Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1981. december 30. DIPLOMÁCIAI BOJKOTT IZRAEL ELLEN JANUÁR 1-TŐL: Eredményesnek minősítik Asszad körútját Tizenöt nap az alapszabadság események sorokban RÓMA Ke'ddtől új ember irányítja Ve­ronában az elrabolt amerikai tá­bornok hollétére, fogvatartóinak kézrekerítésére irányuló nyomo­zást. Az olasz belügyminiszter Caspare de Francisci prefektust, a terrorcselekményekkel foglalko­zó rendőrhatóság felügyelő szervé­nek a vezetőjét bízta meg a to­vábbi vizsgálatok koordinálásával. ATHÉN Görögországban tárgyal Claude Cheysson francia külügyminisz­ter. Gheysson kedden megbeszélé­seket folytatott Ioannisz Hara- lambopulosz külügyminiszterrel. A megbeszélésen a kétoldalú kap­csolatok kérdéseivel, az EGK ügyeivel, a lengyelországi és a közel-keleti helyzettel foglalkoz­tak. Cheysson találkozott And- reasz Papandreu miniszterelnök­kel is. PEKING Georges Bizet operáját, a „Car- men"-t pénteken első ízben adják elő Pekingben kínai nyelven. Az előadáson kínai és francia művé­szek működnek közre. A kínai opera zenekarát Jean Perisson francia karmester vezényli. PRETORIA Több, mint 1400 kolerás megbe­tegedést észleltek a Dél-afrikai Köztársaságban augusztus óta. A járvány, amely egyelőre Trans­vaal és Natal tartományokra kor­látozódik, eddig 28 halálos áldo­zatot követelt. Hafez Asszad Szíriái államfő hétfőn hazatért Perzsa (arab)- öbölmenti államokat érintő egy­hetes körútjáról, amelynek során felkereste Szaúd-Arábiát, Kuvsi- tot, Bahraint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, a Jemeni Arab Köztársaságot és a Jemeni NDK-t. Hivatalos szíriai források az államfő körútját „eredményes­nek” minősítik. Asszad az egysé­ges arab fellépést szorgalmazta Izraellel szemben válaszul arra az új törvényre, amely gyakorlatilag a 14 éve megszállva tartott szíriai Golan-fennsík bekebelezését je­lenti. A meglátogatott arab álla­mok vezetői támogatásúkról biz­tosították Asszadot, a megbeszélé­sek részleteit azonban nem hoz­ták nyilvánosságra. A rendkívüli állapot ellenére az elkövetkező hónapokban beveze­tik Lengyelországban a vállalatok -önelszámolásán alapuló új gazda­sági mechanizmust — erről foga­dott el elvi határozatot a lengyel minisztertanács gazdasági bizott­sága. Az árképzéssel kapcsolatban megállapították, hogy a kormány november 30-i döntésének hatá­rozatai érvényben maradnak, a termékek egy része szabadáras, I illetve szerződéses árkategóriába tartozik, a létfontosságú cikkek árait azonban továbbra is a kor­mány ellenőrzi. A minisztertanács' jóváhagyta az 1982. évi .hitel- és pénzpolitika alapelveit, amelyek a vállalatok önállóságára épülnek, de egyúttal biztosítják a társadalmi-gazdasá­gi prioritások érvényesülését. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel A szíriai hírügynökség hétfői je­lentése szerint Asszad elnök né­hány napon belül tárgyalásokat kezd az iráni rendszer képviselői­vel is a térség helyzetéről. Szíria Iránt támogatja az Irakkal szem­ben vívott háborújában. Sedli Klibi, az Arab Liga főtit­kára hétfőn a marokkói Marra- kech-ben megbeszélést , tartott Mohamed Bucetta marokkói kül­ügyi államminiszterrel a közel­múltban eredmény nélkül élna­polt arab csúcsértekezlet újbóli összehívásának lehetőségéről. A szíriai államfő most véget ért kőr­útjának fényében Sedli Klibi ked­vezően nyilatkozott a csúcsérte­kezlet felújításának esélyeiről. Klibi marokkói tartózkodása so­hadsereg lapja visszatért Ronald Reagan legutóbbi beszédére, amelyben az Egyesült Államok elnöke Lengyelországgal foglalko­zott. — Reagan elnök — írja a lengyel újság — durván beavatko­zott a független és szuverén Len­gyelország belügyeibe. A kará­csonyi beszédben bejelentett in­tézkedések ellentmondanak, az ÉNSZ alapokmányában és a hel­sinki záróokmányban foglalt alap­elveknek, amelyek az államok közötti kapcsolatokat szabályoz­zák. — Beszédében az elnök meg­próbálta nemzetközi méretűvé szélesíteni a lengyel "kérdést, hogy ezzel is igazolja beavatko­zását. Figyelemre méltó ugyanak­kor, hogy az Egyesült Államok nem minden európai szövetsége­se ért egyet a reagani álláspont­tal — írja a Zolnierz Wolnosci. rán találkozik II. Hasszán uralko­dóval, az Arab Liga jelenlegi el­nökével is. Miután Izrael bejelentette a Golan-fennsík bekebelezését, szá­mos afrikai ország elállt attól a szándékától, hogy felújítja diplo­máciai kapcsolatait Izraellel — je­lentette kedden az izraeli rádió. A forrás nélküli rádiójelentést kor­mánytisztviselők nem kommen­tálták. Az afrikai országok több­ségé az 1973-as arab—izraeli há­ború idején szakította meg dip­lomáciai kapcsolatát Tel Avivval. Izrael az utóbbi időben szor­galmazta a fekete-afrikai orszá­gokkal való kapcsolatainak javí­tását. A kubai parlament alakuló ülése Ismét Fidel Castrót választotta az államtanács és a kormány el­nökévé a kubai parlament. A no­vember 28-án újjáválasztott nem­zetgyűlés a havannai kongresz- szusi palotában hétfőn tartotta alakuló ülését. Ugyancsak egyhangúlag válasz­tották újjá Raul Castrót, az állam­tanács első elnökhelyettesét, va­lamint Juan Almeida, Romiro Valdés, Guillermo Garcia Carlos Rafael Rodriguez és Blas Roca el­nökhelyetteseket. Fidel Castro elnök az alkotmány előírásaival összhangban jóváha­gyásra a nemzetgyűlés elé ter­jesztette — és a parlament már el is fogadta az új összetételű mi­nisztertanácsot*. A belkereskédel- mi miniszter posztja és az állami árbizottság elnökének tiszte egye­lőre betöltetlen maradt. Szabadság-rendszerünket az el­ső munka törvénykönyve hatá­rozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társa­dalmi-gazdasági feltételek, a munkavégzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy tör­vényerejű rendelettel korszerűsí­ti az alapszabadság és a pótsza­badság meghatározásának jelen­legi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, mely­nek fő célja az eddiginél ked­vezőbb és igazságosabb szabad­ságrendszer bevezetése, s ezzel a lakosság életkörülményeinek to­vábbi javítása, kimondja: az alapszabadság mértéke 1982. ja­nuár 1-től a jelenlegi 12 munka­napról 15. munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésé­vel — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot továbbra is a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság egé­szíti ki, amelynek mértéke — az eddigi két év helyett — három- évenként „ugrik” egy munka­nappal, legfeljebb azonban. évi kilenc munkanapig terjedhet. így az, alapszabadság és a munkavi­szony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 mun­kanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. . Az elmúlt évtizedekben káro­san elszaporodtak a különféle címeken juttatott pót- és rendkí­vüli szabadságok — állapította meg az Elnöki Tanács. Áz új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alapján eddig kö­telezően juttatott rendkívüli sza­badság, a jutalomszabadság, az építőiparban dolgozók téli pót-' szabadsága, valamint azok pót- szabadsága, akik a nyugdíjjogo­sultság megszerzése után nem fizikai munkakörben dolgoznak tovább. Csökken: a munkaköri pótszabadság, a fizikai dolgozók továbbdolgozási pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot telje­sítők pótszabadsága, valamint a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli szabad­sága. Változatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a pedagógusok, a bányá­szok, a sugárártalmas munka­körben dolgozók és a vakok pót- szabadsága. Népesedéspolitikai meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyermek- ápolási szabadság. Az új szabályozás számottevő egyszerűsítést és könnyítést hoz a szabadságszámítás eddigi rend­szerébe, ugyanis január 1-től megszűnik a hetenkénti szabad­nap — oly sok félreértést okozó — beszámítása a szabadságba. Egyszerűsíti a számítást a pót- szabadságokkal kapcsolatos egy­ségesebb szabályozás is: a dolgo­zó az őt megillető pótszabadsá­gokat általában, korlátozás nél­kül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tar­tós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága a kivétel. E két pótszabadság, illetve a munkavi­szonyban töltött idő alapján jut­tatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyiket, a kedvezőb­bet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács, elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen ve­zetik be az ötnapos munkahetet, másrészt azért, mert jó néhány — eddig pótszabadságban részesült — dolgozót kedvezőtlenül érin­tene az új rendelet. Az átmene­ti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat he érje hátrány. (MTI) LENGYELORSZÁG: Üj gazdasági mechanizmus Puskaporos Közép-Amerika Polgárháború, gerillaakciók, határvillongások, fenyegetőzések, vá* daskodások i— Közép.Amerikában ismét puskaporos a levegő. Nica~ ragua és Kuba fegyveres erői harckészültségben állnak, Salvadorban a kormánycsapatok védtelen parasztokat gyilkolnak, ám nem tudják megtörni a felszabadító harcosok erejét. Guatemalában is egyre he­vesebb a gerillatevékenység. Nem spórolt a lőszerrel Haig, az Egyesült Államok külügymi­nisztere sem, aki az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) idei közgyűlésén ismét össztüzet zúdított Kubára és Nicaraguára, mondván, a közép-amerikai vál­ságövezet minden' gondjáért ők felelnek. Igaz, ezúttal — nyilván a kedvezőtlen nemzetközi vissz­hang hatására — elmaradt a köz­vetlen katonai beavatkozással va­ló fenyegetőzés, amely az elmúlt időben kedvenc témája volt az amerikai vezetőknek. A washingtoni adminisztráció a múlt hónapban titkos leleplező dokumentumot juttatott el szö­vetségeseihez a közép-amerikai válság mozgatórugóiról. A Fehér Ház ezúttal is a jól ismert .re­cepthez folyamodott: kubai és — közvetetten — szovjet beavat­kozás kísérletével riogatott. A do­kumentum állítólag bizonyítékok­kal támasztja alá, hogy több ezer kubai tanácsádó gerillákat képez ki Nicafagüábán, hogy szovjet és kelet-európai fegyverek érkeznek Nicaraguán keresztül a aalvadori felszabadító erőkhöz. Az állításo­kat — amelyek hitelességére több, már leleplezett hamis CIA-„do- kumentum” .példájából következ­tethetünk — Kubában és Nica­raguában is erélyesen cáfolták. Fidel Castro kubai államfő üze- .netben követelte, hogy Washing­ton hozza nyilvánosságra állító­lagos bizonyítékait. Ez azonban mind ez ideig nem történt meg. Az egymást váltó USA-kor- mányzatok kétféle politikát űznek Közép-Amerikában. Ha úgy ér­zik, szilárdan megvetették lábu­kat a stratégiai fontosságúnak ítélt „hátsó udvarban”, hajlamo­sak elfeledkezni a kis banánköz­társaságokról. Ha azonban politi­kai földrengések rázkódtatják meg a térséget, akkor stratégiai létérdekeikre hivatkozva feleme­lik a „furkósbotot". A nicaraguai forradalom való­ban földrengésszerű győzelme óta Közép-Amerika a washingtoni politikacsinálók érdeklődésének előterébe került, azonban alig foglalkoznak a miniállamok tár­sadalmi-gazdasági gondjainak, a válság valódi gyökereinek elem­zésével. A sandinista győzelem után Washingtonban leszögezték, hogy még egy hasonló fordulatot nem tűrnek el a térségben: min­denáron — ha kell, katonai erővel is — útját állják a baloldali föld­csuszamlásnak. A mostani fenye- getőzési kampányt is egy ilyen vészjelzés váltotta ki: Salvador­ban egyre erősödnek a felszabadí­tó erők, s ingadozik a Washing- ton-barát junta. Az északról jövő fenyegetőzé­sek fő célpontja Kuba mellett Ni­caragua, ahol jórészt elhallgattak már a fegyverék, egyre élesebbé válik azonban a politikai harc — a hatalom megragadásáért. A Sandinista Nemzeti Felszabadítá- si Front a győzelem kivívásakor demokratikus, valaihennyi irány­zatnak teret adó társadalmi be­rendezkedés és vegyes (állami és magán) gazdasági modell mellett tett hitet. Helyet kínált mind­4$ Sandinista milicisták ünnepi gyűlése Nicaraguában. (Fotó US News and World Report — KS) 9 A közép-amerikai térség térképe azoknak, akik hajlandók együtt dolgozni a közös célok megvaló­sításáért. A magántőke azonban régóta felmondta a forradalmi harc idején összekovácsolódott szövetséget. A Reagan-kormány- zat kemény hangvételén felbáto­rodva egyre szélesebben, agresz- szívebben bírálja a sandinistákat. A managuai kormányzatnak fe­szült "helyzetben — a szomszéd­ságban gyülekező somozista el­lenforradalmárokra tekintve, Washington , gazdasági-politikái nyomása közepetté — kell egyen­súlyoznia, hogy hű maradjon cél­jaihoz. Nemrégiben több támadó­lag fellépő nagyvállalkozót ítél­tek börtönbüntetésre, ugyanakkor letartóztattak olyan szélsőbalol­daliakat is, akik megalapozatlan ís elsietett követelésekkel pró­bálták a radikalizálódás ingatag útjára terelni a forradalmi folya­matot. Nicaragua a gazdaság talp­ráállítására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor — akárcsák az , ugyancsak fenyegetett Kuba — minden intézkedést megtesz, hogy készen álljon a forradalom meg­védésére. A közép-amerikai kulcsország most mindenképpen Salvador. A katonai és a politikai harc dűlő­re vitele meghatározó jelentősé­gű lehet a közép-amerikai erővi­szonyok, légkör alakulására. Az országot elvérzéssel fenyegető polgárháború elhúzódása ma már senkinek sem érdeke — döntő katonai győzelmet sem a kor­mánycsapatok sem a felszabadító erők nem tudnak rövid távon kierőszakolni. Politikai rendezést sürgetnek tehát mindkét oldalon! Washington továbbra is'a reak­ciós rezsimre tesz, gazdasági-ka­tonai segélyek áradatával tartva azt felszínen. A junta választási gyógyírt kínál az akut válságra, az ellenzéki erők azonban eluta­sítják olvan választások gondola­tát. am elvet a rondkívíilí áll-irtot, körülményei között rendeznének 9 Tömegsír Salvadorban: a jobboldali terrorosztagok tucat­jával gyilkolnak le baloldali, vagy annak tartott személyeket. (Fotó: Newsweek — KS) meg, s a junta szabná játéksza­bályait. A felszabadító erőket, amelyek az ország egy részét el­lenőrzik, már aligha lehet kihagy­ni a salvadori politikai rendezés­ből. Az AASZ ülésszakán a tag­államok többsége a salvadori ál­talános választások mellett fog­lalt állást, pedig saját tapasztala­tukból is tudhatnák, hogy egy voksolás hitele mily csekély, ha szuronyok árnyékában rendezik meg. | Közép-Amerikában puskapo­ros a levegő. Egyetlen, szikra ele­gendő lehet a térség lángralob- bantására. Katonai segélyinjek­ciók, fegyveres akciókkal való meggondolatlan fenyegetőzések helyett mélyreható társadalmi- gazdasági változásokra lenne szükség a Jeszültság enyhítésére. Elekes Éva Földvédelmi alapot létesítenek A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének törvényi sza­bályozását — az erről szóló 1961. évi VI. törvényt — most azért módosította az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meggyorsítása, amelynek eredmé­nyeként a .művelés alól kivont területek visszakerülhetnek a ter­melésbe. A földtémában kedden meghozott, s 1982. január 1-től hatályos törvényerejű rendelet­nek ez a lényege és célja — mon­dották az MTI munkatársának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi M misztériumban. II offer István, a MÉM Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hi­vatalának vezetője azt is elmond­ta, hogy a mezőgazdasági ren­deltetésű földek Védelméről szóló korábbi jogszabályok 1977. és 1979. évi módosításának eredmé­nyeként a földek termelésből ki­vonásának üteme csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az ipari, kommunális és egyéb beruházásokhoz még így is je­lentős hányadban vesznek igény, be értékes mezőgazdasági rendel, tetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint az országban je­lenleg mintegy 40 ezer hektár olyan terület van, amely — fo­kozott ■ anyagi támogatással — a mezőgazdasági termelésbe vissza­állítható. Kétségtelen, hogy a la­kóterületek fejlesztéséhez, új ipa­ri, mezőgazdasági, közlekedési lé­tesítmények, valamint egyéb be­ruházások elhelyezéséhez — a ‘legszigorúbb korlátozások ellené­re — továbbra is elkerülhetetlen mezőgazdasági területek igénybe­vétele. Sürgetően szükséges meggyor­sítani a kihasználatlan területek — jelenleg művelés alatt , sem álló földek — visszaállítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket, pénzügyi fe­dezetet — miként az Elnöki Ta­nács ülésén is elhangzott — leg- célszerűbben a földvédelmi jog­szabályok alapján befizetett térí­tésekből lehet előteremteni. En­nek érdekében az új tvr. előírja, hogy a mezőgazdasági rendelte­tésű földek művelési kötelezettsé­gének elmulasztásáért, valamint a termelésből időleges vagy vég­leges kivonásáért fizetendő térí­tésekből földvédelmi alapot kell létesíteni, amely egyéb forrásból — például központi költségvetés­ből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik, akik termőterületet vesznek igénybe a beruházás megvalósítá­sához,' illetve a meglevők terüle­ti bővítéséhez. A törvény mosta­ni módosítása — hangoztatták a MÉM illetékesei — ilyenformán lehetőséget biztosít a termőföl­dek fokozottabb védelméhez, Illet­ve a még kihasználatlan területek mielőbbi termelésbe vételéhez. (MTI) csőd az aktív dolgozók biztosítása, de nyugdíjba vonulás után is fenntartható csőd minden korosztály és bármilyen foglalkozású dolgozó számára egyformán előnyös és szükséges. t 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom