Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
Bemutatjuk a kalocsai Viski Károly Múzeumot A közművelődési intézményhálózat korszerűsítési programjának legújabb szülöttje a kalocsai Visky Károly Múzeum. Látványos, értékes, szép „újszülött”. Példája annak, hogy a régiből miként lehet újat, korszerűt csinálni akkor, ha az akarat és a lehetőség szerencsésen összetalálkozik. Kalocsát! ez történt. Az I, István úti közös épületből évekkel ezelőtt a csodálatosan újjávarázsolt, úgynevezett nagyszemi- náriumi palotába költözött át véglegesen a városi művelődési központ. Ezzel megszűnt a két intézmény közös szorongása. Megtervezték a múzeum teljes külső és belső felújítását, állandó kiállításait, Űj köntösét ez. év nyarára, a VIIv Dunamenti Folklór Fesztiválra kapta meg. A megnagyobbodott intézmény azóta fogadja ismét a látogatókat. Azelőtt egyetlen népművészeti kiállításnak jutott itt hely, most több bemutatót láthatunk egyidejűleg az épület két szintjén. A múlt népi kultúrája Az emeleten egybenyitott teremsorra volt szüksége dr. Bárth János múzeumigazgatónak ahhoz, hogy az általa megálmodott történeti-néprajzi kiállítást végre megrendezze. Gazdag gyűjtemény állt rendelkezésére, melynek nagy része raktárban várta, hogy közönség elé kerüljön. Adott volt a lehetőség arra, hogy ne csak Kalocsa múltját mutassa be, hanem ezzel együtt és összefüggésben ' a környékbeli településekét, szállásokét is, melyeknek a történeti néprajza elválaszthatatlan a városétól. így született meg az a kiállítás-kompozíció, mely a „Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben" címet kapta. A kivitelezésben Bánkúti Albin, a Központi Múzeumigazgatóság művészeti tervezője segítette a néprajzkutató igazgatót. Mit mutat be ez a nagyszabású kiállítás melyet néhány hónap alatt ezrek megcsodáltak? Rendezőjének tömör megfogalmazását idézzük: „Egyszerre mutatja be a terület 18—20. századi népéletét és történetét oly módon, hogy a történelmi események dokumentumai a néprajzi jelenségeket magyarázzák, a népéit t és a népművészet tárgyi emlékei pedig az egyes korok történeti képét teszik teljessé." Elénk tárja a feudalizmus korának paraszti életmódját, annak tárgyi világát. Utal továbbá a városfejlődésre, az iparosok, céhek szerepére. Bemutatja a korai kalocsai hímzéseket, a nemzetiségiek népművészetét, a múlt század második felének paraszti lakáskultúráját, majd a világhírű Kalocsa vidéki népművészet ki- teljesedését, alakulását és fejlődését szemlélteti egyebek között. Egyetemes pénztörténet és ásványtár A látogató a teremsor túlsó végén kilépvén a folyosóra, olyan merőben más témába — pénztörténeti kiállításba — botlik, amely akarva-akaratlanul leköti a figyelmét. A pénzes .vitrinek hosszú sorát részletes magyarázó szövegekkel ellátott paravánok osztják sokfelé, ily módon is alaposabb szemlélődésre marasztalván a múzeumlátogatót. Az összesen mintegy tízezer darabból álló numizmatikai gyűjtemény nagyobb részét az I. István Gimnáziumban őrizték eddig. Ezt egészítették ki a múzeum anyagával. Egyetemes pénztörténeti bemutató ez, mely Székely György kecskeméti muzeológus rendezésében került a nagy nyilvánosság elé, a megújult múzeumban. Az intézmény bővülése fette lei hetővé azt .is, hogy ott — egy földszinti nagyteremben — helyezzék el, s tegyék közkinccsé azt az értékes ásványtárat, melyet gyűjtőjéről és alapítójáról, az egykori kalocsai jezsuita tanárról, Tóth Mike-féle gyűjteménynek neveztek el. Ez is a gimnáziumból került át a közművelődési intézménybe. Magyarországon csak a Természettudományi Múzeumnak van nagyobb ásványtára. A budapesti t Ilyen az ország második legnagyobb ásványtára. (Méhesi Éva felvételei) , gyűjtemény osztályvezetője rendszerezte, és rendezte újjá a kalocsai ásványokat, melyek továbbra is az eredeti, ugyancsak muzeális értékű vitrinekben, szekrényekben fogadják az érdeklődőket. A hosszú földszinti folyosón képzőművészeti kiállítás látható. A kalocsai származású, Rómában élő Prokop Péter festőművész alkotásait tették itt közszemlére. A kiállított műveket abból a nagy értékű anyagból válogatták, melyet a római magyar alkotó a közelmúltban ajándékozo'tt szülővárosának, Kalocsának. Rapi Miklós 1981. november 25. • PETŐFI NÉPE • 5 NYELVŐR Tűzbiztos vagy tűzálló Néhány , jelöletlen határozós összetételű melléknévvel még foglalkoznunk kell, mert használatuk sok nyelvhelyességi kérdést vet1 fel. Ilyenek a -beteg (és -bajos) utótagú melléknevek is. Három csoportba osztjuk őket. Az elsőbe az alanyos összeiételűek tartoznak. A sok közül néhányat felsorolunk: bőrbeteg, elme-, epe-, gyomor-, ideg-, szív-, vesebeteg. Mai nyelvművelésünk helyesnek tekinti őket, régebben azonban helytelenítették használatukat és más szavakat ajánlották helyettük. Pl. tüdőbajos, beteg tüdejű, lelkibeteg, kedélybeteg. A -beteg és -bajos utótagú összetételek között hangulati különbség fejlődött ki, de néhány -beteg utótagú melléknév mellé nem alakult — bajos utótagú melléknév. így pl. a fogbeteg és az érbeteg mellett nem beszélünk fogbajosról és érbajosról. A -beteg utótagúak elterjedését az segítette elő, hogy az elmebajos szónak rosszalló a szívbajosnak átvitt értelmű jelentése alakult ki (az elmebajos jelentésé hülye lett, a szívbajosé pedig gyáva). Az agybajos szónak ma már csak sértő jelentése van. Másik jellemző csoportjukba ilyenek tartoznak: asztma-, epekő-. gyomorfekély-, rák-, sőt tréfásan szerelembeteg. Ezek mellérendelő. összetételből rövidültek (pl. asztmabetegség). A felsoroltak kifogástalan orvosi szakszók. Bizalmas használatban így mondhatjuk őket: asztmás, epeköves, fekélyes, rákos stb. A harmadik csoport tagjai jelöletlen határozós összetételek: cukorbeteg,' sugárbeteg. Helyettesítésük nehéz, csak körülírni lehet őket (pl. cukorbetegségben szenvedő). . A -biztos utótagú melléknevek csoportjába eleinte többnyire tükörszavak tartoztak, de számuk analógiásán növekedett. Régen általában helytelenítették őket, de ma már a nélkülözhetetleneket befogadjuk, csak a szokatlanokat kifogásoljuk, A köztük való tájékozódás céljából ezeket is héiom csoportba osztjuk. A legnagyobb, első csoportba a szakszavak tartoznak. Ezek az összetételek az előtagjukkal kifejezett-veszélytől való, védettséget, biztonságot fejezik ki. Ilyenek: balesetbiztos ’ (gép), golyó- hizlos (mellény), bombabiztos (óvóhely), tűzbiztos (páncélszekrény). Némelyikük helyett az -álló utótagú összetétellel is élhetünk: fagyálló, golyóálló, tűzálló, ütésálló. De legtöbbjüknél nincs meg ez a vagylagosság, mert pl. nem beszélhetünk balesetálló autóról. A második csoportjukba tartozók azt fejezik ki, hogy az előtaggal jelzett veszély nem jöhet létre, nem fordulhat elő. Pl. de- feklbiztos (autógumi), robbanásbiztos (lépcső). Harmadik csoportjuk többnyire jelentéssűrítő összetételek: alombiztos (fedezék), labdabiztos (támadás a kézilabdázásban),. szembiztos (harisnya). A szaknyelvekben megállják a helyüket, A -képes és -képtelen utótagú melléknevek használatában is csak akkor lehetünk biztosak, ha világosan látjuk az összetételek tagjainak kapcsolatát. A -képes utótagú melléknevek két csoportja nagyon határozottan elkülönül. Az első csoport tagjai tükörfordítások, előtagjuk cselekvést, annak eredményét vagy egyéb fogalmakat jelent (akcióképes, élet-,, export-, gól-, harc-, határozat-, hitel-, munkaképes; csíra-, nyugdíjképes). Sok hibáztatásuk ellenére meghonosodtak. Többségük szemléletében- magyar (mire képes? életre, harcra, vagyis életképes, harcképes). A fejlődés-, rriűködésképes helyett azonban nem egészen szabályosan az igeneves összetételeket (fejlődőképes, működőképes) használják. Újabb keletű igeneves összetételei (cselekvő-, álló-, fizetőképes) nem német -mintára alakultak, hanem főnévből vonódtak el (pl. a fizetőképességből lett a fizetőképes). Inkább éljünk helyettük a cselekvés-, fejlődés-, határozatképes összetétellel, bár a szavazatképes változat ma is használatos, és nem is hibáztatjuk. A -képtelen utótagú melléknevek a -képes utótagúak mintájára alakultak (élet- és munkaképtelenség). A folyamatos ’ igenévi előtagok némelyikének főnévi előtagú párja is van, mert az -ás, és képzős összetételek logi- kusabbak. De a fejlődőképteleni és keresőképtelen szavak jóval gyakoribbak, mint a fejlődés- és keresetképtelen. Befejezésül néhány helytelen szemléletű szóra hívjuk fel a figyelmet. Ismert szakkifejezés lett a csípmentes (paprika). Szinte egyedülálló, ritka alak, mert a nyelvújítók a csonka igetővel sok szót alkottak (gyógyszer, tandíj), de melléknevet egyet sem. A gyakran használt szót legföljebb a .csípősségmentes szóval heIyetT tcsíthetjük, de a helyettesítést az édes, csemege, gyenge, nem erős, nem csípős megjelölések feleslegessé teszik. A célirányos sem helyes kifejezés, mert nyelvünkben irányos melléknév nincs, így nem kapcsolódhat szervesen a cél főnévhez. Hogyan magyarázzuk az összetételt? Célba irányos? Céllal egy irányos? Helyesen akkor járunk el, ha célravezetőt, célszerűt mondunk helyette, Kiss István ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Tíz év a rajzfilmstúdióban Vannak egészen különleges egybeesései a személyes életpályának és bizonyos, világszerte jelentkező folyamatoknak. Az eredményt olykor nehéz előre kiszámítani vagy akár megjósolni is. Alig több, mint tíz esztendő telt el azóta, hogy egy dunapataji fiatalember, aki a földmérőknél dolgozott, néhány amatőrfilmmel a háta mögött kinevezést kapott a Pannónia Filmstúdió akkor még nem létező kecskeméti animációs műtermének a vezetésére. Hiányzott az épület, nem voltak munkatársak. Jó adag elszántság kellett a kitartáshoz, amíg a város vezetői kijelölték munkahelyéül az egyik múlt századi, boltíves bejáratú, sövényfonással készült házat, a rajzolók, kifestők megtanulták a szakma alapjait, és az üresjáratok időszakai után féladatot kaptak. Ki gondolta volna akkor teljes komolysággal, hogy a kecskeméti műterem alapításának tizedik évfordulóján az egykori amatőrfilmes fiatalember párizsi útjáról ad majd interjút, miután a nemzetközileg ismert francia TÉLÉCIP cég vehetőivel tárgyalt három új sorozat együttműködési előkészületeiről? Időközben ugyanis sem több, sem kevesebb nem történt: a rajz- és bábfilmek világszerte meghódították a közönséget. Néhány országban már a bűnügyi történeteknél és a sorozatoknál is nagyobb a népszerűségük. Megnőtt a hazai és külföldi kereslet a magyar animációs művek iránt is. Nem véletlenül, hiszen a- művészi színvonalat nemzetközi díjak sora — köztük egy Oscar-díj is — elismeri. Nem pihent megbízó- levelén a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője, Mikulás Ferenc sem. A Kiskunsági Nemzeti Park központjának szomszédságában fölépült műterem otthont ad a magyar animációs filmesek legifjabb nemzedékének, s a meghívások, szerződések lehetőséget teremtenek a folyamatos szakmai tapasztalatcserékre. — Minden előzmény nélkül honosodott meg Kecskeméten az animáció? — Azok a filmek tartoznak ide, amelyek nem folyamatos felvétellel, élő szereplők közreműködésével készülnek. Kockánként exponálunk, szereplőink a vonalak, színek, bábok, vasreszelékek, élettelen tárgyak. Ezeket keltjük élet- ré, az animál eredeti értelmében mintegy lelket lehelünk beléjük. Már korábban kialakult bizonyos hagyománya a rajzfilmeknek Kecskeméten. Mátis Kálmán rajztanár, a festőművész Révész Imre barátja készített ilyen amatőr filmeket a városban, s a negyvenes évek elején díjat is nyert Londonban. Sajnos, nem akadt tábora, így elszigeteltek és magányosak maradtak a törekvései. A korabeli újságpéldányok megőrizték elképzeléseit a magyar nemzeti rajzfilmgyártásról. Ezek sorába tartozott a Ludas Matyi és-a Toldi megelevenitése. Az előző már megvalósult, az utóbbin most dolgozik a stúdió. — A televízió főműsoridöben sugározza csütörtökönként a Magyar népmesék darabjait. Minek köszönheti születését a sorozat? — A népi képzeletnél keresve sem lehet találni jobb forgatókönyvírót. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának gyűjtése alapján munkához látott a stáb Haui József, Hegyi-Füstös László, Horváth Mária, Jankovics Marcell, Molnár Péter, Tóth Pál és Űjváry László vezetésével. ök valóban a legtisztább források egyikéhez nyúltak. — Mihez képest? — Sajnos, a szórakoztató műsorok egy részében a falun élő' emberék még napjainkban is úgy jelennek meg, mintha a paraszti világban nem ment volna végbe semmi lényeges változás a Göre Gáboi;-féle ábrázolás óta. Holott magúnkat és másokat is az érdekel elsősorban, ami igazán sajátos, ránk jellemző. A népmesék olyan gazdag kincsesbányát és humorforrást kínálnak, amit bűn lenne nem hasznosítani. Egyik esetben a balladai tömörség,, máskor valamiféle nagyon emberi erotika jut kifejezésre a történetekben. Sőt, a hivatali tudálékosság kinevetésére is módot nyújt például a Rátóti csikótojásról szóló mese. Ügy látszik, hogy. másutt sem idegen ez a világ: valameny- nyi nyugat-európai ország megvásárolta a sorozatot, amelyből tizenhárom részt teljesen önállóan készítettünk el. A szocialista államokba műsorcserével jutnak el, a világ többi részébe pedig a francia TELECIP-cég közvetíti az alkotásokat. — Nemcsak erre a sorozatra jellemző, hogy népszerűsíti kultúránkat. — Az animációs műfajok nagy lehetősége, hogy kevés szöveges kíséretre vagy párbeszédre van szükségük. Nyelvi akadályok tehát alig fékezik a térhódításukat. Ez is közrejátszik a többi között abban, hogy á Vízipók című sorozatot Ausztráliában vagy Iránban egyaránt megvásárolták és bemutatták. A tévé mindenütt népszerű, s a műsorok hozzájárulnak, hogy Kecskemétet ne csak a barackpálinkájáról ismerjék meg a világ sok pontján. Részben így próbáljuk viszonqzni azt, hogy a város helyet adott, s a megye is befogadta és támogatja a műtermünket. — Hogyan kezdődött a munka? — Szerencsés időszakra esett az alapítás. . Magávál a műfajjal együtt mind népszerűbbé váltak a magyar animációs filmek. Ez ■volt a művészi-szakmai háttér. Ugyanakkor gazdag kulturális fejlődésnek indúlt Bács-Kiskun, illetve a megyeszékhely is. Megjelentek azok a kezdeményezések, amelyek a hetvenes évek közepére nagy szellemi pezsgést hoztak a színházi, irodalmi és zenei életben, építészetben, környezetformálásban. Velük együtt alakulhatott a műterem helyzete is. Mindenképpen szükség volt egyfajta bátorságra, hogy előzetes tapasztalatok nélkül önálló vidéki telephelyet hozzon létre a Pannónia Filmstúdió. Matolcsy György stúdióvezető, aki megyei művészeti díjat is kapott, vállalta a kockázátot. v — Milyen mérleg vonható meg az első kerekszámú évfordulón? — Volt idő, amikor a hét egyik felében ■ tanultunk, a másikban dolgoztunk. Akik itt maradtak, azok megélhetési gondok ellené-» re is tanújelét adták a műfaj sze- retetének. Jól jött számunkra, amikor a 2-es program műsorának belépésével növelte megrendeléseit a televízió. A létszámunk akkoriban tizenhétre emelkedett, elkészült a Hugó, a víziló, a János vitéz, Lúdas Matyi az egész estére szóló rajzfilmek sorában. Tíz év alatt körülbelül ötven önálló animációs film került ki a műhelyünkből: a tervezéstől a felvételekig minden a kecskeméti műterem munkája. S még több azoknak a száma, ’ amelyekben közreműködtünk külföldi — jugoszláviai, NSZK-beli — vagy hazai megbízásra. . — Sikerült partnereket találni a társintézményekben? — A Forrás Szerkesztőségével közös pályázatot hirdettünk szociográfiai témájú forgatókönyvek írására. A Kodály-intézet és a mégyei múzeum lektori véleményeket ad, szakanyagokat állít össze a fölkérésünkre.. A felsőfokú 'óvónőképző intézet végzős hallgatói közül többen a rajzfilm és az óvodáskorúak kapcsolatát' vizsgálták diplomamunkájukban. Igen tanulságosak azok az elemzések, amelyek a gyermeki figyelem és tetszés megnyilvánulásait követik nyomon. A kicsinyek továbbrajzolják a filmeket, s az is beigazolódott, hogy alaposabb a befogadás, ha a szülőkkel megbeszélik a látottakat. — Csupa jó példa? — Animációs szakkört indítunk az új játékházban, az úttörőház-- zal kiépíthető kapcsolathoz viszont tíz esztendő is kevésnek bizonyult. Az érdeklődésből ítélve a megyei képzőművészek sem érzik méltónak az együttműködést, bár az állókép értéke nem föltétlenül csökken, ha mozgásba hozzák. Ilyen megfontolásból Berki Viola vagy Kass János dolgozik is az animációs filmgyártásnak. Néhány év óta szinte közömbös egymásmellettiség foglalta el a színházhoz fűződő korábbi jó viszonyunk helyét. Nem tagadom a magam felelősségét sem. hogy közvetlenül a kecskeméti színészekkel, zenészekkel kellene érintkezésbe lépni telefonon vagy személyesen, mielőtt a narrátorvagy kísérőszöveget, párbeszédet rögzítjük, zenét veszünk fel. De a kapcsolat mindig akkor • jó, . ha kölcsönös. Márpedig a társulat, vezetőinek küldött meghívóink a vetítésekre, véleménycserékre visszhangtalanok maradtak. — Hangfelvételre is alkalmas a műterem? — öt éve kötöttek megállapodást a Filmfőigazgatóság és a Bács-Kiskun megyei Tanács képviselői a jelenlegi épület beruházására. Ha nagyzenekart nem is, de kamaraegyüttest . le tudunk majd ültetni, és megoldhatók az egyszerűbb hangfelvételek. ígéretet kaptunk a technika korszerűsítésére is, mert az eszközeink nem méltók az épülethez, s hovatovább elégtelenek a növekvő feladatok elvégzéséhez. Olyan filmeket szeretnénk létrehozni, amelyek nemcsak kapcsolódnak a valósághoz, hanem elősegítik a változásokat is — legyen szó példáid Szoboszlay Péter rendezésében a lakótelepi gyerekek életéről vagy az igazságos Mátyás király alakját, tetteit megelevenítő sorozatról. Mindehhez kezdeményezőkészség, jó csoportmunka és megfelelő nyitottság kell. Egy alkotóműhely arculatát nem lehet íróasztal mellől kitalálni. Mind a harmincötén hatunk egymásra. Sokszínűségre törekszünk, vendégművészeket is meghívunk, amire máris módot ad a rajzfilmek új kecskeméti stúdiója. Halász Ferenc • Kalocsai szoba, eredeti berendezéssel a 19. század második feléből. . Hif—ag_ ' ■ «K j. Á• Ez pedig a konyha,
