Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 16. Az őszi ültetvényszemlék után A megyei főkertész tájékoztatója A napokban a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályé _ nak szakvezetői a helyszí­nen tájékozódtak az őszi szőlő- és gyümölcstelepf- tésekről, a mezőgazdasá­gi üzemek eddigi eredmé­nyeiről és a további el­képzelésekről. Egyúttal összesítették a terveket is. A tapasztalatokról érdeklőd­tünk Pfenning Gyula osztályveze- tő-ihelyettestől, megyei főkertész­től. — Ismeretes, hogy a szőlő- és gyümölcságazatban — az V. öt- éves tervidőszakban — az üze­mek egy jelentősebb, hosszabb távra szóló .ültetvénykorszerűsíté­si és fejlesztési programot indí­tottak. Ennek megfelelően az el­múlt tervidőszakban 6 ezer hek­tár szőlő és 3200 hektár gyümöl­csös telepítését irányozták elő. Ezeket az elképzeléseket a szőlő­nél túlteljesítették, mert 6 ezer 93 hektáron létesült új ültetvény. Sajnos, gyümölcsöt csak ' 2374 hektáron telepítettek. Az ágazat­ban sok ellentmondás akadályoz­ta a terv megvalósítását. Többek között: a faj- és fajtaviták, a sza­porítóanyag-ellátás időszakos za­varai és nem utolsósorban az áru átvételével, értékesítésével kapcsolatban az utóbbi években észlelt gondo.;. Mindez egyes üze­mekben a gyümölcstermesztés gazdaságosságát is megkérdője­lezte. A VI. ötéves tervidőszakban a fő feladat tulajdonképpen az előző fél évtizedben indított ihosz- szatoib távú telepítési program folytatása, a korábbi ültetvények komplettírozása, a szükséges já­rulékos és kapcsolódó beruházá­sok megvalósítása. A kisebb pénzügyi lehetőségek miatt sze­rényebb telepítési program meg­valósítása várható. Mintegy 5 ezer hektár szőlő és 2 ezer hek­tár gyümölcsös létesítését terve­zik. Az őszi telepítésekről szólva a főkertész elmondta; — A VI. ötéves tervidőszak el­ső évét zártuk. Egész pontos számadataink még nincsenek, mert az őszi telepítések még nem fejeződtek be teljesen, de szőlő­ből az ez évre előirányzott ezer hektárral szemben mintegy 1250 hektár területnövelés Várható. Más szóval: az éves feladatokat túlteljesítik az üzemek. Gyü­mölcsből viszont 500 hektár he­lyett csak mintegy 370 hektár te- I lepítése történt meg. Ezt a lema­radást ebben az évben is az előb­biekben már említett gondok okozták. Külön említést érdemelnek azok az egészséges kezdeménye­zések, amelyekkel ma már egyre több üzemben és községben ta­lálkozunk. Eszerint a szövetkeze­tek irányításával a tagság, sőt a kívülállók saját anyagi hozzájá­rulással, közös táblákon, korsze­rű ' telepítéseket 'hoznak létre olyan területeken, amelyek szőlő- művelésre kiválóan alkalmasak, de nagyüzemileg nem, vagy csak kevésbé" hasznosíthatók. A szövet- í kezetek támogatják ezeket a tö­• Még a tél beállta előtt befejezték harminc hektáron a szőlő korsze­rűsítését a szank-móricgáti Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. rekvéseket, adnak szaporítóanya­got, segítenek a telepítés szaksze­rű elvégzésében, gondoskodnak a korszerű növényvédelemről, kis­gépekről, megszervezik a közös értékesítést és így tovább. Ezek­hez a telepítésekhez az állam is támogatást nyújt. Ezt a telepítési formát minisz­tertanácsi határozat is elősegíti, amely ilyen óéira külön szakcso­portok létrehozását is lehetővé teszi. Ma már számos ilyen kez­deményezéssel találkozunk nem­csak Kecelen, Imrehegyen és Kiskőrösön, hanem másutt is. Pfenning Gyula végezetül hoz­zátette: — Fontosnak tartjuk, hogy minden üzem — állami és’szö­vetkezeti gazdaság — vizsgálja meg a lehetőségeket, hogy minél több ilyen típusú telepítés való­suljon meg. A szőlő- és gyü- mölcságazat helyzetét és jövőjét az határozza meg, hogy minél na­gyobb területen, erre a termőtáj­ra javasolt, nagyobb termelésbiz­tonságú fajták kerüljenek. Egy- , úttal törekedni kell arra, hogy minél nagyobb termőképességű szőlőt termeljünk. Ez teszi lehe­tővé a régi, ma már gazdaságta­lan szőlő-gyümölcs ültetvények gyors leváltását, a minőség javí­tását és nem utolsósorban a jö­vedelmezőség emelését. K. S. Segíteni és megtartani a fiatalokat Ifjúsági parlament a VOLÁN-nál A Volán 9. számú Vállalatnál már október végén lebonyolítot­ták kilenc munkahelyen az ifjú­sági parlamentet, amelyeken 94 hozzászólás hangzott el a gazda­sági vezetők által elkészített be­számolókhoz, illetve, az intézke­dési tervjavaslathoz. A munka­helyi parlamentekre az volt a jellemző, hogy a fiatalok aktívan nyilvánítottak véleményt a jo­gokról és a kötelezettségekről. Az itt elhangzott javaslatok, észre­vételek alapján került sor a na­pokban a vállalati ifjúsági par­lamentre, ahol Rigó István igaz­gató tartott beszámolót. Az V. ötéves terv időszakában a vállalat termelési értéke 70,7 százalékkal nőtt, s az elmúlt év­ben ez 780 millió forintot tett ki. Jelentős mértékben növekedett a személyszállítási- teljesítmény, amelyhez hozzájárult az autóbusz­állomány korszerűsítése, a kar­bantartás színvonalának növeke­dése. A teherfuvarozásban a fu­varoztatók Igényeihez \ igazodó, korszerű járműparkkal, valamint új, 'hatékony fuvarozási és rako­dási technológiák alkalmazásával, eredményes kereskedelmi politi­kával a í tervezettnél nagyobb mértékben tudták növelni a tel­jesítményeket. Az árutonnakilo- méter-teljesítmény a tervidőszak­ban több mint 50 százalékkal nö­vekedett. A növekvő feladatokat . csökkenő tehergép.kocsi-ivezető létszámmal, de a termelékenység fokozásával oldották meg. Az V. ötéves terv feladatainak sikeres végrehajtását nagymér­tékben segítetté a vállalatnál a fiatalok odaadó és lelkes mun­kája. Erre nyilvánvalóan'/tovább­ra is szükség van, hiszen a vál­lalat dolgozóinak fele 30 éven aluli. A fiatalok főleg a teherfu­varozási és a műszaki tennivalók­ból vették ki részüket. A terv­időszak során 44 millió forint bérfejlesztést biztosítottak, amely a bérszínvonal 44,2 százalékos. növekedését tette lehetővé. ,, A VOLÁN, 9. üzemegységének. főnökségén 'összesen , Í309 . iiatafc" dolgozik, akik igen aktívan vet­tek részt a brigádmozgalomban! A 12 ifjúsági brigádban százöt­venen,: a vegyes brigádokban négyszázötvenen tevékenyked­nek. Az ifjúsági brigádok az el­múlt parlament Óta két alkalom­mal szerezték meg a vállalati ki­váló, kilenc alkalommal a kiváló címet. A gazdasági vezetés a vég­zett munka alapján biztosítja az erkölcsi és anyagi megbecsülést, a társadalmi, a közéleti tevékeny­ségben és a munkában kitűnt fiataloknak. Évente 50—55 har­minc éven aluli dolgozó kapott Kiváló dolgoéó kitüntetést. Eb­ben a beszámolási időszakban több mint százan tanultak tovább közép- és főiskolán, egyetemen és más állami oktatás keretében. Szakmai tanfolyamon és tiszti tanfolyamon több mint harmin­cán vettek részt. A munkaerő biztositása érdekében szervezett gépkocsivezetői, könnyűgépkeze­lői és. más tanfolyamokon több ihint háromszáz a résztvevők szá­ma. Megfelelő a fiatalok világné­zeti nevelése, oktatása is. A KISZ és a szakszervezeti szemináriu­mokon évente 120—130-an vesz­nek részt a marxista középisko­lában és az esti egyetemen tízen szereznek képesítést. A vállalat politikai és gazda­sági vezetői szorgalmazzák a fia­talok bevonását a közéleti tevé­kenységbe. A tömegszervezetek vezetőségeiben "a fiataloknak 13— 67 százaléka tölt be funkciót. A legnagyobb eredményt az olvasó­mozgalom fejlesztésében érték el. A vállalat 8 ezer kötetes könyv- állománnyal rendelkezik, amely­ből Kecskeméten saját, Baján és a főnökségeken letéti könyvtár működik. A műszaki szakkönyv­tár könyvállománya meghaladja a 2800 kötetet. A Kossuth-kiad- ványokból évente 20—25 ezer, a szépirodalmi könyvekből 70—75 ezer forint értékűt vásároltak a dolgozók. A közművelődés üzemi fórumának tekintik a különféle szakköröket, klubokat , és egyesü- v.vlek$,keLvtlkeaek: a',szo<^ii&j:abl'Í-, gádvézje’túJk, á gépkocsivezetők; az újítók klubja, illetve elsősorban a nőket tömörítő díszítőművé­szeti szakkör. Műszaki-technikai jelleggel működik a KRESZ- klub. Jelentős anyagi erőforráso­kat biztosítanak évente a kultu­rális alapból, á film, a színház és zenei rendezvények, kiállítá­sok látogatására. Az önművelés átlagon felülinek értékelhető, ezek >közül is kiemelkedőek a szakmai, politikai, művészeti ve­télkedőkön elért sikerek. A VO­LÁN Sportklub autós, minicross és tömegsport-szakosztálya ered­ményesen működik. A fiatalok családalapítási fel­tételeinek jayítása érdekében 51 házasulandónak több mint 2 mil­lió 800 ezer forint lakástámoga­tást biztosítottak. Óvodai hely te­kintetében is jelentős a vállalat támogatása, 'hiszen évente 21 gyermeket tudnak elhelyezni. Mindezekből megállapítható, hogy a Vállalat segíti a fiatalokat, s szeretné meg is tartani őket. En­nek érdekében ' úgy állapítják meg már a tanulók bérét is, hogy az ösztönző legyen. Ugyanezt tet­ték a kezdő gépkocsivezetők óra­bérének emelésével,, illetőleg a kezdő műszaki értelmiség szemé­lyi bérbesorölásával. A VI. ötéves terv ismertetése során az igazgató elmondta, hogy az áruszállításban növelni. kell az árutonnakijométér-teijesít- ményt, az autóbusz-közlekedés­ben az utasszám növekedését, ha­tékonyabban kell kihasználni az eszközöket és a munkaerőt, terv­szerű létszám- és bérgazdálko­dással növelni a személyi jöve­delmet. '* A parlamenten részt vevő hat­van küldött közül tizénnyolcan szóltak hozzá a beszámolóhoz. Ezekre az volt a jellemző, hogy felvetették a nehézségeket, gon­dokat, bíráltak is, de egyben fel­vázolták, a megoldás módját, le­hetőségét. Az ifjúsági parlament ezután elfogadta : az intézkedési ' tervet.- Gémes Gábor Gyökereztetett ágak A Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az új lakóterületek gyors és olcsó fásításának kérdésével foglalkoztak. A szokványos, a kereskedelemben kapható fócs­kák igen aprók, s frissen elültet­ve olykor 40 százalékuk elpusz* túl. Nagy fákat is ki lehet ásni, és gyökerestül elültetni. Ez azon­ban költséges eljárás, és az átül­tetett fáknak csak 70 százaléka marad meg. Az egyetem mérnök biológusai új utakat kerestek, kihasználták egyes növényeknek azt a képes­ségét, hogy bizonyos részeiknek szöveteiben "olyan sejtek is van­nak, amelyekből — ha a növényi részt levágják, majd megfelelő körülmények között tartják — osztódás révén új gyökerek fej­lődnek. Ez az ún. ivartalan sza­porítási eljárás azonban eddig csak meghatározott növényfajok fiatalabb, kisebb, hajtásai eseté­ben volt eredményes. A drezdai kutatók olyan serkentő anyagot kísérleteztek ki, amely több fajta esetében az idősebb és vastagabb (5—6 éves) ágakat is gyökerese- désre .bírja az év bizonyos szaka­szában. A szabadalmaztatott eljárás szerint a gyökereztetést egy e célra kialakított konténerben vég­zik. Az első gyökerek a kezelés után négy-öt héten belül megje­lennek. Három-négy-hónap múl­va a gyökérzet már annyira fej­lett, hogy a lombos ágakat el le­het ültetni. A kis fák tovább nő­nek. Például egy juharfából 10 —20 új fa nyerhető. Ezek törzs­magassága 3—4 méter, koroná­juk átmérője két méter. Vár a bronzkorból A bronzkorból származó, leg­alább három és fél ezer éves vár maradványait tárták fel szovjet régészek Kelet-Kazahsztánban, az Isim folyó partján. A kutatók eddig úgy vélték, hogy megerősí­tett várak csak jóval később, idő­számításunk előtt a 7—6. század­ban épültek a Szovjetuniónak ezen a részén. Az ősi vár lakóhelyiségeiben százszámra találtak Nap-ábrákat és geometrikus ábrákkal díszített edényekét. Találtak bronzeszkö­Wt, íá; sarlókat, késéket, nyíl­hegyeket. Százhúszan adtak vért Bócsán A társadalmi mozgalmak sorá­ban feltétlenül a leghumánusabb (tartalmú az önkéntes véradás, mely megyénkben is igen szép eredményekkel büszkélkedhet, amiért csak őszinte elismerés il­letheti a közreműködő vöröske­resztes aktívákat, illetve egész­ségügyi szakembereket, hiszen az általuk szervezett és tartott ilyen1 témájú ismeretterjesztő rendez­vények döntően járultak hozzá, hogy a lakosság örvendetesen nagy számiban jelent meg egy-egy véradóakción. Az előzőeket egy példával is alátámasztjuk. Amint azt Eiler Sándor, a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi járási szervezetének vezetőségi tagja közölte szerkesz­tőségünkkel, november 23-án a véradók találkozójára került sor a Kiskőrösi Állami Gazdaság bó- csai borászati üzemében, ahol dr. Olasz Béla községi főorvos beszélt a véradás jelentőségéről, egész­séget, életet mentő szerepéről, négy nap múlva pedig a kis te­lepülésen összesen százhúsz do­nor adott csaknem ötven’ liternyi vért, térítésmentesen. Perpatvar a falu közepén Mostanság sajnos egyre gyak­rabban keresnek fel bennünket a különféle települések peremkör­zeteiben lakók, akik a szomszé­dok állattartása okozta kellemet­lenségek miatt panaszkodnak. fA napokban is ilyen eset jutott tu­domásunkra, s benne az a rend­hagyó, hogy a falu kellős köze­pén zajlik. A történet színihelye Orgovány centrumában, a Hajma András utca egyik iháromlakásós állami bérházában van. Pontosabban annak úgynevezett osztatlan ud­varán, ahol két család zöldségfé­lével és virággal veti be minden évben a kertet. Hiába dolgoznak azonban szorgalmasan, munká­juk gyümölcsét alig élvezik, hi­szen a termés egy része rendsze­resen kárbavész. Es korántsem a mostoha időjárás miatt, sokkal inkább a harmadik lakótárs „jó­voltából”, aki olykor valóságos kis baromfifarmot tart ott. A tyúkoknak, libáknak és kacsák-, nak van ugyan elkerített he­lyük, de a kijárati ajtajaik sok­szor megnyílnak, így aztán ké- nyük-kedvük szerint veszik igényibe a kerti területet. S ha úgy tetszik nekik, közvetlenül a szobák ablakai alatt gágognak, hápognak, no meg piszkítanak. Erre csak ráadás, hogy a vete­ményest kikaparják, lelegelik, egy részét tönkre teszik. És mit sem ér az emiatti kérés-könyör- gés-tiltakozás, a tulajdonos fi­gyelembe se veszi a szomszédok érdekeit. Az ügy elkerült a helyi ta­nácshoz is, melynek vb-títkára a 901—2 1981. számú levélben töb­bi között az alábbiakat közölte egyik olvasónkkal: „A falusi emberek mindennapi életének tartozéka a kert és az állattartás. Ez utóbbit tehát nem is lenne célszerű megtiltani. Sze­retném megnyugtatni, hogy a belterületen élő lakosok ki van­nak szolgáltatva a szomszédok állatai zajának, de más kellemet­lenségnek is, melyet megértéssel el lehet viselni... Az érintett család figyelmét felhívtam, tar­tózkodjon az Önök nyugalmának zavarásától, feltétlen szükséges azonban, hogy mindannyian pró­báljanak alkalmazkodni, egymás nibáit elviselni.” Ez az intézkedés — vélekedik a panaszos — nem sokat ér, a lényeget, a kárt sem érinti. Meg aligha van összhangban a kör­nyezetvédelem előírásaival. Vagy tévedek? Hadd kezdjük azzal, nem va- . gyünk felhatalmazva, hogy e furcsa ügyben ítélkezzünk. Álta­lános tanulságáról azonban kö- I telességünknek érezzük szólni. Való igaz, a falusi élet kétség­kívül feltételezi az állattartást, s erre nemcsak egyéni célból, de a népgazdasági érdekből is szükség van. Tévedés azonban olyasmit állítani, hogy az állattenyésztéssel foglalkozóknak ki vannak szol­gáltatva a nem ilyen tevékenysé­get végzők. A teljesség igénye nélkül hadd hivatkozzunk csak a Polgári Törvénykönyv ama pa­ragrafusára, miszerint''- a föld használója mindaddig visszatart­hatja a tilosban talált . állatot, míg kártérítésre nem kerül sor. De szólhatnánk a közegészség- ügyi szabályokról is, melyek szintén figyelembe veendők az ilyen esetekben. Bizony hasznos lett volna, hogy eme előirások ismerete birtokában néz körül a Hajmás; András utcai bérlemény udvarán a községi hatóság, s úgy hozza meg érdemi döntését, melyre nem kifejezetten utal az „egymás- hibái elviselésére” való biztatás. A perpatvarra ezúton hívjuk fel a felügyeleti szerv, a kecske­méti járási hivatal figyelmét, s a közreműködése révén reméljük, hogy sor kerül az ügy megnyug­tató lezárására! összeállította: Velkei Árpád A MÉSZÖV, A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A ZÖLDÉRT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Kistermelés olcsón, jó hatásfokon A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége, a Kecskeméti Konzervgyár és a ZÖLDÉRT megyei vállalata pá­lyázatot' hirdet a mezőgazdasági kistermelők részére Kistermelés olcsón, hatékonyan címen, írá­sos pályamunkák elkészitésére. Pályázhat minden állattartó, ser­tés-, nyúl-, juh-, baromfi-, tojás-, nutria- és egyéb kisállattenyész­tő; zöldséget (fóliás és szabadföl­di), gyümölcsöt termesztő szak­csoport, szakcsoporti tag vagy kívülálló kistermelő. • A pályázatban olyan termelési, tartási módokat ismertessenek, amelyek utat mutatnak az ener­giatakarékos, gazdaságos terme­léshez. A módszerek a gyakorlatban elterjeszthetők legyenek, és alkal­mazásukkal az eddiginél több, jobb minőségű terményt és álla­ti. terméket lehessen előállítani. A pályázat célja ezeknek a prakti­kus módszereknek az összegyűj-. tése és közreadása. A pályázat legkevesebb 3, leg­feljebb azonban 12 kézzel, vagy géppel írqjt oldal terjedelmű le­het. Szemléletesebb és színvona­lasabb a pályázat, ha égy-egy új megoldást, eljárást, esetleg tartá­si módot fotón is bemutatnak. A pályázat jeligés. A beküldött anyagot tartalmazó borítékban a pályázat mellett külön is zárt bo­rítékban helyezzék el a pályázó nevét és lakcímét. A zárt borí­tékban és a pályázaton ugyanaz a jelige szerepeljen. A pályaművek kidolgozásához az alábbi szempontok figyelembe­vételét javasolják: 'Mivel foglal­kozik és miért, hogyan befolyá­solja ez a tevékenység a jövedel­mét, életszínvonalát. Hogyan és. mikor alakította ki a termelési feltételeket, milyen gépek, eszkö­zök segítik legjobban munkáját, és milyenekre lenne még szük­sége. Mekkora területet, állatlét­számot tart a legjobbnak a jöve­delmező termeléshez, melyek azok á fajták, amelyek a legjobban be­váltak a kistermelésében, milyen művelési, vagy etetési módszert alkalmaz, honnan szerzi be a sza­porítóanyagot és takarmányt, ho­gyan szállítja azt haza, áruját miként és hová adja át. Hogyan tudja csökkenteni a termelési költségeket (saját készítésű gé­pek, eszközök stb.). Milyen anya­gokat használ a termeléshez, mi­lyen takarmányt használ az ál­lattartáshoz, és ezek hogyan be­folyásolják az eredményességet. Naponta átlagosan mennyi időt fordít a termelésre, az állatgon­dozásra, milyen (érdekes megfi­gyelései vannak a termelésben, a tenyésztésben, és honnan, milyen kérdésekben várna több segítsé­get a kistermelés támogatására, mit olvasna szívesen a termelés­sel, az állattartással kapcsolat­ban, a kertészetében hogyan old­ja meg a fagyvédelmet, hogyan előzi meg a madárkárt stb. A pályázatokat 1982. január 31- ig beérkezően küldjék el egy példányban a Fogyasztási Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségének (6000. Kecskemét, Katona József tér 10—14.), ahol azokat szakemberekből álló bi­zottság értékeli. A legjobb pályamunkákat pénz­jutalomban részesítik. A zsűri 2 db első díjat, egyen­ként 3 ezer forint értékben, 3 db második díjat, egyenként 2 ezer forint értékben, 3 db harmadik díjat, egyenként 1 ezer forint ér­tékben, ezenkívül két különdíjas ítél oda. Az eredményeket 1982. február- 26-án hirdetik ki. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom