Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

1981. október 13. W ÉEiöFI NÉPE • 5 RÉGIBŐL ŰJ 0 Külsejében Is vonzóvá vált a nagyközség műve­lődési háza. (Pásztor Zoltán felvételei) Bemutatkozik a dunavecsei művelődési ház 0 Az első kiállítás Molnár Miklósnak, a községből származó tv- operatőrnek Dunavecséről készült légifelvételeit tárja közönség elé a klubszobák folyosóján. 0 A felújított épület előcsarnoka. Szűkös körülmények között, szétszórt rendezvényei helyszí­nein is bizonyítani tudta életre­valóságát a Petőfi Sándor nevét viselő dunavecsei művelődési ház. Sőt, olyan kezdeményezésekkel hívta fel tmagára a figyelmet, ame­lyek nemcsak a közvetlenül érin­tett helybeliek és környékbeliek elismerését vívták 'ki. Már június­ban túljutott ISO. járatán a Thália apostagi, dunaegyházi, dunave­csei, dömsödi, solti, szalkszent- mártoni barátait szállító Színház­busz Szervező Szolgálat, kölcsö­nösen jó fogadtatásra találtak a nagyközségből elszármazott tudó­sokat, írókat, művészeket bemu­tató esték. A felsorolást folytathatnánk to­vább, de fontosabb, hogy szep­tember második felétől újabb le­hetőségek tárultak fel. A közmű­velődés gazdái beköltözhettek ab­ba az épületbe, amely immár megváltozott külsővel és belső térrel várja vendégeit. A nagy­községi tanács költségvetési üze­me hatmillió forint értékben más­fél év alatt elvégezte a felújítási munkákat, aminek eredménye­ként 350 személyes nagyterem és a klubszobák sora jött létre. Mél­tó otthonra lelt «a Stúdió D elne­vezésű közművelődési bázisközös- ség, a gyerekek, napközisek és nyugdíjasok klubja, a megyei tá­mogatást is élvező természettudo- • mányos stúdió, a fiatalok és idő­sebbek textilműhelye, valamint a különböző — köztük idegen "nyel­vi — tanfolyamok sora. Továbbra is vállalják a színházi buszok szervezését, egész országra szóló információval szolgálnak a kultu­rális műsorokról, s új szolgálta­tásként itt veszik fel a Petc’i ATé- pe hirdetéseit, illetve utazási fel­világosításokat ad a kalocsai lBXJSZ-iroda tervezett állandó képviselete. H. F. Falusi gyerekek gimnáziuma A kiskunmajsai Dózsa György Gimná­zium a napokban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Negyedszázad nem nagy múlt egy oktatási intézmény életében. Arra viszont már ennyi idő is elegendő, hpgy mérlegeljük: szükség volt-e, szükség van-e rá; hiánya mennyiben szegényítené a nagy­község és a környékbeli falvak, végső soron az egész Bács-Kiskun megye oktatásügyét, szellemi életét? A kis jubileum alkalmából erről beszélgettünk Huszka Istvánnal, a kö­zépiskola igazgatójával: — Mit jelent e gimnázium Kis- kunmajsának? — Talán abból induljunk ki, hogy régen, míg nem volt gim­náziuma a településnek, nagyon kevés — mindössze negyven-öt- ven — kiskunmajsai gyerek járt évenként más városok; Kiskun­félegyháza, Kecskemét'vagy Kis­kunhalas középiskoláiba. Első­sorban a rossz közlekedési vi­szonyok és a diákotthoni hely­hiány miatt volt ez így. A mai­sai középiskola létrehozása után alapvetően megváltozott a hely­zet, mert közel került a lehető­ség. Egyre több szülő akarta és akarja, hogy a gyereke ebben az iskolában tanuljon tovább. Jelenleg kétszázegy helyi és kör­nyékbeli tanulója van a gimná­ziumnak. — Honnan járnak ide? — A helyieken kívül szanki, jászszentlászlói, csólyospálosi, harkakötönyi és kömpöci tanuló­ink vannak. A gimnáziumnak kezdettől nagy szerepe van Kis- kunmajsa és az említett falvak középkáder-utánpótlásában, s az értelmiségi réteg fiatalításában. A nálunk érettségizett, majd dip­lomát szerzett fiatalok többsége ugyanis visszatér falujába. — Milyen a helyi és a vidéki tanulók aránya? — A kétszázegy tanuló mint­egy hetven Százaléka kiskunmaj­sai, harminc százaléka vidéki, bejáró vagy á diákotthon lakója. Az összlétszámnak mintegy tíz százaléka tanyai fiatal. Hadd je­gyezzem meg, hogy 1959 óta le­velező tagozat is működik a gimnáziumban, igen eredménye­sen. Kezdetben olyan nagy volt a felnőttek érdeklődése, hogy az akkori körülmények között alig tudtuk őket elhelyezni. Sok negy- ven-ötven éves ember ült annak­idején a gimnázium padjaiban. E tagozat ma is létezik, a lét­száma azonban alaposan meg­csappant. — Hallhatnánk valamit a gim­náziumi élet és ■ a közművelődés kölcsönhatásáról is? — Nagyon röviden azt mond­hatom, hogy az iskola a legáltalá­nosabban kulturális tényező Kis- kunmajsán. Az intézménynek nyolcezer-ötszáz kötetes könyv­tára van. Jó kapcsolatunk van a nagyközségi könyvtárral. Gyak­ran tartunk ott történelem, ma­gyar és világnézet órákat. Könyv- beszerzéseikkel iskolánkat is se­gítik. Kiskunmajsán színvonalas hangversenyeket rendeznek év­ről évre. s ezeket a gimnazisták is igénylik, sok a bérletes diák. Az intézmény sportéletéről ha­sonlókat mondhatok el. Megle­hetősen sok minősített sportoló kerül ki innen. Tanulóink külö­nösen a női és férfi kézilabdában, valamint a labdarúgásban jeles­kednek. A nagyközség női kézi­labdacsapatának a teljes létszá­mát iskolánk volt vagy jelenlegi diákjai alkotják. — Az igazgató mit mondana még el legszívesebben? — Talán a fakultatív gyakor­lati oktatásról szólnék még. A közismereti tárgyak tanítása mel­lett ugyanis gyors- és gépírást oktatunk, s hivatásos gépjármű- vezetői képzést folytatunk öt év óta a gépjárművek iránt érdeklő­dő fiatalok számára. □ § □ Utószó helyett egyetlen meg­jegyzés kívánkozik ide: Huszonöt évvel ezelőtt ország­szerte gimnáziumokat hívtak életre a viszonylag nagy vonzás­körzetű községekben. Bács-Kis­kun megyében Solton, Soltvad- kerten, Izsákon, Tiszakécskén, Jánoshalmán és Kiskunmajsán szervezték meg a gimnáziumi ok­tatást. Valamennyinek sok gond­dal, problémával kellett megküz­denie. Az új oktatási intézmé­nyeknek csak a fele állta ki a próbát, s ezek egyike a kiskun­majsai gimnázium. A másik ket­tő a jánoshalmi és a tiszakécskei iskola. Rapí Miklós 0 A huszonöt esztendős kiskunmajsai gimnázium 1970-ben elkészült új épülete. BÉNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK PEREI 6. Pallos alatt Gonosztevő lett — írja róla Radnóti Miklós —;. pedig költő is lehetett volna. Liszti László grófnak nevét azonban — akit írnak-hívnak Listinek, Listius- nak, Listhynek is — a magyar irodalomtörténetben nem annyi­ra a Zrínyi Szigeti veszedelme mintájára készült Magyar Mars, avagy Mohácsnál történt veszede­lemnek emlékezete című eposza, s rövidebb versei tartották fenn elsősorban, hanem különös, zak­latott, titkokkal, perekkel, bűnök­kel teli élete. Mint költő, egyiké' volt a Zrínyi mellett s hatására alakult ún. főúri költőcsopört- nak, költészete nem túl jelentős, inkább csak afféle „udvari köl­tészet”. Igazi-e a gyerek ? Tudomásunk szerint az egyet­len magyar költő, aki vérpadon végezte, fejét pallos választotta el testétől, számtalan elkövetett bűne közül csupán egyet büntet­vén' a halállal. Nagyon is közön­séges bűnt. Első pere 1647—48-bam látszó­lag ugyanolyan birtokper, mint amilyen a korban a legfőbb ne­messég körében mindennapos volt, ahogy Balassinál is láttuk. Sibrik István ellen indít pert Liszti, hogy első felsége, Bánffy Hedvig állítólagos birtokát tőle visszaperelje. Igazának bizonyí­tására pecsétes oklevelet mutat fel, de akkor'is, később is rebes­gették, hogy a pecsét is, az ok­levél is hamis volt. Igaz lehetett, mert amikor Moson megye kül­döttei az I659-es országgyűlésen bevádolták, a vádak között szere­pelt az oklevélhamisitás is. Első felesége halála, s Kecskés. Évával való új házassága után válik azonban a köpcsényi vár, Liszti otthona a praktikák, bű­nök, kegyetlenségek barlangjává. Igaz, arról is szólt a hír, hogy első felesége is Liszti fajtalanko­dásainak lett az áldozata, ez a vád azonban sehol sem szerepelt bűnlajstromában konkrétan. Azt viszont sokan állították, hogy az új asszony társa j lett 'a kegyet­lenkedésben, talán épp ő volt a bűnre hajlamos főúr rossz szel­leme1. Tény, hogy első fia születése után, az 1655-ös pozsohyi ország- gyűlésen nagybátyja, Liszti János bepanaszolja a nádornál: a szü­letett gyermek nem „igazi”, be­csempészték a várba, nehogy a. család legyen az örökös. A pa­nasz ekkor még szintén afféle vagyonjogi, birtokszerző áskáló- dásnak is tűnhetett. Liszti 1656- ban a király előtt bátyja szigorú megbüntetését kérte, s János el is állott a vádtól. Tán azért is; mert a gyerek meghalt. 1656. szeptember 19-én azqnban meg­született a másik fiú, György, s ettől kezdve megindult a rokoni háború, s ez lett az egyik ága a Liszti László körül kialakult köz­véleménynek, a vádaknak, perek­nek. A másik ág: közvetlen kör-, nyezete. A környéken Lisztit go­nosztevőnek tartják. És ördön- gősnek, aki rossz szellemekkel cimborái. Misét tart az akasztófa alatt, jajgatnak a várfalak, el­száradnak a cselédei, a háziasz- szony itala halált okoz. Egy tanú a pörben így vall ördöngösségé­ről: „megfőzetett egy fekete tyú­kot tollastól, egy fekete malacot szőröstől, s abból hét tál étket készítvén, kenyérrel és egy korsó borral együtt hét keresztúton asatta el. s a köpcsényi páter e titokteljes dolgokat úgy magya­rázta. hogy a grófnak az ördög azon étkekért egy erszényt ad, tnelyben valahányszor nyúl, egy aranyat taláV. Az ördög erszénye I Lidi Ulrik köpcsényi mészáros azzal vádolta, hogy ökreit lelövet­te, pajtáját, malmát „tüzes szer­számmal” felgyújtotta, s vizsgá­latot is kért az alispántól. Fogler Sebestyén azzal vádolta, hogy szolgáló mostohalányát meggyil­kolta. Kerekes Menyhért a vár­megye elé is idézi Lisztit, s ő, az alispán lesz mindvégig a bünte­tés szorgalmazója. Liszti azonban ellentámadást indít, 1658 már­ciusában a pozsonyi káptalannal vizsgálatot indíttatott, s ennek so­rán tisztázták. Igen, főúr volt, családi össze­köttetései voltak, s pénze is. Nem tudni, honnan. Ugyanis mellőz­ték, rangot nem kapott, sokat köl­tött, birtokait elzálogosította.' Mégis volt pénze. Nem az ördög erszényéből, persze. Hanem csi­nált. Először alkímiával próbál­kozott, majd mással. (Megjegyez­zük, nagybátyját, István, 'alkímia után következő hamis pénz gyár­tásáért ítélték el Pozsonyban.) Lisztinek természettudományos műveltsége volt, szerződtetett hát egy állandó vegyészt, Bellin Leo- nárdot. Tudatosan terjesztette magáról az ördöngösséget, félel­met akart kelteni, feltehetően a nyugodt pénzveréshez. A vegyész mérgeket is készí­tett, s több tanú vallotta, hogy meg akarta mérgezni nagybátyja családját, többek között Miklós mester bécsi hóhérral, aki majd az ő fejét veszi. A környéken már nemcsak ördöngősnek s ke­gyetlennek tartják: gyilkosnak, méregkeverőnek is. Kerekes Menyhért alispán és Liszti János most már jobban vigyáz: gyűj­teni kezdik az adatokat tudatosan Liszti ellen. Végül a mosoni küldöttek 1659 júliusában a pozsonyi országgyű­lésen nyilvánosan a rendek előtt vádolták meg Lisztit, bizonyíté­kokkal támasztván alá vádjukat. A tendek a 112. törvénycikkben szigorú vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat azonban csak 1660- ban indult, s a pénzhamisítás nem is szerepelt a vádpontok között. Liszti felkészülhetett a védeke­zésre ' pénzzel, összeköttetéssel, bűnjelek megsemmisítésével. A pénzhamisító A vizsgálatot Madách János vezette, a per töredékesen fenn­maradt jegyzőkönyve szerint ti­zennégy tanút hallgattak meg, mindenki vádolja, mégsem idézik törvénybe, ítélet sem született. Liszti János azonban ismét tá-' mad, s Majláth Miklós korona­ügyész a pozsonyi káptalannal új vizsgálatot rendel el. Most tizen­hét tanút kérdeztek, s hat bűn valódiságára keresték a választ: okirat- és pecséthamisítás, gyúj­togatások, gyilkosságok együtt idegen gyermek becsempészésé­vel, mérgezések, ördöngösség és egyéb más bűnök dolgában. Moró Ignácz kanonok és Tersich Péter „udvari ember” alapos munkát végzett: a tanúk alapján a vádat beigazolódottnak látták, ezért fej- és jószágvesztésre ítélték, 1661. május 26-ra törvénybe idézték. Liszti azonban most merészet lépett: megvesztegette a nádort, elengedte 40 000 forintnyi adóssá­gát. Wesselényi Ferenc hálás volt — s Lipót császártól kieszközölte a per felfüggesztését, az idézés elhalasztását bizonytalan időre. Liszti azonban forrónak érezte itthon a talajt, Ausztriába ment, ahol folytatta a pénzcsinálást. Nem sokáig: 1661 augusztusában elfogták, miután Bécsben tetten érték. 1662. december 22-én pe­dig, mint hamis pénzkészítőt pal­los általi halálra ítélték. Jellemző adalék: a per során a magyar- országi vádakat, beigazolt bűnö­ket teljesen figyelmen kívül hagyták, az osztrák bíróságot ezek az ügyek nem érdekelték. A kö­vetkező év elején az akkor negy- ven-negyvenkét éves férfit lefe­jezték. Érdekesség: György nevű „fia” is börtönben halt meg fia­talon, párbajban véletlenül agyonlőtt egy embert. S még valami: miután osztrák bíróság ítélkezett Liszti ügyében, birtoka a királyra szállt. A ma­gyar rendek aztán, amikor az 1662 májusi országgyűlésen a ki­rály elé terjesztették sérelmeiket, abban 53. pontként szerepelt a Liszti-ügy is. S lám, végül Liszti János valóban megkapta az any- nyira óhajtott birtokokat 1662 szeptemberében. • Ki volt hát Liszti László? Élet­rajzírója, Komáromy András így összegzi véleményét: „Nem volt sem boszorkánymester, sem őrült rajongó, de gonosz indulatú, el­vetemedett, képmutató epiber, határtalan pénzvágyó, haszonleső, ki előtt nem volt semmi szent, semmi kegyelt, s föláldozott vol­na bármit, hogy aljas vágyait ki­elégíthesse. Gonosz üzelmei, bű­nös szenvedélyei miatt ellentétbe helyezte magát a társadalommal, gyilkolt, mérgezett, ha érdeke úgy hozta magával”. A nevéhez fűződő legkülönb verset Babits Mihály írta. Róla, Liszti Lászlóról. íme, zárósorai: „Későn ugyan bántam, ugyan megsi- rattam, hogy a Krisztus igaz útjait elhagytam. Hóhér fene marka fenyeget most en­gem. Hóhér kardja küldi Isten elé lelkem: Az leszen bírája, akinek adósa — Könyörögj érettem, lybanoni rózsa H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom