Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 28. események sorokban MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Ecuadori Kommunista Pártot, amely no­vember 26—29. között tartja X. kongresszusát. HANOI Az UNESCO csütörtökön Ha­noiból felhívást intézett tagálla­maihoz, hogy adományokkal se­gítsék a történelmi múltú viet­nami város^ Hűé helyreállítását. Amadou-Ma'htar M’Bow, az UNESCO főigazgatója a felhívás­ban rámutatott: az évtizedeken át tartó háborúk során erősen meg­rongálódott múemlékváros to­vábbi pusztulásának. megakadá­lyozására és helyreállítására Vi­etnam’ nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel. INTERJÚ A BONNI KANCELLÁRRAL A vélemény eltérő, de a szándék őszinte Vendégünk: a ciprusi elnök TEL-AVIV haga Mintegy kilencezer nő tünte­tett Hágában az eurorakéták te­lepítése ellen. A nagyszabású megmozdulás résztvevői a városi parkból vonultak a parlament elé, ahol tiltakozó iratot adtak át a holland képviselőknek. NEW YORK Az Atlanti-óceánon elsüllyedt csütörtökön egy nyugatnémet te­herhajó, 24 főnyi legénységgel a fedélzetén. Az Elma Trés nevű hajó, amely argentin szállítmányt vitt és Boston felé tartott, a Ber­mudáktól 215 mérföldre északra süllyedt el — közölte a partmenti hatóságok szóvivője. (MTI) RIO DE JANEIRO Elnöki döntéssel véget vetett a választási törvényről folyó par­lamenti vitának Joao Baptista de Flgueiredó tábornok, Brazília ál­lamfője és csütörtökön olyan tör­vényjavaslatot terjesztett a tör­vényhozás elé, amely egyértelmű­en a kormánypárt győzelmét biz­tosítja az 1082 végére tervezett választásokon. TOKIO Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti:1 A Német Szövetségi Köztársa­ságnak és a Szovjetuniónak eltérő a véleménye a közép-hatptávolsá- gú rakéták ügyében, de mind az NSZK, mind a Szovjetunió őszin­tén folyhatni kívánja az enyhülési és együttműködési politikát. Ez Leonyid Brezsnyev bonni látoga­tásának legfontosabb eredménye — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár a nyugatnémet ARD televízió által csütörtök este su- ' gárzott nyilatkozatában. — Szilárd meggyőződésem — mondta a nyugatnémet kormány­fő —, hogy a november 30-án kezdődő genfi tárgyalásokon a Szovjetunió is és az Egyesült Ál­lamok is eredmény elérésére tö- . rekszik a közép-hatótávolságú fegyverek csökkentése terén. NAPI KOMMENTAR Schmidt intenzív, szakaszos tár­gyalásokért szállt síkra, mert ha a két esztendő alatt nem sikerül eredményt elérni, akkor a NATO 1979-es határozata értelmében 1983 végén megkezdődik az ame­rikai rakéták nyugat-európai te­lepítése. A két nagyhatalom állás­pontját Schmidt olyan tárgyalási kiindulópontnak nevezte, amely a jelenlegi formájában még nem alkalmas megállapodás elérésére. Megfelelő kompromisszumkész­séggel, realista megközelítéssel azonban igen is elérhető a mind­két fél számára kielégítő szerző­dés — hangoztatta a kancellár. A megegyezés érdekében Hel­mut Schmidt „kívánatosnak, sőt lehetségespék. és valószínűnek” nevezte, hogy 1982. későbbi idő­szakában találkozóra kerüljön sor Leonyid Brezsnyev és Ronald Begin izraeli miniszterelnök csütörtök 'éste elesett otthonában és combnyaktörést szenvedett. A miniszterelnököt azonnal egy jeruzsálemi kórházba szállították, ahol műtétet hajtottak végre raj­ta. A kórház szóvivőjének jelenté­se szerint Begin a körülmények­hez képest „kitűnő állapotban” van. Az előzetes orvosi vélemé­nyek szerint néhány hetet kór­házban kell töltenie, de hamaro- san képes'lesz arra, hogy hivata­li teendőinek egy részét ellássa. Valóban zöld lény? Japánban a munkanélküliek száma október hónapban 1 millió 220 ezer volt, mintegy 90 ezerrel több, mint az előző évk azonos idő­szakában — közölte a japán mi­niszterelnöki hivatal a kormány pénteki ülésén. Ami várható volt, bekövetke­zett: a spanyol szenátus, mint azt a hit ügynökségek gyorshírben je­lentették, felhatalmazta a kabi­netet: kezdjen tárgyalásokat a spanyol királyság NATO-belépé­séről. Ezzel megkezdődik a belépés esetére jóelőre kidolgozott for­gatókönyv új fejezete. A most so­ron következő két lépés a követ­kező: Az ország brüsszeli nagykövete hivatalosan közli Joseph Luns- szel, az Atlanti Szövetség főtitká­rával: a madridi kormányzat „kész elfogadni” a szervezet fel­kérését, hogy országa lépjen be a katonai tömbbe. 2. Ennek nyomán december 10-én, a szervezet mi­niszteri tanácsának ülésén, az erre az alkalomra Brüsszelbe utazó Jósé Pedro Perez-Llorca spanyol külügyminiszter jelenlé­tében elhangzik majd a meghívás. A szepátus döntésének az a lényege, hogy —' miután a cortez, a parlament alsóháza jóváhagyta, a belépés tervét — a felsőházi jó­váhagyás jogilag zöld fényt jelez a Brüsszel felé vezető úton. Ám — és erről mostanában so­kat cikkezik a NATO-ellenesnek nem mo'ndható nyugati sajtó — kizárólag csak jogilag. Sem a vi­lág, sem a spanyol nép nem felej­ti el ugyanis, hogy az eljárás mo­rális háttere több szempontból is megkérdőjelezhető. Ez a megálla­Vita az OPEC-ben Ahmed Zaki Jamani szaúdi olajipari és bányaügyi miniszter elismerte, hogy ellentétek van­nak az OPEC tagországai között a hosszú távú árpolitika területén. Jamani szerint a „piac erőinek hatását” elismerő tagországok el­képzelhetőnek tartják, hogy a kő­pitás mind a belpolitikai módsze­rekre, mind a veszélyes külpoli­tikai kisugárzásokra vonatkozik. A belpolitikában két tényező érdemel figyelmet. Az egyik, hogy hiába tiltakoztak óriási tömegtün­tetéseken Hispániában, . hiába mutatta ki valamennyi felmérés, hogy népszavazás esetén a spa­nyol nép nemet mondott volna a belépésre, a spanyol népet gya­korlatilag nem kérdezték meg, akarata ellen hoztak történelmi horderejű döntést. A másik tényező a hadsereg szerepével kapcsolatos. Nyílt ti­tok, hogy a madridi vezetés azt reméli: az atlanti tagsággal a ko­rábbinál jobban kordában tart­ható a puccsveszéllyel fenyege-., tő spanyol hadsereg. Az ellenzék azonban joggal emlékeztet arra, hogy az ugyancsak NATO-tag Görögországban a NATO. hallga­tólagos támogatásával fojtotta meg évekre a demokráciát az ez­redesek puccsa. Ami pedig a külpolitikát illeti, a kép -r sajnos — még egyértel­műbb. A Nyugat, amely oly szí­vesen beszél egyensúlyról, szem­rebbenés nélkül borítja fel a ka­tonai szövetségek valóban létfon­tosságú és valóban érzékeny egyensúlyát azzal, hogy - Európa egyik legnagyobb országát beve­szi az atlanti tömbbe. H. E. olaj ára időszakosan csökkenjék. A szaúdi szakminiszter a bécsi OPEC-szeminárium befejezését követően elmondotta, hogy Irán, Líbia és Algéria viszont ragasz­kodik a kőolaj reálárának, vagyis az inflációval korrigált árnak emelkedéséhez. Reagan között. A szovjet—ame­rikai , csúcstalálkozót Schmidt szerint mindenekelőtt az .indokol­ja, hogy míg az Egyesült Államok hajlamos saját katonái' erejének „lebecsülésére” a nyilvánosság előtt, addig a Szovjetunió mint Schmidt mondotta — „túlbecsü­li” az amerikai katonai lehetősé­geket. Egy Brezsnyev—Reagan csúcstalálkozón mindkét fél meggyőződhetne róla, hogy a má­sik nem akar háborút — jelentet­te ki a kancellár. Helmut Sohmidt végezetül mél­tatta a széles alapokon nyugvó szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködést, amely nemcsak gazdasági előnyökkel jár mindkét fél számára, de az ■ egymásra­utaltsága révén elősegíti a poli­tikai együttműködés kiszélesíté­sét. BEJRÚTI ELEMZÉS A fezi kudarc után Milyen következményekkel jár a 12. arab csúcsértekezlet felfüg-' gesztése, a szaúdi béketervet tá­mogató konzervatívok és a ve­le szembehelyezkedő, haladó, an- tiimperialista rendszerek össze­ütközése? — mindenekelőtt ez a kérdés foglalkoztatja most a fezi kudarc bejrúti elemzőit: Bár a marokkói külügyminisz­ter a csúcstalálkozó közeli felú­jításáról beszélt és az Arab Liga főtitkára szerint nem vették le a napirendről Fahd trónörökös tervezetét, az általában jólérte­sült bejrúti sajtó éppúgy való­színűtlennek tartja a\ félbesza­kadt tanácskozás folytatását, mint a szaúdi javaslat felmelegí­tését. Annak sincs esélye, hogy a Camp David alternatívájaként feltálalt rijadi nyolc pontot más arab kezdeményezéssel helyette­sítsék. Miután nincs arab egyet­értés sem a béke, sem a háború kérdésében, az arabközi konflik­tusból Izrael került ki győzte­sen, amely heves hadjáratot in­dított a több-kevesebb nyugat­európai, sőt amerikai támogatást élvező Fahd-terv ellen. A baloldali lapok attól tarta-' nak, hogy Szaúd-Arábia a gazr dasági befolyás, a pénzügyi meg­torlás eszközével próbálja hely­reállítani megtépázott tekinté­lyét az arab világban. Rijad szá­mára az a legsúlyosabb csapás — véli az Asz-Szafir —, hogy Fez úján nem léphet fel többet az arab világ vezetőjeként sem Washingtonban, sem másutt. A félbeszakadt csúcs másik kárvallottja Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke, aki a palesztin ügy vi­lágszerte elismert szószólójaként pozitív tárgyalási alapnak minő­sítette a szaúdi tervet, s aki most nagymértékben elszigetelődött mind a vezető testületen belül, mind az ellenállási mozgalom­ban. Szpirosz Kiprianu 1932-ben született Limasszolban, görög kereskedő család kilencedik gyer­mekeként. A ciprusi ortodox egy­ház ösztöndíjasaként jogot ta­nult a londoni egyetemen, s fia­talon bekapcsolódott a görög ciprióták Makariosz vezette el­lenállási mozgalmába'. Már Lon­donban nem hivatalos külügy­miniszterként tartották számon. Kiprianu Londonban és New ■■ Yorkban Mdkaiiosz érjek nejm hivatalos képviselője volt. Részt vett a zürichi és a londoni szer­ződés megkötésénél, a Ciprusi Köztársaság születésénél. A ciprusi függetlenség, kikiál­tása után — 1960-ban — a sziget- ország első kormányának rövid ideig igazságügy-minisztere volt, majd külügyminiszterré nevezte ki az elnök. így Kiprianu 28 éves korában a legfiatalabb külügyminiszter - nek számított az európai diplomá­cia történetében. 1961-ben az el­nök kíséretében részt vett az el ' nem kötelezett országok első belg­rádi találkozóján. Tizenkét évi külügyminisztersége alatt számos nemzetközi értékezlet és a hazája körüli bonyolult diplomáciai csa­ták aktív részese volt. 1972 májusában az athéni ka­tonai diktatúra vezetőivel való nézeteltérései miatt lemondott tisztségéről. Ezután ügyvédi gya­korlatot folytatott Nicosiában, s egy ideig Angliában élt. A politi­kai életbe 1976-ban tért vissza, amikor — Makariosz áldásával — új pártot alapított. Az általa vezetett Demokratikus Centrumpárt, rrielynek vezére volt, 1976 szeptemberében a par­lamenti választásokon a kommu­nisták (AKEL) és a szocialisták támogatásával többséget szer­zett. így Kiprianu lett a parla­ment elnöke. Makariosz érsek halqla után pedig az alkotmány­nak megfelelően ő töltötte be az ország ügyvezető elnöki tisztét. 1977 augusztusában a görög kö­zösség politikai pártjai egysége­sen Kiprianut jelölték az elnöki posztra. Miután pedig senki sem lépett fel ellene, 1977. augusztus 31-én választások kiírása nélkül a Ciprusi Köztársaság elnökévé nyilvánították. Kiprianut Makariosz elnök politikai irányvonala következe­tes hívének tartják, aki a sziget- ország problémáinak rendezésé­ben az ENSZ Ciprussal kapcsola­tos határozatainak megvalósítá­sáért szállt síkra. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testü­letet az Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Tanácsa El­nökségének elnöke, miniszterel­nök vézette dél-jemeni párt- és állami küldöttségnek a közel­múltban hazánkban tett hivata­los, baráti látogatásáról. Az El­nöki Tanács megelégedéssel vet­te tudomásul, hogy a felek állás­pontja a világpolitika, ezen belül az arab térség problémáinak megítélésében azonos. A tárgyalá­sok és a látogatás során aláírt együttműködési és barátsági szer­ződés elmélyítették szolidaritá­sunkat a dél-jemeni néppel, jól szolgálták a két ország sokolda­lú kapcsolatainak továbbfejlesz­tését. Az Elnöki Tanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Törpényerejű rendeletét foga­dott el af Elnöki Tanács az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény 1982. január 1-vel történő hatályba lép* tetőséről. A tvr. tartalmazza a fo­lyamatban levő ügyek elbírálásá­hoz szükséges átmeneti rendelke- • zéseket, emellett — a - jogi sza­bályozás jobb áttekinthetősége ér­dekében — jogszabályokat módo­sított, illetőleg fölöslegessé váló rendelkezéseket helyezett hatá­lyon kívül. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel 1981. december 31-vel megszüntette á Pécsi Tanárképző Főiskolát, minthogy a pécsi tu­dományegyetemen — amely e jogszabály értelmében felvette Janus Pannonius neyét — tanár­képző kar létesül, az általános és középiskolai oktatásra egyaránt képesített szaktanárok képzésére. Igazságszolgáltatási szervezeti és személyi kérdésekben döntött ezután az Elnöki Tanács. A me- zőcsáti járásbíróság és a mező- csáti járási ügyészség székhelyét — a korábbi államigazgatási te­rületszervezési intézkedésekkel összhangban — áthelyezte Lenin- városba, és elnevezésüket ennek megfelelően megváltoztatta: a bu­dai kerületi bíróságok összevoná­sával létrehozta a Budai Köz-> ponti Kerületi Bíróságot, és meg­állapította illetékességi területét; továbbá bírákat választott meg és mentett fel. Az Elnöki Tanács végül»egyéb folyamatban levő ügyeket tár­gyalt. (MTI) NOVEMBER 30.: Tárgyalások Genf ben Hosszú megszakítás után november utolsó napján ismét felveszik a megbeszélések fonalát a Szovjetunió és az Egyesült Államok szak. értői Genf ben. A tárgyalások témáját a két fél kétféleképpen, hatá. rozza meg. Az Egyesült Államok az európai közép-hatótávolságú ra­kétákat nevezi meg- a megbeszélések tárgyául, míg a Szovjetunió a kontinensünkön telepített valamennyi nukleáris robbanószerkezetet hordozó közepes hatótávolságú fegyver bevonását szükségesnek tartja. Kimaradt a SALT-ból? A mostani szakértői megbeszé­lések előtörténete a hetvenes évek közepére nyúlik vissza. Akkor a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási megbeszélések során Moszkva javasolta: Vonják be a tárgyalások témakörébe a közép-hatótávolságú rakétákat és bombázókat is. Ezt akkor Washington el. utasította, de előzetes megállapo- ‘dúsra jutottak, hogy a SALT har­madik fordulójában szó'lesz ezek­ről a fegyverekről is. Mint tudott, a SALT-megbeszélések nem foly­tatódtak, sőt az 1979 júniusában aláírt második számú szerződés sem emelkedett törvényerőre. Időközben az Egyesült Államok politikájában olyan változás kö­vetkezett be, ami a ‘ legkevésbé sem kedvezett a fegyverzetkorlá­tozási folyamatnak. Sőt, a hetve­nes évek végén világossá vált: az USA minden áron katonai erő­fölényre akar szert tenni a Szov­jetunióval szemben. Ezt szolgálta a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésének terve is. A Pentagon stratégái ugyanis úgy számítottak, hogy a nyugat- európai támaszpontokon elhelye­zett — katonai szakkifejezéssel hadműveleti jellegű, vagy had- színtéri — rakéták segítségével a maguk javára billenthétik a globális katonai egyensúlyt. En­nek az elképzelésnek az a hadi- technikai alapja, hogy a szóban forgó fegyverek képesek ugyan­azon célok megsemmisítésére a Szovjetunió területén, mint á SALT-tal korlátozott és ellenőr­zött nagy hadászati rakéták. Az új rakéták — nevezetesen a Pershing—2 nukleáris ballisz­tikus rakéta veszedelmességét még csak növeli az a tény, hogy felbocsátása és célba érése között mindössze öt perc telik el. így észlelésére, az ellene való véde- ■ kezésre a technika jelenlegi ál­lásánál nincs lehetőség. A brüsszeli határozat A NATO 1979 decemberi brüsz- szeli tanácsülésén 572 amerikai rakéta telepítéséről hozott hatá­rozatot. Egyúttal tárgyalásra szó­lított fel az európai nukleáris fegyverek csökkentésére. Az at­lanti kormányok döntésük meg­hozatalakor a Szovjetunió egy újabb típusú közép-hatótávolságú rakétájára hivatkoztak, amit SS— 20 jelzéssel emlegetnek. Ezek a rakéták, mint arról a Szovjetunió­ban több ízben nyilatkoztak, lé­nyegében nem új fegyverek. A hatvanas évek elején megalko­tott SS—4 és SS—5 típusú atom­rakéták korszerűbb utódai. Ezek a régebbi fegyverek elavultak. Szétszerelésük akkor is szükséges­sé válik, ha soha nem használják i őket. Természetes, hogy a régeb­bi fegyverek helyébe újabb ke­rült, hiszen nem szűnt meg az ok, ami miatt szükségesek voltak el­ső rendszerbe állításuk idején. Ez pedig az, hogy a NATO több mint hétezer atomrobbanófejet tárói a szocialista országok határai mentén. Ezek hordozóeszközeinek egy része viszonylag kis hatótá­volságú, de közei ezer olyan re­pülőgép, szárazföldre és' tenger­alattjáróra telepített rakéta van, amelyek a Szovjetunió területén lévő fontos célpontokat fenyege­tik. Az SS—4, SS—5, valamint az SS—20 ezeket „fogta le”. Ezeket az érveket ismertetve, Moszkva nem zárkózott el rakétái számának csökkentésétől, s az újabb telepítések azonnali leállí­tásától. Feltétele csak egy volt: becsületes tárgyalásokat kell folytatni az országok egyenlő biz­tonságának elve alapján. Az Egyesült Államok nagyon sokáig a tárgyalások előkészíté­sére sem volt hajlandó, miköz­ben intenzív előmunkálatokat folytattak az 1983-ban rendszerbe állítandó^ rakéták gyártására, sőt a majdani támaszpontok kiépíté­sére. Mint ismeretes, eddig Nagy- Britannia, az NSZK és Olaszor­szág adta előzetes beleégyezését, hogy területén amerikai rakétá­kat helyezzenek el. A másik két kijelölt támaszpontország, Bel­gium és Hollandia még nem ho­zott végleges döntést. Ezekben az országokban a politikai pártok többsége osztja a közvélemény éles atomfegyvér-ellenességét. A november 30-i tárgyalások megkezdése előtt Reagan elnök nagyszabású sajtónyilatkozatot adott Washingtoniban. A Reagan-beszéd Példátlan módon az elnöki megnyilatkozás idejét a délelőt­ti órákra időzítették, hogy Nyu- gat-Európában a televíziók még közvetíthessék. Sőt, a kontinen­sek közötti adás költségeit ez al­kalommal az amerikai kormány magára is vállalta! Nem titkol­ták: az elnöki nyilatkozat fő cél­ja a nyugat-európai közvéle­mény megnyerése volt az ame­rikai állásponthoz. Reagan nem . kevesebbet követelt a Szovjetunió­tól, mint hogy szerelje le összes közép-hatótávolságú rakétáját cserébe azért, hogy a NATO le­mond az 1979-es határozat vég­rehajtásáról. Tehát már nemcsak az SS—20-asokról van szó, azoknak a régebbi típusoknak az ellenszol­gáltatás nélküli felszámolását is követelik, amelyekről négy-öl? év-, vei ezelőtt még említést sem tet­tek. Nyilvánvaló, hogy ez nem tárgyalási alap, még akkor sem, ha a. legszebb békeszólamokiba csomagolják. Erre mutattak rá a szovjet sajtó első kommentárjai is, hangsúlyozva: olyan előfelté­telekről van szó, amelyek éppen­séggel lehetetlenné teszik a meg­beszélésekét. Az elnöki nyilatkozat ellenére a Szovjetunió azzal a szándékkal ül a tárgyalóasztalhoz november 30-án, nogy eredményt érjenek el. Ez ma egész Európa érdeke. Csak így lehet ' megakadályozni a fegyverek újabb, veszélyes kon­centrációját földrészünkön, a fegyverkezési hajsza újabb, min­den eddiginél kockázatosabb fordulóját. Miklós Gábor Módosítják az élelmiszertörvény végrehajtási1 rendeletéit Az élelmiszertörvény végre­hajtási rendeletéinek módosítá­sát tervezi a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, az Egészségügyi, valamint a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. Az öt' évvel ezelőtt kiadott jogszabályok egyes elő­írásai ugyanis túlhaladottak, ne­hezítik az új élelmiszerek gyár­tásának engedélyezését, nem vo­natkoznak az új termelési for­mákra. Amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, az élelmiszer-kutatások lagújabb eredményeit, az élelmiszergyár­tás jelenlegi szervezetét figye­lembe véve újraszabályozzák -- a közeljövőben — az élelmiszer- gyártás engedélyezésének és for­galmazásának módját. A három tárca szakemberei ezekben a napokban egyeztetik az élelmiszeripar; a kereskede­lem és a fogyasztók igényeit. Az egészségügy, képviselői javasol­ják a többi közt, "hogy a külön­leges élelmiszereiket: a diétás, a vitaminnal dúsított, a növelt táp­értékű, a csökkentett energiaéí- tékű készítményeket; megkülön­böztető jelzéssel forgalmazzák. A cukorbetegek számára készülő diabetikus termékeket narancs- sárga, a sószegény készítménye­ket világoskék, a zsírszegénye­ket lila korong, a glutén — búza­liszt — nélküli termékeket pe­dig fehér alapon áthúzott búza­kalász jelzésű dobozba,, üvegbe csomagolják. Ily módon a keres­kedelmi dolgozók és a vásárlók könnyen felismerhetik ezeket. Az Egészségügyi Minisztériumban úgy vélik, szükséges feltüntetni ezeknek az áruknak a címkéin a készítmények tartalmát, azt, hogy ezek kik számára ajánlottak, me­lyik készítményből mennyi fo­gyasztható. Az ezekben használt egyes adalékok, például a szorbit mellékhatására is ajánlatos fel­hívni a figyelmet. Az élelmiszertörvény várható végrehajtási rendeletéi meg­könnyítik az új termékek gyár­tásának engedélyezését, előírják, mit kell ismertetni a csomagolá­son és mit nem. Az élelmisze­rek minőségi előírásait, fogyaszt- hatóságának időtartamát, értéke­sítésének, tárolásának, reklámo­zásának módját is szabályozzák majd. (MTI) Üj adóállomás Kékestetőn Pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel a kékestetői új adóállomást, amely nagy terüle­teken javítja a televízió 1-es mű­sorprogramjának sugárzását, és indítja meg a 2-es műsor , sugár­zását. Az URH-sávban közvetíti a Kossuth, Petőfi és a« harmadik műsor adását. A létesítmény al­kalmas a későbbiekben tervezett 3. televíziós program és a negye­dik URH-sávú rádióprográm ré-. szére szükséges technológiai esz. közök elhelyezésére, valamint a rádiótelefon-szolgálat létrehozá­sára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom