Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
/ 1981. október 1. • PETŐFI NEPE • * Hatékonyabb a pártellenőrzés KECSKEMÉTI KISTÜKÖR Párbeszéd a lakossággal A kecskeméti IV. körzeti pártalapszervczet tagjai közül sokan ezekben a napokban úton vannak. A pártmunkások a tanácstagokkal, a Hazafias Népfront aktivistáival utcáról utcára, házról házra járva szemügyre veszik a lakóterület fejlődését, és ismerkednek a lakosságot foglalkoztató kérdésekkel. Az őszi területjárás célja, hogy a szerzett tapasztalatokat végül is a város tanácsa hasznosítsa. A múlt héten három csoporttal mi is útnak indultunk. Teljesül a kérés: van buszváró A 87-es választókörzet tanácstagja Papp István. Hozzá tartó-' zik a forgalmas Rákóczi út, a Bethlen körút és a Nagykőrösi utca egy része. E területen 280 lakásban hatszáznyolcvan ember él. Mi a véleményük szükebb környezetükről? A tanácstaggal és segítőjével, Kristóf Istvánnal, a ■pártalapszervezet egyik tagjával együtt erre keressük a választ. Megtudjuk: a 8-as, a 18-as és a 24-es autóbuszok új, Bethlen körúti megállójának átadásával a lakosok régi, jogos kérése teljesült. A Bocskai utcát jó aszfalt- szőnyeg borítja. Szívesen mutatják. Nem ártana viszont ezt a burkolatot az ide torkolló és több helyütt teknőszerűen kimélyedt Mikes utcán át is végigvezetni. Már csak azért is, mivel a Mikes utcáiban óvodát építenek kétszáz gyereknek. A lakók közül többen elmondják- lakóhelyük gondjait is. Kifogásolják, hogy a Bethlen körút szegélykövei másfél száz méter ■hosszan, a házak előtt annyira lesüllyedtek, hogy az úttestről az esővíz mind oda folyik. A földszegély és mellette a járda emiatt gyakran sáros. Dióhéj és környéke... Más esetekben viszont a felelősség (a felelősök) után kutatva nem kell föltétien a másik kör; zetbe menni. A Rákóczi út 34.— Bethlen körút 2. szám alatt levő többemeletes ház udvara sok mindent elárul. A Dióhéj vendéglő konyihaajtaján át szivárgó szennyes lé, amely a töredezett kövezeten „térképet rajzol”, a szemben látható, szedett-vedett anyagokból tákolt kamrák, garázsok, a lépcsőházi levélszekrény, amelynek egyik rekeszében valaki begyújtott, többet meg felfeszített ~— mutatja: a bajok helybén is orvosolhatók (lennének). A környézete iránt a legtöbb lakó érzékeny. Nem hagyják szó nélkül azt a fél méter mély járdagödröt sem, amely a nagyforgalmú Rákóczi'út 24-es háza előtt betemetetlen már két éve. A bokatörő gödör, ki tudja, melyik felelőtlen ember műve? Hová lett a levelesláda ? Fehér Sándor tanácstag körzetében, a 92-esben is több közérdekű javaslatot feljegyez pártmunkás segítőtársával, Szántó Ferebiccel. Pétervári Ignácné a piáccsar- mok mellett azért bosszús, mert — mint mutatja — egy villanykaró tövében több talicskányi aszfalt-, beton- és kőtörmelék áll felpúpösodva. A másik gond: emlékezete szerint legalább ötven esztendeig egyfolytában volt levélszekrény a hajdani sárga iskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) sarkán. Mégis, egyik napról a másikra, leszerelték. Föl sem foghatja, hogy miért. A kereskedelmi ellátását tekintve egyébként igen jó adottságú körzetben sokan állami bérlakásban laknak. Lakásgondja senkinek nincs, mindenkinek van hol laknia. Amiről viszont mégis szólunk: azt a tanács távfűtő és ingatlankezelő vállalata figyelmébe ajánljuk elsősorban. Csáky utca 14. Kilincs nincs. A kaput valóban, szinte a szó szoros értelmében úgy kell betenni. E régi kecskeméti házban nagycsaládosok laknak a nagyobb szobákban. A szobák1 tágasak, megfelelőek, az udvari közös W. C.-t azonban jelenleg csak rizikóval használhatják a lakók. Bejáratánál az akna beszakadva, amelyet most ideiglenesen deszkával „hidalnak” át. 1 Amit helyben kell elintézni Tizenegy kisgyermek is lakik az udvarban. — Már írtunk a Rádiónak — mondja bosszúsan özvegy Varga Józsefné, az egyik lakó —, mert a házfelügyelő, aki a Vadász utcában lakik, nem intéz semmit. Hová forduljunk? Ügy ‘gondoljuk, nagyobb törődéssel, több figyelemmel az IKV helyben megoldhatná a Csáky utca 14. szám alatt élők gondját. Az ilyen kirívó esetektől eltekintve, a lakosság életkörülményei általában jók. lEzt példázza, folytatásul, az Oz, a Szarvas, a Galamb, a Szárny, a Bálái és a Bánffy utca lakóinak a helyzete. E sajátos kis település — a nagyobb településen belül — a felszabadulás óta az idén érkezett el a legszembetűnőbb fejlődéshez. Az Öz és a Szarvas utca házaiba bevezetik a gázt. Az úttesten végighúzódó árok azonban két hónapja érintetlen. Csupán a csöveket készítették oda. A kukásedények kihordása az autóhoz, néhol az esetleges téli tüzelő behordása így nemegyszer gondot okoz. A gáz természetesen jelentősen javítja majd a lakók életszínvonalát, amelyhez több minden járul itt, a 90-es és a 91-es választókörzetben. A boltban sose hallom, hogy — nincs A Bánffy utca sarki kis élelmiszerbolt ellátása kitűnő, özvegy Garaczi Lászlóné szerint: — A boltban sose hallom azt, hogy nincs! A mazsolától kezdve mindent megkapok. '■ A lakók példásan gondozzák utcáikat. Erről a felmérésben részt vevő két kommunista: Ba- ranyi Jenőmé és Lévai István is meggyőződhet, amikor a végig virágos iBénffy utcát megnézik, és lakóival beszélgetnek. Útjuk során többen hozzájuk fordulnak, és fát kérnek házaik elé, őszi elültetésre. Nagy Rudolfné az őszi lomtalanítás iránt érdeklődik. Tohai Józsefné a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat húslisztüze- mének bűzét teszi szóvá, lakótársa, Nagy Józsefné pedig azt kéri: a szemétszállítók bánjanak kíméletesebben a kükásedényekkel, mert azoknak a teteje nincs vasból. Egynéhány épület, legalább is kívülről, mintha gazdátlan volna. Vakolata hiányos. Egy helyen, a Kenderessy utca sarkán levő kis téren pedig újjáéledni látszik az az illegális szeméttelep, amelyet párszor már sikerült felszámolni. Tégla- és malterhulladék közt most rozsdás matracru- gók éktelenkednek csúf látványként. Erre mondják: „Vigye el az ördög!’’ * * * Jót és rosszat feltárva, de mindenképpen a jóra törekedve, az őszi kerületjárás — a lakossággal folytatott párbeszéd — tovább tart. Kohl Antal AZ MSZMP XII. kongresszusának dokumentumai nagy figyelmét szentelnek a párt belső életének, munkastílusának fejlesztésére, a pártegység, a pártfegyelem erősítésére. A kongresszusi határozat kimondja: „Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a pártellenőrzés jobban segítse a politika megvalósítását, az adott terület helyzetének hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltárását, és a munka megjavítását célzó javaslatok kidolgozását.’’ Ez egyúttal azt is jelenti, hogy keresni kell azokat az új módszereket, amelyek segítségével a pártellenőrzés is eredményesebb lehet. Az MSZMP ÉácsiKiskun megyei Tanács Pártbizottságának fegyelmi bizottságában is kutatják az új lehetőségeket. A MEGYEI TANÁCS pártalap- zervezeteiben tovább fejlődött, s szervezettebbé vált á pártélet. A fegyelmi bizottságban is elfogadott nézet, hogy a pártfegyelmi munka a pártépítés szerves része, és nem szűkíthető le csak a fegyelmi eljárások vizsgálatára. A XII. kongresszus óta e bizottság munkájában sokkal következetesebben jut kifejezésre a nevelő jellegű tevékenység; a párt tagjaival szemben mijid magasabbra emelik az erkölcsi-politikai követelmények mércéjét. A párttagok a határozatok mind jobb végrehajtásáért dolgoznak, a hibák kiküszöbölésére pedig igénylik a következetesebb, határozottabb fellépést, a rendet és a fegyelmet. Ezek d .megállapítások a pártfegyelmi munka megelőző, nevelő jellegének erősítését teszik szükségessé. Ennek érdekében a fegyelmi bizottság tagjai közvetlen, élő kapcsolatot alakítottak ki az alapszervezetek vezetőségeivel, titkáraival, tagságával. Az elvégzett munkát rendszeresen közösen értékeli, s a problémák megbeszélése, a tapasztalatok kölcsönös kicserélése hasznos mindkét félnek. A fegyelmi bizottság éves munkatervének készítésekor elhatározta, hogy tájékoztatást kér az alapszervezetek vezetőségétől a pártélet helyzetéről, a pártfegyel- mi munka alakulásáról. A beszámolók során szó esett a párttagok pártmegbízatásairól, azok végrehajtásáról, a pártirányítás jelentőségéről, és a bizottság megkereste a megyei tanács szakosztályait, intézményeit is, hogy a pátttagok munkakörülményeit megismerhesse. A pártvezetőségek eleinte kétkedve fogadták az új gyakorlatot. Többek között a megyei földhivatal pártálapszervezetének titkára is elmondta, hogy a felkérés időszakában eltöprengett,' vajon miért kéri a tájékoztatót a fegyelmi bizottság. Talán valamilyen gondot, problémát, fegyelmezetlenséget tapasztalt, és ez a megbeszélés lesz a kezdete az elmarasztalásnak? NEM EZ TÖRTÉNT. A titkár alapos ismertetést adott az alapszervezet kommunistáinak munkájáról. Tájékoztatott, hogyan hajtják végre a politikai határozatokat a napi munkában,-példákon keresztül mutatta be a pártdemokrácia érvényesülését, s szólt a pártfegyelmi vétség elkövetésének megelőzésére tett intézkedésekről. A beszámoló természetesen felszínre hozta a megoldásra vájó feladatokat is: többet kell segíteni a KISZ-es fiatalokat, s ugyancsak szükséges a pártcsoportok munkájának javítása. A pártalapszervezetek vezetősége jónak, fontosnak tartja a rendszeres és közvetlen kapcsolatot és a fegyelmi bizottság részére is hasznosak ezek a tájékozódások. A tapasztalatok — amelyeket a végrehajtó bizottságok is továbbítanak —, sokat segítenek a feladatok megfogalmazásában, a döntéshozatalban, a gyakorlati munkában. Miklós' Zoltán a megyei tanács pártbizottsága fegyelmi bizottságának elnöke EZER ÁLLAT A VESZPRÉMI VADASKERTBEN Két szamárért egy jaguár A mikor — 1971-ben — a Bu**■ dapesti Vadászati Világkiállítás alkalmából a minisztérium Kecskeméten letelepítette a Vadaskertet, az élő állományt hazánk különböző állatkertjei adták össze. Elsősorban a veszprémi és a budapesti. A kapcsolat azóta sem lazult. Az említetteken kívül például a pécsiből és más állatkertekből szívesen helyeznek ide álla tokai, ha azok tartására, gondozására az előfeltételek megvannak! Az első patrónusról, a veszprémi állatkertről annyi szépet és jót mondott már el Dobosi József, a kecskeméti Vadaskert szakelőadója, hogy a minap mi is felkerekedtünk, s körülnéztünk a vadaskerti állatok egyik-másikának őshonában. A veszprémi állatkert gyönyörű környezetben fekszik. Mint a vidék első állatkertjét 1958 augusztusának végén nyitották meg. Szerény és szegény „létesítményként” indult, hiszen az alapítók rendelkezésére nem állt bankbetét. A szó szoros értelmében népfront munkával hoztak tető alá mindent. Az előtte elhagyatott, bozótos terep rendezésének katonák álltak neki hatalmas földgyalukkal. Az utak, kifutók, ketrecek építésében a gyárak munkásai jeleskedtek, köztük sok családanya. Még az állatok ennivalójáról is a lakosság gondoskodott. Kezdetben tíz állatfaj mintegy harminc példányából tevődött össze a teljes állomány. Amint, hogy az is volt az eredeti cél, hogy csak a Kárpát-medence állatvilágát mutatják be a közönségnek. A közóhaj — miért ne láthatnának itt távoli földrészekről va(ló állatritkaságokat is? — olyan erős volt, hogy annak nem lehetett ellenállni. Bár még megfelelő épület nem állt rendelkezésre, megjelentek az első „külföldiek”. Sebaj, addig is a kezdeményezők akarata, lelkesedése, szíve vitt végbe megoldhatatlannak látszó elképzeléseket. Az igazgató, Kasza László, lakásán' kvártélyozta be Mauglit, a kölyökfarkast. .Nóra, az oroszlán egész hamar megszokta a könyvelő társaságát és irodáját. S hogyne találta volna föl magát egyszeriben Böbe, a későbbi világsztár csimpánz egy másik irodában ... ' Az ám ' — a Böbe. Az idősebbek minden bizonnyal, de azok is, akik a 60-as évek vége táján még csak 4—5 évesek voltak, jó érzéssel emlékeznek 'vissza a nőstény csimpánzra, „aki” annyi ‘kedves, derűs órát szerzett — mondhatni az egész országnak — szerepléseivel. Hiszen feltűnt mozikban és televízióban, s legalább annyit írtak róla az újságok, mint.ma — kit is mondjunk? — Reagan döntéseiről. Csak persze — ellenkező előjellel. Érdemes sorokat szentelni az okos-bolondos kis majom emlékének. Hogy is került* hozzánk? Utánanéztünk, pontos dátumokkal szolgálunk. {"juinea, 1963. augusztus 12. A néhány éve függetlenné vált országnak a Dunántúli Vízügyi Építési Vállalat munkatársai kutakat építenek. Most épfren az augusztusban .szokásos majomvadászaton' vesznek részt. Sötétbőrű és fehér emberek cserkészik az erdőt. A patak túlsó partján emberszabású majmok csoportja közeledik, gyanútlanul ugrálnak, lendülnek fáról fára. Hirtelen puska dörren, s a legelői haladó csimpánz lezuhan. A majomcsapat riadtan menekül. A patakon átgázoló vadászok közel érve veszik észre, hogy egy aprócska majom öleli át már élettelen,anyját. 1964. február 17. A Ferihegyi repülőtéren landol a Conakry— Prága—Budapest járat Feljáró gurul, kinyílik a gép ajtaja, meg+ jelenik az első utas, oldalán egy csimpánzzal. A lépcső alján Kasza László, a veszprémi állatkert igazgatója még kezet sem érkezik fogni az utassal, a majom már kézfogásra nyújtja mancsát. Böbe megérkezett Budapestre, s néhány óra múlva elfoglalta új , otthonát Veszprémben, az állatkertben. Elkövetkeznek Böbe csodálatot kiváltó fejlődésének évei. Hogy mit tudott ez az ügyes jószág! Az igazgató vendégeinek ő szolgálta fel a feketekávét, s miután min- 'denki elé odarakta, maga is leült az asztalhoz, és velük kávézik. Az szinte semmi, hogy tányérból eszik, bögréből iszik, hanem még a málnaszörpöt is maga készíti el magának; más kezéből nem jó... Hallatlan jó megfigyelőképességgel társult nála a majmoknál amúgy is meglevő ösztönös utánzási készség. Sok-sok más ténykedés közt így vált egyik legkedvesebb foglalatosságává a kályha kihamuzása... „Festett” is — pontokat, vonásokat, meg gyurmázni is szeretett... A majmok fogságban igen érzékenyek, köny- nyen megfáznak, s tüdőgyulladás viszi el őket. Böbe — ha náthás volt — mindig zsebkendőbe fújta az orrát, így a váladék nem ment á tüdejére. Nem volt nagyigényű. Hálóhelye egy autógumi külső volt, ebbe kunkorodott bele éjszakai nyugovóra, miután pokrócával gondosan betakarózott. Ám amikor egy este szabadon engedték őt az állatkertben, az ősi ösztönnek engedelmeskedve, felmászott egy fára, és ott építette meg fészkét; abban aludt. Mennyi mindent elsajátított évek során, mennyi kísérleten produkált meglepő eredményeket! Hűségesen ragaszkodott az emberi környezethez, hiszen ez — tisztesség ne essék szólván — olyan kapcsolatot jelentett számára, mint a majom viszonya a majomcsapathoz. Kipróbálták, hogy viselkedik a Bakony erdejében. A kiránduláson önfeledten, vidáman ugrándozott egyik fáról a másikra, de ápolóját egy pillanatra se tévesztette szem elől. Segített lombsátort készíteni, tüzelőt hordani .,. De hisz’ se vége, se hosz- sza nem lenne a Böbe életéről szóló érdekességeknek, ha mindent le akarnánk írni róla ... Mikor elpusztult, őszintén szomorkodtak távoztán az emberek — még a ha- tárokon túl is ... A Böbe-korszak zenitjén már 200 állatfaj több mint 6Ó0 példányát tekinthették meg a látogatók a veszprémi állatkertben. VJ a pedig kétszázötvennél több faj él itt és ezer körüli az állatok száma. Főként nagymacskákat — jaguár, puma, fekete párduc, oroszlán, gepárd, bengáli, szibériai és szunda-tigris — madarakat, majmokat és háziállatokat mutatnak be. Látni itt európai, s amerikai bölényt. Fehér farkast, amiből nincs a környező -országok állatkertjeiben. Dingókutyák, gímszarvasok, kecses flamingók mellett elefánt, orrszarvú s teve is található itt. A ritka afrikai, észak- és délamerikai nagyvadak, egzotikus ritkaságok igen drágák. A veszprémi állatkert vezetői nem is kemény valutáért vásárolták ezeket, hanem „kigazdálkodták” beszerzésüket. Kiveszőben lévő állatfajtákat nevelnek, s ezeket cserélik olyanra, amilyenre szükségük van. Ki gondolná, hogy például egy pár szamárért egy jaguárt lehet kapni, s két örvösmedvét három mangalica malac ellenében. Az adásvétel, csere-bere természetesen kiterjedt kapcsolatok, bonyolult szervezések eredménye. Ehhez már gazdag tapasztalatot szereztek a'veszprémiek. Amikor a kecskeméti Vadas- kertben egyesek netán fitymálóan szemlélték a mangalica malaco- cokat, mondván, hogy ilyen „közönséges” hazai állatok bemutatásában mi a pláne? — eszükbe se jutott volna: egyrészt, hogy Magyarországon sem sok már a mangalica, másrészt, hogy a farmerek szívesen vásárolják tenyésztésre, sertésállományuk felfrissítésére. S milyen jó, hogy ha kereslet van ilyen ritka jószágokból, mint a szamár vagy mangalica —, tudnak hová nyúlni az egymással kapcsolatban álló állatkertek. Tóth István (Tóth Sándor felvételei) i
