Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
1981. október 29. • PETŐFI NEPE • 3 A szellemi munka megbecsülése A Sóstó nem hal meg... A társadalmi változások igen hű tükörképét adják a szocialista forradalom eredményeinek. Ahogy országunkban, úgy megyénkben is — különösen az utolsó negyedszázadban — döntő átalakulások mentek végbe a gazdaság, a kultúra területén és az egész társadalomban. Megyénkben is szembetűnő a dolgozó osztályok és rétegek számszerű növekedése és műveltségi színvonalának előre mutató fejlődése. Megnőtt a munkások és értelmiségiek számaránya, s növekedett — ugyanez mondható el a csökkenő számú parasztságról is — a szakmai és politikai műveltségük. Az értelmiségiek száma 1960 és 1970 között megkétszereződött, ötezerről tízezerre növekedett. Az újabb tíz esztendő szintén jelentős fejlődését bizonyítja, hogy mintegy tizenhétezer az értelmiségi dolgozó a megyében. Különösen szembetűnő — és korösszetételüket tekintve igen szerencsés jelenség —, hogy kétharmaduk negyven év alatti. A legnagyobb fejlődés az ag- rái értelmiség körében következett be — ami a megye jellegére és lehetőségeire is utal. Ugyancsak a fejlődés egyik fontos mutatója az egészségügy területén dolgozók számának lényeges emelkedése. Sok lehetőség kínálkozik még a műszaki, kereskedelmi és közgazdasági értelmiség számának növelésében, amire szükség is van az adott területen. Fontos felismerés az is, hogy a számszerű növekedés mellett a kvalifikált emberek helyhez kötése nagyon sok tartalékot jelent a területfejlesztésben, a szellemi élet előbbrevite- lében. politikai életünk vezető és meghatározó ereje a munkásosztály, s hazánkban is érvé- * nyesül történelmi hivatásválla- lalása. Pártunk elkötelezettséggel tölti be szerepét, vallva és vállalva a hatalomból eredő felelősséget, miközben a szocialista társadalom építésébe mindinkább bevonja szövetségeseit. Sikereink egyik forrása, hogy az értelmiséget is mind hatásosabban és nagyobb bizalommal kapcsoljuk a mindennapi politikai tevékenység gyakorlatához. Nagyobb bizalommal és közvetlenebb kapcsolatokat teremtve számítunk erre az erőre a politika tervezésénél és megvalósításánál egyaránt. A párt szövetségi politikájának mindig szerves részét jelentette az értelmiséggel való szoros együttműködés. További .fejlődésünknek is egyik nélkülözhetetlen forrása az, hogy az értelmiség teljes tudását a szocializmus építésének szolgálatába állítsuk. Az a célunk, hogy feloldjuk a megkötő és visszatartó gátlásokat, teljes bizalmat adva olymódon, hogy magáénak tudja és érezze elért eredményeinket. Mindezt a szocialista demokrácia teljes kibontakozása révén tudjuk elérni. Különösen fontos, hogy a lakóhelyen, üzemben, intézményben, mozgalomban teremtsünk olyan légkört, amely az ott jelenlevő szellemi energia teljes felszabadítását lehetővé teszi. Azért beszélünk mindig kiemelten a munkahelyi demokrácia és légkör fontosságáról, mert hiába születnek jobbnál-jobb határozatok, ha ezek nem lesznek a mindennapi cselekvés részesei, s nem ezek határozzák meg a vezetők magatartását. Mint ahogy a politikai tevékenységet egészében, úgy ezt a feladatot sem lehet általában végezni. Konkrét viszonylatban, az ott dolgozóknak kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az értelmiségi dolgozókat megnyerjék a párt politikájának eredményes megvalósítására. ^Minden lakóhelynek — városnak, községnek — építenie kell az ott élő értelmiségeik munkájára, kialakítva . az alkotó munka feltételeit, és kedvező életfeltételeket — lehetőleg gondmentes viszonyokat — teremtve. orunkat a tudományos is- meretek gyors sokszorozó- dása jellemzi. Ma már lehetetlen, hogy egy ember mindenhez értsen. Az értelmiséggel kapcsolatban ezt úgy is megfogalmazzák, hogy szakmán belüli szakosodása törvényszerű folyamat. A valóság azonban nem ilyen egyszerű*. A szocialista társadalomban minden tevékenység közvetlenül, vagy közvetve az össztársadalmi célok megvalósítását szolgálja. ,Az egész társadalomnak érdekei fűződnek ahhoz, hogy értelmisége a szakosodással ne váljon „szakbarbárrá”. Széles látókörrel rendelkezzen, az egész közösség érdekében cselekedjen, és érezze felelősnek magát a szocialista fejlődés egészéért. Ez nálunk nem az értelmiség kiváltsága, de az értelmiség szaktudása, elemző és szintetizáló készsége ^ társadalmi folyamatok alakításában elengedhetetlen. Irta: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára A közéleti szerep vállalása, szélesedése és mélyülése azt Igazolja, hogy megyénk értelmisége megtisztelőnek tartja, és tudatosan vállalja a közösségért végzett munkát. Ez , a vállalás, a párt- és társadalmi szervezetek munkájában való aktív részvétel, elsődleges és döntő jelentőségű. Szocialista társadalmunkban közvetett módon ugyan, de az értelmiség szakmai munkáját is át- meg átszövi a közéletiség. Ennek mértékét a politikai felelősségtudat, a világnézeti tudatosság mélysége határozza meg. Az értelmiség döntő szerepet játszik abban, hogy társádalmi és gazdasági viszonyaink összetettebbé és bonyolultabbá válnak. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszába léptünk. A termelés mindennapi folyamatában is egyre nagyobb arányt képvisel a „szellemi hányad”. Minden területen előtérbe kerül a szellemi energiák célszerű és ésszerű hasznosítása. Erre ösztönöz a külső gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen megváltozása is. Ezeknek a hatásoknak a csökkentésére, vagy ellensúlyozására csak a tudomány eredményeit felhasználó tudatos gazdaságpolitika képes. A decentralizálás következményeként ezekkel a feladatokkal az értelmiség egyre szélesebb körei találkoznak, szükséges, hogy a helyi viszonyok pontos elemzése után az eddiginél nagyobb önállósággal tudjanak dönteni és cselekedni. Mindinkább előtérbe kerül az önálló helyzetelemzés állapján hozott döntés, és a cselekvés megszervezése. Ezek a folyamatok erősítik az értelmiség társadalmi, politikai felelősségét. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk egyre inkább megköveteli a szaktudás mellett a közéleti, politikai felelősségvállalást. 1VA inden vezető kötelessége, a korszerű igények támasztása. A látszatcselekvések helyett az értelmes szakszerűség igényét kell felszínre hozni. 'Megyénk műszaki elmaradásának vannak személyi okai is, de nyilvánvaló az összefüggés a gyáregységi szervezet uralkodó jellege és a szemlélet között. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági értelmiség gyors iramú fejlődésével eredményeiben mérhető: megváltozott a falu termelési kultúrája, szemlélete. De itt is szükség van a megújulásra, mert a magyar falu szellemi életének, egész jellegének megváltozásáról kell dönteni ma, hogy vonzóbb legyen a letelepülőnek, s a falut az értelmiség egy része ne csak átszálló állomásnak tekintse. Külön figyelmet érdemel megyénkben az úgynevezett kisvárosok értelmiségi dolgozóinak helyzete. Méginkább, ha ideszámolom a közel 'tucatnyi városia- , sodó nagyközségünket is. A kisváros a maga keretein belül sokkal több kedvező lehetőséget tud nyújtani a szocialista fejlődés érdekében — közösségteremtő erejénél fogva —, mint az úgynevezett nagyvárosok. Az értelmiség és a városok vezetése között érdekazonosságot kell teremteni a várospolitikában az egészséges lokálpatriotizmus segítségével. Mindez a vezetés legnehezebb munkája, összhangba hozni az» országos és regionális lehetőségeket és érdekeket, felszínre hozni az összes helyi erőt és lehetőséget. Hiba, ha kevesebb történik, mert az értelmiségiek tétlenségét jelenti; súlyos hiba, ha az értelmiség nélkül és ellenére történik bármi; és kiábrándító, ha illúziók te- • rém tődnek, mert ez végül is a tenniakfcrók kedvét szegi. Nagyon fontos a gazdasági és más területek önállóságának megteremtése, hiszen minden értelmes, felkészült ember vágya, hogy bizonyítsa: képes megállni a maga lábán — gyámkodás nélkül. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteink döntő többsége is bizonyítja, hogy mire képesek az önálló felelősséggel. Bizonyítják, hogy gyorsan és eredményesen tudnak reagálni a változó jelenségekre. Alkotó módon képesek cselekedni. "M’álupk is felvetődő kérdés ' Budapest és a vidék viszonya. Az úgynevezett alkotó értelmiség Pestre, vágyik, mert ott biztosított számára az a közeg, ahol képességeit ki tudja fejleszteni. Ebben sok az igazság, mégsem az a megoldás, hogy tétlenül várjunk. Különösen sok tennivalónk van a megyében azért, hogy a sajátos viszonyainknak megfelelő vonzó közeget teremtsünk. Az elmúlt évtized számos sikert hozott. Továbbra is azt valljuk, hogy előre kell haladni itt is, mert a megállás szükségszerű elszegényedést teremt. Különösen fontos, hogy a különböző művészetek és az irodalom alkotói találjanak otthont megyénk városaiban, hogy főiskoláinkon és kutatóbázisainkon kiemelkedő üzemekben, gazdaságokban, valamint vezető egészségügyi intézményeinkben növekedjék a kvalifikált értelmiségiek száma. Mindennek csákókkor tudunk megfelelni, ha jobb életfeltételeket és alkotói körülményeket teremtünk, ha biztosítjuk a megfelelő publicitást, és olyan fórumokat, amelyek a szellemi élet továbbfejlesztését előse- , gítik. Bizonyos, hogy így halványul az a különbség, amely most Budapest és vidék között fennáll. Nem szükséges Budapest vezető helyét elvitatnunk, de amiben jobbat tudunk létrehozni, azt teremtsük meg, hiszen rendelkezünk sok olyan lehetőséggel, amivel a főváros természeténél fogva nem rendelkezhet. A megyénkben élő és dolgo- zó értelmiség zöme fiatal, és a jpvőben is az utánpótlás legnagyobb forrása a fiatal, újonnan végzettek munkába állása. Fontos tehát, hogyan fogadjuk a megyébe érkező, vagy ide visszatérő és a főiskolai végzettség megszerzése után nem kis számban ittmaradó fiatal diplomásokat. Az értelmiségi fiatalok viszonylag magasabb életkorban állnak munkába, és így egyszerre kerülnek szembe az első munkahelyi feladatokkal, az egzisztencia megteremtésének kérdéseivel, amelyhez a párválasztással, a családalapítással szoros kapcsolatban az önálló lakás megteremtésének gondja is járul. Természetesen ezekkel találkoznak a munkás- és a parasztfiatalok is, azonban a hasonló korú fizikai dolgozó fiatalok önálló életük megalapozásában már előbbre járnak. Tudni kell azt, hogy a fiatal diplomás képzése az egyetemen nem fejeződött be. Előtte áll a szakosodás és a tanultak gyakorlati alkalmazásának, sok személyes tapasztalatának megszerzése. Nyilvánvaló, nemcsak a fiatal diplomások személyes vesztesége az, hogy legtermékenyebb éveikben az energiák javát tétlenségre, vagy haszontalan időtöltésre kénytelenek fordítani, amit itt— ott szóvá is tesznek. Nagyon fontos kialakítani az értelmiségi életvitel igényességét, a szakiroda- lom és a szépirodalom olvasását, az idegen nyelvek tanulását. Meghatározóak ezek az évek az általunk igen fontosnak tartott szocialista életmóddal kap-» csolatos szokások kialakításában, s a közéleti szerepvállalás formálódása szempontjából is. Nyugtalanító tény, hogy a fiatal diplomások egy része, miután kezdetben különböző túlmunkák vállalására kényszerült, később ezt az életformát állandósítja. Ez hátrányos abból a szempontból is, hogy az értelmiségiek életvitele a társadalom szűkebb, |tá- gabb Csoportjai számára mintát, követendő példát is jelent. Ezek a tények azt erősítik, hogy a fiatal pályakezdő szakemberekkel való törődés nem fejeződhet be munkába állásukkal, hanem élet- és munkakörülményeiket folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ezen, a lehetőség szerint, javítani is szükséges. A megye társadalmi, gazdasági életében helytálló értelmiség többségét az 1960. óta munkába lépők teszik ki, közülük sokan kerültek vezető állásba, s megállják helyüket. Az ő példájuk igazolja, hogy értelmiségünk ma szorosan kapcsolódik a munkássághoz, és a parasztsághoz, mindennapi feladatainkhoz. A fiatal diplomásokkal való törődés ezt az egységet erősíti, szilárdítja. Megyénk értelmiségének gyarapodásában jelentős az itt működő főiskolák szerepe. Fontosak, az agrár-, műszaki- és a pedagógus szakemberek képzésében. Természetesen nemcsak^ az itt dolgozó főiskolákból kívánjuk az utánpótlást biztosítani. Arra törekszünk tehát, hogy középiskoláink — mint eddig —mind jobban feleljenek meg az egyetemi, főiskolai képzésre való felkészítés feladatainak. F elszabadulásunk óta pártunk vezetésével a magyar nép hatalmas eredményeket ért el. Harminchat év kevés arra, hogy a műveltség szintjét a sokak által megálmodott mértékben növeljük, mégis soha nem látott mértékben bővült az oktatás és művelődés, a tudományos intézmények hálózata. Csökkentek á társadalmi távolságok, és ezt úgy sikerült megvalósítani, hogy fokozatosan növeltük az’ elmaradott rétegek műveltségét. "Mindenekelőtt felszámoltuk az írástudatlanságot, majd általánossá tettük az alapfokú iskolázottságot, napjaink feladata pedig a középfokú iskolázottság teljes körűvé tétele. A szocialista átalakulás hazánkban folytatódik, a fejlett szocialista társadalom építése van napirenden. Üj távlatok nyílnak az értelmiség előtt, szélesedik cselekvési tere, és lehetősége a társadalmi átalakulás új fázisában. Mindenekelőtt a termelésben, ahol“ kulcsszerepet játszik a műszaki fejlesztés, a tudomány újabb és újabb vívmányainak alkalmazásában. Mindez egyre több és jobban képzett diplomás szakember beállítását teszi szüksé- , gessé az országban és a megyében. Egyre fontosabbá válik a meglevő szellemi kapacitás célszerű és ésszerű hasznosítása, s az a követelmény, hogy minél jobban, s egyre inkább valóban gazdálkodjunk szellemi javainkkal. Szakszeminárium az útépítés szervezésének fejlesztéséről A Közlekedéstudományi Egyesület Epítésszervezési és Gépesítési Szakosztálya, valamint területi szervezete kétnapos szak- szemináriumot szervezett Kecskeméten á Technika Házában a közlekedésépítés szervezésének fejlesztéséről. Az ország minden részéből érkező szakembereket, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem és a KPM vezetőit Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte.. Szerdán két igen jelentős előadás hangzott el. Az egyiket Keleti Imre, a KPM főosztályvezetője tartotta a közlekedésépítés feladatairól - a VI. ötéves tervben, majd Tö- rőcsik Frigyes, a KPM osztályvezetője ismertette az útfenntartás szervezésének helyzetét és fejlesztésének irányait. E rendezvény időszerűségét a VI. ötéves terv új ágazatpolitikai célkitűzéseinek megtárgyalása adja. Ezen belül is az útépítés és útfenntartás szervezetét, illetve azon belül a munkaszervezés kérdéseit érinti. Célja, hogy tájékoztatást adjon a közúti építő vállalatoknak, a beton- és aszfaltútépítő vállalatoknak, és a közúti igazgatóságok szakembereinek a VI. ötéves terv időszakában a fejlesztés irányairól, ezen belül a tröszt megszüntetésével előállott új helyzetről, amely elsősorban a közúti építő vállalatok működése szemppntjából jelentős. Előadások hangzanak el a vállalati gazdálkodásról, a termelés- irányítás tapasztalatairól, a közlekedési beruházások szervezési kérdéseiről, a vállalati ügyvitel- szervezésről. Az állami úthálózat fejlesztése és fenntartása kö-. zötti helyes arány kialakításával egyidőben az említett vállalatoknak olyan építésszervezési kérdéseket is meg kell oldaniok, amelyek összhangban vannak fő célkitűzéseinkkel, kevesebb építési és több állagmegóvási feladatokkal. Ezért mind az építő- vállalatoknál, mind a közúti igazgatóságoknál a munkaszervezést ennek kell alárendelni. Ezzel együtt igiény a vállalati önállóság növekedése, a vállalkozókészségen belül a vállalatok profiljának bővítése, az eredményesebb tevékenység. Az utak állagmegóvásában a technológiák korszerűsítésével, a helyi anyagok felhasználásával és a teljes gépesítés kialakításával, és e munkálatok magas fokú szervezésével kell a tevékenységet továbbfejleszteni. A vállalatok belső irányítása, szervezeti kialakítása olyan legyen, hogy a rugalmas vállalati politikát és a munkaszervezést is jól szolgálja. A kétnapos ) tanácskozás feltehetően jól szolgálja majd az ország úthálózatának további korszerűsítését, állagának megóvását. G. G. A vízi madarak jól megfértek a ladikokon sikló, hallgatag horgászokkal a kiskunhalasi Sóstón. A szárcsák, vízicsibék eddig minden tavasszal örvendezhettek, több a nádas búvóhely. A madáremlékezet rövid, már régen elfelejtették a legöregebbek is, hogy hajdanán viháncoló fürdő- zők zavarták a vízi nyugodalmat. A halasiak azonban emlékeztek azokra az időkre, amikor a simogató vizű tavon vidám fürdőélet folyt. A parton fürdőház állott, s a hétvégeken az árnyas fák alatt á hangulatos filagóriá- ból zenekar szórakoztatta a pihenni vágyókat. A nosztalgia azonban mit sem változtatott az enyészetnek indult tó állapotán. De ébren tartotta a vágyat, hogy meg kell menteni a tavat! A város lokálpatrióta vezetői — talán a 24. órában — „kézbe vették a tó ügyét”. Tudakozódtak, miként lehetne megkezdeni a rekonstrukciót? Az első próbálkozás után sem törtek le, pedig 100 millió forintos költség- vetést kaptak. Ennyit áldozni erre a célra nem lehet. Hiszen a városnak annyi mindenre kell költenie a pénzét! De azért nem hagyták ennyiben. Ha valamit nagyon akarnak, annak sikerülnie kell! Ha hivatalosan 100 millió, akkor házilagosan olcsóbb. Kapóra jött, hogy az ÉVIZIG a csatornák, tavak kotrására hajót szerkesztett, s ennek mintadarabjából jutott egy a Sóstóra is. Egyszóval kísérleti terület lett a tó. A vízmű vállalat igazgatója, Nemere Péter, s szakember- gárdája komolyan vette a feladatot. A Nyírség kotróhajót addig alakítgatták, reparálgatták, amíg tényleg képes lett a kotrásra. Ezenkívül kompra raktak egy Warinski kotrógépet is, ez irtja most a nádat. A szántóföldeken szolgálatot teljesítő ba- rázdabehúzót összebütykölték egy dereglyével, az is az iszap eltávolításán dolgozik. Az 53-as útról ha a járókelő a tóra pillant, párosával sorakozó kék műanyag hordókat lát a vízen. Ezek tartják a tömlővezetéket, melyen át a kikotrott szeny- nyeződést a partot övező töltés mögé szivattyúzzák. Ott az agyból. a szilárd részek leülepednek. A víznek pedig utat engednek vissza a tóba. Minden csöppjé- re vigyáznak, szinte, mert a horgászok éber szemmel figyelik a tó vízszintjét. Nem lévén ugyanis vízforrás, ami táplálná, szükség van a takarékosságra ... • A megtisztított vízfelületen már szabadon táncolhat a napsugár. A kotrógépek dolgoznak, amíg az idő engedi. Aztán, ha kitavaszodik, tovább folytatódik a munka. Már kijelölték azt a helyet is, ahol a szabadstrand lesz. A nyitását 1983-ra tervezik. A lelkes lokálpatrióták álma valóra válik. Halas újra fölkel rülhet a fürdőhelyek listájára! A csöndes enyészet helyett új élet kezdődik a Sóstón... Nagy Mária • Munkában a kotróhajó. (Pásztor Zoltán felvételei) • Keményen meg kell küzdeni az előretört nádrengeteggel. I \
