Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
.1 8 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 1. • Üzemanyagtöltés, Alkonyodik. A repülőtér szürke kifutópályáján hosszúra nyúlnak az árnyékok. Minden csendesnek tűnik, a MÍG—21-es elfogó vadászgépek is pihennek. Mielőtt a nap a horizont mögé bukna, vöröses sugarai bágyadtan csillannak meg a torony üvegablakain, a gépek alumínium törzsén. Majd violaszínűre változik az ég, lassan lopakodnak a'sötétség árnyai... A toronyban Varsányi Mihály alezredes , kezében a mikrofonnal várakozik, körülöt. te a kezelőpultok legénysége csendben, fegyelmezetten végzi munkáját. A hangszóróban hirtelen felhangzik: — Kilencszázhatvankettes ... S nyomban rá a válasz Varsányi alezredestől. — Indítson ... Gurul... A felszállást engedélyezem ... A MÍG—21-es elfogó vadászt csak sejteni lehet a kifutópályán, majd a repülőgép függőleges vezérsíkja alól több méter- • nyi láng vágódik ki, bőg a hajtómű, s az iszonyú tolóerő lendíti előre a hatalmas testet. Kecsesen emelkedik a vadász a magasba ... Várni kéül... A repülésvezető egymás után. indítja a gépeket, amelyek gyakorlásképpen harcfeladatot hajtanak végre... Az alezredes, aki maga is hajózó, 18 éve repül szuperszonikus vadászgépen. Szívesen magyaráz: — Az éjszakai repülés már önmagában is igénybeveszi a pilótát, ugyanis ehhez rendkívül nagy figyelem, összpontosítás szükséges. A műszerekre) a rádióra van utalva, no meg saját tudására, tapasztalatára. Emellett harcfeladata üldözőbe venni, elfogni, megsemmisíteni az ellenséges légicélt. Ebben segít a lokátor, a földi irányítás. Az eredrúény — mármint a cél megsemmisítése — a fotogéppuska filmjének előhívásakor derül ki'.... A repülésvezető? Valamennyi gépet én irányítom a felszállástól a földet érésig. Az ember fejében .tartja,, melyik gép hol tartózkodik,’ mit csinál, milyen parancsot kell majd adnia... Nem'könnyű ez, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a gépek jóval túllépik a kétszeres hangsebességet... Nincs idő további beszélgetni. i ' — .... Kilencszázhatvankettő'... A magasság kétezer méter .t. . ■ — Süllyedjen ... Leszáll! • A gépből csupán egy halvány piros és zöld fénypont látszik, amint közeledik a csillagokkal kivert égbolton. Hirtelen fényszórók szórják fehér fényüket a kifutóra, s a 962-es „alig” 300 kilométeres se• Haltai József százados elégedett a javítás minőségével. b esség gél simán ereszkedik le a betonra, hogy utána eltűnjön a sötétben. Amikor a géphez érkezünk, Tímár Mihály százados, aranykoszorús pilóta már a technikusnak számol be tapasztalatairól. Ezután kérdezem: Mióta birtokosa az áranykoszorúnak ? — Nemrégiben kaptam meg ezt a ki-" tüntetést ■— mondja természetes egyszerűséggel, miközben fél kézzel a magassági ruha kapcsait pattintgatja. — Ehhez az kellett, hogy tíz évig első osztályú repülőgép- vezető legyek, s meglegyen az ezerötszáz repült órám... Az MHSZ-nél kezdtem vitorlázó repülőként, s tizenöt éve repülök vadászgépen. Nem látszik rajta a fáradtság, pedig géppárban, nagy magasságiban, vagy tizenhatezer méteren, 1600 kilométeres sebességgel „elfogást” hajtott végre, s „megsemmisítette” a célt. Tíz év alatt mennyi harckészültségi szolgálatban, mennyi 'harcfeladatban, s mennyi éjszakai műszeres repülésiben vett részt? Bizonyára nem. kevés fáradság, lemondás, önfegyelem, tanulás, gyakorlás volt szükséges ehhez ... — Ez természetes, a hivatásunkkal jár, csak így tudjuk feladatainkat, az ország légterének védelmét magas színvonalon ellátni... Éjszaka? Jobb repülni, mint nappal. Ugye furcsának tűnik, de jobban látni a fénypontokat, mert nappal barnába, vagy zöldbe olvad a táj. Az éjszakai repülés magasabb követelményeket támaszt a ha- józóval szemben, mert csak a műszerekre támaszkodhat. A leszállásnál „kapaszkodni” kell. Fentről, ilyen nagy sebességnél a beton gyufaszálnyi vastagságúnak látszik, s pont a közepére kell vezetni a gépet... Nős vagyok, egy tízéves fiam van ... Nem, nem idegeskednek, bíznak bennem ... A repülőgépet ezalatt a fogadózónában Ratiai József százados, technikus vezetésével feltöltötték üzemanyaggal, ellenőrizték a berendezéseket. A gép időnormán beliül készen állt az újabb repülésre. A technikusok, mechanikusok gyorsan végeztek, s néhány szabad percet — amíg az újabb vadászgép meg nem érkezik — a melegedőben töltenek. Az éjszaka hideget is hozott. Rattai százados fázósan húzza fel kabátja villámzárát. . — Több mint húsz éve ‘foglalkozom repülőgépszereléssel, ezen belül is a sárkány és a hajtómű ellenőrzésével, javításával. Mindegy, hogy negyvenfokos . meleg van, vagy húszfokos hideg. A gépeknek egyformán jól kell sszuiperálniok, s ez az előkészítésen múlik. Minden repülőgép más és más, de a feladat egyforma. Szeretem a hivatásomat, egyben ez a hobbim is. Sikerélmény? Amikor hibamentesen vége a repülésnek. Akkor dolgoztunk sikeresen ... Éjszaka van. A repülőtér bétonkifutójáról hosszú lángcsóvát kibocsátva éppen emelkedik az egyik elfogó vadász. Talán éppen a 962-es. Nem látni, de biztos: a repülésvezető, a technikusok, a többi pilóta szemmel nyomon követi a gépet, amíg el nem tűnik a sötét égbolton. Az emberek nyugovóra tértek, ám légterünk őrzői, a vadászpilóták róják az égi országutat, óvják, vigyázzák békés álmunkat. Gémes Gábor • A gyakorlatot átlátszó vázlaton rögzítik. • Tímár Mihály aranykoszorús pilóta. | • Varsányi Mihály alezredes, a repülésirányító. • Pihenőben. • Leszállás után körbeveszik a gépet a szerelők. (Tóth Sándor felvételei) Hogy otthonunk legyen a város... Huszonhárom év, Budapesten, a Városépítési Tudományos • és Tervező Intézetben. Ez idő alatt sok kicsi és nagy tervezési feladat. Egyebek között lakótelep ‘Zalaegerszegen, Badacsony és Tihany tájvédelmi körzetének rendezési terve, Kalocsa, Salgótarján általános terve, Szekszárd, Kiskunfélegyháza városközpontja. No és persze Kecskemét, a visszatérő munka. Városközponti és általános terv: 15 évre és nagy távlatra (30 esztendőre) szóló. Korbonits Dezsőné építészmérnök, a VÁTTI osztályvezetője nem panaszkodhat, hogy nincs dolga. Mégis szívesen szakított időt arra hogy hivatásáról, Kecskeméthez'fűződő kapcsolatáról beszélgethessünk. — Még 1963—64-ben lehetett. A város általános rendezési tervét kellett befejeznem. Félbemaradt munka volt. Ekkor jártam először Kecskeméten. — Hogyan tudott' beleérezni egy idegen város hangulatába? — Sokat jártam az utcákat, találkoztam, beszélgettem az emberekkel, áttanulmányoztam a megfelelő irodalmat. Nemcsak szakkönyveket, hanem művészeti, történelmi munkákat is. De a legfontosabb, mivel az építész Vizuális ember, a látvány. — Lehetett ezt a munkát Pestről csinálni? — Lehetett. Az egyik jó adottsága Kecskemétnek — nemcsak számomra, hanem általában —, hogy a fővárosból jól megközelíthető. Kis túlzás, de majdnem hamarabb leérek Kecskemétre, mint a lakásomról a munkahelyemre. — Mi fogta meg a városban? Valaminek lenni kellett, ha 18 ' éven át, úgymond, megtartotta magának. — A feladatot tőlem elvenni, másnak adni sosem akarták, de az tény, hogy én is ragaszkodtam hozzá. Budapesti vagyok, s inkább a Dunántúlhoz kötődöhi. * De a találkozás Kecskeméttel újdonságot, élményt jelentett szár momra. Ismertem ugyan Erdei Ferenc írásait, meg a kecskeméti monográfiát, Entz Gézának és Szappanos Jenőnek, a régi főmérnöknek könyvét, de járva a v ái őst—úgy éreztem, valami új világot találok. Tömör, földszintes világot, amelyben nagyon szép fények, és gyönyörű színek váltakoznak, s i a város arculata meglepően karakteres. — Mások, ugyancsak szakemberek, állítják, hogy az alföldi városoknak rosszak a táji, környezeti, természeti adottságai. — Vitatkozom ezzel a nézettel, mármint hogy nincs semmi jellegzetes. Könnyű azt fölfedezni, ami azonnal láttatja magát. A szépséget — amely mindenhol megvan — meg kell találni.. A közelmúltban Bugacon beszélgettem egy 40 év körüli asz- szonnyad, aki egész életében tanyán élt, rnost költözött be a faluba. Elragadtatással mesélte, hogy életében olyan szép naplementét még nem látott, mint Bugacon. Megdöbbentett, hogy ez az apró motívum, a már-már absztraktnak is nevezhető szépség így megfogja az embereket.' — Hogyan tudott együtt dolgozni a kecskemétiekkel? — Elsőként a város volt, ami megragadott, másodszor az itt élő emberek. Olvastam, hogy Kecskemét hajdan is mindig önálló volt. Az egykori mezőváros nem várt, nem is kapott segítséget másoktól, polgárainak* a saját erejükből kellett talpon maradni, saját hibáikból -okulni. Ügy érzem, az összetartás ma is megvan, s az ilyesfajta magatartás imponál nekem. — Az 1967-ben jóváhagyott városrendezési tervnek mi voll a lényeged A terv programrészét Wossalá György készítette. Már, ebben elek'lt, merre halad majd az 5-ös út, s az, hogy csinálni kell egy kiskörutat. Mint látszik, ez a gondolat már 1967-ben megfogalmazódott, s mi harcoltunk azért, hogy a belső gyűrű megvalósuljon — noha sokan ellenezték, elsősorban a1 szanálások miatt. De meggyőződésem, ahhoz, hogy a régi városszerkezet a mai életre is alkalmas legyen, meg kellett tennünk ezt a lépést. Vitákat váltott ki a felüljáró elhelyezése is. Akkor az volt a kérdés: a jelenlegi helyén, vagy a régi Szegedi úton épüljön-e fel. < — A kecskemétiek azt is kifogásolják, hogy a régi, stílusos házakat egyhangú betonkockákkal váltották, vagy váltják föl. Ez szükségszerű, a terv ezt, előírta? — Amikor átvettem a munkát, már tény volt: a Batthyány utca és a mai Petőfi Sándor utca közti területet lebontják, átépítik. Peschka Alfréd el is készítette a rendezési tervet, s ennek alapján felépült a szalagház és a fogazott ház. ö úgy gondolta, hogy a magas kereten belül alacsonyabb házak lesznek majd. Aztán, mivel több lakás kellett, középen is tízemeletesek épültek. Sióban talán nekem is szerepem van, hogy ez a fajta mágas be. építés nem folytatódott tovább. Mindenesetre tanulni kell belőle. — A város hamar kinőtte az első rendezési tervét. Tizenöt esz. tendőre készült, mégis 1975-ben már aktualitását vesztette. — A népesség gyorsabban növekedett, mint ahogy azt feltételezték. Ennek következménye az volt, hogy szűk lett a hfely. S ki beszélt még 1967-ben a házgyárról, amely pedig most diktál... Szükségessé vált tehát az általános rendezési terv felülvizsgálata, a változások átvezetése. — Az új terv ezek szerint nem is teljesen új. Mit vett át a régiből? — A közlekedési, hálózat^ szerkezetét és a házgyár' létéből eredő kötelezettséget mindenképpen. Lehet, idővel jobb házgyári lakások épülnek majd. Bár az bizjtos, hogy a tíz szint a jövőben sem lesz kedvező, mert az emberek nem szeretik. De ezt csak úgy lehetett megtudni, hogy kipróbáltuk. — A mostani városrendezési terv az új elképzeléseknek megfelelően több önálló részből áll, amelyek együtt alkotnak egységes egészet. — Korábban csak a belterülettel foglalkoztunk. Ma a környező településeket a várossal pgyütt késeijük, mert a felismert törvényszerűséget — a város és a falu együtt él és fejlődik — a rendezési terven is tovább kell vinni.: A városi életforma ma komplexebb igénybe veszi a külterületet is, s így meg kell oldani az ott jelentkező problémákat, például a közművesítést, s az egyéb ellátást. Megváltoztak a fogalmák is. A településszerkezet most a különböző funkciók közti' együttműködést jelenti. A klasszikus város- rendezés a területeket egymástól elszeparálta. Az új gondolat: a funkciókat lehet és kell is keverni. Persze ésszerűen. Az intézményközpontokban épülhet lakás, a lakótelepeken pedig létesülhet munkahely. A’ tervekben látható, hogy a Széche- nyivárosban is kialakítottunk ilyen részeket. Az új lakóterületeket az ipartelepekhez közelítjük, ezzel is kihasználva az épülő autópálya közelségét. Nagyon örülök annak is„ hogy nyugodt szívvel mondhatjuk ki: a belvárosban a földszintes házak' megmaradhatnak. Ez 1964- ben elképzelhetetlen lett volna. Az élet maga alakította úgy, hogy ma mindenki számára egyértelmű: az a bizonyos szép kecskeméti földszintes város — VÁROS. És hadd maradjon meg! Ennek azonban feltétele a közművesítés, amelynek megoldásával mintegy- tízezer lakás értéké nőne meg ugrásszerűen. ( — Az ön munkájának megítéléséhez évek, évtizedek szükségesek. Űjabb 15 esztendő múlva szívesen jön majd Kecskemétre? — Egész biztosan, mert szeretem a várost. De ami fontosabb, remélem, hogy a kecskemétiek is jól érzik majd magukat abban a környezetben, amit ők építettek. Én, a magam módján, csak (hozzájárultam ehhez. ♦ Korbonits Dezsőnét á város érdekében végzett kiémelkedő munkásságáért Kecskemétért emlékéremmel tüntették ki. Váczj Tamás
