Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

fMII Mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 240. szám Árai 1,40 Ft 1981. október 13. kedd Az MTA Agrártudományok Osztálya kecskeméti ülése A Magyar Tudományos Aka­démia Agrártudományok Osztá­lya tegnap Kecskeméten, a me­gyei pártbizottság székházában tartotta kihelyezett ülését. A megjelenteket Tamássy István akadémikus, az osztály elnöke köszöntötte. Külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Szent- ágothai Jánost, az MTA elnökét, Pál Lénártot, az MTA főtitkárát, Romány Pált, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Gajdó- csi Istvánt, a megyei tanács el­nökét. Jelen volt a tanácskozáson Hégel József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ku­tatási és szakoktatási főosztályá­nak vezetője. Az elnök megnyitója után Ro­mány Pál, a megye vezetőinek nevében köszöntötte a résztvevő­ket, I majd tájékoztatót adott Bács-Kiskunról. Külön kiemel­te, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézeteivel és a Sze­gedi Akadémiai Bizottsággal szo­ros kapcsolat alakult ki számofe kutatási programban. A vízgaz­dálkodási munkabizottságnak a megyéből három tagja van. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet kihelyezett kísér­leteket végez a Csongrád megyei hajtatóházakban. Szaktanácsadó szolgálata elősegíti az alkalmaz­ható eredmények terjesztését. A kertészeti munkabizottság elnö­ke Filius István kandidátus, a /Ifi MÉG NÉHÁNY TONNA PARADICSOM Szezon vége a Kecskeméti fi Ha kedvezőtlenül alakul az időjárás, az nem csupán a termelőket érinti, hanem a feldolgozókat is. Ezt látszik bizonyítani, ami­kor tájékoztatást kértünk Csongovai Tamás­tól, a Kecskeméti Konzervgyár termelési főmérnökétől. Megtudtuk, hiába az igyeke­zet, a megközelítően optimális árképzés, ha paradicsomból például egyharmaddal keve­sebb terem, mint amire számítottak. tonzervgyárban A konzervgyárban a legtöbb munkát most a paradicsompap­rika feldolgozása adja. Terveik szerint 2500 tonna pritamint tar­tósítanak. Eddig 820 tonnát vá­sároltak fel és konzerváltak el­sősorban marinált paprika for­májában. A vevőkör tágas, ezt a terméket keresik a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság élelmiszerboltjaiban. Oj. termékkel is előrukkol az idén a gyár. Mexikói saláta né­ven csemegekukorica/ zöldbab,; vö­röshagyma és paradicsompaprika összetételű hús mellé valót kreál­tak a vállalat szakemberei. Az ilyenkor szokásos forgalmazáshoz szükséges engedélyezési okmá­nyokat szerzik be, hogy utána a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalaton keresztül megkezd­hessék a terméknek nemcsak bel­földi forgalmazását, hanem ex­portját is. Fehér paprikából 1200 tonna feldolgozását tervezték a kon­zervgyárban. Ezt a mennyiséget már felvásárolták, most azon fá­radoznak, hogy elkészíthessék le­csónak azt a 200 tonna paprikát, amelyet a tompái tsz ajánlott fel. Almapaprikából eddig 750 ton­nát tartósítottak. Lényegesen töb­• Lassan megindulnak a vegyes­befőtt gyár­tó gépsorok a konzerv­gyárban bet, mint amennyit terveztek. A jó termés eredményeként ötne- gyedes és ötkilós üvegekben rak­tározzák az árut, bízva abban, hogy jut belőle bőven NDK és szovjet exportra is. A gyárnak egyik híres termék­családja a bébiétel. A 29-féle ter­mékből jelenleg is ezer tonna kö­rüli készlettel rendelkeznek, biz­tosítva ezzel a folyamatos ellá­tást. A szezon végét jelzi, hogy teg­nap megkezdték a bébiétel „új szezonját”. Elsőként almapürét gyártanak. Ha kapacitásukat megfelelően növelni tudják, ak­kor a belföldi igények kielégítése után ebből a közkedvelt termékr bői jut majd külföldre is, — ja­varészt kapitalista piacra. Lassan véget ér a paradicsom­szezon is. A tervezéskor úgy kép­zelték a konzervgyáriak, hogy 5150 vagon bogyót dolgoznak fel. Eddig a kedvezőtlen időjárás, a rossz termés miatt 3500 vagonnal teljesítettek. Egy-két napig dol­goznak még a paradicsomsűrítők, így majdnem egyharmaddal ke­vesebb paradicsomot vásároltak fel, mint amit elképzeltek. A korai szezonvég a kevesebb beérkezett portéka meghatározza a további tevékenységet is. Ha­marabb kezdik a már tartósított féltermékek kiszerelését. Vegyes befőttet, ízek, dzsemek gyártása következik ezekben a hónapok­ban és megkezdik a tartályban elrakott uborka apróbb egységek­be történő kiszerelését is. Végét járja a körteszezon. 3350 tonnát terveztek gyártani ebből a gyü­mölcsből, ez a mennyiség már beérkezett. Körtebefőtt készül belőle és fontos alapanyaga lesz a vegyes befőttnek is. Sajnos messze elmaradtak a konzerv­gyárban a 2700 tonnás szilvaterv­től. A virágzáskor érkezett fagy hatására a rossz termés miatt eddig csupán ezer tonnát vásá­roltak fel. Sz. P. M. Barátsági nagygyűlés­V 9 Romány Pál tájékoztatót tart a megye tudományos kapcsolatairól. (Tóth Sándor felvétele) kecskeméti kertészeti főiskola igazgatója. A bizottság áttekin­tette az agrárszakember-képzés helyzetét, különös tekintettel a középkáderek továbbtanulására. Ezenkívül számos munkabizott­ságban tevékenykednek a me­gyei szakemberek. Jó kapcsolat alakult ki a kutatóintézetekkel. Többek között az MTA marton- vásári, a tápiószelei agrobotani- kai intézettel stb. Ezt követően megvitatták a biológiai eredetű anyagok — a biomassza — hasznosításának előkészítésével kapcsolatos ter­vezetet. Az akadémikusok zárt ülése után a program városnéző sétá­val folytatódott, majd a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásának miklós- telepi üzemébe látogattak el. Megtekintették a szőlőültetvé­nyeket és a múzeumot. Itt Ma­gyar Ferenc, az intézet főigazga­tója kalauzolta a vendégeket. Dr. Matos László, a megyei tanács el­nökhelyettese pedig tájékoztatói adott a megye mezőgazdaságá­ról. A délutáni órákban a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban a szőlő- és gyümölcsültetvényeket, valamint a borászati és a gyü­mölcsléüzemet tanulmányozták. A program az állami gazdaság hajósi bormúzeumában fejező­dött be. K. S. Tegnap rendezték meg Kecske­méten a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából a barát­sági napot. A megyeszékhelyre látogató Heidemarie Englertet, az NDK budapesti Kulturális és Tájékoz­tató Központjának igazgatóhelyet­tesét Polgár István, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese fogadta, majd a BRG magnetofon- gyárában barátsági nagygyűlésre került sor. A hunyadivárosi iskola úttörői­nek hangulatos műsora után Ru­das! KároJ,y gyárigazgató köszön­tőjében elmondta, hogy a kecske­méti gyár szoros gazdasági kap­csolatokat tart fenn NDK-beli partnerekkel, s évente 5 millió rubel értékben exportál alkatré­szeket termékeikből. A gyűlés szónoka, dr. Med- veczky Pál orvos ezredes, a váro­si HNF béke és barátsági munka­bizottságának álelnöke, beszédé­ben végigkísérte a Német Demok­ratikus Köztársaság fejlődését a megalakulástól napjainkig. Is­mertette azokat a nemzetközi vi­szonyokat, amelyek cseppet sem tették könnyűvé a demokratikus német állam országépítő tevékeny­ségét. Szólt a magas szintű ipar­ról. a mezőgazdaságról, s olyan fontos szociálpolitikai és társada­•viéiBÉte A résztvevők lompolitikai célokról, mint a la­kásépítés megoldása. Az előadó kiemelte, hogy mind­ezek az eredmények nem valósul­hattak volna meg a szocialista or­szágokkal és a KGST-vel való összefogás nélkül. Az NDK a Var­sói Szerződés tagjaként a testvé­ri szocialista országokkal szövet­ségben mindent megtesz a fejlett szocialista társadalom felépíté­séért, az eddigi vívmányok meg­védéséért. A mai összejövetel nagyszerű példája a két nép közti barátság­nak — hangsúlyozta felszólalásá­ban Heidemarie Englert. Mint mondotta, október 7-én ünnepel­ték az NDK megalapításának 32. évfordulóját. 1949-ben egy olyan új német állam jött létre, amely szakítva' minden korábbi törek­véssel, a béke megőrzését tekinti alapvető feladatának. A nagygyűlést követően az NDK-ibeli vendég megnézte a gyár termékbemutatóját, majd a vá­rossal ismerkedett. Ezután az óvó­nőképző intézetben találkozott az intézmény hallgatóival, és beszélt az NDK fiatalságának életéről, időszerű feladatairól. V. T. Heti valutaárfolyamok 2. oldal Szlovák nemzetiségi nap Kiskőrösön 3. oldal A képernyőn: Kunadacs 3. oldal Előkészületek az ötnapos munkahétre Kiskunfélegyházán Az eb farka Falusi gyerekek gimnáziuma 4. oldal 4. oldal Sport 5. oldal 7—3. oldal Megkezdődött a pályaválasztási hónap Tegnap délután Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban rendezett tudományos tanácsko­zással megkezdődött a pályavá­lasztási hónap november 12-ig tar­tó megyei eseménysorozata. A helyszín, az intézmény ifjúsági klubhelyisége (feltehetően szerve­zési hibából) — a nagy érdeklő­dés miatt — csaknem szűknek bizonyult ez alkalommal. Tóth György minisztériumi ta­nácsos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet. A többi kö­zött hangsúlyozta: minden eddigi törekvés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a pályaválasztás, a pá­lyaorientáció megfelelne a kor­szerű társadalmi igényeknek. Részletesen szólt ezzel kapcsolat­ban a gondokról, problémákról, majd elmondta, hogy jobban fi­gyelembe kellene vennie minden illetékesnek azt a tényt, hogy a fiatalok túlnyomó többsége nem­csak munkahelyét, hanem társa­dalmi szerepét is keresi. E felis­merés szolgálatában államár ha­gyományos BácsiKiskun megyei pályaválasztási hónap, melynek a programjában valóban sok irányú tájékoztatást kaphatnak tanulók, a szülők és pedagógusok egy­aránt. Érdemes e rendezvényekre naponta odafigyelni. Ezt követően további előadások hangzottak el. Dr. Zakar András, a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem pszichológiai tanszéké­nek adjunktusa a pályaválasztás elméleteiről, dr. Danes István, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazga­tóhelyettese a szakközépiskolások és szakmunkástanulók gondjairól, dr. Czinege Gábor, a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója pedig a ta­nácsadás gyakorlati lehetőségeiről beszélt a jelenlevő szakemberek­nek. A pályaválasztási hónap Kecs­keméten és megyeszerte kiállítá­sokkal, szülök fórumaival, döntés előtti találkozásokkal, főiskolai nyílt napokkal, szakmaismertető bemutatókkal és beszélgetésekkel folytatódik majd. R. M. A kormány és a SZOT 1977- ben közös határozatot hozott az üzemi demokrácia tovább­fejlesztéséről. Azóta jelentős előrehaladás történt. Tapasz­talni lehetett ezt az új kollek­tív szerződések előkészítése­kor, a vállalati ötéves tervek vitáiban, az 1981. évi szociá­lis tervszámok kialakításakor, az ötnapos munkahétre való átállás előkészítése során. A bizalmi testületek ülése — mint új és legmagasabb szin­tű fórum — mellett továbbra is működnek a hagyományos fórumok, így a termelési ta­nácskozások, a munkásgyűlé­sek, a műszaki konferenciák, a munkaértekezletek, a szocia­lista brigádvezetők tanács­kozásai. Helyes, hogy ezek megmaradtak, hiszen mind­egyiknek megvan a feladata, amit a bizalmi testületi ülé­sek egyelőre nem képesek át­venni. A baj inkább az, hogy a különböző fórumok feladatkö­re tisztázatlan. Ugyanaz á té­ma gyakran több fórum elé kerül, emiatt késik a döntés, a kollektív állásfoglalás. A fórumokon lényegi kérdéseket kell tisztázni,v alapvető dön­téseket kell előkészíteni. Ép­pen ezért fontos, hogy a kol­lektívák egyenrangú partnerei '"legyenek a gazdasági vezetők­nek. Ma, még — tudjuk — ez nincs így. A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének közvéleménykutató részlege egyik friss anyagában olvas­ható, hogy érdekkülönbségek esetén a kérdezettek 18 száza­léka szerint utasításokkal „te­szik helyre” a kérdést, 46 szá­zalékuk szerint a gazdasági vezetők „megértetik" a dolgo­zókkal a vezetés álláspontját. Nem is lehet ez másképp, ha a fórumoknak az ügyek töme­gével kell foglalkozniuk. A létszámban kisebb és így vitára alkalmasabb testületek érdemi munkára nyújtanak le­hetőséget. A kollektívák gond­jai, igényei kevesebb áttételen keresztül jutnak a fórumokra, a vezetők elé. A bizalmiak nagy része a szakszervezeti csoporttól véleményt kér, a többi bizalmival egyeztet. Rontja azonban a bizalmi tes­tületek üléseinek hatékonysá­gát, hogy programjuk túlzsú­folt, egy-egy ülésen túl sok a napirendi pont. így sokszor nincs idő a helyzet mélyebb értékelésére, átfogó javaslatok megbeszélésére. Az ülések előkészítése még mindig nem megfelelő. A kol­lektív szerződésekkel foglal­kozó üléseken például a bi­zalmiak gyakran csak a szóbe­li beszámolóból tudták meg, hogy milyen módosítási ja­vaslatok érkeztek, s hogy ezek közül a gazdasági vezetők és az szb-titkár mit tartanak ér­demesnek továbbítani. A fel­készületlenség miatt kapkod­va összehozott felvetésekre a gazdasági vezetők szintén rög­tönözve reagálhattak. Aztán elfogadtak egy határozatot, amely konkrét elemet tartalmazott. A vállalati középtávú térj _ v ek tárgyalása általában élénk volt. A vállalati tervjavaslat ugyanis csak globális irány­számokat tartalmazott; ezek mögé pedig a bizalmiak több­sége nem lát. Tiszteletreméltó az a törek­vés, hogy a nagy ügyek fóru­mok elé kerüljenek. Érdemes lenne azonban azt is megvizs­gálni, hogy mit bírnak el az egyes fórumok. A szakszerve­zeteknek ügyelniük kell arra, — írja elő egy állásfoglalás —, hogy a vállalati tervek össz­hangban legyenek a népgaz­dasági terv követelményeivel; a tervezési munka mozdítsa elő a vállalat műszaki-gazda- sági-tár.sadalmi fejlődését; a különböző fórumok a tervező- munka egyes szakaszaiba kap­csolódjanak be, tárgyalják meg a fejlesztési elképzeléseket, különösen a gyártásfejlesztést, a gyártmányfejlesztést, az anyag- és készletgazdálkodást. Látjuk, hogy ennyi minden­nek nehéz eleget tenni. A külgazdasági környezet- változás hatására a vállalatok­nak sok új kérdésben kell ha­tározniuk. Dönteni kell pél­dául valamely gyártmány ter­melésének megszüntetéséről, jelentősebb munkaerő-átcso­portosításról, termékváltás­ról, értékesítési relációról, pénzszűke miatti kényszer­megoldásokról. Bírják-e ezt idővel, energiával és szakérte­lemmel a demokratikus fóru­mok? Hiszen sokszor a válla­lati szakemberek sem bír­ják ... P. O. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom