Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: kele­ten is felszakadozik a felhőzet, majd országszerte változóan felhős idő vár­ható, szórványosan havazással, hózáporral. Hajnalban pára, helyen­ként kőd. Az északira forduló szél időnként megerősödik. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 2 és mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappali hőifiérséklet mínusz 2 és plusz 3 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 294. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 16. szerda PRÉMIUM A TERMÉSTÖBBLETÉRT Biztonságban a cukorrépa Szerződéskötés a szolnoki és a Mátra vidéki gyárak körzetében Az idén a többi, őszi betakarí- tású terményhez hasonlóan, cu­korrépát sem talált a szántóföld­ben a decemberi havazás. A me­gye gazdaságai a gyárakkal kö­zösen egyeztetett ütemterv szerint még novemberben letakarították a termést. Bács-Kiskun homokhátság! fe­léből, ahol Tiszakécske és Fél­egyháza határában a szövetkeze­tek, s Lászlófalván, a háztáji gaz­daságok együttesen 908 hektáron gondozták a répát, november 20- ig minden termést felvásárolt a Szolnoki Cukorgyár. Ennek egy részét Tiszakécskéről közvetlenül szállították a gazdaságok saját járműveikkel. Kiskunfélegyházán pedig a vasútállomás melletti ra­kodótérre gyűjtötték, ahonnan a MÁV fuvarozta be a Szolnoki Cukorgyárba. No, nem az egészet, mert a járműhiány miatt három­ezer tonna, prizmázott répa de­cember 15-én még a rakodótéren volt. Szerencsére a fagy eddig szá­mottevő kárt nem tett a termés­ben. Ezt az eddig' átvett répa 15,87 százalékos cukortartalma is mutatja-. A feldolgozó üzem a kis­kunsági terrríesztőktől az idén 26 489 tonna répát kapott, ami 29,2 tonnás átlagtermésnek felel meg. Más években volt jobb is, de az aszály miatt, ez az értékes növény sem fejlődött kellően. ; Bács-Kiskun megye 6 ezer hek­tárnál több cukorrépatermő te­rületének zöme sajnos, nem a gyárak közvetlen környékén van. Ötezer-haiszáz hektáron a Mátra vidéki Cukorgyáraikkal kötött szerződés értelmében a Bácska és a Duna melléki állami és szö­vetkezeti gazdaságai művelték a répát. A pár év alatt jól kiala­kult, közös érdekű kapcsolat azonban képes volt áthidalni á termelési körzet, valamint a fel­dolgozó üzem közötti nagy távol­ságért. Éppen a cukorgyár ajánlása alapján növelte vetésterületét az idén a Felsőszentiváni Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet. Nem járt rosszul, hiszen 1980-ról 1981- re megkétszerezett, 400 hektáros területről 15 százaléknál maga­sabb cukortartalmú, s hektáron­ként 53 tonnás répatermést ta­karíthatott be. így a vételáron felül, kevés híján 4 millió forint prémiumhoz jutott. A gyár azzal ■is segítette a bácskai szövetkeze­tét, hogy annak majorjában, jól megközelíthető helyen külön ré­paátvevő telepet nyitott a ter­mésszedés idejére. Ezzel a szö­vetkezet szállítási költségeit mér­sékelte. A Mátra vidéki Cukorgyáraik hatvani és selypi üzeme az idén -5600 hektár répaterület termését vásárolta meg Bács-Kiskun me­gye gazdaságaitól. Ebben ott volt. az a 25 hektáron termelt szak­csoporti cukorrépa is, amelyet a Bácsbokódi ÁFÉSZgszervezésében szállítottak. Gazdásági eredmé­nyük és személyes jövedelmük akkora lett, hogy 1982-re érvé- (Folytatás a 2. oldalon) Ma ülést tart a megyei pártbizottság Ma kibővített ülést tart a megyei pártbizottság. A végrehajtó bizottság a kö­vetkező napirend megtár­gyalását javasolja a párt- bizottságnak : '— Tájékoztató a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1981. december 3-i ülésé­ről. — Jelentés a megye 1981. évi gazdasági céljai­nak várható teljesítéséről, javaslat az 1982. évi gaz­daságpolitikai feladatokra­— Javaslat a megyei pártbizottság és szervei 1982. évi munkatervére. Ülésezett a KISZ KB Kedden üLésit tartott a KISZ Központi Bizottsága, amelyen részt vett és felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Crave- ró Róbert, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első tit­kárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 3-i üléséről. Ezt követően Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előterjeszté­sében megvitatták az MSZMP KB-nak és a Minisztertanácsnak a lakásépítés, -fenntartás, -gaz­dálkodás és -elosztás fejlesztésé­ről szóló irányelveit, majd hatá­rozatot fogadtak el a KlSZ-szer- veknek és szervezeteknek az if­júság lakáshelyzetének javításá­val kapcsolatos feladatairól. Az irányelvekről kialakított vélemé­nyét a Központi Bizottság meg­küldi a minisztertanácsnak. Ezután Kovács Jenőnek, a KB titkárának előterjesztésében a testület megtárgyalta és elfogad­ta a KISZ KB 1982. évi üléster­vét. A Köziponti Bizottság a jövő év folyamán egyébek között meg­tárgyalja az ifjúsági szövetség tevékenységéről a munkásfiatalok, és a mezőgazdasági fizikai dolgo­zó fiatalok, a tizenéves korosz­tály, valamint az egyetemista és főiskolás fiatalok körében szer­zett tapasztalatait. A következő évben kerülnek napirendre a KISZ tudatformáló tevékenységé­vel, az eszmei, politikai nevelő- munkájával összefüggő kérdések, Valamint a KISZ feladatai a mű­szaki-technikai fejlesztés meg­gyorsításában. (MTI) Méhes Lajos látogatása Bács-Kiskun megyében Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter. A vendéget délelőtt Kecskeméten, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának szák­házában fogadta Romany Pál, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és tájé­koztatást adott a megye gazdasági-politikai hely­zetéről. A megbeszélésen részt vettek Erdélyi Ignác és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője. Ezt követően Méhes Lajos felkereste a kecske­méti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lát, ahol dr. Kapitány Sándor főigazgató beszélt az 1964-ben alapított intézmény munkájáról, majd be­mutatta a főiskola laboratóriumait, tanműhelyeit. A Politikai Bizottság tagja tanulmányozta az intéz­ményben folyó oktató-nevelő munkát, és beszélt a tanszéki gyakorlatot végző hallgatókkal. Az ese­ményen részt vett dr. Kőrös Gáspár, a városi párt- bizottság első titkára is. A miniszter kecskeméti látogatásának követke­ző állomása az MMG Automatikai Művek vezérlés- technikai gyára Volt. Itt Fekete-Rudolf vezérigazga­tó és Vári Csaba igazgató mutatta be az üzemet, ismertetve a kecskeméti gyár jelenlegi tevékenysé­gét, az új termékeket, a fejlesztési programokat, és a VI. ötéves tervi elképzeléseket. Méhes Lajos ta­lálkozott az üzem párt- és tömegszervezeti vezetői­vel, valamint a szocialista brigádvezetőkkel, és — kérdésekre válaszolva — áttekintést adott az idő­szerű gazdasági, iparpolitikai feladatokról. Majd — további sikeres munkát kívánva — aláírta a 11 ta­gú Zrínyi Ilona szocialista brigád naplóját. Délután a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben fogadták a Politikai Bizottság tagját, aki Horváth lgnácnak, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárának és dr. Deák István tsz-elnöknek kalau­zolásával megnézte a közös gazdaság ipari tevé­kenységet folytató egységeit: a műanyag- és a gú- miüzemet. Meghallgatta a szövetkezetnek az ipari ágazat fejlesztésére vonatkozó terveit, majd részt vett és felszólalt a Szikra Tsz hetveníhárom kom­• Polski Fiat kilométerórákat gyártanak az MMG^ ben a korszerű Bosch-szalagon. • Méhes Lajos, a Csapó Tamás üzemmérnök prog­ramja alapján dolgozó manipulátor makett működé­sét figyeli a műszaki főiskolán. (Tóth Sándor felv.) munistát tömörítő alapszervezetének beszámold taggyűlésén. A látogatás zár óprogram jaként a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban Magyar Ferenc igaz­gató mutatta meg az ipari miniszternek a külföldi alapanyagot feldolgozó gyümölcslékészítő üzemet, majd Méhes Lajos az esti órákban visszautazott Budapestre. i V. T. Készülődés az ötnapos munkahétre Az elmúlt hónapokban megye- szerte nagy munkát végeztek a vállalatok, a helyi tanácsok, a szakszervezetek, s a különböző intézmények annak érdekében, hogy 1981. január 1 -.tői zökkenő- mentesen át lehessen térni az öt­napos munkahétre. A vállalatok­nál a szakszervezetek segítségé­vel részletes programok készül­tek arra, hogy á termelés és a bérek csökkentése nélkül, a vesz­teségidők pótlásával, önerőből oldhassák meg az új munkarend­re való átállást. Igen lényeges előfeltétele azon­ban a városokban a lépcsőzetes munkakezdés a közlekedés szem­pontjából, s nem kisebb gondot jelentett a gyermekintézmények nyitvatartása. Ezek összehango­lásában a tanácsok vállaltak nagy szerepet. A megyei tanács vib munkaügyi osztályán nyert értesüléseink szerint az ezzel kapcsolatos problémák túlnyomó többsége is rendeződött már. Több vállalat, új munkarendjének' in­tézkedési tervébe is betekintést nyertünk, ezekből .közlünk néhá­nyat. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat 1490 dolgozója zöm­mel egy műszakban dolgozik. Közülük háromszázötvenen vi­dékről járnak be. Bgyharmadukat vállalati busszal szállítják a mun­kahelyükre és haza, a többiek a menetrendszerű autóbuszokkal és vonatokkal utaznak. Az utób­biak és a kecskemétiek munka- kezdésihez igazodó közlekedésé­nek egyeztetése a Volán Vállalat­tal és a városi tanáccsal megtör­tént. A Baromfifeldolgozó Vállalat­nál a munkakezdés szakaszosain, illetve lépcsőzetesen^ reggel 4 óra. 45 perctől 7 óráiig történik. A cég az élőáru beszállítását saját fuvareszközeivel végzi, a készáru elszállítását részben vasúton, eh­hez iparvágánnyal rendelkezik Az időnkénti szombati szállítást belső szervezéssel meg tudják oldani. Az új munkarendnek megfele­lően szervezték át az üzemorvosi szolgálatot, valamint a vállalati óvoda és bölcsőde nyitvatartását. Egyébként dolgozóik a 44 órás munkahétről a 42 órásra térnek át oiy módon, hogy a munkakez­dés változatlan marad, de a napi munkaidő a fizikai állománynál négy napon át 9 órára, az ötödi­ken 8 óra 30 percre nő. A munkaidőalap-kiesésre el­sősorban műszaki és munkaszer­vezési intézkedéseket tettek. Töb­bek között a technológiai fegye­lem betartása mellett a Stork csirkefeldolgozó gépsor teljesít­ményét ötezerről hatezerre sike­rült növelni. A gépek évi állás­idejét jobb karbantartással és egyéb intézkedésekkel 54 ezer órával tudják csökkenteni. Ter­mészetesen .mindezekhez a mun­kafegyelem ’további szilárdításá­ra, s az igazolatlan hiányzások, a munkahelyről való napközbeni el­távozások mérséklésére is szük­ség van. A Fémmunkás Vállalat kiskun- halasi gyárában már az MSZMP KB 198Ö. december 2-i határoza­tét követően megkezdték a föl­készülést az ötnapos munkahét bevezetésére. Ez év januárja óta a közvetlen munkahelyi vezetés színvonalának, irányító.kép essé­gének javítására az osztály- és csoportvezetők közül négyen vál­lalati szervezésű továbbképzés­ben vesznek részt. A kétszázórás termelésirányítói tanfolyamra hat embert küldtek el. Az átté­rést komplex szervezési1 feladat­ként kezelték az előkészületek során. A gyárban 56 ezer 800 órával ' csökken a munkaidőalap. A dol­gozók keresetének csökkenését elkerülve, műszaki fejlesztéssel 11 ezer 500, munkaügyi intézke­déssel 7 ezer 300, az intenzitás fokozásával 9 ezer 800 órát ter­veznek pótolni. A legtöbbet, 28 gzer 200 normaóra pótlását a szervezési intézkedésektől várják. Az ötnapos munkahét gazdasági hatásainak részletes elemzésekor az is kiderült, hogy a munkaidő rövidülése révén csaknem egy­millió forinttal kevesebb lesz a gyár üzemviteli költsége. Decem­ber második hetében megkezdőd­tek azok a termelési tanácskozá­sok, amelyeken a szakszervezet által jóváhagyott áttérési progra­mot ismertetik az egyes munka­területek dolgozóival. .Baján a Ganz Villamossági Művek készülékgyáraiban a nagy­vállalati munkarend szerint tér­nek át az ötnapos munkahétre. Ezek szerint az egyműszakos munkahelyeken 42 órára, a két- és háromműszakosokon pedig 40 órára csökken a munkaidő. A na­pi fizetetten munkaközi szünet 20 perces lesz, így naponta az egyműszakos dolgozók négy na­pon át 8 óra 45 percet, az ötödi­ken 8 óra 40 percet tartózkodnak a gyárban. A többműszakosok napi 8 órát dolgoznak. A bajai gyárban és a csátaljai telepen a munkaidő-alap 133 600 órával csökken. Ezt a különböző műszaki, munkaszervezési intéz­kedésekkel, korszerűsítéssel és a selejt csökkentésével a kidolgo­zott program alapján teljes mér­tékig pótolni tudják. Az előzetes számítások szerint a termelési, szolgáltatási, értékesítési tervét a gyár 1982-ben teljesíteni tud­ja. A szállítási, rakodási, raktá­rozási feladatok elvégzésére ese­tenként készenléti brigádokat szerveznék. Azért, hogy az ötna­pos munkahétre való áttérés miatt a keresetek ne csökkenje­nek, a heti 42 órát dolgozók bé­rét 4,76 százalékkal, a 40 órát dolgozókét 10 százalékkal növelik az 1982. márciusi bérfejlesztés­nél. N. O.—A. T. S. A mezőgazdasági nagyüze­medben elkészültek a közép­távú tervek. Ezzel egyidöben hozzákezdtek a jövő évi elkép­zelések részletesebb kidolgo­zásához is. Közismert, hogy az új közgazdasági szabályozok •szigorúbbá tették a gazdálko­dás feltételeit. Ezért egyes üzemek azon munkálkodnak, hogy összefogással próbálják megoldani azokat a gazdaság- fejlesztési feladatokat, ame­lyeket a nehezebb körülmé­nyek között egyedül nem tud­nak megvalósítani. Az együtt­működésnek eddig is számos jó példájával találkoztunk. A jelenlegi körülmények között még időszerűbb az a régi bölcs mondás: összefogásban az erő. Íme néhány példa: a Kis­kunságban különösen nagy je­lentősége van a gyepgazdálko­dásnak. A fűhozamok növelé­sére az arra alkalmas terüle­teken érdemes növelni a mű­trágya felhasználását, folya­matossá lehet tenni a gyepek ápolását. Ahol ezzel komolyan, intenzíven foglalkoznak, jó eredmények születtek. Az is igaz viszont, hogy a széna be­takarításához szükséges és egyáltalán a rét- és legelőgaz­dálkodás szempontjából fon­tos, úgynevezett „zöldgépsor’’ elég drága. Egy szövetkezet számára költséges berendezé­sek ezek, és anyagilag eléggé megterhelőek. összefogással társulás formájában azonban beszerezhetők. Ilyen gépsor birtokában a szövetkezetek még saját szükségletükön fe­lül is tudnának szénát termel­ni. Ez többszörös haszonnal járna, hiszen többletjövede­lemhez jutnának a gazdasá­gok, a vásárló üzemek pedig az árunövények javára csök­kenthetnék a takarmánnyal lekötött szántóterületet. A megye mezőgazdaságának mind nagyobb gondot jelent a cellulóznyár kitermelése. Jö­vőre a megyében több mint 34 ezer köbméter nyárfát kell értékesíteni az üzemeknek. Ér­demes szövetkezeteinknek ösz- .szefogni a kitermelésben és a feldolgozásban. Figyelembe •kell azt is venni, hogy 1985- ben a fakitermelési feladat több mint kétszeresére növek­szik. Jó példát mutat ebben a témábkn a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, amely telje­sen gépesítette ezt a munkát, és a szomszédos közös gazda­ságoknak is segít. Az új helyzetben érdemes növelni a gabonatermelést, mert a gazdasági ösztönzők lehetővé teszik, hogy az üze­mek többletprémiumhoz jus­sanak. Jó kezdeményezés a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer taggazdaságainak összefogása. Itt a szellemi ka­pacitás kihasználásával olyan technológiát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával le­hetővé válik a hektáronkénti 10 tonna kukoricatermés el­érése. Az idén bevált kísérlet arra ösztönözte a bácskai és a Duna menti gazdaságok egy részét, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Az állattenyésztésben is ta­lálkozunk új együttműködési formákkal. A páhi Petőfi Ter­melőszövetkezet és az akasztói Béke Szakszövetkezet éppen a napokban kötött szerződést a gabonaiparral. A két nagy juhtenyésztő közös ■ gazdaság a megállapodás szerint garan- I ciát kap az ipar részéről ar­ra, hogy ha betartják a java­solt technológiát, jövedelme­zőbbé és olcsóbbá válik az ál­lattenyésztésnek ez az ágaza­ta. Szinte tudományos alapo­kon dolgozzák ki a receptúrá- kat az ezzel foglalkozó kutatód intézet bevonásával. A kocká­zatvállalás közös, a nyeresé­gen és a veszteségen is egy­aránt osztoznak a szerződő fe­lek. Az ipar olyan takarmány­kiegészítőkről gondoskodik, amelyek etetésével hatéko­nyabbá és gazdaságosabbá vá­lik a juhtenyésztés. A megye déli részén hétsze­resére kívánják növelni a kö­zös gazdaságok a halállományt. Ehhez természetesen új tógaz­daságokat kell létesíteni. A nagybaracskai termelőszövet­kezet kezdeményezésére össze­fogással létesítenek halastavat. A másik két partner a rémi Dózsa és a bajai Űj Élet ha­lászati termelőszövetkezet. Csak néhány lehetőséget és példát soroltunk fel. Ezek is bizonyítják, hogy még sok a tartalék. Tapasztalataink sze­rint a mezőgazdasági nagyüze­mek keresik is a lehetősége­ket az együttműködésre. Kö­zös erővel könnyebben tudják megvalósítani azokat a célo­kat, amelyek a népgazdaság I p VI. ötéves tervében megfogal­mazódták. K. S. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom