagyártását előreláthatólag a tervidőszak végén kezdik meg. A MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének termékszerkezete a tervszerű- gyártmányfejlesztési tevékenység eredményeként ma már olyan, amely hosszú távon is jó értékesítési lehetőségeket kínál. Az üzem gazdálkodási mutatói is ígéretesek. Ez évi 206 milliós termelési tervét várhatóan 5 százalékkal, eredménytervét ugyancsak e körüli mértékben teljesíti túl a kiskőrösi MEZŐ- GÉP-gyáregység. S. B. 0 A talajművelpgépek mellett mezőgazdasági ventillátorokat is gyártanak. # Készülnek a kultiválorok. (M..»s/er András felvételei) Trösztök helyett önálló "I/01101 O\c\[r A fejlődés új távlatai V Uliaia LWJV az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban 1980. július 1-én jelentős szervezeti változások kezdődtek el. Az egy-egy szakágazatot felölelő tröszti formát több szakágazatban önálló vállalati gazdálkodás váltja fel. Sor került egyes nagyvállalatok szervezetének felülvizsgálatára is. Az átszervezés első ütemében megszűntek a cukoripari, boripari, dohányipari trösztök; a közös tevékenységek ellátására, szervezésére két szakágazatban közös vállalatok jöttek létre. Folynak az előkészületek arra, hogy 1982. január 1-től a sör-, a baromfi- és konzervipari trösztök vállalatai is önállóan gazdálkodjanak. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Pecze Béla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője válaszolt. KÉRDÉS: ■ Mikor és miért fogalmazódott meg a trösztök átszervezésének gondolata? VÁLASZ: Az élelmiszeripari vállalatok önálló működésének megteremtése már a gazdasági reform bevezetésekor is felvetődött, megoldásának azonban /abban az időben nem voltak meg sem az irányítási, sem a gazdasági feltételei. A gyors fejlődésnek indult mezőgazdasági termeléssel csak nehezen tudott lépést tartani az élelmiszeripar, fejlesztésének gyorsítására előnyösebbnek tűnt a centralizált irányítás. Tröszti irányítás mellett a belföldi ellátást és az exportot is jobban lehetett szervezni. A vállalatok műszaki, gazdasági fel- készültsége között nagy volt az eltérés. Az árrendszer rugalmatlansága miatt a jövedelmezőség széles határok között szóródott. Mivel a vállalatok gazdasági önállóságát csak széles körben, differenciáit pénzügyi támogatással lőhetett vonla megteremteni, a pénzügyi szervek sem ragaszkodtak a vállalati önállósághoz. Az elmúlt tíz éviben az élelmiszeripar jelentősen fejlődött. Csökkent a vállalatok rhűszaki, technológiai felkészültsége közötti különbség, az árrendszerben fokozottabban kifejezésre jutottak a ráfordítások. A szakágazatok többségében létrejöttek a vállalatok önálló gazdálkodásának feltételei. A pénzügyi elemzések azt mutatták, hogy bár a jövedelemszabályozási rendszer a hatékonysági követelményt helyesen fogalmazza meg, ennek’ itfőáztöri belüli érvényesülését a belső . szabályozás korlátozza. Ezért már a hetvenes évek vége felé felmerült — változatlan szervezet mellett — a vállalatok közvetlen költségvetési kapcsolatának megteremtése. A gazdasági feltételek szigorodása azonban olyan követelményeket támaszt, amelyeknek az élelmiszeripari vállalatok többsége csak akkor tud eleget tenni, Iha nagyobb az önállósága. KÉRDÉS: Mondhatni úgy is, hogy utólag könnyű okosnak lenni? VÁLASZ: Nem erről van szó! A trösztök az élelmiszeripar termelésbővítő fejlődési szakaszában pozitív szerepet töltöttek be. Az extenzív fejlődést követő intenzív szakaszban azonban a hatékonyságnövekedést a tröszti szervezet — néhány kivételtől eltekintve — inkább gátolta, mint segítette. A rugalmas gazdálkodáshoz | a tröszt már csak méreteinél fogva is nehezen tud' alkalmazkodni. Fékezi a vállalatok gazdálkodására ható piaci információk áramlását, csökkenti érdekeltségeiket lehetőségeik kihasználásában, tartalékaik mozgósításában. KÉRDÉS: Lehet-e már kedvező változásodról, eredményekről beszélfii? VÁLASZ: A szervezeti változások eredményeit összegezni még korai lenne. A vállalatok első évi gazdálkodásának feltételeit — legalábbis a pénzügyi forrásokat — még a tröszti gazdálkodás határozta meg. Az önálló gazdálkodás sajátos vonásai csak ezután kezdenek kialakulni. A trösztök átszervezésének eddigi tapasztalatai általában kedvezőek; de a megállapítások nem általánosíthatók. Szinte minden vállalatra a rövid távú gondolko-. dás;a jellgmfő: a; hosszabb , távú1 tervezést —- néhány vállalat ki- ' vételénél — még ném ■ tanulták1 meg. Alapvető fordulat következett be a fejlesztési források felhasználásában. A pénzösszegeket a tröszt előre meghatározott rekonstrukciós, fejlesztési tervek alapján osztotta szét, felhasználása is eszerint történt, s döntően műszaki célokat szolgált. Az önállóvá vált vállalatok a rendelkezésükre álló eszközök felhasználása előtt elsősorban a fejlesztés hatékonyságát, jövedelmezőségét mérlegelték, ami együtt járt a rekonsrukeiós tervek vagy a sorrendiség megváltozásával. Miután a nyereség növelésének legkézenfekvőbb módja -a termelés volumenének növelése, a vállalatok elsősorban erre törekszenek. Erőteljes verseny indult meg a minél nagyobb tömegű — esetenként az optimális igényt is meghaladó — alapanyag megszerzéséért. Eifyre hasznosabb tehát a mezőgazdasággal való szorosabb kapcsolat kiépítése, az érdekeltségi alapon álló területi termelési társulások szervezése. KÉRDÉS: Kikerülve a tröszti ernyő alól, hogyan viselkednek a vállalatok, mi jellemző magatartásukra? VÁLASZ: Bizonyos jelek arra utalnak, hogy éleződik a harc a belső piacok megszerzéséért, újrafelosztásáért. A vállalatok kö-, zötti együttműködés nem zökkenőmentes. Ma még inkább az érdekellentét a jellemző, s nem az érdekazonosság. Az új szervezeti rendszerben a külpiaci -kapcsolatok területén a legnagyobb a bizonytalanság. Az új beszerző-szolgáltató közös vállalatok .az importigények kielégítését több-kevesebb vitával ugyan megoldják, de az exportálást nehezen tudják megszervezni. Nehezíti a kibontakozást, hogy az önállóan gazdálkodó vállalatok ma még többnyire monopolhelyzetű külkereskedelmi vállalattal találják izembe magukat. Mindenesetre a trösztök megszüntetése — még az irodák átmeneti működése mellett, is — alapvető változást hozott a vállalati gazdálkodásban. A felelősség fokozódása ikikényszeríti a gazdasági helyzet széles körű áttekintését, megismerését. • Üj értelmet nyernek a döntések, mivel azok már valóban a vállalat jövőjét határozzák meg. Et^ygyan még ^, vá 1 lala t veze- tő fél, ám vitathatatlan, hogy az önálló, gazdálkodás lehetőségé .a,’ termelés fejlődésének új távlatait nyithatja meg az élelmiszeriparban. B. P. HÁZUNK TÁJA Paradicsom fólia alatt és szabadban Hazánkban a legnagyobb területen termesztett zöldségfaj a paradicsom. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával egész évben termeszthető. A zöldségfélék fólia alatti nevelésének elterjedésével fellendült a paradicsom tavaszi és őszi hideghajtatása is. • Kecskeméten a Zöldségter- meszfési Kutató Intézetben állítják elő azokat az elit vetőmagvakat, amelyek számtalan háztáji kisgazdaságba is eljutnak. Képünkön: a magnyerés előtti mosás látható. (Pásztor Zoltán felvétele) rábban érő hazai nemesítésű fajA' növény a szervesanyagiban dús, laza, mély rétegű, gyorsan felmelegedő talajokat kedveli. Cukortartalomban és aromaanyagban gazdag termést csak napfényes helyre ültetve ad. Talajigényes és érzékeny a megfelelő tápanyag-utánpótlásra is. Száz négyzetméterenként ősszel szórjunk ki 200—300 kilogramm istállótrágyát, 3—4 kilogramm kálium műtrágyát és 4—6 kilogramm szuperfoszfátot. Ha jó termést kívánunk betakarítani, akkor célszerű még kiszórni tavasszal 2—3 kilogramm nitrogént is. A paradicsom vízigénye 1 nem olyan nagy; mint általában a konyhakerti növényeké. Öntözéssel azonban biztonságosabban termelhetjük. Tenyészidő alatt megelégszik 200—300 miillimétér csapadékkal. Ha a palántázás után és a virágzás,' illetve bogyó- fejlődés időszakában öntözünk, akkor azt a növény meghálálja. Háztáji kertekben szabadföldi termesztése helyrevetéssel é,s palántázással egyaránt eredményes. A palántázás a korábbi termést; illetve — őszi termesztés esetén — -a terület jobb kihasználását segíti elő. Kiültetésre alkalmasak a jól fejlett, bimbós palánták. Szabadföldi termesztésben ha állandó helyrevetést alkalmazunk, akkor április közepe előtt ne te- .gyük földbe a magokat. Célszerű megvárni, míg a talaj hőmérséklete 10—-12 fok fölé emelkedik. Vetéskor egy-egy fészekbe 5—6 magot/tegyünk, s kelést'követően legfeljebb két palántát hagyjunk meg. Jóllehet, messze még a palántanevelés időszaka, hisz igen korai ültétés esetén sem célszerű a magokat február 5-e előtt elvetni, azt azonban már most jó tudni, hogy egyes fajták milyen tulajdonságokkal bírnak, mire érzékenyek. A Kecskeméti 3 F—1 a fólia alatti sövényes termesztésre az egyik legalkalmasabb fajta. Korán érő, bőven termő. Karózva és anélkül is egyaránt termeszthető. Előnye, hogy az érés kezdetén nagy mennyiségű bogyóval fizet. Igaz, a termés repedésre és napégésre egyaránt hajlamos. Négyzetméterenként 3—4 tőnél többet ne ültessünk'. A Kecskeméti 262-es termőképességben és jövedelmezőségben azonos értékű a Kecskeméti 3 x F—1-gyel. 1 Különbözik abban, hogy bogyójának áruminősége jobb. Jól bírja a szabadföldi ko- • rai kiültetést is. A szabadföldi tömegtermesz,tés- re, elsősorban a befőzésre ajánlható fajták közül a Kecskeméti ' 700.-as az első. Az egyik legkota. Étkezésre és befőzésre egyaránt alkalmas. A bogyók nagyok, alakjuk lapított gömb, a felület kissé bordázott. A termés egyedenkénti átlagsúlyd" 80—90 gramm-. A kecskeméti Jubileum termő- képessége kiváló. Tenyészideje középhosszú, betegségekre nem hajlamos, húsos, szép színű bogyói vannak — igen értékes fajta, A Kecskeméti determinált San Marzano a házikertek egyik legkedveltebb paradicsomfajtája. Szalonna mellé, pürének, savanyúságnak, egészben és szeletelve egyaránt felhasználható. Tenyészideje középhosszú, termőképessége a legjobb fajták közé emeli. Bogyói éretten is sokáig eltartha- tóak. Repedésre, napégésre nem hajlamos.
