Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

19S1 november i |. 0 PETŐFI NÉPI-­• EGY Kl'LDOTT PORTRÉJA A termelőktől a külpiacokig Beszámoló-taggyűlések előtt A parféiéi rendjéről szólva á szervezeti szabályzat kötelezi az alapszervezeteket, il-; letve a putvc/.o (ősegeket, hogy évente tart­sanak beszámoló-taggyűlést, amelyen a ve­zetőség előterjesztésében el kell készíteni a helyi politikai munka éves mérlegét. Tulaj­donképpen kölcsönös értékelésre kerül sor, hiszen nemcsak a vezetőség minősíti az egyes kommunisták pártmeghízatásainak teljesíté­sét. s annak számbavételével a pártszerve­zetek tevékenységét, hanem a párttagság is értékel és véleményt mond a vezetőség munkájáról. Ha ez a véleménycsere őszinte, kritikus és önkritikus, az értékelés reális, akkor megteremtődik az alap, amelyre épít­ve helyesen fogalmazhatók meg a jövő év legfontosabb célkitűzései is. Természetes te­hát. hogy ezek a hagyományos, de sohasem változatlanul ismétlődő fórumok jelentősé­güknél fogva kiemelkednek az évközi tag­gyűlések sorából. — Magam sem értettem — el'ő- s/.ör még azt S hogy a .fogyasz­tási szövetkezetek megyei érte­kezletére miért választoltak meg küldöttnek. Hiszen' a munkaadóm, aikecskeméti UNIVER AFKSZ el­sősorban kereskedő lentinél és ven­déglátással foglalkozik, s az Ipari tevékenység csak. ..mellékeskeni" jón szóba. Ám azóta már' túl- vagyuk,a második csodálkozáson is. mert a fogyasztási szövetke­zetek JX. kongresszusán, megyei küldöttként veszek részt.' ,S hogy az előre kiadott tájékoztatói el­olvastam-. világosan megértettem, miért van ott a helyem: a szö­vetkezeti politikában, ele különös tokintettel a fogyasztási szövet­kezetek jövőbeli feladatsorában igenis fontos' hangsúlyt Kap az ipari tevékenység kialakítása, a meglevő fejlesztése, lóként az élelmiszeriparé. Ennek fontossága kézenfekvő. Már ábból a megfontolásból ik. f ogy , ami megterem, áz ugyan nyeísárukénl is értékesíthető, de tartósítva, konzerválva jövedel­mezőbb. Ezt az általános megfo­galmazást éppen a mi üzemünk­nek az eredményei valószínűsítik. A konzervüzem 197(i-bun 58 mil­lió. az idén pedig 158 millió fo­rint értékű termelése bizonyítja. I.ogy a kis üzem fejlődéséhez már (i—8 éve minden tálcán ,volt fölkínálva. Ekkor kerültem ide előző munkahelyemről, a Kecs­keméti Konzervgyárból, azzal a lehetőséggel, hogy ezt ..kihasz­nálva" megszervezem. Az anyag­beszerzéstől a munkatársi gárda kialakításáig. A célom — így utólag megfogalmazva talán frá­zisnak tűnhet — az volt, hogy olyan munkahelyem legyen, aho­vá jó bemenni, feszem legyen si­kerélményekben, s ne az unalom lengje át a munkaidőt. — Amióta itt .vagyok, sok szak­mai gonddal kellett megküzde- nem, de mindezt szinte feledtette az a megbecsülés, az elismerés, amit kaptam. Ma 34-főlé termé­ket gyártunk, s hogy mégis elé­gedetlen vagyok, annak két alap­vető óka van. És ezekről szeret­nék a kongresszuson is szólni.' Mert úgy érzem, hogy mindaddig míg ezeken nem változtatunk, nem lehet nagyobb léptekkel elő­re haladni. Ami mindkettőben közös, az az érdekeltségi viszo­nyok tudomásulvétele, s a kiala­kított tevékenységbe való beépí­tése. A nyersanyag előteremtésé­ben, a késztermékek értékesítésé­ben egyaránt. Talán az alapnál, a felvásár­lásnál kezd,ein. Már csak azért is. mert itt már jutottunk előre azon az úton, amelyet a szövetkezeti szellem erősítésével lehet simáb­bá, járhatóbbá tenni. A 'zöldségfélék beszerzésénél minden fölösleges lépcsőt 'kiik­tattunk, kistermelőkkel, szerződést kötöttünk. De az is csak egy pa­pír lenne, ha mögötte 1 nem az érdekeltség állna fedezetül. A mi szerződéses termelőink tagjai let­tek az UNIVER ÁFÉSZ-nak, s ezen keresztül el kell jutnunk ad­dig. hogy ne csak az áru leadá­sa (eladása), hanem a feldolgo­zás után a nyereség Is érdekeltté Ugye őket. De az. hogy a sajátos szövetkezeti lehetőséggel élve. a célrészjegyek vásárlásával, része­sei a fejlesztési elképzelései nk- nck. s erre az idén közel 1 mil­lió forintot hiteleztek nekünk, már jelzi, hogy a kistermelők is rá éreztek a mi. közös érdekéink­re, alapozott jövőnkre. A termelőszövetkezetek ugyan­akkor gépvásárlással támogatják a fejlesztési elképzeléseinket, me­lyek révén az üzemünk képes az általuk megtermelt áru biztos piacává lenni. De a felvásárlással egyazon fontosságú az értékesítés ' kérdé­sének megoldása is. Eljutottunk (,dáig, hogy a létünk függ a tő­kés piacokon való megjelenéstől. Azért is, mert a bellöldt piac te­lítődött, meg azért is, mert im­portból származó gépekre, segéd­anyagokra van szükségünk. Eh­hez pedig a dollárokat kell „ki­főznünk”. Külkereskedelmünk korlátái Is­mertek. Jó lenne, ha ezéket a kői Iátokat végre az érdkeltség váltaná fel. S nem diplomatikus telexüzenetváltások. hanem az igényfelmérések, gyors üzletkö­tések után az áruink külföldi megjelenésével gyümölcsözhetne az üzem tevékenysége. Most, ha csak a hazai ízeket kereső kül­földön élő magyarokat látnánk el gulyáskrémmel, flekkenízesitővel, akkor már a jelenlegi termelé­sünk sem volna elég. (Szarka Balázsnak, az UNIVER konzervüzem-vezetőjének gondo­latait — melyeket a Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusán tervezett felszólalásáról elmon­dott — Nagy Mária jegyezte le.) A beszámoló-tagg' elesi k zöméi az idén is november 15-e és de­cember 15-e között Kiríják az alapszervezetek'. Az elmúlt évek­ben kialakult gyakorlatnak meg­felelően az alap.szervezetekel irá­nyító községi, üzemi, intézményi párlvezetőségek pedig must is az alapszeryezetí taggyűléseket megelőző küldöttértekezleten, il­letve összevont taggyűlésen készt', tenek átfogó értékelést működési területük egészéről. Nem kis fi­gyelmet kíván a helyes munka­megosztás kialakítása az alapszót', vézeti és'az összevont taggyűlés között. Ügyelni kell a . rész- és egész .helyes arányára, mert min­denkeppen felesleges, hogy mind­két fórumon ugyanazon kérdések­kel foglalkozzanak. A taggyűlé­sek napirendjén — a beszámoló mellett — a soros tagfelvételi ké­relmeket is előterjeszthet*!k., s ahol szükség van a' vezetőség ki­egészítésére, ott a választást is célszerű lebonyolítani. Középpontban a gazdaságpolitika A beszámoló taggyűlések a XII. kongresszus, a megyei, városi és járási pártértekezletek határoza­tainak mércéjét tekintve értéke­lik a pártszervezet tevékenységét. Nyilvánvaló, hogy a határozatok a pártszervezetek jellegének meg­felelően különböző követelmé­nyeket támasztanak a kommunis­ta közösségekkel szemben. Álta­lánosítható viszont, hogy nap­jainkban a politikai munka hom­lokterében — megyénkben is — a gazdaságpolitikai kérdések áll­nak. Tapasztalhatjuk, hogy nem­csak a termelésben közvetlenül részt vevők, hanem megyénk egész lakossága megkülönbözte­tett figyelmet fordít a továbbfej­lődést meghatározó gazdálkodás helyzetére. Igény van arra, hogy azok a pártszervezetek is hang­súlyosan foglalkozzanak a gazda­sággal összefüggő tennivalóik elemzésével, amelyek csak .köz­vetve kapcsolódnak a termelés­hez, de hatnak a gazdaságpoliti­kai feladatok megvalósítására. A példa kedvéért a tervező, a ku­tató, kereskedelmi stb. területen dolgozó pártszervezetek említ­hetők. 4 A gazdaságpolitikával való foglalkozás azonban nem szűkít­heti le-a taggyűlést termelési, mű­szaki, közgazdasági tanácskozás­sá, hanem elsősorban a gazdálko­dás személyi feltételeire, emberi vetületűire kell a fii hangsúlyt helyeznie. Mindenekéiül! a/l vizs­gálja, hogy a kommunisták mit teltek munkahelyükön a párt gazdaságpolitikájának helyi meg­valósulásáért. Célszerű áttekinte­ni néhány idevágó központi hatá­rozat (KB. 1977. október 20.. KB. 1978. március 15.. KB. 1978. októ­ber 12. stb.) helvi végrehajtásán:.k időarányos teljesítései is. Érde­mes megkülönböztetett figyelmet fordítani a vezetők munkájára, vizsgálni azt. hogy a gazdálkodás feltét el rendszerében bekövetke­zett és a várhatóan bekövetkező változások által támasztott na­gyobb igényeknek, hogyan tud­nak eleget tenni, kezdeményezi>- készségük. kockázat vállaló ké­pességük. hogyan felel meg nap­jaink követelményeinek! Az alapszervezetek megvizs­gálják: hogyan mutattak 'példát a párttagok — vezetők es beosz­tottak — a termelési szerkezet korszerűsítésében. a termekek minőségi színvonalának emeléséi ben. az erőforrásokkal való taka­rékosságban, a gazdaságos ex­port fokozásában, a szervezett es folyamatos termelés feltételeinek megteremtésében, a' szerződéses fegyelem erősítésében, a dolgo­zók élet- és munkakörülményei­nek javításában, a fegyelmezett alkotó munkahelyi légkörről va­ló gondoskodásban stb. Helves, ha az elért eredményeket nem elsősorban a korábbi időszakhoz viszonyítják, hanem a jelen helv- zet fokozott- követelményei sze­rint minősítik, és eszerint kör­vonalazzák jövő évi célkitűzései­ket is. A fő figyelmet azokra a kérdé­sekre kell fordítani, amelyek he­lyileg orvosolhatók. A szervezeti élet jelentősége Társadalmunk politikai rend­szerének sarkalatos pontja a párt vezető szerepének érvénye­sülése. Pártunk éppen negyedszá­zad óta folytatja töretlenül ezt a politikát, amelyet egyidejűleg jel­lemez alapvető vonásainak vál­tozatlansága és a változó körül­ményekhez való rugalmas alkal­mazkodás. Feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy az adott pártszer­vezet hogyan tudott területe poli­tikai munkájának irányítója, szer. vezője és ellenőrzője lenni. Va­jon mennyire erős a befolyása a társadalmi szervezetekben és a tömegmozgalmakban, mindenek­előtt a KISZ- és szakszervezet­ben’.’ Erősödő felismerés ugyanis, hogy a tartalmas pártéletet élő alapszerve/.et nagyobb politikai hidast gyakorol környezetére, be­leértve a párton kívülieket isj Az alkotóbb politikai légkörben végzett munka eredménye pedig nem marad el. Ifjúsági parlamen­tek időszakát élve. célszerű ala­posabban szemügyre venni a fia­talok között végzett politikái munkát. a KISZ-szervezetben párt megbízatási teljesítők szere­ltet. Megfelelő hangsúlyt érdeme) az eszmei-ideológiai tevékenység es annak vizsgálata, hogy a párt­szervezet propaganda, agitaeiós és politikai tájékoztató munkája milyen szerepet töltött be a párt­tagság tudati állapotának és ma­gatartásának formálásában. En­nek értékelésekor a mérce ne ki­zárólag a tanfolyamok, a vitakör Tok. a beiskolázottak szama le­gyen. mivel elsősorban a tartalmi oldal a meghatározó. Például a termelést agitáció hatékonysága jól lemérhető azon. hogy mennyi, re sikerült összhangba hozni a kívánatos termelési szerkezetvál­tást a dolgozók szemléletének változásával, sikerült-e meggyőz­ni az embereket az ily módon szükségessé váló munkaerö-áteso. portnsításokban való’ konstruktiv részvétéiről, vagy ellenkezőleg: a tervezett, esetleg megvalósított akciöfészültségek forrásává vált. A propagandisták, párttagok ho-' gyári tudják megválaszolni a napjainkban felvetődő olyan kér­déseket. mint például az egyéni érdekeltség megteremtése a vál­lalatoknál. vagy a kisüzemi ter­melés. kisvállalkozások támoga­tásának célja és várható követ­kezményei ? Helyes a pártélet demokratiz­musának fejlesztésére, a községi pártszervek, a lakókörzeti alap­szervezetek munkájára vonatko­zó. közelmúltban megjelent ha­tározatokat is felhasználni az ér­tékelésnél. Pártszervezeteink vizs­gálják és tökélesitsék munka- módszerüket. munkastílusukat, ellenőrizzék a taggyűlések, párt- csoport-értekezletek színvonalát és szerepét, tegyék mérlegre tag- felvételi. fegyelmi munkájukat! Megtérül az energia Az elmúlt hetekben már meg­kezdődtek és napjainkban is foly­tatódnak a taggyűléseket megelő­ző személyes beszélgetések, ame­lyeket .tulajdonképpen a/. I97li évi lagkönyvesére óla — 3 párttag­ság jogos igényét kielégítve — állandósítottunk a beszámolási időszak munkarendjében. Meg kell bál teremteni ezeken az esz­mecseréken azt a légkört, amely­ben valamennyi kommunista nemcsak jogának, hanem köteles­ségének .is tekinti, hogy éljen a pártdemokráeia e lehetőségével, őszintén mondjon véleményt a pártszervezet munkájáról, legyen javaslatul annak továbbfejlesz­tésére. Ezekre a beszélgetésekre igazán nem szabaiI sajnálni az időt és az energiát, mert szinte felbecsül belet len ül nagy a poli­tikai hasznuk: a párttagok- egy­részt véleményt mondanak, illet­ve véleményezést varnak munká­jukról. s ugyanakkor alkalmuk van elmondani személyes prob­lémáikat. egyéni gondjaikat is. Több pártszervezet alkalmazza bevált módszerként az egyéni pártmegbízatások értékelésének alapjául a kommunisták — saját munkájukról készített — önért év kelését. Pontos, hogy a személyes be­szélgetések tapasztalatait, a párl- megbízatásek értékelését párt-» csoport-értekezleteken vitassák meg. A nyilvános értékelés, a jól végzett munka kollektiv .elisme­rése. illetve a passzivitás, a ■ ha­nyagság elmaraszialasa számot­tevő nevelő hatással jár. Ezt fel­tétlenül ki kell használni. A párt- csoport-értekezletek tapasztala­tait a vezetőségek feltétlenül hasznosítsák beszámolóik össze­állításában. Kapjon kiemelt hang­súlyt az egyéni és kollektív ér­tékelésnél a munkásör-párt meg­bízatások teljesítésének méltatá­sa is. hiszen a munkásőrség ne­gyedszázados évfordulójára va­ló felkészülés időszakában va­gyunk. Az alapszervezeteknek megfe­lelő helyszíni-gyakorlati segítsé­get kell kapniuk az őket közvet­lenül irányitó pá rtsz.er vektől — már a taggyűlésekre való felké­szülés ■ során is. Annál inkább, mivel a taggyűlés határozata al­kotja majd az adott terület 1982. évi politikai munkaprogramjá­nak vázszerkezetét. amelyet újabb, a gazdasági és a pártmun­ka tervezéséhez szükséges infor­mációk ismeretében lehet mun­katervvé felépíteni. A beszámoló-taggyűlésekre nemcsak a megye kommunistái készülnek. hanem közvélemé­nyünk, lakosságunk többsége is figyelemmel kiséri a pártélet e kiemelkedő eseménysorozatát. Ha minden szinten megfelelően elő­készítjük a küszöbönálló tanács­kozásokat, akkor egészséges op­timizmussal remélhetjük, hogy ezek -a taggyűlések újabb erőfor­rást jelentenek, tartalékokat táji nak fel. hasznosítható javaslato­kat és jó módszereket hoznak fel­színre munkánk eredményes foly­tatásához. Tengeri Pál a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Kőszeg-hegy alj a, a szelídgesztenyék földje A római alapítású Szombathely (Colonia Claudia Savarta) és a törökverő Jurisics váráról híres Kőszeg között alig húsz kilométeres a távolság. Mégis, aki Vas megye északnyugati tájáival ismerkedik, nem mulasztja el, hogy egyik városból a másikba' tattva félúlon, Lukáesházánál (csekély ikitérővel) a Kőszegi-hegyek felé vegye útját, s megnézze az erdős dombok ölében megbújó kicsiny falvakat, a kanyargós sza­lagutcák nagykapus, zsalugáteres, takaros házait. Szívesen látott vendég az idegen minden háznál, készségesen útba­igazítják vagy éppen végigkísérik az egyutcás falun, meg­mutatva a műemlékeket, történeteket fűzve hozzájuk. Emlékek az őskortól kezdve A hegyek délkeleti lankáin le­vő öt kisközség vidékét a telepü­léstörténet egv tájegységként, Kószeg-hcg.valja néven tartja szá­mon. Kevés országrész yah, ahol ennyi természeti szépség, régésze­ti ritkaság, néprajzi érték fogad­ja , az | idelátogatót: Domszló, Szerdahely, Cák, Bozsok és Velem szinte az öskortól.megörizle.múlt­ját, hagyományait. A bronz- és vaskor) ásatásoknál előkerült le­letek (köszérszámok. balták. Cse­répedények slb.h bizonyít .iák az első em,beri település nyomait. Később a római birodalom ide­jén itt a hegyek lábánál húzó-» 'előtt a Borostyánkő út. amely fon­tos kereskedelmi, katonai útvonal volt. nyomai ma is követhetők a Gyöngyös-patak dienten. A hegy­aljai' források vizét agyagcsőve- zetékeken juttatták el az ősi Sa- vnria középületeibe, fürdőibe, mar gunházaiba. A vidék évezredeken át mindig lakott volt, az öt falu valószínű­leg az. Árpád-kori tulajdonosok nevét őrzi. Később Kőszegi gró­fok kezére került az egész hegy- at-ja. A táj gazdag természeti kin­cseit tárj'u elénk, az év minden szakában valami újat nyújtva. Tavasszal és nyáron növényritka­ságokat. amelyek hazánkban estik üt élnek: a havasaljé .tarsókát, la tavaszi pinipót, ti keskenyleve- lü hölgymáit, az ezerlevelű cic- kafarkot. a fehér sáfrányt. Ősho­nos fenyvesek, bükkösök koszo- rézZúk a hegygerincet. Tólgyer- dókön. gyertyánosokon át visz az út. ősszel hatalmas szelídgeszle- nye-erdök kínálják pompás gyü­mölcsüket. A sziklák között búj- káló hegyi patakokban nem rit- ka'íi pisztráng, a természetbúvá­rok megcsodálhatják az avar kö­zölt 'surranó szalamandrákat. De ne kalandozzunk .el a madarak és növények védett birodalmában, tértünk vissza a falukba, régi időket kutatva. • A bo/soki Sibrik - kastély falai kü/ütl sok hires történelmi szemelj i- n ,\ vclcmi alkotottá/ ség is megfordult. A „hármas útelágazás" A' szerdahelyi . öregtemplom (XIV. század) oldalában — akár a mesében háromfelé ágazik az út. Mielőtt azonban elindul­nánk egyiken is. nézzünk ..be a sokszögzáródású személyes, egv- tornyus templomba, melyet | X\ 111. században' harokk stílus­ban -átépítettek. J Most már vá­laszthatunk a három út közül. Az első a középkorba vezeti Bo­rsokra* /ahol megjsiuerkedhetünk a Bornemissza János budai vár­nagy. a Sibrik és a Batthyány családok históriáival. Vagyis a kastély, sorsával"! E kúria falai .között sók történelmi személyiség töltött rövidebb,' hosszabb időt,' így Mátyás király. II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Aki csak kirí Rozsokon, rabul ejtette a táj va­rázsa. Kovács Margit keramikus művész naplójában igv emléke­zeti meg hegyaljai—-bozsokil uta­zásáról: ..Élveztem benne a je­lent: a varázslatos odon kastelj’ mai kéhyclmél .... De ezenkívül M álj’ás király vendégeként 1 is képzeltein magam, aki kitekintve ablakán, nézi a, meghívottak gyü­lekezésül a boltívek alóli: lesi az újonnan erke/ökek" • A második út aJ velemi. Az ősi •ivar kori teraszos várost, fel’.eg- váiat rejtő Szent Vid-hegj’ (5(iH méter magas) oldalában visz fel az út. mely tovább folytatódik egészen a kőszegi Szabó-hegyig, 's onnan kamarog le a szerpentin a városba. Időzzünk még egy ki­csit Velőmben, fenn a hog.vcsú- cson. ill a tétéin .épült templom­tól csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben ellátni egészen a Somló-hegyig. -Velőmből ' jutha­tunk el az egv óra járásnyira le­vő favágók egykori pihenéiholj'é- bc/., a vadregényes környezetű, krislálvtis'zta vizű Borha forrás­hoz. (Ismeretes, hogj’ Velem az országos kék túra kiindulópontja. Kőszegig tart az útvonal első szakasza.) A község szubalpcsi klímája .miatt egyre népszerűbb iiiiiilöhellvé’ válik. Sok hétvégi ház épült itt az elmúlt évtizedek­ben. Állandó KISZ-tábora van. i's gyermeküdüléije is, A művé­szei i elet számos neves mestere gvit.ili itt maga köre tanítványait, a k epzomúveszkörök alkotóhá- zabán. Fafaragások, ötvösmun­kák, szót lesék, s/.ebbne!-s/ebb ér- té'kos iparművészeti munkák szü­letnek kezük n.vomán, melyeket a helyi kiállításokon láthatnak a V« lemben járók. Visszatérve a hármas útelága- zoshoz: a harmadik éti Cakrn ve­zet. sz.ölöskcrtek. gyümölcsösök, présházak között. A hegy alja de­li fekvésű domb« 'ldalain nagy kiterjedésű sz.éiloiilteivé'iij’ek vol­tak egykor.. melyek • szélen sok száz gerendával épített, zsuptetös pince állt. Sajnos, a/nta a szölö- kultúia nug.v része*kipusztult a pineé'ket pedig, inig tönkre nem mentek, gyümölcs és gesztenye tárolására használták a gazdák. Most a helyreállított boronafalas cuki pincesor ide/i az. cgvkori .hangulatot. berendezésük meg­őrizte -a XVIII—XIX. századi állapotot. A vendéglátás is a régi: i!'» nkor (isszel. szüret idején, az új bor szüret el csokor kézét me­lengető sült geszten.vével. must- tid. murctval Kínálják a vende­get Köszeg-hegyaljan. H, A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom