Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 295. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 17. csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Ä Magyar Szocialista Munkás-" párt Bács-Kiskun megyéi Bizottsága 1981. december 16-án Ro- mány Pál, a megyei pár'tbizdtt- ság első 'titkára elnökletével kibővített' ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjain kívül részt vettek a me-v gyei pártbizottság osztályvezetői, a. Városi, a városi-járási, a járást pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács vezető tisztségviselői és osztályvezetői, megyei intézmények és társadalmi szervezetek, valamint több nagyüzem és .gazdaság vezetője. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Fodor László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitaciós és propaganda osztályának osztályvezető-helyettese. 1. A megyei pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette Ro- mány Pál előterjesztésébe.n a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-i üléséről szóló, az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1982.’. évi terv és állami költségvetés irányelveiről szpló tájékoztatót. 2. A megyei pártbizottság meg- ■vitatta és elfogadta Erdélyi Ignác, a pártbizottság titkára előterjesztésében a megye 1981. évi. gazdasági céljainak várható teljesítéséről és az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló jelentést. 3. A pártbizottság megvitatta- és elfogadta Terbe Dezső, a pártbizottság titkára előterjesztésében a megyei pártbizottság és szervei 1982. évi munkatervét. 4. A megyei pártbizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Az ülésről közlemény jelenik meg. Kádár János a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar Szocia. lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szerdán reggel néhány napos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály és Úvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Az országgyűlés téli ülésszaka előtt 3. oldai A dalmandi példa 4. oldal Akik vállalják a kockázatot 4. oldal SZÁMOS NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS Elkészült a Kodály-emlékév programja Eredményekés tervek a BÁCSHÜS-nál • A szennyvíztisztító mű, aminek fontos szerepe van az ésszerusödő vízgazdálkodási rendszerben. A Bácskai Húsipari Közös Vállalat kommunistáinak az elmúlt napokban megtartott beszámoló taggyűlésén szó esett az idei, jónak mondható gazdasági eredményekről és a jövő esztendei tervekről is. Ferenczi József, a pártvezetőség titkára, a legfrissebb sikert sem hagyta említet- lenül: a december 7-i szemlén az arra illetékes külföldi szakemberek megállapították, hogy a bajai vállalat üzemei megfelelnek a Közös Piac országaiban érvényes higiéniai követelményeknek. Ez az értékesítési lehetőségek kiszélesítését jelentheti, tehát igen nagybecsű eredmény. A vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy a közös vállalat teljesíti idei 290 ezer darabos sertésfelvásárlási tervét. A vágási elképzeléseket módosítani kellett. Ugyanis a szovjet exportpartner az eredetileg meghatározott mennyiségnél kevesebb hasított félsertést fogadóit, s így 220 ezer helyett csak 208 ezer, állatot vágjak le december végéig. Viszont 6 ezerrel több sertést exportálnak élve, ami szintén gazdaságos. A másik 6 ezer 1982 januárjára készletként megmarad. A felvásárolt sertések zöme, mintegy 210—220 ezer darab, a nagy gazdaságokból, a többi kisüzemből származik. Ebben az évben már a háztájiból is maga a vállalat vásárolt föl a körzetében. A jobb alapanyag-ellátás érdekében kocakihelyezési akcióba kezdtek: 800 vemhes kocát adtak ki tartásra, szaporításra kiste- nyésztőknek. A jövő évben ezt a mennyiséget 1500-ra növelik. Egyébként az exportra alkalmas lábasjószágokért kilogrammonként 80 fillér felárat fizettek. A Bácskai Húsipari . Közös Vállalat árbevételének fele exportból származik. Fő kiviteli cikke a hasított félsertés, amiből az év végéig összesen 7400 tonnát szállítanak. A darabolthús-ex- porttervnek a félsertéskivitel módosulása jóvoltából a kétszeresét teljesítik. Az idén terven felül mintegy 300 tonna étkezési zsírt küldtek határon túli megrendelőknek. ötvenezer sertést élve exportáltak. Jelentős a vállalat belföldi ellátói szerepe, ami a bajai, a kalocsai és részlegesen a halasi .járásra terjed ki. Az év folyamán a keretszámokkal meghatározott szállítási kötelezettségeiknek eleget tettek az élelmiszeripari üzem dolgozói. Kecskemétre, sőt Csepelre is eljutottak a BÁCSHŰS termékei. Baján húsáruház és büfé megnyitásával emelték az ellátás színvonalát. 1981-ben 2 ezer 700 tonna ilyen árut hoztak forgalomba. A keretgazdálkodáson kívül eső cikkekből a kereskedelem rendelései alapján szállítottak. A szalonnafélék, az olcsóbb sertéshúsok ‘kínálata a nyáron bővebb volt részükről, ezzel szemben az ősszel megnőtt keresletet nem mindenből tudták kielégíteni. 1981-ben 39 millió forint nyereség elérését tűzte ki célul a vállalat. A hatékonyabb gazdálkodásra való törekvésnek köszönhető, hogy ennél többre, körülbelül 50 millióra számíthatnak. A gazdaságos ’ munka lehetővé tette, hogy adóbefizetéses bérmegváltással is élve, emeljék a bérszínvonalat, ami jövőre így elérheti ,az 50 ezer 800 forintot. A beszámoló taggyűlésen az 1982-es, növekvő feladatok megoldásához is példamutató helytállást kértek a tagságtól. Elhangzott, hogy a szabályozók módosulása a vállalati eszközök még hatékonyabb kihasználását követeli meg, mint eddig. Tekintettel az ötnapos munkahétre is, jobban, fegyelmezettebben kell kihasználni a munkaidőt, s takarékos feldolgozással növelni kell a sertésekből „kihozott'’ termék mennyiségét, s javítani a minőséget. * Egyébként az idei beruházások egy része a minőségjavítást szolgálta. s hozzájárult ahhoz, hogy az év második-felében minimálisra csökkent a belföldi reklamációk száma. A közös vállalat fennállása óta nagy mennyiségű árut értékesített szocialista és tőkés országokban, de külföldi ve- Jíöktől eddig még nem érkezett panaák a minőségre. ' A fejlesztésekkel ebben az esztendőben döntően a higiéniai színvonalat emelték, ezen kívül összhangba hozták az egyes üzemrészek kapacitását a termelés folyamatossága érdekében. A technológiai vonalakat létszámmegtakarítás céljából egyszerűsítették. Az export-árualapokat növelni képes cégek rendelkezésére álló hitel fölvételével jövő évi befejezéssel célszerűbbé teszik a vízellátó rendszert, s ezáltal a vállalatnak nyáron is elegendő mennyiségű és kellő nyomású víz áll majd rendelkezésére. A következő éé fejlesztési feladata többek közt a szárazáru-érlelő üzem megtervezése és létrehozása, a sonkakonzervraktár bővítése és a higiéniai föltételek további javítása. 1982-ben az intenzívebb munka érdekében újabb területeken- vezetik be a teljesítmény szerinti bérezést. Keresik az anyag- és energiamegtakarítás új lehetőségeit. A villamosenergia-felhasz- nálást mérsékelni tudják, rugalmasabb üzemmód bevezetésével, amit a dolgozók újításai tesznek lehetővé. A vízfogyasztást a higiénia kellő szinten tartása melléit az idei eredményes próbálkozás után még tovább mérséklik. Az új esztendőben 200 ezer sertést a nagy-. 90 ezret pedig kisüzemektől terveznek felvásárolni. A saját kapacitással ebből 225 ezer darabot vágnak le és dolgoznak fái. 15 ezrét bér vágásra adnak ki. ötvenezerre tervezik az élve exportálandó sertések számát. Növelni akarják a dollárelszámolású kivitelt. Mindez nem kis feladatot jelent a Bácskai Húsipari Közös Vállalat dolgozóinak, köztük a kommunistáknak. A. T. S. Kecskemét központi fzerepet kapott a Kodály-centenáriumi ünnepségsorozaton, közölte Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese a kecskeméti mű- v elődési és koordinációs bizottság szerdai ülésén. Itt, ekkor véglegesítettéli a nagy zeneszerzőre emlékező rendezvényeket. Jelképesen Bartók Béla és. Kodály Zoltán munkásságát kapcsolja össze az a kamarazenei sorözat, amelyet 1981 októbere és 1982 márciusa között hallhatnak az érdeklődők., A vasárnap. délutáni koncertek új alkalmat teremtenek egyúttal jeles művészek vendégszereplésére. A jövő év nyarán jó néhány jelentős, sokadat foglalkoztató rendézvényre kerül sor. Július 4-én nyitják meg a nemzetközi kórustábort, amelyet a Kodály Intézet és az Ifjú Zenebarátok magyarországi szervezete szervez. Az énektanár-képzős főiskolai hallgatok kecskeméti továbbképzésével egyidőben Pécsett nemzetközi zenekari táborban fiatal muzsikusok bővíthetik, ismeretej- ■ket. A kórus itt, a zenekar a Dunántúlon, felkészül Kodály Budavári Tedeum című művének előadására. A híres művet Kecskeméten is bemutatják, előreláthatóan Hiroyuki Iwaki vezényletével. A július 11-én kezdődő, és a hő végén befejeződő X. Nemzetközi Kodály Szemináriumra 200— 250 résztvevőt várnak. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a szeminárium hangversenyeit a megyeszékhely lakói is 'látogat(Tóth Sándor felvétele) 4 hatják. Nagy megtiszteltetésnek tekinthető, hogy az Ifjú Zenebarátok- Nemzetközi Szervezete Kodály szülővárosában tartja soron következő közgyűlését 1982 nyarán. A IX. Kecskeméti Népzenei Találkozót Bartók és . Kodály munkásságának jegyében szervezik. A két népdalgyűjtő gyűjtési területeiről is meghíynak eredeti adatközlőket. Mintegy- háromszáz közreműködőre számítanak. A jövő évi • zenei világnapon természetesen Kodály művei csendülnek fel á- Megyei Művelődési Központban tartandó koncerten. A városi szimfonikus zenekaron kívül Kodíjlyné Péczeli Sarolta fellépésére is számita-’ nak. A Psalmus Hungaricus szerzője 100. születési évfordulóját megelőző r^ápon Kecskemétre látogat a Magyar Kodály Társaság, és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi kongresszusa. A születésnapi díszhangversenyen Ferencsik János vezényletével az Állami Hangverseny Zenekar adja elő a világhírű „zsoltárt”. Talán egyik legfontosabb rendezvény az a gyermekkar! fesztivál, amelynek díszbemutatóira' 1983. áprilisában kerül sor. . Ismét megrendezik az énekzenei iskolák tanárainak országos; találkozóját. Kodály kecskeméti kapcsolatait feldolgozó kötet kiadása is szerepel a tervekben. A Tankönyvkiadóval közösen jelenteti meg a Kodály- szeminárium előadásait a kecskeméti zenep'edagógiai intézet. Több kiállítást is terveznek. Dr. Kálmán Lajos (képünkön) népzenekutató méltatta Kodály Zoltán munkásságát tegnap délelőtt a szülőháznál elhelyezett márványtáblánál tartott koszorúzás! ünnepségen. Az ipari szövetkeztek Kodály-kórusa Zsiga László vezényletével adott rövid műsorát követően helyezték el a városi pártbizottság, a városi tanács; és a Kodály Zoltán nevét viselő intézmények, szocialista brigádok koszorúját. t Nem lehet tudni pontosan, hogy ki'sürgeti jobban a röpke téli szünet érkezését. A taI nulók vagy a tanítók? A kis- és nagyobb diákok várakozása nem 'lehet ikétséges. Amióta iskola egyáltalán létezik, szabadulni akarnak a .falak közül. Ki a szabadba, játszani, találkozni, barátkozni, kiránI dúlni! És a nevelőik? Lehet, hogy már azt sem tudják biztosan: mi mindent tartogat az élet, ha azt felszabadultan élheti az ember? A pedagógusok ugyanis fáradtak. Az elmúlt három és fél hónap tökéletesen ki tudta meríteni azokat, akik legalább megközelítően eleget akartak tenni a különböző utasításoknak és előírásoknak. Már a szeptember sem indult valami rózsásan. Az óvodákat fokozatosan elhagyó népesedési hullám elérte az első g| és második osztályokat. Főleg Í a városi és egyes nagyközségi tantermek szűkké , váltak, a számuk kevés. Bár az elmúlt n ötéves tervben az építkezések végeredménye jóval meghaladta az előirányzottat, a szük- ■ ség szorítása nem lazult. Hiszen tanyai iskolák sora nép- I telenedett el, a körzetesítés sem ment túlzások nélkül annak idején, életveszélyessé váltak régebbi létesítmények, s a B gyerekeket máshová kellett zsúfolni.' Vagyis, bármennyire szépen hangzik, hogy ennyivel meg ennyivel — egyébként csaknem hetvennel — készült B . el több tanterem, mint amenyI nyit egyáltalán remélhettünk a jóváhagyott elképzelések alapján — mégis kevés lett. Különösen elmaradt az igényektől Kecskemét. Más vá- K rosok és főleg a kisebb feiern pülések mozgékonyabban vették az akadályt. . A községek az alapkőletétel utáni évben már avatnak: hagyományos anyagokat használva, olcsóbban dolgoznak, könnyebb társadalmi munkát szervezni, ha kevesebb a balesetveszély, s talán a méretek is teszik: mintha jobban a magukénak éreznék a közösségi détesít- ményt, mint a nagyobb helységek lakói. Tehát eleve aránytalanok a feltételek. S bár soha sem fog mindenki egyforma tökéletességgel fölszerelt, szaktantermekben tanítani tizenöt-húsz gyereket, a zsúfoltság fokozott idegességgel jár. Sajnos, oktatási rendszerünk közismert „rugalmassága” nem könnyíti meg a helyzetet. A pedagógusnak túlzottan sok mindent írnak elő — s nem.biztos, hogy azok, akik a legjobban tudnák feldolgozni a szaktárgyakat. De jönnek utasítások többféle főhatóságtól, kérések -és javaslatok, amelyeket teljesíteni illik, illetve kell. S ha túl megértő, a nehezebb döntésektől húzódozó az iskolave- ■ zetés, akkor számolatlanul. zúdítja tovább a megbízásokat. Végül egymásba érnek az értekezletek, összejövetelek. Igenám, de milyenek? A valóban fontosakra, például az anyagi megbecsülést szabályozó megyei tanácselnöki levél tisztázó megvitatására miért nem került sor? Valószínűleg kevésbé borzolta volna föl a kedélyeket, ha érdemben foglalkoznak vele a tantestületek. Aztán mindig akadnak, akik fölöslegeden és hosszan beszélnek a gyűléseken. A szakmai megjegyzések, hibakereső ol- dalvágásokkal párosulnak, melyekre épp egy csomó, a lényeget tekintve formális köve- I telmény ad alkalmat. Kevesebb energia marad feladatokkal, munkáltatással „fegyelmezni” a kitörésre kész nebulókat, a tanárnő sírva menekül az osztályból, vagy alig várja, hogy kibírja a csöngetésig. Ha délután véletlenül nincs egy-két kötelező program, akkor lehet, hogy társadalmi .megbízásból jegyzőkönyvet vezet valahol, vagy valamilyen össszeírásra fogják be. Este a magyar-dolgozatok fölé hajol, s ha másnap emlékszik az álmára, akkor tudja, hogy alkotó módon, az idejével szabadabban gazdálkodva — a tanításnak, nevelésnek élve — lenne szép dolgozni. S reméli, hogy az eljövendő elismerések mindenek előtt a jó pedagógiai munkának szólnak majd. Pedig a tárgyi feltételek - nem javulnak meg egyik napról a másikra mindenütt, bár a föltétlenül szükséges 280 tanterem helyett megint több, háromszázhuszonegy fog megépülni az ötéves tervben. Ám közben szükségtantermeket •kell felszámolni, tanyai iskolák üresednek meg, és életveszélyessé is válhatnak épületek. Addig is, amíg nem rendeződnek megfelelően a körülmények, a belső rendnek. Szervezésnek kellene rugalmasabbá válni — jobban szolgálva a pedagógusok igazán alkotó lehetőségeit. Lényeges, hogy a különfeladatokat továbbító iskolavezetés tudjon rangsorolni a fontos és kevésbé fóntos dolgok között, mert egyébként nincs mód‘a nélkülözhetetlen fölfrissülésre és megújulásra. Az oktatás intézményrendszere kétségkívül merev. De a gazdasági szabályozás merevségeit is át lehetett tömi! Egykori tanítóinknak és fiatalabb kollégáiknak ma néhol másoktól — jó téesz-elnökök- töl vagy vállalati igazgatóktól — kellene talán tanulni szervezést, vezetést. Még pontosabban azokra férne rá az emberi' tényező alaposabb ismerete, akik pedagógusoknak adják az ilyen-olyan feladatokat. Mert aki nem ismeri a kiaknázás határait, az holnap többet vészit, mint amennyit ma nyerni vél. H. F.
