Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

1981. november 4. • PETŐFI NÉPE • 3 kormány Intézkedik a munkás-paraszt Az 1956-os ellenforradalmi megmozdulás alapvető célja az volt, hogy szétzilálja a párt szervezeteit a tanácsok félreállításával, magá­hoz ragadja az államhatalmat, zavart keltsen a tömegszervezetekben és kétségeket keltő dema­gógiával (Le a kommunistákkal! Nem kell párt! Tanácsok helyett forradalmi bizottságokat! Sztrájkot! Semlegességet! Ki az ENSZ-bőj! Nem kell a Varsói Szerződés! Aki magyar, mel­lénk, ál!!) zűrzavart keltsen az egész országban. A munkáshatalom visszaszerzéséhez fokozato­san alkalmazott törekvések a megyében is jól láthatók voltak. Az a csak helyeselhető ellenál­lás, ami kezdetben a megye állami vezetésében megvolt a forradalmi bizottságok alakításával szemben, az események sodrában gyorsan meg­szűnni kényszerült. A munkahelyeken (legyen az intézmény vagy üzem) létrejött munkástaná­csok a hatalmat gyakorló nemzeti bizottságok, vagy forradalmi bizottságok létrehozására töre­kedtek. Ennek következményeként született meg a Bács-Kiskun megyei Ideiglenes Bizottság, amely alakuló ülését Kecskeméten 1956. októ­ber 30-án tartotta. Tudni kell, hogy 'felszabadulás ( utáni történelmünk kezdetén lét­rejött nemzeti bizottságok nagy tekintélyt vívtak ki maguknak. Hitelüket az akkori káoszból való kilábalás, az élet indítása, az igazságtevés és az áldozatos mun­kálkodás fémjelezte. Ezért az el­lenforradalom számára is kedve­zőnek tűnt az elnevezés feleleve­nítése. A tiszavirág-életű nemzeti bi­zottság a következő személyeket vallotta tagjaiként: Berényi La­jos, Bognár Károly, Borszéki La­jos, Daczó József, Dallos Ferenc, Farkas László, Hajnal János, Ma­darász László, dr. Magocsi Géza, Mészöly Gyula (elnök). Orosz László, Papp Géza, Pataki Fe­renc, Szabó József. Szabó Lajos, dr. Szendy Jenő és Szentkirályi Frigyes, a nemzetőrség megyei ' parancsnoka. (Petőfi Népe, 1956. október 31.) A kommunisták és más jelen­levő haladó gondolkodásúak vé­leménye ellenére, a hozott hatá­rozat így kezdődött: „A magyar nép nemzeti érdekeit semmibeve­vő rendszer hosszú éveken ke­resztül gúzsba kötötte, megbéní­totta nemzetünk szellemi és gaz­dasági erejét. Népünk politikai és gazdasági érdekeit semmibeve- vő vezetés arra kényszerítette el­nyomott népünket, hogy tüntetés­sel, rrfajd egyes vezetőknek a múlthoz való csökönyös ragasz­kodása miatt, fegyveres harc út­ján, vére hullatásával vívja ki szabadságát. Tétlenek mi sem lehetünk, cse­lekednünk kell! A Hazafias Nép­front kezdeményezésére ezért megyénkben ideiglenes nemzeti bizottságot alakítunk.” Az ideiglenes nemzeti bizottság intéző bizottságot alakított. Veze. tője Dallos Ferenc. Tagjai: Bor­széki Lajos, Bognár Károly, dr. Magócsi Géza, Orosz László és Pataki Ferenc. A bizottság hatá­rozott afelől, hogy a megyei Nép­újság az ideiglenes megyei nem­zeti bizottság lapja legyen. [Pe­tőfi Népe.] Az alakuló ülés dön­téseit húsz pontban foglalta ösz- sze. Ezek a következtetések né­hány kivétellel teljesen megfelel­nek az akkor országszerte han­goztatott véleményeknek. Idéz­zünk .néhányat közülük: „Ideigle­nes nemzeti bizottság a népi ha­talom szerve, melynek alá van •rendelve a területen levő vala- ' mennyi államigazgatási gazdasági szerv és a nemzetőrség. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság felhívja a járásokat, 'községeket, városokat, hogy ala­kítsanak 10—15 ifőből álló ideg­lenes nemzeti bizottságot, me­lyek hasonlóképpen a néphatalom helyi szervei, rendelkeznek az ál­lami és gazdasági igazgatás, s a nemzetőrség szerveivel, alá van­nak rendelve a megyei ideiglenes nemzeti bizottságnak. Az ideiglenes megyei nemzeti -i bizottság felhatalmazza a megyei tanács vb-jét az igazgatás, a gaz­dasági vezetés további teendőivel.^ Ügy határoz, hogy további intéz­kedésig a végrehajtó bizottságok, megyeszerte a nemzeti bizottsá­gok irányítása és ellenőrzése alapján működjenek. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság felhívással fordul , az üzemekhez, vállalatokhoz, hogy mindenütt alakítsák meg a mun­kástanácsokat. A munkástaná­csok első feladata üzemeik meg­óvása, a termelés megindítása és irányítása.” Az utóbbi vonatkozásban a nemzeti bizottság az ott levő kom­munisták hatására — helyesen foglalt állást. Helyénvaló volt az is, hogy — bár erye nem volt szükség — a parasztságot az őszi munkálatok elvégzésére buzdítot­ta. Azt is méltányolni kell, hogy a bizottság a termelőszövetkezete­ket a közös vagyon megvédésére figyelmeztette. Más vonatkozá­sokban azonban a reakciónak tet­sző módon fogalmazott, lett lé­gyen szó a szólás-, a sajtószabad­ság, a bírói függetlenség biztosí­tásáról, a szovjet csapatok kivo­násáról, a nemzetőrség összetéter léről, az ENSZ-ből való kilépés­ről, vagy a semlegességről. Másnap, október 3I-én „forra­dalmi hangulatban alakult meg Kecskeméten ■ az ideiglenes nem­zeti bizottság. Elsőnek Tóth Lász­ló, volt polgármester szólalt fel a ' várösházán megtartott ülésen. Többek között a következőket mondotta: ........Rendezni kell so­r ainkat, mindenkivel a józanság nyelvén kell beszélni, hogy ne legyen rendbontás, önbíráskodás, hogy többé semmi érték ne men­jen veszendőbe.” November 2-án délután a me­gyei ideiglenes nemzeti bizottság — erőteljes jobboldali nyomásra — a munkástanácsok képviselői előtt lemondott. Ezután megvá­lasztották a megyei forradalmi bizottságot és annak intéző bizott­ságát. Az intéző bizottság tagjai: Ma­gócsi Géza törvényszéki bíró, Orosz László tanár, Szentkirályi Frigyes alezredes, Bányai Endre, a Nemzeti Bank, Hegedűs Ká­roly, a KISKER Vállalat, Ambrus László, a posta, Gara Sándor, a teherfuvar, Jenővári László, az igazságügy és Gedei Árpád egye­temista, az ifjúság képviseleté­ben. (Petőfi Népe, 1956. novem­ber 3.) Az intéző bizottság megválasztá­sa után úgy határozott, hogy a megyei forradalmi bizottságba -minden járásból három, minden városból kettő, különböző pártok­ból három-három, a nemzetőr­ségből három és a honvédségből három tagot választanak be. A megyei forradalmi bizottság intéző bizottságának első ülésén leszögezték, hogy a megyei forral dalmi bizottság a legfelsőbb ál­lamhatalmi igazgatási szerve. Az intéző bizottság a már korábban ismert tételek hangoztatása mel­lett kijelentette, hogy „most az első és legfontosabb a sztrájk megszüntetése, a termelés tovább folytatása, mert ez létünk alap­ja.” A munkástanácsokhoz egy­idejűleg intézett felhívásában is hangsúlyozta: „Az intéző bizott­ság tárgyilagosan mérlegelte, hogy a további Sztrájk létünket, az eddig kivívott forradalmi vív­mányainkat veszélyezteti.” A bizonytalanságnak, a féle­lemnek a november 3-án megala­kult Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány fellépése ve­tett véget, bár még sok' minden­nek nem tehettünk pontot a vé-- gére. A november 4. hajnalán a szolnoki rádió hullámhosszán már hallható volt „A hazánkban ok­tóber 23-án megindult tömeg- mozgalom ...a Nagy Imre kor­mány1 gyengesége és a mozgalom­ba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén, veszélybe hozta szocialista vív­mányainkat ... Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garáz­dálkodásának.” A kormány közzétette prog­ramját is, amelynek alapvető té­telei: nemzeti függetlenségünk, országunk szuverenitásának biz­tosítása, szocialista rendszerünk megvédése, a testvérharc meg­szüntetése, baráti viszony hnegte- remtése minden szocialista or­szággal, a dolgozók életszínvona­lának gyors és jelentékeny eme­lése, az ötéves terv módosítása, a demokrácia széles kifejlesztése, a mezőgazdasági termelés növelése, a törvénysértések felszámolása, a magyar nemzeti kultúra követke­zetes fejlesztése. „A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány népünk, mun­kásosztályunk és hazánk érdeké­ben azzal a kéréssel fordult a szovjet hadsereg parancsnokságá­hoz, segítsen népünknek a reak­ció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és nyugalmat hazánkban.” iEgy, a magyar dolgozó néphez intézett nyíQt levél is elhangzott az éterben. „Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossá István és Münnich Ferenc miniszterek. Nagy Imre kormányának volt tag­jai bejelentjük, hogy 1956. no­vember 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal mindep kapcsolatun­kat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakítását.”' Az ellenforradalmi erők tábo­rában zavar keletkezett. Mivel „szellemi táplálékként” már csu­pán a Szabad Európa megvadult gyűlölködése maradt forrásul, és az ajánlott gyakorlat nem volt alkalmazható, megtorpanásuk­nak lehettünk tanúi. Másfelől a párt újjászervezése és a kormány megalakulása buzdította a szocia­lizmus erőit, a rendszer őszinte híveit. Tehát fordulat következett be az atmoszférában, amelynek egyre több jelével találkozunk a későbbiek során. A belső erők op­timizmusát a szocialista országok és a haladó világ magatartása is táplálta. Már értekezletekre gyűltek egybe a kecskeméti járás községeinek tanácselnökei. Első számú kérdés: hogyan dolgozzanak ezután? El­határozták, hogy egy héten belül végrehajtó bizottsági üléseket tar­tanak, ahol sört kerítenek azok kiegészítésére is. Hangsúlyozták, hogy bátran és őszintén kell T>e- szélni a választókkal, és a közsé­gek ügyeit pem tőlük elszakadva kell intézni. Kecskeméten novem­ber 15-én a végrehajtó bizottság felvetette a város súlyos pénzügyi helyzetét, ezért kérte az adózókat, hogy a közadót haladéktalanul fi­zessék be. A végrehajtó bizottság közölte, hogy a lezajlott fegyve­res összetűzések során huszonhár­mán vesztették életüket. Az MSZMP ideiglenes megyei intéző bizottsága „ 1956. november 20-án, többek között, állást fog­lalt amellett, „hogy az államha­talom gyakorlása a tanácsok megválasztott végrehajtó bizott­ságait illeti meg. Felhívjuk az államhalalom helyi szerveit, me­gyei, járási, községi tanácsok és tanács végrehajtó bizottságok tag­jait, hogy a munkás—paraszt ha­talom megerősítése, valamint a tömegmozgalom eredményeként megszületett vívmányok megőrzé­se és a további demokratikus, né­pi közélet 'kibontakozása érdeké­ben határozottan hajtsák végre a' Munkás—Paraszt Forradalmi Kor­mány és a felsőbb tanácsszervek rendeletéit. A dolgozó nép érde­kében szigorúan érvényesítsék a népi államhatalom törvényeit, minden tevékenységükkel őrizzék cs erősítsék a törvényes rendet. Javasoljuk a megyei tanácsnak, mint a megye legfelsőbb közigaz­gatási szervének, őrködjön azon, hogy felelőtlen elemek ne dezor- ganizálhassák az államhatalmi és gazdasági szervek, valamint az üzemek és .közintézmények lakos­ság érdekében kifejtett tevékeny­ségét.” iEzt a megyei törekvést a Mun­kás—Paraszt Forradalmi Kormány is megerősítette: „A rend teljes helyreállításában, a termelés megindulásában, a lakosságról va­ló gondoskodásban igen fontos szerepe van az államigazgatás gyors, folyamatos, zavartalan munkájának. A megrongált há­zak újjáépítése, az elpusztult la­kások helyreállítása, a városi köz­lekedés biztosítása, a közmű­szolgáltatás, az egészségügyi és kereskedelmi ellátás, a szo­cialista gondolkodás, a váro­sok és községek közötti kapcsolat megteremtése, a közbiztonság megszilárdítása jelentős mérték­ben a lakosság által választott ta­nácsok, illetve végrehajtó bizott­ságok feladata.” November 21-én a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága egy­ségesen állást foglalt a Forradal­mi Munkás—Paraszt Kormány mellett, és elhatározta, hogy a maga területén mindent megtesz a kormány felhívásának és prog­ramjának megvalósítása érdeké­ben. A bizottsági ülésen szóba került, hogy az elmúlt hetekben — bár eh'hez a forradalmi bizott­ságoknak nem volt joga — több falu és járás tanácsi vezetőit ki­cserélték. Megtörtént, hogy egyes csoportok olykor rosszindulatú embereket ültettek a vezetésbe. A végrehajtó bizottság úgy dön­tött, hogy járásonként egy-egy bizottságot álakit, amelyek felül­vizsgálják a személyi változáso­kat. Ugyanekkor szó esett a köz- ellátás kérdéseiről is. E téren si­keres munka zajlott. Bár az el­lenforradalom időszakában nagy volt a felvásárlás, de az üzletek időközben feltöltődtek. Ehhez sok­irányú, még Jugoszláviába is el­látogató kapcsolatot kellett kiala­kítani, ahonnan 600 vagon szenet, borsot, kávét és a kórházak szá­mára citromot importáltak. Már három hét választotta el az ország, a megye életét az el­lenforradalom gátlástalan dühön­gésétől, azonban még mindig nem szűnt meg a banditizmus. Előfor­dult postarablás, rendőrgyiíkos- ság, haladó emberek életveszélyes fenyegetése, halálra keresése, a sebtiben szerzett pozíciók' fel nem adása, követelések pontokba rög­zített megfogalmazása. Ezért volt hatásos az a felszólalás, amelyet Kádár János a Parlamentben mondott november 25-én: „A ■kormány meg akarja valósítani, hogy az országban mindenki fé­lelem nélkül élhesáen. Ez magá­tól értetődő emberi óhaj és kí­vánság. Addig is nyilvánvalóan az . a helyes, hogy amíg félni tyell, in­kább féljenek az ellenforradal­márok és uszítják. mint a haladó- erők és tisztességes,, becsületes dolgozók. Ebből nem engedhet a kormány. Azonnal megszűnnek a letartóztatások, ha változtatnak magatartásukon a gyilkosok. Ha abbahagyják a banditizmust. azoknak a bányászoknak és mun­kásoknak fenyegetését, akik dol­gozni akarnak”. YV D. Baja könnyűipara Kecskeméten A Megyei ■ Művelődési Központ rendezvényei sorában időről idő­re ipari üzemek mutatkoznak be. Novemberben a Baja könnyűipa­rát reprezentáló Finomposztö Vállalat, a FÉKON Ruházati Vál­lalat gyára, a Lakberendező, Épí­tő és Vas Ipari [ Szövetkezet, a Bácska Bútoripari Vállalat, a Csökkent Munkaképességűek Szö­vetkezete, valamint a Háziipari Szövetkezet? termékeit állítják ki a megyeszékhely kulturális intéz­ményében. ‘ A bemutatkozás nap­jaiban — '24-től 29-ig — a bajai könnyűipari termékeket, többek közt a Bácska Bútoripari Válla­lat rusztikus bútorait, és a BLÉ. VISZ lakberendezési cikkeit meg­vásárolhatják .' az ‘ érdeklődők Kecskemét üzleteiben. A vállalatok termelési költsé­geinek alakulását sokféle tényező befolyásolja. Külső és belső adott­ságok és lehetőségek egyaránt. A költségek alakulása azonban a legnagyobb mértékben a mun­kaerővel és munkabérrel, az anyaggal és energiával való gaz­dálkodás mikéntjétől függ. Ami a munkaerővel való gaz­dálkodást illeti, itt összetetten je­lentkeznek a feladatok. Napjaink­ban, amikor a szelektív iparpoli­tika kibontakozása, s a termék- váltás időszakát éljük, új felada­tok eddig nem ismért módon való megoldásának hosszú sora jelentkezik. Jól képzett, a korsze­rű technikához értő, gyakran többféle feladat ellátására is al­kalmas szakemberekre van szük­ség. Ez egyre kevésbé oldható meg kész szakemberek felvételé­vel, alkalmazásával. Sokkal in­kább a vállalatnál dolgozók át- és továbbképzésére, a munkaerő átcsoportosítására van szükség. Ügy, ahogyan azt teszik például a Fémmunkás Vállalat kiskunha­lasi gyárában, vagy a TEMA- FORG kunszentmiklósi üzemé­ben. Nem új dolog, közismert tény, hogy a teljesítménybérezés ará­nyának növelése fokozza a dol­gozók érdekeltségét. A teljesít­ménybérben foglalkoztatottak or­szágos aránya mintegy 60 száza­lék. Megyénkben is vannak vál­lalatok, amelyek megközelítik, vagy meg is haladják ezt az arányt. Ilyen például a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi gyára és a BRG kecskeméti magnetofon- gyára. Ám az üzemek többségé­nél a teljesítményelv alkalmazá­sa még nem kellő mértékű. Jelentős mértékben befolyásol­ja a költségek alakulását a több műszakos munkarendben történő foglalkoztatás és a túlórák ala­kulása is. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a kö­zelmúltban megvizsgálta hat ipa­ri üzem ilyen vonatkozású hely­zetét. Megállapították, hogy az át­lagos műszakszám a másfél alatt marad, s csupán a bajai Finom­posztó Vállalat ért el 2,8-es mű­szakátlagot. Ugyanakkor ennél a vállalatnál az 1981. első félévben teljesített munkaóráknak mintegy 4 százalékát tették ki a túlórák. A túlórák felhalmozódásának oka a létszámcsökkenés mellett az ütemtelen anyagellátás, a hóvégi hajrá. Nagyon fontos költségtényező az anyagkészlet. A vállalatok készleteinek emelkedése és lassú forgása több okra vezethető visz- sza. Ezzel kapcsolatban a NEB- vizsgálat megállapította, hogy a hosszú rendelési határidők és egyes szállítók késedelmes telje­sítései jelentik a fő gondot. A Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyáregységének például késedel­mesen szállít a Csepel Vasmű, a Csepel Autógyár és a Magyar Acél. Egy másik példa: a Ganz Villamossági Művek Készülék- gyárának' a METALLOGLOBUS az 1981. első negyedévre rendelt bronzrudat június 15-ére igazolta vissza és szeptember 12-én szál­lította. ' Vannak törekvések a mind na­gyobb hányadot kitevő energia- költségek visszaszorítására is. A Kecskeméti Parkettagyárban évi '5000 tonna szén és 500 tonna tü­zelőolaj megtakarítását tenné le­hetővé a fahulladék-tüzelésű ka­zán. A gazdaságos fűtőberende­zés üzemb.e helyezése azonban az Energiagazdálkodási Intézet ál­tal 1980. december 31-re terve­zett átadási határidő régmúlt volta ellenére sem történt meg. A veszteség, ami a munkát korábban elvállaló kivitelező visszalépése, és az alvállalkozók együttműködésének fogyatékos­ságai miatt keletkezett, mintegy kilenc millió forint. A felsorolt példákból is kitű­nik, hogy szinte nincs is a válla­lati tevékenységnek olyan eleme, mozzanata, amely ne befolyásol­ná valamilyen módon és mérték­ben a költségeket. Ám hiba lenne a ráfordítások helyes mederben tartását csupán az igazgatótól, főmérnöktől, főkönyvelőtől várni. •Valamennyi vállalati dolgozónak lehetősége nyílik a demokratikus fórumok, a brigád, és újítómoz­galom, a Dolgozz hibátlanul munkarendszer kereteiben, de a mindennapi munkája során is tenni azért, hogy az eredménye­ket jelentősen befolyásoló költsé­gek ne legyenek magasabbak a feltétlenül szükségesnél. S. B. Korszerű gépek — tervtúlteljesítés Az utóbbi másfél év alatt négy új, korszerű nyomógépet kapott a Petőfi Nyomda kiskunfélegyhá­zi telepe, s ez is lehetőséget te­remtett az 54 tagú szorgalmas kollektíva terveinek teljesítésé­hez, illetve túlteljesítéséhez. Szep­tember végéig például a 15,2 millió forintos árbevételi tervü­ket 17,8 millióra teljesítették. A napokban érkezett negyedik új gép, amelynek üzembe helyezésén felvételünk idején Détár Ferenc gépmester foglalkozott, biztosíté­kot jelent arra, hogy az idei esz­tendőt, a telep ne a 20 millió fo­rintos tervezett, hanem 24 mil­lió forintos , árbevétellel zárja. (Opauszky László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom