Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

1981. november 18. • PETŐFI NÉPE • 5

GAZDASÁG ÉS MUNKAHELYI MŰVELŐDÉS

Keringőre hív a bajai kombinát

• A kombinát támogatásával jött létre a III. Béla Gimnáziumban működő idegen nyelvi laboratórium.

NYELVŐR '"■*

Adóköteles, fényérzékeny, mélyhűtött...

Rendhagyó, szokatlan formájú ülést tartott legutóbb a Bács- Kiskun megyei Tanács művelődési bizottsága. Legalábbis erre utaló jeleket lehetett érezni nemrég az egyik Sugovica-parti épület termében. Ráhangoló környezetként a helyi kézimunka-szakkör sscép bemutatója fogadta az érkezőket, majd egészen különleges hatású diaporáma-összeállítás- sal szolgált Kovács László festő, a tanítóképző főiskola tanára, akit művészeti ösztöndíjjal is támogatnak a házigazdák. Ezután kezdődött az eszmecsere: tárgya az a beszámoló volt, amely a megye legnagyobb agrárvállalata, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát munkahelyi művelődését foglalta össze.

De mi lenne a rendkívüli abban, ha egy-egy témát az adott helyszínen vitatnak meg a véleményezésre, javaslattevésre hivatott szakemberek? Inkább ez a normális és követendő gyakorlat, amennyiben keresztülvihető. Akad is precedens minden évben az úgynevezett „kihelyezett ülésekre" — eddig a Bajai Finömposztó Vállalatnál, a kiskőrösi művelődési központban és másutt is tanácskozott a bizottság.

Megtérül az áldozat

Ez alkalommal alighanem az volt a legfontosabb, hogy olyan helyszínt választottak, ahol bőven fakadnak az ötletek, nincs hiány kezdeményezésekben. A követésre méltó példák tucatja tárult fel Vámos Ferenc vezérigazgató beszámolójában. Könnyű nekik? Mert ahol 16 ezer 500 hektár a gazdálkodási terület és időszakonként háromezerre is fölfut a dolgozók létszáma, vagy ahol százmillió forint fölött alakul a vállalati nyereség, ott nagyobbak a lehetőségek? Több mint kétszáz azoknak a száma, akik egyetemi, főiskolai képzettségűek, csaknem háromszázan szerezték meg a középiskolai végzettséget, s hétszáz szakmunkást foglalkoztatnak. Való igaz, már a méretek is kedvező feltételeket teremtenek a modern termelési eljárások kidolgozására, alkalmazására és a térségben való elterjesztésre. Ilyen helyen viszont a gazdasági tényezők kizá-' rólagosságra törő nyomása is erő-, teljesebb szokott lenni. Ha valamit jól csinálnak, annak szélesebb és mélyebb a kisugárzása, de ha rosszul, vagy nemtörődöm módon végeznék a dolgokat, az fájóbb nyomokat hagyna.

A bajai kombinát ' gyakorlata fényesen mutatja, hogy a gazdasági és művelődési szempontok nem gyöngítik, hanem éppenséggel föltételezik egymást. Ez pedig, annak a felismerésnek az érvényesítéséből következik, hogy a feladatát csak akkor tudja eredményesen ellátni, ha tudatosan és folyamatosan foglalkozik a szakemberek képzésével, továbbképzésével, az általános műveltség fejlesztésével és a művelődési igények felkeltésével.

Igen, áldozni kell mindedre. Talán nem is keveset. Forintokat és tervezői, szervezési meg ellenőrző energiát. Például arra, hogy az utánpótlás egyik garanciájaként legyen huszonhét főiskolás és egyetemi ösztöndíjasa a kombinátnak, hogy a jelenlegi tizenkilenc pályakezdő diplomás mielőbb beilleszkedhessen - és alkotó gyakorlatra váltsa — válthassa — át a tanultakat. Hogy több. százan készülhessenek fel évente feladataikra a traktorosoknak, növény- és állattenyésztési dolgozóknak, borászoknak, kertészeknek, hegesztőknek, targoncavezetőknek szervezett üzemi tanfolyamokon vagy épp a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet előadásain, foglalkozásain. A befektetés nem csupán megéri, hanem szükségszerű is. Hiszen összességében csaknem kétmilliárd forint eszközérték van a gondjaikra bízva.

A lakóhelyen is

A művelődésben egyebek között az a szép, hogy nem sajátítható ki a hatása. Az eredmény sokkal bőségesebb, mint ami a közvetlen indítékból következne. A termelési folyamatok valamilyen fokú tudást és gyakorlati hozzáértést követelnek. A bajai kombinát az állattenyésztésben és a kertészetben sem engedheti meg, hogy sokan dolgozzanak az általános iskola elvégzése nélkül.

Ezért évek óta kihelyezett osztályokat indítanak. Gimnáziumban 'és szakközépiskolában is tizennyolcán tanulnak, tizenketten technikusminősitő vizsgákra készülnek, még többen folytatják tanulmányaikat főiskolán, egyetemen, szakmérnöki tagozaton. A

gazdaság érdekelt abban, hogy segítse ezeket az egészséges törekvéseket: Termelékenységi, hatékonysági eredményeket vár tőlük. Egyben ahhoz is hozzájárul a tanulmányi szabadságokkal, munkaidő-kedvezményekkel, tanszervásárlási segítséggel, hogy a tanultak finomabb ízlésben, emberibb családi és közösségi életben, pallérozottabb személyiségjegyekben jussanak kifejeződésre.

A szervezett oktatási alkalmakat ismeretterjesztés egészíti ki a TIT városi és járási szervezeteinek közreműködésével a dolgozók lakóhelyén. Hasznos elfoglaltságot nyújt a vízügyi igazgatósággal közösen indított kismama-klub is. A művelődési bizottság megalakulása óta gyarapítja a lehetőségeket. Programokat szerveznek, a külföldi tanulmányutak tapasztalatait osztják meg másokkal is, például a kombinát központjában lévő százhúsz személyes klubhelyiségben. Sikeresek a budapesti és szegedi színházlátogatások, kiállítások, mintegy hatszázan keresik fel rendszeresen az üzemi könyvtárat...

Még nem született meg az a revizor, aki a művelődési beruházások hasznát tételesen megpróbálná nyomon követni a termelési mutatók alakulásában. Az áttételek bonyolultak, áz összefüggés viszont létezik. A hozzáértés jóvoltából közvetlenebbül, az életmód alakulásától függően közvetettebb módon jelenik meg. A kombinát — talán éppen ezért — nem szűkíti le a munkahelyi művelődés befektetéseit a szigorú határokkal el sem keríthető munkahelyre. A VI. ötéves elképzelésekben az eddiginél nagyobb léptékű környezetformálást célzott meg. *'

Ennek megfelelően tervezi az oktatási és közművelődési intézmények támogatását és az együttműködést is. A járás területére szánt hétrriillió forintból jut 1981-től 1985-ig a csávolyi

tornacsarnok és uszoda tervezésére, illetve kivitelezésére, a bácsborsódi iskola és a szociális otthon bővítésére, a csátaljai tornaterem, a garai művelődési ház, a bácsborsódi, illetve bácsbokodi tornacsarnok és uszoda építésére.

Milliós laboratórium

Baján egyebek között a Türr István szakközépiskola és a tanítóképző főiskola területén lévő sportpályához járult hozzá a mezőgazdasági kombinát, évente további kétszáz-kétszázezer forinttal mozdítja elő az uszoda építését, s szinte megszokott már az óvodák, iskolák segítése a városban és a járásban — segédanyagok, szemléltetőeszközök vásárlásával, a szocialista brigádok felajánlásaival.

Kiemelkedik közülük a Bajai III. Béla Gimnáziumnak nyújtott támogatás, amelyet szerződésben is rögzítettek. Beruházó partner hiányában aligha vehette volna birtokba az oktatási intézmény korszerű idegen nyelvi laboratóriumát. Ránézésre is szép a bútorzata, imponáló a technika. Bálint László gimnáziumi igazgató:

— Nem. a látványosság miatt * vágytunk rá, hanem hasznossága a döntő. A kombinát egymillió forintos befektetése, amibe a berendezések vásárlása és fölszerelése került, a tanulók nagyobb __ tudásában, gyorsabb előrehaladá-r sában térül meg.

Vámos Ferenc vezérigazgató:

— Sokáig nem ismertük fel kellően azokat a veszélyeket, sőt károkat, amelyeket az idegen nyelvi ismeretek hiánya okoz. Minden arra késztet bennünket, hogy a jövőben nyitottabbak legyünk. Szakembereink jó részének szüksége van az orosz-, angol-, némettudásuk fölfrissítésé- ré, elmélyítésére, illetve az esetenkénti megalapozására. A nyelvi laboratóriumot több kezdő és haladó tanulócsoportunk is használja. Ettől azt várom, hogy ki-ki önállóan is meg tudjon élni a külgazdasági kapcsolatokban, könnyebb legyen a szakmai véleménycsere. A fölnövekvő nemzedék pedig úgy folytathatja tanulmányait vagy kezdheti meg a munkát, hogy" remélhetőlég megszereti az idegen nyelvek tanulását és meri is alkalmazni a beszédfordulatokat.

Alighanem igaza volt annak, aki a megyei tanács művelődési bizottságának ülésén elismerő hangon megjegyezte, hogy a bajai kombinát művelődési munkája másoknak is követendő példa lehet: fölhívás keringőre. Ha nagyságban nem is akad túl sok üzemi partnere, az ’együttműködési közeledést nem szabad kikosarazni.

Halász Ferenc

A jelölétlen határozós összetételek közé főnevek és melléknevek tartoznak. Az ebbe a csoportba tartozó főnevek jellemzésére felsorolunk néhányat: munkaerő, anyagellátás. Jelentésük: a munkához, a munka elvégzéséhez szükséges erő; anyaggal való ellátás. Amint látjuk, az ilyen összetételek többnyire hosszabb, határozóragqs (vagy névutós) ösz- szetételből rövidültek. Tömörségük folytán polgárjogot kaptak nyelvünkben, és habár keletkezésükben német hatás érvényesül, ma már nem helytelenítjük őket.

A hasonlóan alakult összetett melléknevek értékelése korántsem olyan pozitív, mint a főneveké. A legtöbbjük német mintára / alakult tükörszó, és a hagyományos magyar összetételektől nagyon elütnek. Szinte minden egyes összetételt külön kell értékelnünk, és csak azokat fogadjuk be, amelyek már, meggyökereztek, vagy mással nehezen helyettesíthetők.

Némelyik utótag már annyira meghonosodott, hogy szinte képzőnek tekinthető vagy képzőszerű utótag. Ilyen pl. a -hű, -képes, -kész. Pl. élethű, ütőképes, konyha kész.

A jelöletlen összetételek kapcsolatát akkor érthetjük meg, ha kiegészítjük az előtagokat a megfelelő ragokkal. Így pl. a szinpompás értelme: színekben pompás, színeivel pompás; a fajtiszta: fajában tiszta vagy faját, tekintve tiszta. A hitbuzgó, ügybuzgó, vakbuzgó kapcsolatai kür lönböznek: hitben buzgó, valamilyen ügyért buzgó, vakon buzgó.

Ezeknek az összetételeknek az érteke tömörítő jellegükben van. A tűzbiztos jelentése: tűz ellen védő, illetőeg tüzet nem fogó, meg nem gyulladó, tüzet' nem o- kozó. A tűzmentesé: a tűznek, a tűz pusztító hatásának ellenálló, ellene védő, tűzbiztos. Az exportképesé: kivitelre, külföldi eladásra. értékesítésre alkalmas (áru), ilyen szerepre, feladatra képes (cég).

A -köteles és a -kész utótagúa- kat még a nyelvújítók honosították meg. A -köteles összetételűek közül az ismertebbek már nem hibáztathatok (adóköteles, dij-, iskola-, katona-, sor-, tan-, vámköteles). A -kész utótagúak közül az áldozatkész, szolgálatkész a sok üldözés ellenére is meghonosodott. A félkész (étel) csak szakszóként él különben a félig kész használatos (az ebéd még csak' félig kész). Kerüljük az erőszakolt szóalkotások használatát, A versenykész, bevetéskész így magyaros: versenyre kész, bevetésre kész.

Az -ittas, -károsult és -hű utó- taguak közül már válogatnunk kell. Az -ittas utótagúakat álta-1 Iában elfogadjuk (álomittas, győzelem-, öröm-, szerelemittas), de nem köznyelvi, hanem választékos használatúak. A -károsult utótagúak mind tükörfordítások (bomba-, jég-, tűzkárosuít), de mivel tömörek és kifejezők,

nincs okunk hibáztatni őket. A -hű utótagú tükörfordítások (élethű elv-, kor-, természethű) a később önállóan is keletkezettekkel együtt (betűhű, szöveghű) ma már megszokottak, . utótagjuk már képzőszerű.

Jellemző az ilyen összetételekbe. hogy néhány utótagosat, főként csak a szaknyelvekben használnak. Á -jogosult utótagúak közül az igény- és nyugdíjjogosult csak a hivatalos nyelvben használatos. Továbbképzett alakjaik is szükséges szavak (igényjogosultság, nyugdíjjogosultság). Az -erős utótagú összetételek (életerős,' jogerős) nem feltétlenül német hatásúak, mert az életerő, jogerő f -s képzős származékának is felfoghatók. A tőkeerős a régebbi összetételek mintájára alakult. A -gyenge utótagúak közül csak az akarat-, az ideg- -és jellemgyenge közkeletű. De hagyományosabb a gyenge ' akaratú, idegzetű, jellemű kifejezés. A kevés -idegen utótagú összetétel is szinte mind németből való tükörfordítás (pl. életidegen, osztályidegen). Nyelvművelőink ezeket nem kifogásolják, de kellő ok nélkül ne növeljük számukat.

A csak néhány összetételben használatos utótagokra még a következő példákat soroljuk fel: sz ófukar; jellemszilárd; lég üres; szín vak; életvidám; államér- vényes; maga bízó; kaland vágyó, kár örvendő; gyors/orroló; mélyépítő; gyorsfagyasztott; jogfosztott.

Főképpen szaknyelvűek a -bő, -érzékeny és -gazdag utótagú ösz- szetételek. A -bő utótagúakat nem tartjuk kifogástalannak, de a szaknyelvekben meghonoso- dottakat elfogadjuk. Pl. dallambő (kísérőzene), folyadékbő (nyálkahártya), halbő (folyó), vérbő (humor), zsírbő (táplálkozás). De a . köznyelvben a hagyományosabb, árnyaltabb kifejezéseket használjuk helyettük. Pl: tűlzsí- ros (táplálkozás, étel), bővérű, gazdag, harsány, ízes (humor).

Az -érzékeny utótagú összetételek használata főként a szaknyelvekre jellemző. Az orvosi nyelv használja pl. az allergiások megjelölésére a gyógyszerérzékeny, tejérzékeny, penicillinérzékeny szavakat. De más szakmai nyelvekben is élnek hasonló szavak. Pl. fagyérzékeny (búzafajta), fényérzékeny (film), hőérzékeny (anyag), rezgésérzékeny (műszer). A köznyelvben lehetőleg más kifejezéseket használjunk helyettük.

A -gazdag utótagú összetételek is a szaknyelvekben gyakoriak, éppen a tömörségre és a szakszerűségre való törekvés miatt. Pl. dallamgazdag (zene), fajgazdag (állatvilág), részletgazdag (térkép), tónusgazdag (kép). De inkább a hagyományosan jelölt szerkezeteket használjuk, ha a kapcsolat nem szokásos, vagy ha az előtag hosszabb szó. PL aranyban gazdag (birodalom), D-vita- minban gazdag (hal), koleszterinben gazdag (étel), sporteseményekben gazdag (hétvége).'

Kiss István

Juliska néni elköltözik

özv. Tóth Istvánná, Juliska néni tehát hamarosan lenyeli az „utazási tablettákat” (nehezen viseli már az utazást), s lánya karjába kapaszkodva kitipeg az állomásra. Bizonyára, amíg csak lehet, nézi majd szülővárosa elsuhanó házait a vonatablakból, nehéz szívvel búcsúzik. Elköszönünk majd mi is. Isten áldja, Julis néni, vigyázzon magára!

Hír: A kiskunmajsai Jonathán Mgtsz múzeuma hamarosan tájházzal bővül. A XIX. század elején épült középpadkás, szabadkéményes parasztház a Duna—Tisza közén ritkaságszámba menő építészeti jelenség. A tájház már jövőre, 1982-ben fogadja látogatóit.

*

„Csak tudják, a macskákat, azokat nem tudom kire hagyjam. A szomszéd Jenőék fölvállalnák őket, meg a Piri is mondta, hogy nála meglehetnek, csak- hát ő az állomásnál lakik, messzire van az innen. Mit gondolnak, ide visszajönnének-e? Legszívesebben elvinném magammal őket, de hát Pesten mitévők legyenek szerencsétlenek? Ott még tán egér sincs. A lányom azt mondta, náluk egyáltalán nincs, oda nekik nem köll macska. Pestre ugye így nem vihetem őket.

Hogy miért megyek el? Mondták a téeszbe is: — Maradjon, Juliska néni, gondozza a házat, még pénzt is kap érte a nyugdíján fölül. De nem ér az semmit, tudják, ha nem a magaméban vagyok. Meg aztán elhaltak a rokonaim, most májusban léptem a nyolcvannégybe, ki' nyit rám ajtót, ha bajom esik? Mert éjszaka mindig bezárom az ajtót. Pedig nem alszom én tudják, van úgy, hogy napjában egy órát se. Mert mégis csak gond ez: itt születtem ebben a házban, a nagyanyám is itt, s most egyszeribe csak el.

Hosszú életűek voltak a szüleim, anyám százhárom évet élt, nagyanyám százhatot. Nem azt mondom-, hogy a ház miatt, de itt nyugalomban, szere- tetben éltünk. Mi lesz ott velem Pesten, nem tudom. Hiányoznak majd a szomszédok, ez a vidék, az ismerősök. Megkérdezi-e majd valaki: hogy van Julis néni? Az jó azért, hogy nem rombolják le, hogy megmarad ez a ház úgy ahogy van, azt mondják, még -száz év múlva is. Nem viszek én el innen semmit, csak ami rajtam van,.-meg néhány apróságot. A macskák is itt maradnak, majd csak gondjukat viseli valaki. Ügy gondolom, mégis a szomszédoknál hagyom őket, ne "hagyják itt a szokott helyet. Ugye, jól mondom?

• „Majd csak gondjukat viselik.”

• „Májusban léptem a nyolcvan negyedikbe."

V

Kozma Huba

• „Hiányoznak majd a szomszédok.”

(Paskuj Iván felvételei.)

MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKEK

A rendőrkapitány és az építőmunkások

Az erejének tudatára ébredt ipari és földmunkásság a múlt század utolsó évtizedében ismerte föl vidéken a politikai népgyűlések mozgósító szerepét.

Kecskeméten az épitőmunkások határozták el először, hogy tömeggyűléssel nyomatékosítják követeléseiket, bizonyítják erejüket, terjesztik a szociáldemokrata eszméket.

Sokfelé jártak: tapasztalhatták az összefogás hasznát.

Kőműves volt Söröli József, aki a téli munkaszüneti hónapokban nagyszerű szónoklataival először mozgatta meg a helyi dolgozókat.

Elhatározták 1900 elején: népgyűlést rendeznek. Kecskemét történetében az elsőt.

□ □ I

A rendőrkapitány vonakodva ugyan, de megadta a szükségei engedélyt. így írt erről a Népszava 1900. január 18-i száma: „Itt említjük meg, hosy a város érdemes országgyűlési képviselője. Nagy Mihály úr, minden befolyását latba, vetette, hogy a gyűlést meg ne engedjék. A rendőrkapitány azonban nem hajlott a szavára. Milyen lehet az a kormányképviselő, akinél még egy vidéki rendőrbasa is okosabb és tisztességesebb.” Csupán azt kötötte ki a főrendőr, hogy 35 tagú küldöttség nyújtsa be a kérvényt, tízen feleljenek a rendért, és legfeljebb ketten szólhatnak az előadó után.

A munkáslap 1900. január 18-i számában adták hírül a nagy eseményt: „Január 14-én volt pártunk tagjainak első nyilvános népgyűlése. Az építő munkások jelentették be a következő napirenddel: 1. Az építő munkások helyzete. 2. Munkasvédtörve- nyek. 3. Sajtó.

A gyűlés elnökéül megválasztották Kerekes István elvtársat, ki átadta 1 a szót ifj. Söröli József elvtársnak, ki élénk színekkel ecsetelte az építő munkások nyomorúságos helyzetét és rámutatva, hogy hol a baj, megmutatta, hogyan lehet és hogyan kell segíteni. Utána Fleischmann Andor elvtárs következett. Utalt arra, hogy a legnagyobb izgató a nyomor és az éhség. Hosszan beszélt a gyűlés nagy tetszése mellett a műnkásvédtörvényekről és megmutatta, hogy milyen hátramaradottak vagyunk Magyarországon.

A gyűlés a legnagyobb rendben ért véget."

H. N.

i