Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 9. Itta Fáklya A VÁLLALKOZÁS ŰJ FORMÁI Versenytárs a kisszövetkezet „A vállalkozás nálunk csak hobbi, a gazdasági környezet ugyanis az elszürkiilésre késztet. Sikertelen akció esetén túl nagy az erkölcsi és anyagi veszteség, a sikereket viszont nem honorálja kellőképpen a környezet” — még fél esztendeje sincs, hogy egyik nagyvállalatunk vezérigazgatója mondta. Ha a gyakorlat eddig nem is cáfolt rá ennek ellenkezőjére, a legfrissebb rendeletek mintha új, szabadabb folyást engedő mederbe terelnék a vállalkozás ügyét. Október közepéig több mint harminc olyan rendelet és törvénymódosítás jelent illetve jelenik meg, amely a magánszemélyek vállalkozását szabályozza. Privát vállalkozás? Ezen idáig jószerivel csak a lángos- és palacsintasütök, maszek autószerelők és kisiparosok vagy butiktulajdonosok „aranybányáját” értettük. Holott az aranybánya rizikót is jelentett, és vállalkozásra más területeken is volt lehetőség. A gondot a szabályozás merevsége okozta. 1982. január elsejétől ezek a feltételek módosulnak, s a vállalkozók különböző kis szervezeti formákban, kisszövetkezetekben, szakcsoportokban, gazdasági munkaközösségekben és kisvállalatokban hasznosíthatják energiáikat. Melyik forma mit jelent? Elsőként' a kisszövetkezetek és a hozzájuk sokban hasonló szakcsoportok jellemzőit mutatjuk be. Amikor kisszövetkezeteket alapítanak — akárcsak a többi kisüzemi forma létrehozásakor — a lakosság jobb ellátása, a szolgáltatások színvonalának javítása, a hiánycikkek számának csökkentése, a mozgékony háttéripar kiépítése, az alkotó energiák és a szabad pénzeszközök hasznosítása a cél. Hogyan alapítható kisszövetkezet? Ennek egyik módja, . hogy valamilyen speciális részleg vagy csoport kiválik a hagyományos szövetkezetből. Emellett újonnan is alapítható ez a kisüzemi forma — létrehozásához legalább 15 személyre van szükség, a tagok száma azonban nem lehet több száznál. Az újonnan alapított kisszövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából (részjegyekből, termelőeszközök, gépek, épületek, műhelyek átadásából, illetve bérbeadásából) jön létre. Előírás, hogy a kisszövetkezeti tag legalább kéthavi munkabérének megfelelő összeget, vagyont vigyen a közösbe. De ennél sokkal lényegesebb, hogy senki nem válhat „szelvényvagdosóvá”, mert csak a pénze, vagyona révén nem válik taggá a vállalkozni vágyó! A tagság feltétele: akár fő-, akár mellékállásban valamilyen munkát kell végezni a kisszövetkezetben! Az viszont lényegtelen, hogy főállású hivatalnok, nyugdíjas, egyetemista vagy főiskolás a belépni szándékozó. Az utóbbi felsorolás azonban nem arra utal, hogy főként az említett foglalkozásúak iránt várható nagy kereslet. Sőt, miután a kisszövetkezetek számára a hagyományos szövetkezetekhez képest lényegesen lazábbak lesznek az adminisztrációs, számviteli, könyvviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek — kevesebb hivatalnoki posztra lesz szükség. Ez mindazonáltal nem jelenthet szabályozási, pénzügyi, adózási lazaságot. Mire vállalkozhatnak a kisszövetkezetek? Rendkívül széles a skála. Tervezhetnek és építhetnek magánlakásokat. Egyengethetik a különböző találmányok, újítások útját. Átvállalhatják más cégek könyvelési feladatait, és számos lehetőség adódik az idegenforgalom és a vendéglátás területén. Szövetkezhetnek különböző műszaki cikkek javítására és karbantartására, de vállalkozhatnak alkatrészek gyártására, hiánycikkek számának apasztására. „Meglovagolhatják” a divat nyújtotta lehetőségeket is: a friss módi irányvonalait követő kis tételű holmik gyártásával akár butikok ellátását is vállalhatják. Szervezhetnek rendezvényeket: konferenciákat, összejöveteleket, iskolai találkozókat, esküvőket és így tovább. Vagyis az esetek többségében nem hézagpótlásról van szó, ezekre a tevékenységekre jórészt eddig is akadt vállalkozó. Fehér foltok alig akadnak termelési és szolgáltatási ágazatainkban, azonban annál többször vetődik fel a minőség, az ellátási színvonal, és az ezeket előidéző verseny szükségességének kérdése. S ha már a versenyről esik szó, logikus győztesekről és vesztesekről beszélni. S ez utóbbi a gazdasági nyelvhasználatban nem feltétlenül jelent igazi veszteséget, lehet, hogy csak a jövedelem kisebb, mint a többi hasonló vállalkozóé. Ám, ha rossz üzletpolitikája, csapnivaló szolgáltatása miatt mégis veszteséges lenne a kisszövetkezet — állami támogatásra nem számíthat; a tagoknak önerőből kell úrrá lenniük nehézségeiken. A szövetkezeti szakcsoport sokban hasonlít a kisszövetkezetekre, egyebek közt azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem önálló jogi személyről, hanem az anyaszövetkezet nagy önállósággal rendelkező részlegéről van szó. M. P. A Fáklya 19. száma belső vezércikkben köszönti a Szovjet- unió új alkotmánya megszületésé' nek negyedik évfordulóját, és a 29. számú cikkely — a Szovjetunió kapcsolata más államokkal — elemzése kapcsán összefoglalja azt a békepolitikára támaszko- dó külkapcsolat-rendszert,. amely aktiv tevékenységének az alapja. • Szovjet Észak: a hatalmas energiatartalékairól nevezetes, feltárás alatt lévő táj mindig sok ér■» dekességet tartogat a munkára érkezők, s még inkább a nyugatabbra élő olvasó számára, hiszen az életkörülmények puszta megteremtése is egy sor hagyományos fogalom átértékelését követeli meg. Az erről szóló színes riport bemutatja az olajbányászok napjait. A Nyenyec Autonóm Körzet az északi táj érdekes vidéke. Pásztorokkal együtt élhetjük át egy vacsora esti hangulatát a nyenyec sátorban. • Folytatja nemrég kezdett sorozatát a lap: ebben az USA biztonságot veszélyeztető szerepéről és a haladást minden eszközzel gátoló tevékenységéről esik szói Az írás felidézi azt a helyzetet, amikor a IJ. világháború után a gazdasági zsarolás eszközével lépett fel Washington a népfrontkormányok megbuktatásáért a nyugati országokban. • Színes riportok foglalkoznak a Szovjet Televíziónak azzal a közkedvelt show-műsorával, amely vetélkedővel is összekapcsolódik, olvashatunk a kohászat fejlődésének legújabb tényétről, színes képeken csodálhatjuk meg a németalföldi festők műveit — az Er- mitázs-sorozat részeként. Megismerkedhetünk egy szovjet „kitaláló-művésszel", aki olvas a ki nem mondott gondolatokban, . a sportrovat pedig szovjet vitorlázórepülőket mutat be. A számot hagyományos Fáklya-fotó, orosz olvasmány és rejtvény zárja. HÁZUNK TÁJA I Elérkezett a díszcserjék telepítésének ideje .Őszre jellemző változó időjárás járja ezekben a napokban. A reggeli ködöt felváltja a délelőtti napsütés, hogy délutánra beboruljon és szemerkélni kezdjen az eső. A kiskertben dolgozóknak minden perc drága, hisz nemcsak a betakarítás, a szüret egy része van még hátra, hanem az időigényesnek • A cseresznye- és fűszerpaprika-füzér sokat veszít nedvességtartalmából, ha a ház körül szellős helyen függesztjük fel. (Straszer András felvétele) számító talajmunkák is. A gyümölcsösben munkát adhat a hernyókárt szenvedett ágak összegyűjtése és elégetése. Ezzel együtt tüntessük el a hernyófogó öveket is, s helyezzünk újakat a fák törzsére. A monilától fertőzött gyümölcsöket is távolítsuk el és hasonlóan a rágott ágakhoz, égessük el. Jó, ha összeállítjuk a telepítendő fafajták listáját. A faiskolák előzetes fajtaajánlatai alapján lehetőleg úgy állítsuk össze a skálát, hogy folyamatos éréssel egész esztendőben elláthassuk friss gyümölccsel a családot. A piacon kevésbé beszerezhető gyümölcsök csemetéjének ültetése is célszerű a házi kertekben. Ahol kevesebb csapadék esett az elmúlt napokban, ott folyamatosan öntözni kell az ősszel ültetett szamócát, valamint a dugványozással szaporított ribiszkét és köszmétét. A szőlőben folytathatjuk a telepítésre szánt föld előkészítését, forgatását, trágyázását. Nagyobb terület esetén feltétlenül végeztessünk talajvizsgálatot annak érdekében, hogy kellő mennyiségű és összetételű trágyát jutassunk ki. Ha a talajvizsgálat eredménye indokolja, akkor műtrágyával pótoljuk a hiányzó hatóanyagot. Jó ha már kiválasztottuk a telepítésre szánt csemege- és borszőlőfajtákat. Ahol lehetséges, ott cserepes bújtással is pótolhatjuk a tőkehiányokat. Ismertetjük néhány vörösborszőlő fajtájának tulajdonságait, ezzel is segítve a választáson. Merlot. Különleges fajtajelleggel rendelkező, értékes vörösbor- szőlő-fajta. Rövid metszéssel is jól kiegyenlítetten terem. Bora szép színű, aromaanyagban gazdag, csersavdús. Már szeptember végén szüretelhető, erős növekedésű; sűruTömbozatú, íagytűrése és termőképessége jó. Pinot noir. A fajta-fagy tűrése és rothadásellenállása jó. Cukorgyűjtése megfelelő, termőképessége közepes. A terhelést jól bírja, ezért hosszú metszését javasoljuk. Bora rendkívül szép színű, savai kemények, élénkek. Szaporításra 'ideiglenesen. * engedélyezett kiónját (Pinot noir Pécs I.) és az alapfajta telepítését javasoljuk. Szeptember közepén, vagy végén már szüretelhető. Bíbor Kadarka. Fölhasználását telepítését védettebb területeken festőbor vagy vörös bor készítésére ajánljuk. Fagy tűrő képessége jó, hasonlóképpen regenerálóképességéhez. Fürtképződése hosszú metszés esetén bővebb. Az eddigi festőborszőlők érését és cukor- gyűjtő-képességét megelőzi. Október elején, vagy első felében szüretelhető. A szüreteléskor figyeljünk arra, hogy egyszerre csak annyi szőlőt szedjünk, amennyit még aznap feldolgozunk. Külön tároljuk a fehér bort és vörös -bort adó fajtákat. A direkttermő szőlőt szintén külön tároljuk és dolgozzuk fel, mert erős szagával, jellegzetes ízével rontaná a többi bort. Ahol már megindult a must erjedése, ott célszerű ügyelni arra, hogy az kedvező hőfokon történjék. A kémiai reakciók folytán ugyanis erjedés közben a must fölmelegszik. Ha annak hőmérséklete 28 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor már számolnunk kell a káros téjsavas erjedéssel is. Az optimális pincehőmérséklet 15—18 fok. Ezt a hőfokot úgy tarthatjuk, hogy hajnalban, vagy késő este szellőztetünk. Kényszerhelyzetben a mustot átfejtéssel is hűthetjük. A szőlőből nemcsak bor készíthető. A bogyók tápértéke folytán előkelő helyet foglal el a gyüipöl- csök rangsorában. Már az ókori szőlőtermelő népek is foglalkoztak a gyümölcs különböző módon történő felhasználásával. A mohamedán vallás tiltja az alkoholos italok fogyasztását, az ott lakó népek éppen ezért ismernek jó néhány mustfeldolgozási és. -tartósítási eljárást. Az antialkoholista mozgalom, valamint a növekvő szőlőlé- és üdítőital-fogyasztás indokolttá teszi, hogy a régi. módszereket némi változtatásokkal felhasználjuk. Készíthetünk például kandíro- zott szőlőt. A teljesen érett fürtöt vízzel gondosain .megmossuk, megszikkasztjuk.-Ezeket- először híg cukoroldatban tartjuk egy napig. A következő napon már 30 százalékos szirupba kerül a fürt, majd a végén 50 százalékosra tömény! tett cukoroldatba mártjuk. Itt már a fürtön levő bogyók szép, fényes mázt kapnak. Szőlőlekvárt is készíthetünk a gyümölcsből. A fürtöt lebogyóz- zuk és a szemeket gyengén kisajtoljuk, majd a törkölyt rostán addig dörzsöljük, míg az a magjától megszabadul. -Ezután a héj- részeket belekeverjük a kisajtolt mustba és hasonlóképpen főzzük, mint a gyümölcslekvárokat. Rövidebb főzéssel kedvezőbb tulajdonságú lekvárt nyerünk, ha három rész szőlőhöz . egy rész szitáin áttört birsalmát vagy körtét adunk. A musthurka delicates terméknek számít. Legelőször sűrített mustot készítünk. A zúzott, kisajtolt szőlő mustját útépítéssel r megtisztítjuk. Az így nyert Javet jégszekrényben (2—6 Celsius-fok) egy-két napig állni hagyjuk. A must tisztáját lefejtjük és tiszta edényben egynegyed-egyötöd részre gondos karvargatás mellett befőzzük. Ezután megtisztított fél diógerezdeket vékony zsinegre felfűzünk, a gyenge forrásban tartott sűrített mustba belemártjuk, majd onnan kivéve lisztbe hengerget- jük. Ezt a műveletet rövidebb szünetekkel addig ismételjük, míg vastag hurka formájú készítményt nem nyerünk. -A hurkát szellőd helyen fölakasztva szárítjuk. A zöldségeskertben szedhetjük a karalábét. Gyökerétől, lombjától megtisztítva tárolhatjuk fagymentes pincében. Még az éjszakai fagyok beállta előtt takarítsuk be a karfiolt is. Azokat a töveket, amelyeken a rózsák még nem fejlődtek ki, földlabdával fölszedhetjük és vermelhetjük, melegágyi kertekben szorosan egymás mellé. Elérkezett a póréhagyma betakarításának ideje is. Hideg ágyban vagy pincében vermeljük, eredeti helyénél mélyebbre süllyesztjük, mert így hosszabb halványított szárrészt nyerhetünk. Most vethetjük a díszmákot, a körömvirágot, a szarkalábot. Ezek nem fagyérzékenyek. Még mindig érdemes rózsát dugványozni. Az elvirágzott, nemes hajtásról vágjuk le a virágot, távolítsuk el az alsó leveleket és a tüskéket is, befőttes üveggel takarjuk le, s akár a végleges helyére is dug- ványozhatjuk a .rózsát. Készüljünk fel a díszfák, díszcserjék telepítésére is, ássuk ki az ültetőgödröket. Kisméretű kertben lehetőleg ne ültessünk szomorúfüzet, fehér- vagy feketenyárt, mert ezeknek nagy élettér szükséges. Viszont a szépen színeződő és termésükkel díszítő cserjéknek kereshetünk minél több helyet. Sz. P. M. MEGKEZDŐDÖTT A RIZSARATÁS ? • Hazánk hagyományos rizstermő vidékén, Csongrád megyében elsőként a Hódmezővásárhelyi Tangazdaság határában kezdték meg a rizs aratását. A tervek szerint három hét alatt takarítják be a 430 hektár vízi gabonát. Egy-egy gép naponta 6—8 hektárról arat. (MTI- fotó: Tóth Béla felvétele — KS) TISZTA MUNKAHELY, JOBB KÖZÉRZET A városföldi Dózsa Tsz kezdeményezése Rend a lelke mindennek! — mondja a régi közmondás. Ugyanezt vallják a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben is. Nemrégiben a közös gazdaság négy vezetője: Fenyvesi Jenő elnök, Török Péter, a pártvezetőség titkára, Madari Jenő elnökhelyettes és Csapó László főkönyvelő körbejárta a munkahelyeket, hogy ellenőrizze a rehdet, a tisztaságot. A prémiumszabályzat szerint ugyanis ez munkaköri kötelességük. A gépjárműjavítóban — mint mindig — tisztaságot találtak. Itt az a szokás, ha napközben a munka során szemét gyűlik fel, délután már feltétlenül eltakarítják. Ez az alaposság meglátszik a teljesítményeiken is. A közös gazdaságnak ez a részlege évről évre zökkenők és lemaradások nélkül növeli termelési eredményeit. Hasonlóképpen jó példa az Aranykalász major, ahol az iroda és a szociális helyiségek mindig ( , . jrepdben vannak., Nem véletlen, hogy ebben ä má- jorban is szervezett, eredményes a munka. □ □ □ Az elnök határozottan állítja: — A rendszeretet sokféleképpen kamatozik. Nemcsak úgy, hogy jó közérzetet teremt, amitől .jobban megy a munka, hanem van közvetlenebb gazdasági hatása is. Néhány példával szeretném ezt alátámasztani. Piszkos a vízlevezető árok? Talán egy órát kellene ráfordítani, hogy kitakarítsuk. Ha elhanyagoljuk, eltömődik, s a legközelebbi nagy esőzésnél kiönt. Elázik a fal, elakad a kerék az udvar sarában és így tovább. Hanyagságunk egy sor bajt okoz. Eltörik egy cserép, vagy egy pala? Lyukassá válik a tető. Beázik, s egyszer . csak beszakad. Pár peVcig tartott volna, ha azt az egyetlen törött cserepet kicseréljük. Másik példa: óhatatlanul behordjuk a sarat, a port a raktárakba, a terménytárolókba is. Fel lehet söpörni, nem nagy munka. Ha viszont elmulasztjuk, bekerül a szennyeződés a takarmányba, s a jószágok megbetegednek. Megtakarítottunk tíz perc munkát,, okoztunk sok ezer forintos kárt. Kedvező benyomásaink vannak a Német -Demokratikus Köztársaságból. Testvér-szövetkezetünkben a nap takarítással, rendcsinálással fejeződik be. □ □ □ A vezetők azt tapasztalj ák^ hogy kezd ‘ kialakulni egy egészséges szemlélet. Egyre kevesebb az a munkahely, ahol a szerszámokat szanaszét hagyják, eldobálják a szemetet. A tagság egymást is neveli, s ez nagyon fontos. Az emberek viselkedése hat a környezetükre. Enélkül nem lehet tiszta, rendes munkahely. Az ellenőrző bizottság teendői közé besorolták a munkahelyek tisztaságának figyelemmel kísérését is. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben hangoztatják: — Büszkék vagyunk a gazdálkodás eddigi eredményeire, de legalább ennyire fontosnak tartjuk a szép környezetet, a munkahelyek tisztaságát. Ez egyúttal • tükör is, amely szavak nélkül árulkodik rólunk. K. S. # BÉNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK PEREI 4. Hátamon a házam „Balassi Bálint élete legnagyobb részét pörös ügyei töltötték ki. Kevesebb verset írt, mint pörös aktát, kérvényt, magyarázó emlékiratot. Pőréi annyira bonyolultak és annyi nyomot hagytak maguk után, hogy1 immár hatvan éve foglalkoznak velük és még mindig kerülnek elő újabb meg újabb okmányok róluk” — irta 1943-ban Eckhardt Sándor, az író életének, s hányattatásainak máig legjobb ismerője. Birtokperek Apja halálától kezdve szinte egész életét végigkísérik birtok- perei. A salgói birtok dolgában Kövér Ferenccel pereskedik évekig. 1576-ban megnyerte a pert, s a Pap földje ügyében folytatott pere mellett ez volt az egyetlen per, amelyet megnyert. Pereskedett többek között Göppel Dániel bócai, bányamesterrel, Lehoczky Mihállyal és Lénárttal, a Szent- istványiakkal, Reby Miklóssal, Nagy’ Fábiánnal, Majthényi Lászlóval, E pereknek áttekintése is nehéz, s nem maguk a konkrét bírósági adatok a fontosak, hanem maga a helyzet, amellyel a fiatal költő viaskodott. A két ■ legfontosabb birtokpere gyámjával és nagybátyjával, Balassi Andrással folyt, s a per tétje a Balassiak talán legjelentősebb birtoka. Végles és Lipótúj- vár. Eckhardt Sándor alapján így foglalhatjuk össze a lényegét: Előbb Balassi András, hogy megszabaduljon Véglestől, átíratta ottani, követelését Újvárra, s Újvárt magának ítéltette. De Bálint az odaítélt és elfoglalt jószágokat visszavette, és András sohasem tudott bejutni birtokába, sőt, míg Bálint élt, fia, Zsigmond sem. A véglesi és újvári perben egyébként 1587. augusztus 18-án hozott a döntőbíróság ítéletet, amely szerint Balassi Bálint a vesztes. Azonban, fellebbez, s 1588 márciusában újra csak őt marasztalják el. Balassi elkeseredésére idézzük 1591-ben Batthyány Ferenchez írott leveléből: „Engem pedig a jó Királ az nemzetemnek, s magamnak is jó szolgálatiéért, sok költségéért ím csigává teszen, mert sehonnai vagyok, és ez egy lakóhelyem is elkelvén !> I
