Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! \ Duna-kanyar ban járt a ciprusi elnök A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke szomba­ton a Duna-kanyarba látoga­tott, Az elnököt és feleségét elkísérte Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és fele­sége, továbbá Púja Frigyes külügyminiszter. A látogatá­son jelen volt Angelosz M, Angelidesz, a Ciprusi Köz­társaság Budapesten akkre­ditált nagykövete és Dobos István, hazánk ciprusi nagy­követe. A vendégek először a patinás műemlék kisvá­rost, Szentendrét keresték fel- Megtekintették a Kovács Margit Múzeumot, amelyben kiállított több száz kerámiát és kisplasztikát az 1977-ben f . elhunyt művész adományo­XXXVI. évf. 280. szám Ara! 1,40 rt - 1981. november 29. vasárnap zott a városnak (MTI) MIELŐTT A HÓ BEFÚJJA A PÁLYÁT! Vasutasok felkészülése a Duna-Tisza közén 0 Kecskemét-Nagyállomás. Most még kegyes az idő a MÁV dol­gozóihoz. (Pásztor Zoltán felvétele) A légi, a vízi és a közúti szál­lítás mellett a vasúti az amely, a leginkább kiállja a tél próbáját. Míg a sűrű ködben a repülőgépek a kifutópályán vesztegelnek, a jég meg a hó megbénítja a hajók és az autók közlekedését, a sze­mély- és az áruszállító vonatok, ha több-kevesebb nehézséggel, de olyankor is úton vannak. Hozzák- viszik az utasokat, a rendeltetési helyére továbbítják a benzint, a fű­tőolajat,- az élelmiszereket, s más közszükségleti cikket. Hogyan várják a telet a vas­utasok a Duna—Tisza köze állo­másain? Erről számolt be nemrég a megyeszékhelyen a MÁV Kecs­keméti Körzeti Uzemfőnöksége 46 állomásának vezetője. A harkakötönyi vasútállomást idejében ellátták a téli fűtéshez szükséges tüzelővel. Nagyobb -ha­vazás esetén a pálya tisztítását a tanács tíz emberrel, a termelőszö­vetkezet pedig gépekkel' segíti. Kiskun.majsa állomásán a szén­nek fedett tárolót építettek.. Gyúj­tásnak húsz mázsa talpfát kap­tak. Ez viszont annyira kemény, hogy nem bírják felvágni. Egy másik probléma, hogy az áru­pénztárban jelenleg csak nyitott ablaknál tudnak dolgozni, mert a kályha füstöl. Mivel a kémény a tetp felől tisztítható, december­hez közeledve, az állomásvezető­nek ezt már jó lett volna koráb­ban jeleznie a MÁV Szegedi Igaz­gatóságánál. Jászszentlászlón komoly erőfe­szítést követel a vasúti munka. Az állomáson dolgozók legfőbb gondja, bpgy kevesen vannak. Nyolc helyett négy váltóőr oldja meg a feladatokat. Közülük az egyik 12 kilométerről, tanyáról jár be szolgálatra. Ván olyan vál­tókezelő, aki már négy hónapja nem volt szabadnapon. Kiskunfélegyháza állomáson nem lesz fennakadás — ezt ígé­rik — a téli személy- és teher- áru-forgalomban. Azt viszont szí­vesen fogadnák a dolgozók,, ha egy Hanémann-kapcsolóval (egye­lőre (hiánycikk) (?), használhatóvá tennék a harmadik gázkazánju­kat, s a munkahelyi, fürdőben végre helyesen kötnék be a radiá­tort, nem fordítva, mint ahogy ■jelenleg áll. Városföld állomásán a melege­dőhelyiségek olajkályháit jókor megjavították. A zsírt, a seprű­ket, a lapátokat, s ami a téli vá­gánygondozáshoz kell, beszerez­ték. Négy szentesi pályamunkás • is részt vesz majd a vágányközök tisztításában. Segít a téli fenn­tartásban a Városföldi Állami Gazdaság, amely a környék leg­nagyobb rakodója. A petőfiszállási vasutasokat sem éri fölkészületlenül az idei tél. Okultak a tavalyi esetből, amelynek során — az első, na­gyobb havazás napján — a.jelző­nél 160 percet várakozott az egyik gyorsvonat, hóakadály miatt, A napi időjárás figyelemmel kísé­résével, körültekintő munkával a jövőben valószínűen nem lesz részük hasonló „meglepetésben”. Kecskeméten több közhasznú észrevételt tettek az állomási ve­zetők. Felhívták Császár Ferenc­nek, a MÁV Szegedi. Igazgatósága osztályvezető-helyettesének a fi­gyelmét, hogy a Kecskemét—Má- riaváros állomáshoz közeli, Kis­kőrösi úti sorompó olajlámpája' nem megfelelő. Kormos, füstös, gyakran kívül-belül lángol. A gépkocsivezetők látását, szétte- kintését nagymértékben zavar­ja. Egy villanylámpa a forgalom biztonságát javítaná. Ugyancsak a megyeszékhelyen az Alsó-pályaudvaron nagy meny- nyiségű homokot, ipari sót tárol­nak a következő hónapokra. A;; pályaudvarról számos iparvá­gány ágazik el a környék üzemei­hez, amelyeknek vezetőivel iá MÁV dolgozói már megállapodtak a téli együttműködésben. Nagy László, a kecskeméti Nagyállomásról a balesetek meg­előzéséről beszélt. Elmondta, hogy tavaly három üzemi baleset tör­tént ezen az állomáson. Ezek a szolgálat 10., 11., illetve 12. órá­jában. következtek be. Azokon a- pályaszakaszokon,* amelyek fö­lött , villamos vezeték húzódik, nagy óvatossággal szabad dolgoz­ni. Ha az áramszedő jegesedik és javítani kell, az első és a legfonto­sabb a feszültségmentesítés! A felkészülés jegyében még többen elmondták, mi a helyzet az egyes állomásokon, mit java­solnak; hogy a téli személy- és áruszállítás zökkenőmentes le­gyen. . Törökfái állomásvezetője kérte: azt a vastag homokréteget, melyet 4—5 éve hordott össze a szél a jelzőberendezés alatt, tá­volítsák el, mert a vezetéket né­hol majdnem eléri. A jakabszál- lási átjárót pedig, amelyen napon­ta 38 autóbusz halad át, annyira megviselte a közúti forgalom, hogy mozognak a sínek. Ugyanott té­len a szél sok havat odahord. Gyálon és Ócsán megjavították a váltókat és a jelzőlámpákat. Ócsán téli, fedett rakodót létesí­tettek. Gyón megállóhelyen a vá­rótermet hozták rendbe. Nagy­kőrösön pedig, ahol öt vágányon 25 váltóval irányítják a forgal­mat, a sínek mellől eltávolítottak minden olyan tárgyat, amely a téli vonatközlekedést esetleg za­varná. K—1 Borotai gomba exportra .Év vége el5|| 1 . az' üzemekbeiÄ ■» " ■ ,! . v" -/ '"‘lÉto/. Alig egy hónap múlva érvé­nyüket vesztik az 1981-es naptá­rak, átlépünk az 1982-es évbe. Mint ilyenkor szokásos,, több esetben tájékozódunk az üzemek­ben, vállalatoknál, milyen ered­ményeket értek el 11 hónap alatt, s milyen feladatokat kell megol- daniok az ünhepek miatt rövi- debb decemberben. Az alábbiak­ban három egymástól eltérő pro­filú — vállalatnál, illetve üzem­ben érdeklődtünk. A Bács-Kiskun megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat egyéb tevékenysége mellett 10 malmot és 8 takarmánykeve­rőt üzemeltet. — ‘Malmaink az idén 106 ezer tonna gabonát őrölnek meg j— mondta Babinszki János, a vál-r lalat főmérnöke. — - Keverőüze­meinkből 160 ezer tonna — mint­egy 80-féle — takarmánytáp ke­rül a vásárlókhoz. A . tápok for­galmazása ennél sokkal nagyobb, s év végéig, a tervek szerint 270 ezer tonnát értékesítünk. A kü­lönbséget kooperációban néhány megyei keverőben készíttetjük, és más megyékből szerezzük be. Ha jövőre megkezdi termelését a kecskeméti korszerű koncent- rátumüzemünk, akkor magunk is biztosítahi tudjuk a megyei igények kielégítését évente mint­egy 6—8 millió forint szállítási költséget megtakarítva. Az idei esztendő azért is je­lentős vállalatunk életében, mert megkezdtük két üzemünk nagy­szabású rekonstrukcióját. A ka­locsai malmunkat 40 milliós költséggel bővítjük és korszerű­sítjük, s bízunk abban,- hogy a jövő év végén már megkezdheti az őrlést. Eddig napi 100 tonna volt a kapacitása, a bővítés után eléri a napi 150 tonnát. A kun­szentmiklósi takarmánykeverőn­ket 15 millió forintos beruházás­sal korszerűsítjük, s az eddigi 72 tonna helyett, a jövő év harma­dik negyedére tervezett üzembe helyezés után már naponta 240 tonna tápot állít elő. Újdonságnak számít az is, hogy Kalocsán szeptember végén megkezdte a próbaüzemet a 125 millió forintos költséggel épített • A kalocsai korszerű tárolótelel 23 ezer tonna befogadóképességű betonsiló. Jelenleg már 4 ezer tonna gabonát tárolunk benne. Az Akkumulátor- és Száraz­elemgyár kunszentmiklósi tele­pén 150 millió forint értékű sa­vas akkumulátort készítenek eb­ben az évben. Ezek a nagy telje­sítményű indító akkumulátorok tehergépkocsik, autóbuszok, trak­torok nélkülözhetetlen alkatré­szei. Csak az Ikarusz székesfe­hérvári -üzemének tizenhárom- ezer szárazon töltött akkumulá­tort szállítanak 1981-ben. Bánfalvi Béla telepvezető bi­zakodó az éves tervteljesítés ki­látásait illetően. Annak ellenére, hogy termékeik bonyolultabbak, és munkaigényesebbek, mint ko­rábban, • megfelelő mennyiségben és ütemben szállítják ki az ak­kumulátorokat. A keresett R—lé T tranziszto­ros bébielem ugyancsak az üzem terméke. Mivel ezt az országban másutt sehol sem állítják élő, a kunszentmiklósi telepnek kell fe­deznie a kereskedelem szükség­leteit. Ez ebben az esztendőben mintegy 4,5 millió darab elemet jelent, amelynek termelési érté­ke 20 millió forint. Az igények e termék iránt azonban nem egyenletesen jelentkeznek: az év közepén átmenetileg csökkentek, s most az esztendő végéhez köze­ledve jelentősen megemelkedtek. A kunszentmiklósi szárazelem­gyártók most egy pneumatikával működő rezgődobot szerkeztei­tek, s ezzel az újítással elérték, hogy az egyik fontos műveletet áz eddiginél gyorsabban és biz­tonságosabban lehessen elvégez­ni. Bánfalvi Béla telepvezető sze­rint a dolgozók újításainak, éssze_ rűsítéseinek is jelentős szere­pük van abban, hogy maradék­talanul ki tudják elégíteni a ke­reskedelem igényeit. A BÁCSÉPSZER ipari üzemé­nek kecskeméti lakatosai várha­tóan igen jó eredményekkel fe­jezik be ezt az esztendőt. — Harmincegy milliós tervün­ket már november 15-én telje­sítettük — mondta Kovács Pál látképe. üzemvezető. — Legfőbb feladat a vállalatunk által épített léte­sítmények vasasmunkáinak el­végzése. Az idén még eddig min­den megrendelésnek határidő előtt tettünk eleget. Igen sokat dolgoztunk a - kecskeméti Űjkol- légium felújításán, különböző rácsokat javítottunk és készítet­tünk, s mi gyártottuk a 12 mé­ter magas tornyot is. Jelenleg a födémszerkezet megerősítését végezzük, csatornatartó vasakat és más vasszerkezeteket gyár­tunk. A napokban fejezzük be a szakmánkba vágó munkákat a vállalat által épített kerekegyhá- • zi új tornacsarnokban, amelynek várhatóan december 19-én lesz a műszaki átadása. Ezek mellett természetesen részt vállaltunk számos más létesítmény vasas­munkáinak elvégzésében. Szabad kapacitásunkat alapo­san kihasználva a MÁV részére felsővezetékf tartó gerendákat és oszlopokat gyártunk. E tevékeny­ségünk nagyságára jellemző, hogy ha az idén gyártott géren- dákat egymás után helyeznénk el, kereken 5 ezer 77 méter len­ne a hosszuk. A napokban szál­lítottuk el az utolsó gerendákat például Budafok-Hárosra. Jelen­leg a szegedi személy- és rende­zőpályaudvarra kerülő gerendá­kat készítjük. Külön büszkék vagyunk arra, hogy részt vállalhattunk a fő­városi Árpád-híd átépítésében, határidő előtt gyártottunk 58 ve­zetéktartó oszlopot részükre. Az előbb említett vezetéktartó gerendákon kívül az idén 2 ezer kézilámpát is gyártottunk, illet­ve szereltünk a MÁV (észére és 4,5 millió forint értékű különbö­ző, a villamosításhoz szükséges szerelvényt -készítettünk. Évek óta megrendelőnk a ME­DICOR Művek, az általuk gyár­tott — jórészt külföldre kerülő — mozgó laboratóriumokhoz mi készítjük a filmelőhívó berende­zést. December 20-ig a program szerint 100 garnitúrát adunk át nekik. O. L.—S. B. A ligetes faluért A megyei fásítási program keretében — a köz­ségi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizott­sága szervezésében és közreműködésével — a ta­vasszal 400, most, november közepétől pedig 1200 facsemetét ültettek el a diákok és a társadalmi­munkások Orgovány utcáin és játszóterein. Ezek többsége gömbakác, juhar, nyír és szürkenyár volt. A mintegy 300 gyümölcsfasuháng —meggy, szilva és dió — zöme viszont a végére maradt. Mint pénteki felvételeink is bizonyítják: a taná­csi dolgozókat és az úttörődet a hűvös idő sem riasztotta vissza* a telepítéstől. Kezük nyomán meggyfasor díszíti majd egyebek között az Attila utca mindkét oldalát, valamint körös-körül a köz­ponti általános iskola napközi otthonának tágas udvarát. (Méhesi Éva felvételei.) Sokan kedvelnék, de nem ele­gen fogyasztják, még kevesebben termesztenek gombát Bács-Kis­kun megyében. A gombának a legmagasabb a fehérjetartalma valamennyi zöldség- és gyümölcs- féle közül, ami a mai háztartás­ban megtalálható. A tudományos kutatók1' csaknem minden olyan aminosavat kimutattak a különbö­ző fajokban, amelyek az emberi szervezet fehérjéinek a felépíté­séhez szükségesek. Nem véletle­nül1 mondják a gombát húspótló ételnek. A megye gazdasági! közül va­lamikor a bajai Augusztus 20; Tsz egyik jogelődje, a Duna Tsz pró-, •bálkozott a nagyüzemi gombater­mesztéssel. A felépített gombahá- zakat később más célra hasznosí­tották, és abbahagyták a gom- bászkodást. A Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság szakemberei az Erdészeti Tudományos Intézet közreműködésével, a gazdaság nagy kiterjedésű erdőinek tisztí­tó, gyérítő vágása után visszama­radt farönkökön kísérleteztek si­keresen ehető gombafajok ter­mesztésével. Megtakarították ez­zel a tuskókiemelés tetemes költ­ségét, mivel azok viszonylag rö- víh\idő alatt elkorhadtak. Kecskeméten a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben, ahol a különböző gombafajok nemesíté- si, termesztéstechnológiai kísér­leteit külön munkacsoport vég­zi, a végterméket, az értékes gom­bát a kereskedelemnek továbbít­ják. A Borotai Mezőgazdasági Tsz tulajdonképpen- az egyetlen Bács-Kiskun megyében, amely évek óta nagyüzemi telepen ter­mesztett gombát értékesít. A kiváló minőségű bofotai las­kagomba iránt újabban olyan nagy a kereslet, hogy az ízletes zöld­ségféle termesztésének növelésé­re új módszert kellett bevezetni. A téesz gombaházaiban a nagyobb szakértelmet kívánó alapanyag- gyártásra, a táptelepek előállítá­sára rendezkedtek be, a kézimun­ka-igényes termesztést, szedést -pedig a nagyüzem szakmai segít­ségével, a háztáji gazdaságok végzik. Ennek eredményeként a Boro­tai Mezőgazdasági Tsz-ből az idén már. kétszer annyi gombát tudnak hazai és külföldi értéke­sítésre szállítani, mint az előző esztendőkben. A szövetkezet gya­korlott dolgozói csaknem egymil- dió kilogramm előkészített és (be­oltott ' táptalajt képesek évente átadni a kistermelőknek. A borotaiak közül egyre többen vállalkoznak arra, hogy szabad idejükben laskagombát termessze­nek a ház körül. Nemcsak a szö­vetkezet által szervezett közös értékesítésre, hanem fogyasztásra is. Jól kiegészítve ezzel a magas tápértékű élelemmel az ételek vá­lasztékát. Borotáról az év végéig 180 ton­na gombát szállítanak el, ‘ jórészt a nyugati országokba. • • K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom