Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 14. A türelem határán MI KELL a jó munkahe­lyi közérzethez? Azt hi­szem, megegyezik a véle­ményem másokéval, ha azt mondom: kedvvel végzett munka és az, hogy kialakul­janak a jó munkatársi kap­csolatok. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel a munkahelyi feladatok gyak­ran változhatnak, lőhetnek közöttük olyanok is, ame­lyeket kisebb lelkesedéssel végez az ember, esetleg nem szeret csinálni. Ha a .munkahelyi atmoszféra jó, még ezeket a „nem ked­velem” dolgokat is jól el­végezzük, míg egy indula­tokkal terhes légkörben a legkisebb nehézség is nagy feszültségeket teremt. És mi kell a jó munka­társi kapcsolatokhoz? Olyan emberek, akik tud­ják, mi a feladatuk és azt el is végzik, emberi han­gon szólnak még akkor is, ha .vitára kerül sor. Mi kell még? Olyan főnök, aki „he­lyére teszi” a dolgokat. Is­meri a gyönge pontokat, a lehetőségeket, a beosztott­jaiban rejlő képességeket. Ezek nem is nagy igé­nyek a munkahellyel szem­ben, mégis sok panaszt hallhatunk. Mindez annak a beszélgetésnek a nyomán jutott eszembe, amikor egy vállalat főmérnöki szobájá­ban hallgattam a mind éle­sebbé váló vitát. A munka- védelmi előadó számolt be /feletteseinek és a felügye­leti szerv képviselőjének az üzemben történt balese­tekről. A beszélgetés során kiderült jó néhány sza­bálytalanság. ERRE a „társalgásra” már nem első ízben került sor, az előadó gyakori ven­dég a felügyeleti szervnél is, ahol főnökei ellen sorol fel vádakat, míg azok az intézkedések egész sorával próbálják rávenni feladata .elvégzésére, , A, munka-tárai kapcsolat elmérgesedett, a megbeszélés lehetősége egyre csökken. A vádló mindig alanyunk, aki le­hengerlő modorban és nagy hangon bizonygatja, meny­nyi mindent elvégzett — egyedül. Igaz, a legmaga­sabb iskolai végzettséget megszerezte ebben a téma­körben, az is igaz, hogy már évek teltek el azóta, hogy e feladattal megbíz­ták. Tehát nála jobban — elvileg — senki nem ért ehhez. A hiányosságok so­rozata, a védekezésül elő­rángatott és nem is min­dig jól értelmezett rende- letek, a feszült légkör ott, ahol a csapatmunka kelle­ne, azt bizonyítja, hogy sokszor nem elég a papír­forma szerinti megfelelés. MINDENKI TALÄL is­merősei között is olyat, aki szerint a munkatársak le­hetetlenek, a főnökök min­dig rosszak, örök sértő­dötteket, akik úgy érzik, munkájukat senki nem ér­tékeli megfelelően. Ha ve­zető poszton állnak, po­kollá .teszik beosztottjaik életét, és a legkisebb alka­lom is jó nekik arra, hogy lerohanják a másikat. A munkahelyi kollektíva mint elkerülhetetlen csapást vi­seli őket, hiszen a nyílt szembeszállás, a dolgok .helyére tétele’1’ sok ener­giát igényelne. Valóban ké­nyelmesebb kitérni, hiszen hanggal az ilyen vitákat nem is győzi mindenki. A lelkiismeretesen dolgozók, az emberségesen viselkedők sérülnek az ilyen közössé­gekben legjobban. HA VALAKI képességé­nek-hem megfelelő helyre kerül — hiba. Ezt még fo­kozza, ha a lappangó vagy nyílt ellentétek ellenére, hosszú évekig ott tartják, hivatkozva emberségre, tü­relemre. A felelősséget mindig másra hárító, mun­ka alól kibúvó, mártír sze­repben tetszelgő emberrel szemben akkor sincs helye türelemnek, ha így elodáz­ható a szembenézés a ké­nyes kérdésekkel. A türe­lem — ott, ahol határozott fellépés kellene — olyan vezetői tévedés, amely a munkatársi kapcsolatok romlásán túl egy életre sé­rültté teszi azt, aki más­hol, más beosztásban eset­leg kiváló munkaerő lett volna. T. E. Aranyérmes termékek gyárában Valóságos kis gyárrá fejlődött a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzeme, amelynek termékei a hazai fogyasztók után egyre inkább meghódítják a külföldieket is. A napokban látogatást tettünk az üzemben, s Varjú Adorjántól, a technológia minőségi ellenőrzés vezetőjétől az üzem jelenlegi helyzetéről, munkájáról kértünk tájékoztatót. — Dolgozóink teljes erővel munkálkodnak a pri- tamin- és fűszerpaprika félkész termék előállításán — mondta Varjú Adorján tájékoztatójában. — Ok­tóber 19-én szeretnénk megkezdeni a kétműszakos teljes termelést. A szerződéssel termeltetett 2170 tonna paprikából már 1750 tonna alumíniumtar­tályokban várja a felhasználást, a többivel ezen a héten leszünk készen. Évek óta legnagyobb szerződő partnerünk az izsáki Sárfehér Tsz, ahonnan az idén 350 tonna pritaminpaprika érkezett. A fűszerpaprika-szük­ségletünk mintegy 65—70 százalékát a szabadszál­lási Aranyhomok Tsz termeli, tőlük 600 tonnával veszünk át. Az idei tervünk teljesítése megfelelő ütemben halad. Az év első háromnegyedében 121 millió fo­rint, vplt a termelési értékünk, s december végéig teljesíteni tudjuk a 15£ milliós tervet. \ , Az idei Hírős Napokon rendezett kiállítás újabb iikereket hozott; huszonhétféle termékünkért aranyérmet kaptunk. Bemutattuk az új — gyo­morbetegek részére készülő — fűszerporokat is, amelyek gyártása most kezdődik, s várhatóan ok­tóber végén már az üzletekben is vásárolható lesz. Ebben az évben üzemünk tovább fejlődött, egy használaton kívüli épületben sikerült kialakítani a mustár félkészárut gyártó vonalat. Áttelepítettük a majonézgyártást és a tmk kivitelezésében elké­szült a második paprikafeldolgozó gépsor is. Ezál­tal javultak a munkakörülmények, kevesebb fizi­kai munkára van szükség, s nem utolsósorban nagy jelentőségű, hogy növekedett a termelékenység is. Két évvel ezelőtt kezdődött a külföldi piackuta­tás, vevőre találtunk Romániában, Csehszlovákiá­ban és az NDK-ban is. A tőkés államok közül egyre keresettebb a piros arany, az NSZK-ban, Ausztriában, s az idén kisebb szállítmány eljutott már az USA-ba is. A külkereskedelmi vállalatok előzetes jelzései szerint a jövő évben a korábbinál is több termékünk jut el külföldi megrendelők­höz. bízunk abban, hogy igényeiket úgy mennyi­ségben, mint minőségben ki tudjuk majd elégí­teni. Terveink teljesítésében nagy szerepe van a 7 szocialista brigád 80 tagjának, akik az egyre na­gyobb gyakorlattal végzett termelő munka mellett kommunista szombatokat tartottak, társadalmi munkát végeztek, s ennek keresményét, mintegy 15 ezer forintot a helybeli óvoda, valamint a moz­gássérültek megsegítésére ajánlották fel. O. L. • Az üzem udvarán sorakoznak a feldolgozásra váró paprikával telt konténerek, háttérben a' fél­kész árú tárolására szolgáló alumíniumtartályok. • Újszerű, ízléses csomagolásban kerülnek majd forgalomba a kímélő fűszerporok. * • A kímélő fűszerporok gyártását végzi a granu­láló berendezéssel Nagypál Éva és Szabó Márta. (Méhesi Éva felvételei) HORGÁSZOKNAK Érdekességek őszelőn... Október — különösen megfele­lő időjárás, mondjuk, egy csen­des, napos, szép „vénasszonyok nyara” esetén — a horgászat egyik fő szezonja. Mindenki tudja, hogy ilyenkor érdemes a nádi pontyot, az akadókra kivonuló süllőt meg­keresni. És amit mindenki tud, arról kár is részletesen beszélni. Van viszont héhány olyan érdé- kesség, ami nem annyira közis­mert ... Nézzük például a pontyot. A legtöbb horgász „kapásból” vá­laszol: nádöblökben, úszóval vagy messze, a mélyvízbe dobott fene- kezővel kell a pontyot kereshi. És azután néha csodálkoznak, ha \ nem találják ... Mert különösen szeptember vége felé a pontyok fura szokást vesznek fel a leg­több állóvízen: déltájban kiállnak „napozni” a- legsekélyebb, nap­sütötte vízbe. És nemcsak napoz­nak, esznek is ott. Persze nem a ne­héz fenekező, vagy nádipontyozó szerelés horgán kínált jó nagy kukoricát vagy krumplit — az nem kell nekik, mert durva és gyanús. De próbáljuk csak ki egyszer mondjuk húszas-huszonötös zsi­nórral, hatos horoggal, kis darab gyúratlan kenyérbéllel, könnyű úszóval „kínálni” őket... Megle­pő lesz az eredmény: egymást követik a kapások. A kétihárom ponty gyorsan megfogható, utána úgyis szétriad a csapat. E sorok írója ilyen módszerrel nyert már késő őszi horgászversenyt a tiha­nyi Belső-tavon, de fogott így pontyot a sasadi tavon, a hárosi öbölben, örbottyámban, és sok más vízen, abol van sekély, nap­sütötte rész. A pontyokat ilyenkor már nem ugrásaikról lehet észre­venni — ennél óvatosabbak. A víz színén Is ritkán lebegnek, in­kább az 50—60 centis víz feneke körül úszkálnak és turkálnak. Egy-egy hirtelen iszapgomoly árulja el ottlétüket, amit stégről, vagy magasabb partszakaszról le­het leginkább észrevenni. Aki jól tud célozni, dobjon rá az ilyen kis iszapgamolygásra — és ne le­pődjön meg, ha égy percen belül már kapása is van ... A harcsáról azt tartják, hogy — villantóra legalábbis — már nem­igen eszik ősszel. Nos, ez a babo­na sem igaz. Legfeljebb nem ott eszik, ahol nyáron. Példának nem is a százhalombattai melegvizű torkolatot vagy a bánhidai tavat érdemes említeni, ott ugyanis a vízhőfok miatt még javában lehet októberben is pergetve harcsát fogni — hanem például az olyan öblöket, ahol a harcsa összegyű­lik, vermelni készül. A ráckevei Duna-ágban is. vannak ilyen ré­szek, ahol még november elején is el-elkapja a mélyebben húzott kanálvillantót, sőt a fröcskölő ba­linnak szánt színes ólmot is a nagybajusza, a dunaföldvári holt­ág dunaegyházi végénél pedig az elmúlt években egész ősszel fog­tak harcsát, volt olyan esej is, hogy a rekordpéldány november negyedikén került villantóihorog- végre. A keszegezőknek pedig a jászra való horgászatot ajánljuk októ­berben. Ez a „városlakó” hal a Dunán például városi kifolyók körül ilyenkor jól fogható, nem­csak Budapesten, de Győrben is — már ha kiheverte a győri jász­állomány a legutóbbi nagy hal­pusztulást. A Tisza ménti horgászoknak szóló tippünk: a Tisza II. tározón a csukafogás ilyenkor még nem­igén megy, de a termetes törpe­harcsákkal jól lehet szórakozni, és érdemes erős szereléket -is bedob­ni a bokrok tövébe, mert komoly nyurgapontyok is várhatók. Sz. J. I. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Mennyi lehet a helypénz összege? A kiskunfélegyházi Dobos Lász­ló évről évre szorgalmasan dol­gozik a kertgazdaságában, ahol nemcsak saját fogyasztásra állít elő árut, hanem értékesítésre is. Ez utóbbi egy részét helyben, a többit más településen adja el. A közelmúltban néhány ládányi zöldségfélével Kecskemét piacát is felkereste, s ott elkelt ugyan mindene, amit kínált, mégis bá­natosan gondol vissza a kirucca­nására. Mert az történt, hogy túl­ságosan borsos — a bevétele mintegy húsz százalékának meg­felelő — összegű helypénzt fi­zettettek vele. s ráadásul hiába reklamált emiatt. Szerkesztősé­günkhöz küldött levelében olva­sónk megkérdezi: voltaképpen mennyi lehet a piaci helypénz jogos összege? A7, ügyről tájékoztattuk a kecs­keméti piackezelőség vezetőjét, Faragó Ferencet, aki a követke­zőket közölte velünk: A megyeszékhely piacán, közöt­tük az egyéni árusoknak, fizet­niük kell a helypénzt. (E forintok a piaccsarnok és az egyéb árusí­tóhelyek fenntartási költségéhez, való lakossági hozzájárulást je­lentik.) Fontos tudni, hogy ilyen jogcímen az emberek sohasem az eladásra szánt portékáikból fel­tételezhetően származó jövedel­mük alapján kötelesek fizetni — az erre vonatkozó észrevétel te­hát téves —. hanem aszerint, mi­lyen árut és mekkora tételben hoznak forgalomba. Például a zöldségfélénél minden 20 kiló után 4 forintot számolnak fel a helypénzszedők. Az összeg meg­állapításához persze rendelkezés­re áll a részletes, hivatalos tari­fa, mely a piac területén több he­lyütt is ki van függesztve, jól lát­hatóan. Az eáét tanulsága figyelemre méltó: a helypénzzel kapcsolatos kifogásokat azonnal kell jelenteni a helyszínen tartózkodó piaci el­lenőröknek, vagy a csarnok eme­leti irodájában lévő piackezelő­ség ügyeleteseinek, s akkor hala­déktalanul Sor kerül a vita tisz­tázására. a szükséges intézkedés­re. Próbafűthetnek^e a zsúfolt buszon? Meglehetősen rendhagyó él­ményben volt része pár héttel ez­előtt a Baján lakó Krón Kele- mennének és sok útitársának. Ugyanis azon a szeptemberi ked­den, amikor a napi legmagasabb hőmérséklet elérte a 26 Celsius- fokot, a Budapestről délután 4 óra 40 perckor induló autóbusszal tartottak hazafelé, s a kocsit fű­tötték. Ennek következtében szin­te elviselhetetlenné vált ott a le­vegő,. s csak szerencsével magya­rázható, hogy a forróságban sen­ki sem lett rosszul. „Felháborító, hogy ilyen állapot megteremtésé­re is van bátorsága a gépkocsive­zetőnek, akinek ezen az úton te­hetetlen kiszolgáltatottja volt az utas. Később arról hallottam, pró­bafűtés történt a zsúfolt járaton, semmi egyéb, én kétlem, hogy az efféle — különben fontos — tech­nikai műveletet éppen akkor mu­száj elvégezni, amikor emberek­kel van telve a busz...” — tu­datja velünk véleményét olva­sónk, s hozzáteszi: vagy tévedek? A panaszt kivizsgáltattuk az il- Setékessel, a budapesti Volán 20-as számú Vállalattal, melynek vá­laszát a napokban-kaptuk meg, A Mentényi István személyszállí­tása osztályvezető és Sohár Ist­ván forgalomirányítási osztály­vezető által aláírt sorokból meg­tudtuk, hogy a szóban forgó já­rat kifogástalan műszaki állapot­ban indult el a főváros Engels téri buszpályaudvaráról. Rövid­del később azonban a gépkocsive­zetőnek működtetnie kellett a szélvédő ablak páramentesítőjét, amely váratlan hiba folytán be­kapcsolta az utastér fűtési rend­szerét s az valóban meleget árasz­tott szerteszét. Nem próbafűtés történt hát. hiszen az olyan teen­dők ellátásának színhelyei a ga­rázsok, illetve a műszaki javító­telepek. „Sajnálatos tény — írják az informátoraink —, de a rendsze­res műszaki felülvizsgálat és a kiindulás előtti kétszeres, hason­ló célzatú ellenőrzés ellenére is előfordulhat, hogy menet közben bekövetkezik valamilyen — a biztonságos közlekedést nem ve­szélyeztető meghibásodás. Ez tör­tént az elmúlt hónapban a GC 85—52 forgalmi rendszámú autó­buszunkkal is. Az okozott kelle­metlenségért ezúton kérünk el­nézést minden kedves utasunk­tól." Kell-e adót fizetni természetbeni juttatás után? Kecelen, a Sugár u. 88. szám alatt lakik Bolla Antalné, aki ház­táji föld helyett természetbeni ' juttatást, gabonát kapott a mező- gazdasági nagyüzemtől, ahol dol­gozik. Mindezek ellenére a helyi tanács kivetett rá jövedelem-, il­letve községfejlesztési adót. mely­nek az összege megközelíti a 600 forintot. „Tizenegy tagú a csalá­dom, így hát spórolósan muszáj élnünk, e pénzügyi kötelezettség teljesítése bizony nagy terhet je­lent. Értesültem arról, talán az esetemben nem is kellene semmit sem fizetni...” — írja hozzánk címzett levelében olvasónk, s az­után tudakozódik: mit ír elő a vonatkozó jogszabály? Alapvető tudnivaló; a háztáji föld helyett természetbeni Jutta­tásban is részesülhet — megfele­lő feltételek esetén — a mezőgaz­dasági üzem tagja, dolgozója. Ez a tény azonban korántsem jelen­ti azt. hogy ilyenkor mentesül adófizetési kötelezettsége alól az érdekelt személy. Az előírások ugyanis leszögezik, nem az adott juttatás szolgál az adómegállapí­tás alapjául, hanem a földterület, melynek használatbavétele he­lyett került sor erre az intézke­désre. Az ön esetében is jogosan állapított meg jövedelemadót a helyi tanács, mely a községfej­lesztési hozzájárulást — szintén helyesen — követeli. Ami az összeg nagyságát illeti, árrá Vonatkozóan mi. nem adha­tunk Véleményt, égy1 ilyen tár­gyú kérelme alapján azonban köteles ügyét megvizsgálni a he­lyi pénzügyi hatóság, melynek természetesen módja van arra, hogy mérsékelje, netán törölje az efféle kötelezettséget, feltéve, ha azt indokolja például a család nehéz anyagi helyzete. Mire való a garancialevél? Roppant bosszús a kecskeméti Sándor László, aki az idén ápri­lisban vásárolt gyermekének ke­rékpárt, amely a nyár óta hasz­nálhatatlan. Az ok: először a hát­só kerékből esett ki egy rosszul rögzített küllő, majd egyéb hiba is keletkezett, minek következté­ben a lánc folyton leesik a fogas­kerekekről. A további részleteket így adja tudtunkra olvasónk: „Volt garancialevél, melynek alapján elvittem a kis közlekedé­si eszközt az ÉPSZISZ javítóihoz, akik felvilágosítottak, a kerékre csak egy hónapig érvényes a ga­ranciavállalás, a kért munkát te­hát csak készpénz ellenében vé­gezhetik el. Én még életemben nem hallottam olyanról, hogy egy tartós fogyasztási cikknél alkatré­szenként is változik a garanciális kötelezettség, amely e kerékpár­nál 1 évre megállapított. Az a gyanúm, nem a szabályok szerint jártak el velem szemben a szövet­kezetlek. Vagy mégsem így áll a dolog?” E kerékpár értékesítésével is foglalkozó. egyik kereskedelmi szakemberrel átvizsgáltattuk a kérdéses garancialevelet. A ben- nefoglaltaikról elmondotta, nincs olyan kitétele, miszerint a kere­kekre rövidebb határidejű a ga­ranciális idő. A bekövetkezett hi­bák ingyenes kijavítását egyéb­ként csakis akkor lehet megta­gadni. ha bizonyítható a termé­szetes kopás, a szándékos rongá­lás, a nem rendeltetésszerű hasz­nálat stb. Valóban, ha ez utóbbiak vala­melyikére hivatkozik a javító, más a helyzet. De ilyen híján jog­szerűtlennek tűnik az elutasító álláspont, mely azt sejteti, a ga­ranciális kötelezettséget egyes he­lyeken tetszés szerint lehet értel­mezni. E közérdekű ügyben cél­szerűnek látjuk a felügyeleti ha­tóság közbenjárását, éppen ezért javasoljuk, szíveskedjenek pana­szos levéllel fordulni a megyei tanács vb ipari osztályához, mely hivatott elleriőrizni az említett szövetkezét szolgáltató tevékeny­ségét! Összeállította: Veiket Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom