Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

V LAPSZÉL A SZEMLE SZEMLÉJE Nevezhetjük testvérlapunknak is a népfront és a tanács közős kiadvá­nyát, a dr. Szombathy Zoltán szer­vezési és Jogi osztályvezető szerkesz­tésében megjelenő Szemlét, amelynek legutóbbi száma új köntösben jutott el a címzettekhez. Kik kapták? A ta­nácstagok, a városi népfrontbizottság tagjai, a városi pártbizottság tagjai, a megye és a város vezetői, s mint e pár sorból is kitűnik: a Megyeszék­hely szerkesztője. A 350 példányból jutott Szimferopolba és Arcueilbe, két testvérvárosunkba is. A Szemle tá­jékoztat a város VI. ötéves tervéről, felvillantja a vezető testületek jövő évi munkarendjét, megírja mire jók a tanácstagcsoportok, bemutatja He- tényegyházát, Kapás Ferenc tanács­tagot, rövid hírekben számol be a vá­ros életéről. A kiadvány minden so­rát maga a szerkesztő írta. A Szemle közérdekű információkat tartalmazó» jól hasznosítható újság: kívánjuk, hogy olvassák minél többen, s hogy jelenjen meg minél sűrűbben. Akkor ugyanis nemcsak testvérlapunk, de alkalmasint konkurrensünk is lesz. Szívesen versenyeznénk ... C'fMERH ASZNÁ LATI ENGEDÉLY A Bács-Kiskun megyei Ide­genforgalmi Hivatal azt kérte a végrehajtó bizottságtól, hogy en­gedélyezze Kecskemét címeré­nek használatát a város térképe­in, illetve a város központját és nevezetességeit ábrázoló térké­pes .levelező lapon. A testület megadta hozzájárulását, azzal a kikötéssel, hogy a hivatal mind­két kiadványból ingyen ad 200- 200 példányt. ÜJ UTCÁK Kétszizhuszonnégy telket osztanak Katonatelepen, s ennek alkalmából nyolc új utca létesül. A tanács végre- ’ hajtó bizottsága a következő neveket fogadta el: Ag, Mályva, Rezeda, Zsá­lya, Ezüstfenyő, Jegenyefa, Platán, Lombos. Javásolja továbbá a testület, hogy ezen utcákban a névadó fákból is ültessenek a lakók. A felsőszéktól Énekes utcai tömb kialakításával 3 új utca — az Afonya, az Alkony és a Szellő — létesül. A Vízipü-telep térségében, az óvoda és a bölcsőde hátsó telekhatáránál kiala­kult új utcát Eper-nek nevezték el. LÁTOGATÁS A TESTÉRVÁROSBAN öt napos látogatást tett Arcueil-ben, Kecskemét francia testvérvárosában dr. Mező Mi­hály tanácselnök. Fekete László, a városi pártbizottság titkára, és Demény Mária a tanács ifjúság- politikai főelőadója. Ottlétük alatt megtárgyalták a kapcsola­tok továbbfejlesztésének lehe­tőségeit, tanulmányozták a köz- igazgatás ottani korszerűsítését. Küldötteink voltak a Francia Kommunista Párt székházában, a Georges Pompidou központban, egy1 St. Etienne-i szövetkezeti üzemben, a "francia gyorsvas.ú- ton, ifjúsági és sportlétesítmé­nyekben. Marcel Trigon, Arcueil polgármestere a város zászlajával ajándékozta meg ta­nácselnökünket. VÁROSI ÖSZTÖNDÍJASOK Tizenegyen pályáztak a város tanácsának művészeti díjára, il­letve a Muraközi János-ösztöndíj- ra A művészeti díjat Pálfy Gusztáv szobrászművésznek ítél­tek, mert vállalta, hogy emléket állít a régi Kecskemétnek a régi város stilizált látképének bronz­ba öntésével. A Muraközy János- ösztöndíjat Hatvani Dániel szo- ciográfus kapta. Terve: kisebb könyvre való szociográfiai tanul­mány készítése a mezővárosi jel­leg megszűnéséről. A TANÁCSTAG KÉRTE: Megépült a járda Kiss Ottóné Piszmán Juszti­na, a 60. választókerület képvi­selője augusztusban kérte á Kis­kőrösi út beépített szakaszán és a Kőrösi-Csoma Sándor utcábán járda építését. Égy hónapon be­lül megépült. Varga László (95. sz. vk.) októberben kérte a Per- czel Mór utcában járda építését — novemberben teljesült a vá- ' -gya. A tervosztály felméri, mely ut­cákban nincs egyik oldalon sem járda:.ezek elsőbbséget élveznek. Mivel a tanácsnak évente csak egy milliója van anyagvásárlás­ra, az építés elsősorban társadal­mi munkával történhet, s így 6—7 km gyalogjáró készülhet el. Mi az elintézés módja? A ta­nácstagnak az utca összes lako­sa által aláírt nyilatkozatot kell a tervosztályhoz (ügyintéző: Já­nosi Istvánné) behozni, e nyilat­kozatban szerepeljen,. hogy a la­kók vállalják a munkát. Ezután készül az éves terv, s ennek megfelelően az építési üzem vég­zi a kitűzést. Házgyári kevert, ill. házgyári hulladékbetont szállí­tanak a helyszínre, a tükröt a lakosságnak kell kiásni, ugyan­így helyi feladat a zsaluzás és a beton bedolgozása is. VENDÉGKÖNYV A város magasrangú vendégei fogadásának ünnepélyesebbé té­tele érdekében a díszteremben vendégkönyv rendszeresítését ha­tározta el a végrehajtó bizottság. A döntés értelmében ezentúl ha­zánk vezetőin kívül a magyaror­szági külképviseletek vezetőit, és a hozzánk látogató minisztere­ket, ) illetve ennél magasabb ran­gú személyiségeket kérnek meg arra, hogy jegyezzenek be Kecs­kemét vendégkönyvébe. Szerkeszti: Ballai József |jjji I flH9B \ mf/ ■■ggl 9BBBB97 BBSSB fijfjj I ÉM/ 11 i;.v,. m/ \ w;'Blmhs9k^w/ m^mW/ 11 ■HIFII y^Jr/ 1 Pjr I Bh BBH1 I (IBjgrjElgiE: IhI iff. \ |11 umF/ I II limit tői ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1981. DECEMBER Város a városban: Széchenyiváros Kecskemét legnagyobb lakóte­lepe az immár 25 ezer lakosú Széchenyiváros. jelenéről, jövő­jéről Losonczy László Városren­dező főmérnökkel és Kosi Zol­tánnal, a városi tanács tervosz­tályának főmérnökével beszélget­tünk. Ebben az évben 180 célcsopor­tos. lakást adtak át: 60 tanácsi bér- és 120 szövetkezeti otthont. Az idei terv ugyanakkor 480 OTP-öröklakás átadását is előír­ja. A piros óvoda mögötti terü­leten magasodó tízemeletesek be­fejezését liftgondok akadályozzák. 390 lakás műszaki átadására van csak mód, úgy, hogy ötemeletes házban épülő lakásokat már az idén befejeznek. Kilencven lakás hibáinak kiküszöbölése és a hi­ánypótlás jövőre húzódik át. 1982- ben az említett tízemeletesek mö­gött- épül tovább a lakótelep: 360 lakást adnak át. 1982-ben kezdődik a Széche­nyiváros építésének IV. üteme — ez tulajdonképpen a Március 15. utcán túli terület. A buszállomás (Nyíri út) mögött kezdődik a munka, melynek első gyümölcse­it!— 120 otthont — égy év múlva vehetnek át tulajdonosaik. 1983 és 1985 között 750 lakás - épül, mind ötszintes házbari. Ez a te­rület egyébként hosszú távra ad munkát az építőknek: a beruhá­zási program 4901 lakás átadását írja elő — a legutolsóét 1995-ben. Olvasóink — a majdan ide köl­tözők — bizonyára érdeklődnek: milyen közintézmények gazdagít­ják e városrészt. Jövőre adják át a Lánchíd utcai iskola tornacsar­nokát, s ekkorra várható a Pla­netárium befejezése is. A Szim- feropol téren 120 személyes böl­csődét avatnak 1984—85-ben. A piros; óvoda mögötti tízemeletes házak (Lóverseny utca)- végén egy az Állami Gazdaságok Boltjával azonos nagyságú üzletet nyitnak. Az Akadémia étterem - és a Lánchíd utca közötti grund (ké­pünkön) lesz a Széchenyi liget — jövőre rendezik, parkosítják és fásítják be. Ekkor állítják fel a Széchenyi-szobrot is. A piros óvoda és a tízemelete­sek között sport- és játszótér épül,, társadalmi munkában. A Szimferopol téri bölcsődét is tár­sadalmi munkában épített ját­szótérrel veszik körül. Itt em­lítjük meg: a jövőben a tanács­nak nincs pénze arra, hogy par­kolót, játszóteret építsen. Ha azonban a lakók vállalják a mun­kát, a tanács ad hozzávaló anya­got. Űj orvosi körzet létesítésére is sor kerül, mert a • buszállomás melletti kövér tízemeletesek fo­gadószintjén gyermek- és felnőtt­orvosi rendelőt rendeznek be. En­nek átadása 1982 első negyedévé­ben várható. Az eredeti tervek csak 1988-ra írják elő általános iskola átadá­sát: a Március 15. utca túlolda­lán 16 tantermés intézmény ké­szül. Tekintve azonban, hogy az eredetileg 600 személyes Lánchíd utcai iskolában már most 950-en tanulnak, s jövőre még többen lesznek, a városi tanács illetéke­sei megvizsgálják annak lehető­ségét, hogy még ebben a terv­időszakban felépítsék. Ha így tör­ténik, a Bogovics faluban lesz­nek ezzel kapcsolatos kisajátítá­sok. MT'a . ' ^S8 ' .. • r • •• 'a - A I I 1/OT1 lllC'7 I] >7 ATM (I n AC - ^ I w r11 ' ill ll^f III 1% BÖLCSŐDÉK. Minisztériumi állásfoglalás (minden városban legalább egy ügyeletes intézmény legyen) és az igények fölmérése előzi, illetve előzte meg a bölcső­dék átállását az ötnapos munka­hétre. Ezenkívül dr. Kalmár Sándor, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője alapelvként szögezte le, hogy a gyerekeket feleslegesen ne hur­colják: a szécihenyivárosiak (pél­dául) széchenyivárosi intézmény­be járjanak. így mindenki a sa­ját gondozónőjéhez (pótmamájá­hoz) kerül szombaton is. Mivel pedig a város ügyeletes bölcső­déje — egyelőre — a Lánchíd ut­cai lesz, azoknak, akik szomba­ton igényt tartanak a gondozásra, át kell íratniuk gyereküket ebbe az intézménybe. Január 1-től más változások is várhatók a bölcsődékben. Az osz­tályvezető főorvos kötelezővé te­szi a családlátogatást, az erre fordított idő beleszámít a munka­időbe. A hétköznapi nyitvatartás fél 7-től este 6-ig tart. A gondo­zónőknek azonban akkor is bent kell maradniuk, ha az összes gye­reket elvitték ötkor; így akarják elkerülni a szülőkre gyakorolt nyomást, hogy tudniillik minél hamarabb menjenek gyerekükért. A szombati ügyelet fél 7-től dél­után 2-ig tart. KÖRZETI ORVOSOK. Hétfőn fél órával hamarabb kezdődik és fél órával tovább tart a'rendelés (fél 8-tól fél 1-ig tart a délelőtti, fél 2-től fél 7-ig a délutáni); este hattól reggel nyolcig tart a hét­köznapi ügyelet. SZOMBATON, VASÁR- ÉS ÜNNEPNAP A CZOLLNER TÉRI rendelőben fo­gadják a sürgős ellátásra szoruló betegeket. Az eddigi ügyeleti lét­számot megkétszerezi, hogy min­denkit elláthassanak. Az egészségügyi osztály vezető­je nagyszabású tervet dolgozott ki a körzeti orvosok szakmai to­vábbképzésére. Kötelezően előírta minden körzeti orvos számára he­tente egyszer a kórház belgyógyá­szati osztálya nyilvános vizitén való részvételt. Kéthetente egy- egy órás folyóiratreferálást is el­rendelt a főorvos. A szakmai tu­dás növelése mellett megkezdő­dik á megyeszékhely lakosainak átfogó szűrővizsgálata is. Napon­ta minden körzeti orvosnak 3 em­bert kell kivizsgálnia, s róluk megfelelő kartotékot felfektetni. Kétszázhatvan munkanapot és 27 körzetet számolva Kecskemét 75 ezer fős felnőtt lakossága a terv­időszak végéig alapos ellenőrzé­sen esik át, amellyel remélhetőleg nemcsak kiszűrhetők bizonyos szív-, cukor- és érrendszeri meg­betegedések, de az időbeni feltá­rással megelőzhetőek is lesznek. GYERMEKORVOSOK. Ami a gyermekorvosi ellátást illeti, az alapvető cél ugyanaz, mint a fel­nőtteknél: aki beteg, mindenkor kapja meg a szükséges kezelést. SZOMBATON ÉS VASÁR-, IL­LETVE ÜNNEPNAPON A CZOLLNER TÉREN lesz a köz­ponti ügyelet. Ekkor a körzeti gyermekorvosok mellett a város- környéki községek gyerekorvos! tapasztalatokkal rendelkező fel­nőtt körzeti orvosai látják el a rászorulókat kétszer 24 órás szol­gálat keretében. Emellett szom­bat délelőtt a két felnőtt két gye­rekorvoson kívül plusz egy fel­nőtt egy gyerek szakorvos tart rendelést 8—12-ig, kiegészülve a megfelelő ápolónői, asszisztensnői létszámmal. A BUSZ UGYANANNYI, A VILLANY OLCSÓBB Kecskemét Hetényegyháza = Kecskemét 1982. január elseje Kecske, mét számára több lesz egy új esztendő első napjánál. E naptól ismét a megyeszékhelyhez tar­tozik Hetényegyháza, éppúgy, mint 1952. előtt. Mit jelent ez a változás ? Mindenesetre többet annál az egyszerű téjiynél: a megyeszékhely területe 4000 hektárral, lakpsainak száma 4500-zal nő — no persze He­tényegyháza is marad a helyén, Kecskemét is. Kecskemét és He­tényegyháza 1500—1500 szállal kötődik egymáshoz: ennyien vál­lalnak munkát „bent” és ennyi­ünknek van kiskertje „kint”. Az egyesítés tehát a közös érdekek messzemenő figyelembevételén alapul, amelyeket az MSZMP Kecskeméti városi Bizottsága már jóelőre intézkedési terv­ben rögzített. Az egyesítést széles körű meg­beszélések előzték meg. Tanács, tagi beszámolókon, üzemi gyű­léseken, testületi üléseken cse­réltek eszmét a témáról az érin­tettek. A legfontosabb kérdések közül íme néhány,, mutatóba: Két forint lesz-e a buszjegy, ha Hetényegyháza épp olyáh része Kecskemétnek, mint a Hunyadi, város? Változik-e az • áramdíj? Hol intézik ezentúl a lakosság ügyes bajos dolgait? / Minden kérdésre megfontolt válasz hangzott, el, kerülték a felelőtlen ígérgetést. Ezért • el­mondták, hogy a buszjegy ára nem változik, mivel ez' a beépí. tett területek távolságának függ­vénye — városi díjszabás csak akkor alkalmazható, ha két kiló. méternél kisebb e távolság. E rossz hír után jó hír, hogy a Víz­mű utcai csomópont kiépülésével (és a jelzőlámpák mihamarabbi bekapcsolásával) javul az össze­köttetés. A legjobb újság az, hogy az egyesítés után Hetény- egyházán is városi ára lesz, a villanynak. Ez bizony igen ked­vező változás..: A lakosság ügyeit továbbra is Hetényegyházán intézik, mert az alapelvek között szerepelt, hogy a lakosság semmiképpen ne érezze hátránynak az egyesítést. Tanácsi kirendeltség működik majd. A város általános rendezési terve a hetényegyházi területet családiházas övezetté kívánja fejleszteni. Erre alkalmassá te­szi jó fekvése,, a telkek olcsósá­ga, tiszta levegője, gyönyörű kör. nyézete. A Nyíri erdő jelentős vadrezervátum, sok fácán, őz, dámvad él itt — lehet kirándul­ni. .. Arra számítunk, hogy a vá­rosrész rohamos fejlődésnek in­dul: várható az építkezési kedv további növekedése. Erre már most felkészül a tanács. 1985-ig a vízellátás és a szennyvízelve­zetés kérdésének megoldását, az iskolaépület bővítését, célcso­portos és OTP-béruházású laká­sok építését tervezik. A község alapellátása megfelelőnek mond. ható, az ezen felüli igényeket — a megyeszékhely többi lakóne­gyedéhez hasonlóan — a város- központ létesítményei, intézmé­nyei elégítik ki. Szombathy Zoltán t >.'i’ ' " ‘ • Szakmunkásképzés Bárcsak a közművelődés más ágazatai is olyan gyorsan gya­rapodtak volna a felszabadu­lás után városunkban, mint a szakmunkásképzés. Volt mit pótolni. Történelmünk egyik szomo­rú ellentmondása, ; elmara­dottságunk bizonyítéka, hogy az alsó fokú ipar- és kereske­delmi oktatás megszervezését a szabadságharcot követő ön­kényuralomnak köszönhetjük. Később kormányzati sürgeté­sek ellenére is csak 1883-ban hozták létre itt az első önálló ipariskolát. A kereskedelmi tanintézet a következő évben nyílt meg. Mintegy kétezren szereztek képesítést . az első világháborúig. A szocialista célú szakmun­kásképzésről intézkedő 1949. IV. törvényig alig-alig javult a helyzet. Jellemző, hogy 1948-ban ugyanannyian — hat függetlenített és húsz óraadó pedagógus, mester — foglal­koztak a tanoncok oktatásával, mint 1931-ben. A reformot kö­vetően, hozták létre 1950-ben a megyeszékhelyen a könnyűipa­ri minisztérium irányításá­val a Gáspár András helyi­ipari intézetet. Jogutódja 1968- ban költözhetett húsz tanter­mes űj otthonába, kollégiu­mába. (Korábban csak a me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző diákjai tanulhattak saját épületben.) Kecskemét és a megye erőtel­jes iparosodása újabb és újabb szakmák oktatását tette szük­ségessé. A 623-as intézet létre­hozásával bővíthették az elsa­játítható ismeretek körét. A „második" ipari szakmunkás- képző iskola hat esztendeje szabadult meg 'az albérlettel járó kellemetlenségektől. Ideá­lis feltételek között működik a kereskedelmi, vendéglátóipa­ri szakmunkásképző is. A nem­régiben felavatott új épülettel megszűntek a mezőgazdasági szakemberek képzését nehezítő gondok. Többször adhattunk hírt új tanműhelyek felavatá­sáról. Remélhetően a 623-as sem sokáig nélkülözi ,a kor­szerű képzés e fontos feltéte­lét. Kevésbé látványos, ám ha lehet még fontosabb a tantes­tületek minőségi és mennyisé­gi fejlődése. Kitüntetések so­ra jelzi, hogy ma, már rangnak számít, ha valaki az „inasisko­lában’’ taníthat. Nagy Pál szakoktató állami díja, Levicz- ky József, Pankotai Gergely, György István, Józan Lídia, Pogány lmréné, Bállá Katalin, Czeglédi Zoltán, Bűz Ildikó és mások kitüntetése is kifejezi a társadalmi megbecsülést. Az idén, ősszel a 607-esben 1322, a 623-asban 991, a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben 692 diák kezdte meg tanulmányait. 185 leendő kertész, dísznövényter­mesztő készül jövendő hivatá­sára. Várhatóan 92—94 száza­lékuk eredményesen be is fe­jezi, amit elkezdett, mert .itt az országosnál valamivel ke­vesebben maradnak ki a be­iratkozottak közül. Az orszá­gos tanulmányi versenyek, a Szakma kiváló tanulója vetél­kedések is növelik a kecske­méti szakmunkásképzők jó hí­rét. Mindig találunk a díja­zottak között, néhány innen benevezettet. A politikai, társadalmi kép­zés hatékonyságát, a közéleti érdeklődést magas KlSZ-elis- merések is tanúsítják. A 623- as Vágó Béla szakmunkáskép­ző intézet kétszer, a 607-es egyszer kapta meg a KISZ Központi Bizottsága vörös ván­dorzászlaját. Mind többet tesz­nek városuk szépítéséért, szel­lemi gazdagításáért. A keres­kedelmi, vendéglátó és szak­munkásképző intézet például színvonalas Széchenyi-emlék- napokat rendez. ■ A karácsonyi hangulat sem feledteti a szakmunkásképzés gondjait. Az általános iskolák legjobbjai közül szinte véletle­nül kerül néhány a szakmát adó intézetekbe. Száz és száz első évfolyamos küszködik az olvasással, a számtan elemei­vel, annyit se tud világunk­ról, mint sok tízéves. Ráadá­sul társadalmi körülményeink sem teszik egyértelművé a ta­nulás hasznát. A fiatalok pályaválasztása sincs mindig összhangban a népgazdasági igényekkel. Jó­val több gázvezeték^és készü­lékszerelőre, szerszámkészítő­re, köszörűsre, géplakatosra, bádogosra, szőlő- és gyümölcs- termesztőre, esztergályosra lenne szükség. Különösen olyan jólképzettekre, mint amilye­nek a kecskeméti intézetekből kikerülnek. Heltai Nándor Üres lakások a nyugdíjasházban A nyugdíjasok otthonának 39 lakásából 20 üres jelenleg, ebből azon. ban hiba volna azt a következtetést levonni, hogy kár volt felépíteni. Inkább azzal a rendelettel van baj, ami a beköltözési lehetőségeket határolja körül1. Pilllanatnyillag ugyanis az kaphat ittt otthont, aki fel­ajánlja cserébe nagyméretű tanácsi bérlakását. Márpedig aki ilyen lakásban lakik, az inkább albérlőt tart, mert úgy jobban jár. Egyen­lőre fokozza a gondokat, hogy csak egy év múlva lesz lift az egyéb­ként minden komforttal ellátott épületben. Akik itt laknak, a legnagyobb elismeréssel beszélnek a körűimé- nyékről. A jól felszerelt orvosi rendelőben hetente egyszer látja el a lakókat dr. Szekér Irén. A társalgóban színes televízió van, a bar- kácsműhelyben pedig (ezt jövőre adják át) még varrógép is lesz. Ha­marosan megkezdődik az öregek napközi otthonának szervezése, hogy a ház álltai megteremtett .lehetőségekeit a környékbeliek is él­vezhessék. A Kókai-ügy és háttere Mi történik azzal, aki önkényesen elfoglal egy lakást? A kérdés egyálta­lán nem költői, hiszen 1980-ban tizen­kilenc ilyen esetet derítettek fel Kecs­keméten. A válasz is nélkülözi a lí­rát : az önkényes lakásfoglalót a la­kásügyi hatóság köteles kilakoltatni, akár hatósági segítséggel is. Témánk aktualitását Kókai Mihályék ügye adja: december 7-én délután karhatalom igénybevételével lakoltat- ták ki őket a Hoffmann János utca 6. szám alatti, néhány nappal koráb­ban önkényesen elfoglalt tanácsi bér­lakásból. Décember 9-én dr. Bán Izabella, a városi tanács igazgatási * osztályának vezetője írt levelet Kókai Mihálynak. Ebben megindokolja a hatósági kila­koltatás elrendelésének szükségessé­gét. Kókaiék eladták lakásukat, és rokonaikhoz költöztek, majd, miután nem kerültek fel a névjegyzékre, el­foglaltak egy pillanatnyilag üresen álló bérlakást és felszólításra sem voltak l hajlandók onnan eltávozni. Ezek után ' döntött a hatósági kiköltöztetés el­rendelése . mellett a lakásügyi ható­ság. Tegyük hozzá: nem férhet két­ség a döntés jogosságához!”Ha így la­kást lehetne szerezni, és nem lenne törvériyes lehetőség a kiköltöztetés­re, valószínűleg sokan vetemednének lakásfoglalásra. Aki jogtalanul jár el, 'viselje tettének minden következmé­nyét. A városi tanács Kókai Mihály ügyé­ben minden elképzelést fölülmúlóari nagyvonalú volt. Noha a jogszabály kimondja, hogy az önkényes beköl­töző semmilyen elhelyezésre sem tarthat igényt, dr. Bán Izabella e le­velében is felajánlotta a Szinnyei Mer- se Pál utca 31. szám alatti szükségla­kást. Mint azt az illetékestől lapzárta után' megtudtuk: Kókaiék végül is el­fogadták ezt a megoldást. Hogy há­rom évig nem kerülhetnek fel a név­jegyzékre, azt csak maguknak kö­szönhetik . . . FEKETE SAROK X Forog az idegen — bizonyította be egy közelmúltban sugár­zott műsorában a televízió. Megpróbáltam én is idegen szem­mel szétnézni városunkban. Szó, ami szó: itt is foroghat, amíg .meglel valamit. Hiányoznak a megfelelő tájékoztató, útmutató táblák, jelzések.’ Aki magánemberként jön, semmit sem talál meg. Saját példáim: a nyáron egy svájci házaspárt kalauzoltam el a Naiv Művészek Múzeumába — azt sem tudták, létezik-e ilyesmi, össze! az Árpád mozi környékén találkoztam németek­kel. ők ugyanezt keresték, de nem találták. Ha (jrtékes emlékeinket milliókért helyreállítjuk, miért saj­náljuk azt az 50—100 ezer forintot, amennyiért a környezetbe illő tájékoztató táblákat, eszközöket lehetne készíteni? Van Kecskeméten fafaragó, kerámia-stúdió, van minden nyáron zo* mánemüvészeti tábor. Nem lehetne ezeket (mint ahogy az pél­dául a zománcművészeti tábor eredeti programjában szerepel is útmutató, tájékoztató táblák készítésére használni? Nem kerülne nagy erőfeszítésbe az elkészült ,.í”-re feltenni a pontot! Mészáros László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom