Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
/ 1981. október 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás oz.l. oldalról.) felhasználásuk nem olyan biztonsággal és szakszerűséggel történik, az ellenőrzés hem mindig olyan körültekintő, mint az elvárható lenne. Azok az anyagok szennyezik leginkább a környezetet, amelyeket a mezőgazdaság sem ihasz- nosít, melyeket, feleslegesen, gondatlanul használnak fel, és amelyek például nem a növényzetbe épülnek bé, hanem a vízfolyásokba .kerülnek. Viták folytak és folynak a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágya fel- használásáról. Ez is nagy mennyiségű szennyezést jelent. De itt is főleg az okoz gondot, hogy ami nem - hasznosul — 'pedig hasznosulhatna — a mezőgazdasági termelésben, az jelent veszélyt a környezetre. Ha a hígtrágya fel- használásával a talaj termőképességét javítják, senki sem emelhet kifogást környezetvédelmi szempontból, de ha az a folyóvizekbe vagy a Balatonba kerül, akkor jogos a szigoir, a megoldást követelő fellépés. A természetvédelem a sajátos ' és időnként vitákat kiváltó teendők közé tartozik. Köztudottan szép hagyományaink vannak e/területen és eredményeinket nem-" zetközileg is számon tartják. A 430 ezer hektár védett terület — benne a három nemzeti park — nagy részén mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés folyik, és időnként vitákat okoz a szükséges korlátozó intézkedések betartatása. Mivel a legszigorúbb feltételek a gazdaságilag legkevésbé hasznosítható területekre vonatkoznak, ezért ezekben árvitákban túlzások is előfordulnak. Sokszor hangzik el kritika arról, hogy a környezet rongálóival, a veszélyek' okozóival szemben nem^elég szigorú és határozott a hatósági fellépés. El kell fogadnunk ezt a kritikát. A környezet- védelmi bírságok igen gyakran nincsenek arányban az okozott kárral, vagy az előidézett veszély- lyel. Nem jut kifejezésre a személyes felelősség súlya sem. Ezen változtatni kell. így például javaslat készül a légszennyezési bírság szigorítására. A szabálysértési eljárás több lehetőséget nyújt annál, mint amely a gyakorlatban érvényesül. Adott esetben élnünk kellene a büntető törvénykönyé erejével is, amikor a mulasztás, a káros magatartás,.ezt .3 felelősségi fokpza- tot .éri el. Jogos,ák tehát az észrevételek.-Az Országos Környezete és Természetvédelmi Hivatalnak és másoknak a jövőben határozottabb magatartást kell tanúsítani, igényelve ehhez a tanácsokon kívül a rendőri és igazságügyi szervek munkáját is. A társadalmi segítség Sokan, egyre többen önvédelemnek tekintik a környezetvédelmet, és munkájukkal, magatartásukkal példát mutatnak. Köszönet illeti azokat, akik a népfrontmozgalom keretében, vagy azon kívül tevékenykednek, akik ilyen szellemben lépnek fel, jó szóval, példamutatással és gyakran önzetlen társadalmi munkával segítik az ügyet. Köszönet jár mindazoknak, akik a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalomban, a Vöröskereszt aktivistájaként, vagy a MTESZ valamelyik tagegyesületében dolgoznak azon, hogy környezetünk emberi, emberekhez méltó maradjon. Mindezek mellett mégis azt kell. mondani, hogy a teendőkhöz, az állapotokhoz képest többre lenne szükség. A környezetvédelem a jövőre tekintő tevékenység és ezért mindaz, amit az iskolák, a pedagógusok és az ifjúsági mozgalom tenni tud — sok jó és hasznos kezdeményezést ismerünk — alapjaiban szolgálja ezt az ügyet. A tudománynak, a kutatómunkának méghatározó szerepe van a jelenségek, az okok, a környezeti hatások feltárásában, a megoldások kidolgozásában. Ennek megfelelően a hazai tudomány intézményei hosszabb ideje megkülönböztetett módon foglalkoznak a környezetvédelemmel. Értékes munka. folyik hazánkban az UNESCO által szervezett „Ember' és bioszféra” program keretében is. Sajnos a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosítása néhol vontatottan történik. Az öt éve alkotott törvény alapjában véve beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Alkalmas arra, hogy hosszabb távon keretét adja a környezetvédelemnek. Vannak azonban olyan kisebb- nagyobb jogalkotási teendők, amelyekről a közeljövőiben gondoskodni kell. Ilyenek a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok, a zajvédelem vagy a természetvédelem. Ha vannak gondjaink, amelyek a törvény' végrehajtása során adódnak, azok más. természetűek, nem a törvényből fakadnak. Ilyen nehézséget jelentenek szűkösebb anyagi lehetőségeink, .és ehhez hozzájárulnak munkánk fogyatékosságai, így a helyes döntések végrehajtása körüli huzavonák, az indokolt szigor elmaradása, vagy egyes esetekben' a jelenségek,, a . problémák megkér sett felismerése. Ebből a környezetvédelem egyes részterületeiért felelős főhatóságoknak külön-kű- lön és együtt is le kell vonni bizonyos tanulságokat. Helyzetünk, tapasztalataink összegezése alapján célul kell tűzni, hogy a környezetvédelem kerüljön összhangba fejlődésünk általános színvonalával; a gazdasági és kulturális gyarapodás és értékteremtés mércéjével. Ettől a környezetvédelem egésze ma még elmarad. A törvény szellemének és betűjének az felel meg, ha ezt az elmaradást felszámoljuk, ezt az összhangot megteremtjük. Az eredményekről, gondokról, feladatokról szólva figyelembe kell venni, hogy a környezetvédelem lényegében új feladat, szerte a világban és itthon is. Ma a figyelmet elsősorban azokra a tennivalókra szükséges összpontosítani, amelyek reálisan kapcsolódnak a VI. ötéves terv végrehajtásához. Vonatkozik ez a beruházási, fejlesztési célokra, a terület- és településfejlesztésre és a környezetvédelem részfeladáA beszámoló feletti vitában elsőként dr. Rőder Edit budapesti képviselő, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyéttese, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának alelnöke szólalt fel. összegezte az országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Megyénket általában mezőgazdaságáról és élelmiszeriparáról ismerik leginkább. Indokolt tehát, hogy ezek egyik legfontosabb termelési feltételéről, a termőtalaj állapotáról és ennek javításával, védelmével kapcsolatos feladatainkról szóljak elsőként. Bács-Kiskun megye termőföldjeinek csaknem, 40 százaléka homoktalaj, amelyből 160 ezer hektár minősége nem éri el a 8 aranykorona értéket, tehát igen gyenge termőképességű. Az ország deflációval veszélyeztetett terüJ létének több mint negyede itt található. Érthető, hogy megyénkben nagy gondot kell fordítani a homoktalajok termőképességének javítására, a szél kártételének csökkentésére. A következő években mintegy 100 ezer hektár homokterület védelmét és megfelelő hasznosítását kell megoldanunk, a szűkebb anyagi lehetőségek között is, hiszen ez fontos érdeke a népgazdaságnak még akkor is, ha a befektetések csak hoszabb távon térülnek meg. Az elmúlt évben elkészült a megye ' érintett területeire a taira egyaránt. A közvetlen feladatok közül kettőt érdemes kiemelni : az egyik az, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket nagyon megfontoltan, és a célszerű sorrend betartásával használjuk fel, hogy még a szerényebb lehetőségek is jól segítsék a feladatok megoldását. A másik az, hogy a társadalom egyetértését és támogatását a mainál sokkal nagyobb mértékben nyerjük meg a célok megvalósításához. Közérdekről lévén szó, ez járható, sőt az egyedül járható útnak tűnik. Ehhez kérem a tisztelt képviselők segítségét — mondotta befejezésül Gonda György, majd kérte az országgyűlést, hogy az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásáról készült beszámolót fogadja el. együttes ülésén elhangzottakat, és a beszámolót a két bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. Szót kapott dr. Schnitzler József Hajdú-Bihar megyei és Pólyák Ibolya Bács-Kiskun megyei képviselő, a jánoshalmi Petőfi Tsz ágazatvezető-helyettese is. komplex* melioráció és vízgazdálkodás hosszú távú koncepciója, amelynek megvalósítása a termelési és környezetvédelmi érdekeket együttesen szolgálja. A homok hasznosításában mindig nagy szerepet játszottak a szőlő- és gyümölcsültetvények. A VI.' ötéves tervben legalább 5 ezer hektár szőlőültetvényt és 2 ezer hektár gyümölcsöst szükséges telepíteni a megfelelő talajelőkészítés után. Mindezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a jelenleginél kedvezőbb közgazda- sági feltételeket tudnak biztosítani a gazdaságok ' számára. A gyenge homoktalajok jelentős részét erdőtelepítéssel hasznosítottuk, s ezt a jövőben is folytatni kívánjuk.. Megyénket 121 kilométer hosz- szúságban. határolja a Duna, amelynek állapota az itt élő emberek számára különösen fontos. Jogos felháborodást vált ki a lakosságból, hogy a valamikor kék, és szinte iható tisztaságú folyó vize egyre szennyezettebb. Sok gondot okoz nagyobb vá1- rosaink ipari és kommunális szennyvizeinek tisztítása. A csatornázási és különösen a szennyvízkezelési feladatok megoldásának még csak a kezdetén tartunk. Szükséges lenne, hogy a hatósági előírások mérséklésével dolgozzanak ki az erre hivatott műszaki szakemberek olyan egyszerű, olcsó és fokozatosan bővíthető tisztítóberendezéseket, amelyek megvalósításához a kisebb pénzű tanácsok is képesek előteremteni a fedezetet. Kecskeméten évek óta folynak sikeres kísérletek a városi szennyvíz öntözésével és nyárfás szűrőmezőn való elhelyezésével. Jó példa ez a termelési és környezetvédelmi érdekek összehangolására. Mindeddig. nem sikerült megnyugtató műszaki megoldást találni a nagyüzemi állattartó telepek hígtrágyájának kezelésére és hasznosítására. Nagy segítséget jelentene, ha az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködésével elfogadható modellt tudnának kidolgozni és ajánlani a gazdaságok részére. Csak így lehet megkövetelni a környezet- védelmi előírások betartását. Sok településünk saját erőből nem tud megbirkózni a közvetlen emberi környezet tisztántartásának nehéz feladatával, mert hiányoznak ehhez az anyagi-technikai és munkaerő-feltételek. A már meglévő köztisztasági gépek alkatrészellátása . sincs intézményesen megoldva, s karbantartásukra, javításukra nincs megfelelő szervizhálózat. Ebben is központi intézkedések szükségesek. Természetesen a lakókörnyezeti kultúráért nagyon sokat tehetnek az egyes települések lakói, az üzemek dolgozói, az iskolák tanulói, vagyis teljes társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy előbbre léphessünk. Megyénkben található a Kiskunsági Nemzeti Park nagy része. Ezt a nemzeti és nemzetközi értéket a megye lakói magukénak érzik, és a jó gazda gondosságával igyekeznek védeni, megőrizni. A természeti értékek megvédése és hosszú távú fenntartása csak úgy biztosítható, ha a Nemzeti Park területén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési feladataik teljesítése során fokozott figyelmet fordítanak a természetvédelmi előírások megtartására, s természetkímélő gazdálkodási technológiákat alkalmaznak. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelés és a természetvédelem valós érdekeit egyeztessék és kölcsönös megértéssel rendezzék az érdekelt szervek. • Felszólalt a vitában Pesta László, a Magyar Vöröskereszt budapesti vezetőségének elnöke, budapesti képviselő, Zsidei Istvánná Heves megyei, Váczi Istvánná Komárom megyei, Palkó Sándor Baranya megyei, Várhelyi József Zala megyei, dr. Zsolnai Mária Fejér megyei, Vida Miklós budapesti, dr. Kulin Lászlóné Szabolcs-Szatmár megyei, dr, Fancsik János Nógrád megyei, Áts Karoly Borsod megyei, Koltai Imre Pest megyei, Angyal Imre Veszprém megyei, Bugán Mihály Szolnok megyei képviselő. A vitában elhangzottakra Gonda György államtitkár válaszolt. Elmondta, hogy a felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. Hangsúlyozta, hogy a környezet- és természetvédelem fejlesztésében társadalmunk felelőssége és cselekvőkészsége növekszik. A feladatok megoldásához a népgazdaság a _ lehetőségekhez mérten hozzájárul, de segíti azt a társadalmi magatartás lendítő ereje is. Az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet- 'és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az ország- gyűlés őszi időszaka, amelynek pénteki munkanapján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt. (MTI) VITA Pólyák Ibolya felszólalása Egy napon át tartó fellélegzés Dokumentumok őrzik, hogy a II. Ukrán Front október 6-án a Tiszántúlról indított támadása nyomán olyan helyzet alakult ki, hogy „két nappal később a • Tiszán átkelt 18. harckocsi-hadtest előrevétett osztagai betörtek Kecskemétre”. Október 9-én az Említett szovjet csapategységek, élükön a 297. hadosztállyal (parancsnok; Kovtun gárdaezredes) Csongrádtól északra átkeltek a Tiszán. A hadosztály, mivel ellenállásba nem ütközött, Kecskemét irányába nyomult, érintve Tiszaújfalu és Alpár községeket. Október 10-én a hajnali órákban a katonai egységek a csongrádi földúton Kecskemétre érkeztek, érintve a Műkert környékét és a repülőteret. Ezen a napon lépett először szovjet katona a megyeszékhely földjére. A Vörös Hadsereg közeledtére a kormányzat gyors intézkedésekre kényszérült és október 9-én parancsot adott az Alföld kiürítésére. A Magyar Távirati Iroda az előző napon hírüladta: „A m. kir. miniszter, dr. Katona Mihály Kiskunhalas polgármesterét Duna—Tisza közi hadműveleti kormánybiztossá kinevezi,” A kiürítési parancs kimondja1:’„A hadműveleti helyzet megköveteli, hogy a Duna—Tisza közén néhány megelőző rendszabály kerüljön végrehajtásra.” Ennek értelmében október 9-én Kecskeméten is életbe lépett a rendkívüli állapot. A j város polgármestere (Tóth László) az október 10-i beszivárgással kapcsolatosan 1945-ben a következőket jelentette: „1944. október 10. napján, amikor a harcok túlnyomó részben még a Tiszántúl déli részén folytak, egy kisebb orosz alakulat átkelt a Tiszán, és közeledett’ Kecskemét felé. Ezen a napon a kora reggeli órákban a város környékén tartózkodó német alakulatok felrobbantották a nagyál^omás közelében és a belső városrész közvetlen közelségében futó vágányon álló hosszú lőszérvonatot. E robbanás következtében a városban igen sok épületkár keletkezett.” A városba behyomult szovjet felderítő osztag számbeli méretei ismeretlenek. A visszaemlékező szemtanú is nagyon kevés, hiszen az emberek a pincékben vagy az udvarokban-kertekben lévő légoltalmi árkokban húzódtak meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a harcok súlypontja a Műkert környékén alakult ki, de az előőrsök elérték a Csongrádi utcát, sőt a város belterületén át a Buda! kapuig jutottak. Erről a napról a nemrég elhunyt Joós Ferenc naplójában megörökítette: „Sok tisztviselő hozzátartozóival együtt városi autókon már eltávozott. ... Minden lakásban csomagolnak ... Négy óra után sokan karavánszerűen megindulnak az állomás felé. Köztük alpáriak, akik előző este óta várnak csatlakozó vonatokra. ... Fél hat tájban ágyúlövés dörrenése hallatszott ... Mire á Sétatér Rákóczi úti végére érünk, sorozatban hangzik az ágyúszó. .... A bérház kapuján át látni, hogy a Rákóczi HAJT ARY\k! l 11 liU ii.V., hV.it «•ih.rpit! ami \ a 'íMteVar in íofcjf TO!>-i;N.íia ti.[ /A'kí.iJ Mwrf« sulis! unk.,r Uoii,, ,|í)i i'k mini t..|í .i/rJólt ;!v,n »•" i1!'!! a psil Mubárs i fi <5Í Tli' Úr-/|p fmjcjíM, ha rtóu a mmvrdito most. a tiw>nkHMik „r,ibn Bajtársak! Magyar tisztek és katonák! Ua/úitk, (i.ilatliiiik ifi a magiiiik sorsa dől B Mimic« ólii.ilítif, s'uh n iji iHimltui óra; Miupruisíá» .»méllyel l«.yábli H«h/éf*:t. tartotok ki Hitler Haladéktalanul szakítsatok Hit 1 e r - Németországgal! S/iu^tessclek be esztelen harcotokat! MeiíJetek haza, fegyverezzétek le és űzzétek ki hazánkból a németet t Döntsetek meg az országvesztő Hortiiy-araimat I H o r t i» y * taszította hazánkat a legnagyobb nemzeti szerencsétlenségbe 1 Ne engedjetek, hogy becsapjon titeket a Lakatos- kormány I Az Is a németek bérencet Alakítsatok németellenes, demokratikus nemzeti kormányt! Harcoljátok ki az azonnali békét a Szovjetunióval, Angliával és Amerikával < t-sak ér??} menthetjük meg Magy#rorá<ui»öt 1 A hazafias hadi foglyok «eveken Máztó Ferenc <.n»gy /* ho 4‘> g i f II. síi Oörgényi Dániel Apiary Itl hadtsst törzs Somogy) Imre szAzadoi l/f. hadtest torsi Grobits Zoltán századé* . 47. g\. t. I. s'J. Székely Antal száradó« H. gy. t. Hl. $1/. Dr. Jánost Ferenc leikéit fogy. 44. #r, 9. tens m I Egy korabeli röplap... Solt Lajos kulnagy , . #, gy. *• n. ‘ti. . Motontay Károly hadnagy B t. ti, sij. oltán zásid*« 47, gy. *. t, sV. Párkányi János dnuester 7. tv. s. f, sl/. Kreka István tizedei ív«, s.tens ncsár ‘ Heretics ■Jl. gy. « tested •V. úton keresztül tűzvonalban fekszenek a honvédek és az állomás irányába \ tüzelnek. ... Délután négy óra tájban ül el a harci zaj. ... Úgy tudják, hogy a Csongrádi út végén egy felrobbant vonat- szerelvény ég. A szerelvény lőszert szállított, de menekültek is voltak a szerelvénykocsikon.” A Kecskemétre benyomult *mtk M fiijMM i.jmx szovjet csapatokat azonban más egységek lemaradása miatt, a parancsnokság visszavonulni rendelte. Ez a harc volt tehát az október 31-én bekövetkezett felszabadulás előhírnöke. Csupán egy napon át tartott a békében mar évek óta reménykedők fellélegzése. W. D.
