Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

/ 1981. november 25. • PETŐFI NÉPE • ÖTSZÁZ OTTHONOS LAKÓTELEPET TERVEZNEK A tiszta, virágos Kalocsáért Izsáki változások Izsák több fhint ötszáz éves település. Ez egyben meg is határozza a község arculat tát. A lakóépületek többsége elöregedett, a házak szorosan egymás mellé épültek, az utcák kanyargósak, keskenyek. Ilyen kö­rülmények között a közművesítés és álta­lában a községfejlesztés nehézkesebb és költségesebb mint másutt. Mégis, a múlttól örökölt gondok ellenére is, vannak válto­zások — méghozzá jelentősek — Izsákon. A nagyközségbe Kec'skemét felől érke­zőt kétszintes, látványosan modern lakó­épületek sora fogadja. Ám a Kecskeméti utcáról a község központjába jutva, s a te­lepülés más részein barangolva már ke­vésbé szemet gyönyörködtető a 'kép. Vizi Mátyásnak, a nagyközségi tanács elnöké­nek ennek ellenére jó oka van arra, hogy derűs optimizmussal nyilatkozzék a jelen­ről és a jövőről. — Mezőgazdasági település va­gyunk — ezzel kezdi Vizi Mátyás. — Számottevő ipar nem jött lét­re a községben, s ennek hátrá­nyait érezzük is. Ez az egyik gon­dunk. A másik az elöregedett te­lepülésszerkezet. A harmadik, hogy a mezőgazdasági termelés számára is mostohák a feltételek. Nagy vízáteresztő-képességű, hu­muszban szegény, laza homok bo­rítja községünk környezetét. Ezen nagyüzemeink, az állami gazda­ság és a termelőszövetkezet tőze- ges talajjavítással igyekeznek se­gíteni. — Izsák hagyományosan szőlő­éi gyümölcstermelő község ... • Vizi Mátyás tanácselnök. • Jobbra: víztorony — társulással. (Tóth Sándor felvételei) • Lent a Kecskeméti utca új házai. — Téli alma, Sárfehér szőlő. Valójában ez a kettő az, ami iga­zán jelentős. A kajszi például, ami egyébként homokot kedvelő faj­ta, jó ha ötévenként, ad egy-egy kiadós termést. A többi esztendők gyümölcsét leszüreteli az áprilisi fagy. Ezért aztán a növényter­mesztés és a szarvasmarhatar­tás mellett jelentős a kiegészítő tevékenységek köre. Az állami gazdaság például pezsgőgyártás­sal, a tsz cipőfelsőrész-készítéssel is foglalkozik. □ □ □ — Hát ennyit bevezetőként — mondta Vizi Mátyás tanácselnök. — Ezek a körülmények meghatá­rozzák lehetőségeinket és a meg­oldások módját is. Látványos, nagy eredményeink nincsenek. De a korábbi évekhez, évtizedekhez képest kétségtelenül megmozdult valami Izsákon. A tanácselnök szavai mögött sok tény, számadat, munka és ösz- szefogás húzódik meg. Már az ötödik ötéves terv során megkez­dődött, s most van kibontakozó­ban a községépítés, -fejlesztés a helyi viszonyokhoz leginkább al­kalmazkodó útja, módja. Ez a sokirányú és összetett feladat a lakossági ellátás javítását, a kom­munális tjgények mind mágasabb szintű kielégítését célozza. Fon­tos, hogy a nagyközség hét és fél­ezer polgára jól érezze magát la­kóhelyén. — Egyik alapvető célkitűzésünk a kereskedelmi ellátás színvona­lának emelése. Ennek érdekében az előző tervidőszakban az áfész egy új háztartási- üzletet létesített és korszerűsítették a vendéglő konyháját, amely egyben a köz­ségbeli üzemi étkeztetés fő bázisa is. Nagyon jó Izsákon a kenyérel­látás. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat itteni sütödéje kiváló ke­nyeret készít. A megyeszékhely­ről Bajára, Dunaújvárosba tartó távolsági autóbuszok utasai több­nyire nálunk vásárolják meg a pékárut. — A megyében Izsákon nyílt először községi áruház, 1953-ban. E létesítményünk fölött bizony eljárt az idő, ráfér a korszerűsí­tés. A hatodik ötéves terv során .új fűtőberendezéseket és szociá­lis létesítményeket kap az áruház, és növekszik az eladótér is. ABC- üzletünket ugyancsak átépítjük, itt is tágasabb vásárlótér, gazda­gabb választék várja a község- és környékbeli vásárlókat. □ □ □ Izsákon van egy iskola, amely Táncsics Mihály nevét viseli. Egy másiknak „Sárfehér” a neve. A harmadik ebben a tervciklusban fog felépülni. — A Táncsics Mihály Általános Iskola 12 tantermes és 1959-ben épült. A „Sárfehér" iskola négy tanterméhez az ötödik ötéves terv idején jutottak hozzá olyan mó­don, hogy a termelőszövetkezetek összevonása nyomán megürese­dett irodaépületet a tanács meg­vásárolta és átalakítottuk. Ehhez a meglevő 16 tanteremhez épí­tünk 1985-ig újabb, nyolcat, s ez­zel Izsák általános iskolai tante­remmel való ellátása hosszú távon is megoldott. Az új iskola két ütemben épüL A Hazafias Népfront és a tanács „Egy napot az iskoláért, egy na'- pot gyermekeinkért” akciót hir­detett. A 2 milliós megyei támo­gatáshoz, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és a tanács pénzeszközeihez így csatlakozik a lakossági összefogás. n 1 □ Izsákon évenként 50 új lakás épül. A negyedik, ötéves terv ide­jén átadtak tizenkét OTP-beru- házású lakást. Az állami gazda­ságban ifjúsági lakásszövetkezet alakult nemrég. Az eredmény: eddig tucatnyi telepszerű több­szintes lakásba költöztek be a la­kók. A tanácselnök egy új kez­deményezésről is beszámolt: — Most körvonalazódik egy termelőszövetkezeti támogatással felépülő ötszáz otthonos lakóte­lep kialakításának terve. Egy ér­deklődő csoport már meg is te­kintette Budapesten ezt a fajta építkezést, — Miben nyilvánul meg a ter­melőszövetkezeti támogatás? — A tsz-nek fontos érdeke a munkaerő megtartása, a fiatalok letelepítése. Ezért építőbrigádjait a lakásépítésekhez küldi, házila­gos kivitelezés esetén szakirányí­tást biztosít, munkáltatói köl­csönt nyújt. — Lesz-e víp, villany, csatorna, járda? — Ez ilyen szempontból is min­tatelep lesz. Közművesített, kor­szerű. A költségek az odaköltöző­ket terhelik, de a szennyvíztisz­títómű megépítésébe a tanács is besegít. Az építkezőket segíti a szövetkezeti forma és az így ad­ható 320 ezer forintos OTP-hitel. □ □ □ Ha az újonnan felépülő község­negyed mintatelep lesz is, Izsák meglevő részei még korántsem azok. Ám a legfontosabb, ah. egész­séges, tiszta ivóvíz már egyre több háznál a csapból folyik. — A tanács fejlesztési alapja egy esztendőre egymillió forint. S tudja-e mibe kerül a 36 kilométe­res vízhálózat és .az 500 köbmé­teres víztorony? 57 millióba! — De azért ezt is megoldottuk — mosolyog Vizi Mátyás. — Tár­sulást hívtunk életre. Családon­ként nyolcezer forint költséget vállalt a lakosság. Eddig megépült a víztorony, két kút és 16 kilomé­ternyi csővezeték. Negyven la­kásban' már csak a csapot kell ki­nyitni ... Villany, víz tehát már van, Ü7 letve lesz, s megépült 4 kilomé­ternyi szilárd burkolatú út és sok ezer méter járda. Tervezik a köztisztaság javítását és a szerve­zett szemétszállítás bevezetését, amihez most készült el az új sze­méttelep. — Nemrégen korszerűsítettük az egészségházat, a művelődési otthont és a könyvtárat — sorolja a tanácselnök. — Nagyközségünk­ben az egy lakosra jutó társadal­mi munka az elmúlt három év átlagában 1300 forint értékű volt. Igen jelentősek a lakossági hozzá­járulások is. Míg régebben az em­berek behúzódtak a házaikba, s többnyire csak azzal törődtek ami a kerítésen belül történt, má­ra sikerült elérni, hogy látják ér­telmét a munkának, az összefo­gásnak. Még azokat is mozgósíta­ni tudtuk, akik nemrégen ránk legyintettek: „Ugyan már, úgy­sem lesz ebből semmi!” Sitkéi Béla „A környezet hat a lakosok közérzetére. Meghatározza, hogy a városba látogatók milyen véle­ménnyel távoznak tőlünk. A vá­rosszépítésnek vannak eredmé­nyei; ennek ellenére több helyen nem tudjuk tartósan megterem­teni a kívánatos rendet és tiszta­ságot, és még mindig sok a bosz- szantó mulasztás." A helyzet alapos ismeretéről tanúskodik a kalocsai Városi Ta­nács fenti megállapítása. A „Tiszta, virágos Kalocsáért” másfél évtizede indított mozga­lom tapasztalatai nem véletlenül késztették együttes elemzésre a város párt- és tanácsi végrehaj­tó bizottságát. A városiasodás fel- gyorsulása, la környezetnek és ezen keresztül az embernek ártó hatások összessége, s az idegen- forgalom külön-külön, de együtt­véve is előtérbe helyezi a kör­nyezet alakításában az új és a legújabb tényezőket. A tanácsi középtávú tervnek és a. város napi szükségletének meg­felelően a környezetvédelemben megnő a lakosok szerepe, felada­ta. Elsősorban azoknak a társa­dalmi munkásoknak, akik mint a szocialista brigádok és a lakóhe­lyi közösségek tagjai, az iskolá­sokkal összefogva, több évi kör­nyezetgondozásra vállalkoztak Kalocsán. Ezentúl egy-egy park, játszótér bejáratánál ott találha­tók majd a táblák, amelyek tu­datják: kik a védnökei az adott területnek. Tennivaló tehát akad bőven. Kiváltképpen a családi házak és a lakótelepek környékén, ahol a kopár környezet növényzettel job­bá. emberhez méltóvá tehető. Ezért is célravezető és támoga­tásra érdemes az a javaslat, hogy a városszéli — jelenleg még ren­dezetlen — területeken, húsz hek­táron a lakásszövetkezetek tele­pítsenek parkerdőt a mezőgazda­sági üzemek segítségéve). Jő ha- igyományként tovább lehet foly­tatni a meggy-, dió- és szilvafa­ültetést is a családi házas öve­zetekben, ahol a lakók erre vál­lalkoznak. Hasonlóan a környe­zetvédelem része a tavaszi—őszi lomtalanítás, amely nélkül tiszta udvarról, rendes házról aligha lehet szó. A megvalósítást szolgáló több­féle kezdeményezés természete­sen csak az egyik feltétele a köz- tisztaság és a\ környezetvédelem javításának. Van és lesz teendő­je ezután is Kalocsa város Ta­nácsának, hogy a lakók és az idelátogatók egyaránt jól érezzék mrgukat. Kezdve a Vajas-csator­na vizének tisztaságáért, a csa­torna mentén települt üzemek környezetvédelmének a hatékony­ságáért, a közterületi műalkotá­sok, valamint a város neves em­berei sírjainak és emlékhelyeinek a gondozásáért, a köztisztaság el­len vétők szigorúbb felelősségre vonásáért, s nem utolsósorban majd a hó és a jég eltakarítá­sáért, ezentúl is a tanácsnak kell a legtöbbet tennie. Ugyan­így elvárják a tanácstól, hogy fi­gyelemmel kísérje: a magánterü­letek (udvarok) védelme, meg- kímélése céljából, az építési tör­melék, a tégla, az állványdeszka, stb. tárolására ki, hol, mennyi ideig hásznál (csúfít) egy-egy út­vagy utcaszakaszt. A köztisztaság és a környezet- védelem, mint látjuk, Kalocsán is sokrétű feladat. Az előrehala­dás alapja a kölcsönösség. Csak­is a tanács és a. lakosság to­vábbi, gyümölcsöző együttműkö­dése vezethet mindenki számára még kielégítőbb városkép megte­remtéséhez a ma már nem csu­pán a fűszerpaprikájáról neve­zetes városban. K—1 Életmentő kitüntetése A kormány Életmentő Emlék­éremmel tüntet­te ki Renner Már­ton jánoshalmi au­tóbuszsofőrt; a ki­tüntetést tegnap délelőtt,- Kecske­méten dr. Gajdó- csi István, a me­gyei tanács elnö­ke adta át. (Ké­pűn). Renner Márton július 20-án (mint erről a Halasi Hí­rek korábbi szá­mában már tudó­sítottunk) a Já­noshalma—Kis­kunhalas közötti járatot vezette. Kunfehértó után arra lett figyel­mes, hogy egy Skoda, mely a buszt valamivel hamarabb meg­előzte, az árokba rohant, s egy fának ütközött, aminek következ­tében az ajtók elzáródtak, a belső vezetékek kigyulladtak — az au­tó vezetője pedig eszméletét vesz­tette. Renner Márton nem habo­zott. Egy kalapáccsal betörte a Skoda ablakát, és Behány Imre, továbbá Szaboné Janovics Erzsé­bet segítségével kihúzta a kocsi­ból dr. Zádori Attilát, a kiskun- halasi Semmelweis Kórház se­bész főorvosát, s egy épp arra haladó autóval útnak indították a kiskunhalasi kórházba. Ezzel egyidejűleg a rendőrséget és a tűzoltókat is értesítették. Mire azonban azok megérkeztek, csak az autó kiégett roncsait találták: alighogy elindultak ugyanis a sé­rülttel, a karambolozott' Skoda benzintankja felrobbant és a tü­zet a busz tűzoltókészülékével • sem lehetett eloltani. Az eset körülményeinek kivizs­gálásakor megállapították, hogy dr. Zádori Attila életét Renner Márton helyzetfelismerése, cse­lekvése, s nem utolsósorban bá­torsága'mentette meg, hisz a ben­zintank felrobbanására bármely pillanatban számítani lehetett. A KRÍMSZKAJA PRAVDA ÍRJA Testvérmegyénk életéből Mérlegen tíz hónap Bár akad még tennivaló a föl­deken, mór év végi számvetésre készülnek a Krím egyik legfonto­sabb _ termelési ágában, a mező-; gazdaságban. A ' zöldségfélék és gyümölcsösök jó részének tartósí­tása a'konzervgyárak feladata, de sok gazdaság maga gondoskodik raktározásról és feldolgozásról. A Szüdáki Állami Gazdaság mélyhűtő üzemében több mint kétezer tonna szőlőt tárolnak a vitaminszegény téli és kora tava­szi hónapokra. Az alustai bor- kombinát most felújított üzemé­ben ötszáz tonna szőlővel többet tudnak feldolgozni, mint eddig. Az új gépek segítségével pedig megkezdték a szőlőből készült üdítő italok gyártását. Ismere­tes, hogy ó félsziget híres borai­nak egy része — például a Madei­ra — is itt készül. Büszkék arra, hogy több mint húsz éve nem ér­te semmiféle minőségi kifogás a boraikat. A Krímszkaja Pravda hasábja- ip megjelent három élelmiszer- ipari vállalat vezetőjének a nyi­latkozata. Zasikov, a Szirriferopo­li Május 1. konzervgyár — a kecs­keméti konzervgyár testvérüze­me — igazgatója a' gyermekek számára készült élelmiszerek választékának bővítését tartja legfontosabbnak. Az idén többfé­le gyümölcspürét és szörpöt hoz­nak forgalomba, mint eddig. Vju- gin, az édesipari gyár igazgatója szerint az eltelt tíz hónapban a tervezettnél 18 tonnával több ter­mékük került a boltokba. Kuz­min, a tejüzem főmérnöke el­mondta, hogy 17 tejüzem műkö­dik a félszigeten. Közülük kettő az elmúlt években kapcsolódott, be a termelésbe. A-felújítási, kor­szerűsítési munkálatokat úgy irá­nyítják, hogy a folyamatos ellá­tást ne zavarja egy-egy üzemrész átmeneti szüneteltetése. Főleg vajból és sajtfélékből szállítottak a tervezettnél többet. Szezon végén Ismét véget ért egy üdülési sze­zon. Ismeretes, hogy a félszigetet nyaranta igen sok kül- és belföldi utazó látogatja. Évről évre nö­vekszik az igény, és nem ’ kevés energiába kerül az üdülni vágyók gondtalan és zavartalan pihenésé­nek megszervezése. A Krímszkaja Pravda munka­társa, Szmolgovszkaja, ezúttal a belföldi ^turizmus helyzetéről, távlatairól beszélgetett az utazási iroda képviselőivel, örvendetes, hogy egyre több olyan üdülő épül, amelyekben a gyermekek együtt tölthetik szüleikkel a nyári szün­idő egy részét. Ilyen. jött létre Szudák mellett, ahol négy éve két­száz család pihenhet egyszerre ké­nyelmes körülmények között. A jelenlegi ötéves tervben készül el az Azovi-tenger partján egy há­romezer személyes üdülőköz­pont, amely 30 hektárnyi terüle­ten helyezkedik el Nyizsnyeza- morszkij falu mellett. További szállodákkal, éttermekkel bővül Jalta, Alusta, Jevpatörija és Feo- doszija. Arra a kérdésre, hogy testvér­megyénk lakói hová utaznak szí­vesen, az utazási iróda munkatár­sa a következőket válaszolta: ta­valy . több .mint' hatszázezren üdültek az ország különböző ré­szein. Nemcsak Moszkvát, Lenin- grádot, a balti államokat és a Kaukázust kedvelik, hanem egy­re többen utaznak Kárpátalja, Dél-Urai és Közép-Azsia vidéké­re is. Ugyanakkor népszerűek és gya­koriak odahaza a hétvégi és a né­hány napos kirándulások, ame­lyek nem szervezett keretek kö­zött bonyolódnak. A helybeliek nagy része a természetjáró klu­bok és szakosztályok tagja. A kö­zépiskolák sok olyan fiatalt ké­peznek, akik alkalmasak a túra­vezetésre és jól ismerik a Krím természeti adottságait. Sajnos, még nem sikerült megoldani, hogy kísérőként alkalmazzák őket. Ez pedig nagyon fontos és sürgőé, mert több garancia lenne arra, hogy a kellő tapasztalattal sem rendelkező kirándulók ne okozzanak kárt, illetve ne keve­redjenek bajba, hiszen a félszi­get nagy része védett, s a sziklás hegyek balesetveszélyt is rejte­nek. Szobrot avattak Az Alusta melletti szanatóri­um parkjában felavatták Avicen­na szobrát. Az ókori tudós, filo­zófus és orvos a mostani közép­ázsiai Tádzsikisztán szülötte. Több mint háromszáz műve ma­radt ránk, a legismertebbek az orvostudományról és gyógyításról szólnak. Avicenna elsőként fog­lalkozott a szem szerkezetével, a látás mechanizmusával, s fenn­maradt a korszérű táplálkozásról szóló műve is. Munkássága ma is nélkülözhe­tetlen forrása az orvostudomány­nak. A szobrot leningrádi alko­tók készítették. Külföldi diákok Húsz éve készülhetnek hivatá­sukra külföldiek is a Frunze ne­vű szimferopoli állami egyete­men. Az idén 110 elsőéves kezd­te meg orvosi' tanulmányait — közülük jó néhányan a fejlődő országokból érkeztek. A jubileum alkalmával fogadta őket a városi tanács művelődési osztályának vezetője, aki tájé­koztatta a fiatalokat az. intéz­ményben folyó munkáról, a vég­zett hallgatók elhelyezkedési le­hetőségéiről és a továbbképzés formáiról. A Gorkij Színház terveiből A Gorkij Színház művészeti vezetője, Novikov, tájékoztatót adott a tervekről. Elmondta, hogy a jelenlegi évadban továbbra is folytatják a megkezdett utat. Olyan kortárs szovjet műveket mutatnak be, amelyek — Gorkij szelleméhez hűen — a küzdeni- tudást, a helytállást, az embersé­get és a hitet tartják legfonto­sabbnak. A klasszikusok közül Csehov, Lope de Vega és Sha­kespeare egy-egy ' alkotásának szinrevitelével foglalkoznak. A kamaraszínházban továbbra is játsszák Örkény István Macs­kajáték című drámáját, amelyet Beke Sándor, a Kecskeméti Ka-' tona József Színház rendezője ál­lított színpadra 1980-ban. Patikamúzeum nyílt Mihail P. Mihnyenok saját gyűjtésének köszönhető a több mint háromszáz darabból álló, régmúlt időket őrző kollekció. Mint elmondta, tíz evvel rzelőtt, Lvovban jártakor látott egy ha­sonló múzeumot. Azóta szüntelé- nül kutatja a félszigeten még föl­lelhető edényeket, üvegcséket, dokumentumokat. 1 Érdeklődésre tarthat számot az a néhány megbízólevél, amelyet I. Péter adományozott, s egy 1790- ben megjelent könyv, amely az akkor ismert gyógyszereket és gyógynövényeket tartalmazza. Mihnyenok örömmel kalauzolja a látogatókat a parányi szobában, s egyben felhívja a figyelmet a még fel nem kutatott értékekre is, amelyek a gyűjteményt gya- rapithatnák.' Győri Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom