Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

1981. október 28. • PETŐFI NÉPE

• 5

Képek egy alakításról

érdekes színészi

1* # „Ma reggel megöltem egy embert.”

2. 0 „Megláttam a szemét, félt tőlem.”

3»# Negyven egynéhány éves leszek, amire kiszabadulok. S aztán?”

4« • „Megszereztem eddig az élettől mindent.”

A színész művészete sokáig a múlandóságé volt. Csak a nézők emlékezetében maradt meg a mélyről jött indulat, a tökéletesen átélt fájdalom, a megdöbbentő gyász, a magával ragadó vidámság kifejeződése. A fénnyel rajzoló gépnek köszönhetjük, hogy megörökíthetjük a megörökítésre méltó színészi teljesítményeket. Tolnai Miklósról az Elveszett paradicsom próbáin készítette ezeket a fölvételeket Straszer András. A tehetséges, de felelőtlensége miatt bajba keveredett, tépelőqlő Zoltánt alakította Sarkadi Imre drámájában.

mm

5-0 „Kellemesebb születésnapot kívánok neked édesapám.”

Két kötet a Tankönyvkiadóból

Az utóbbi években országos vita bontakozott ki oktatási-nevelési rendszerünk korszerűségéről, módszereink hatékonyságáról. Tudatosan, hiszen az új tanterv követelményrendszere az alkotó, gondolkodó, kezdeményező és harmonikus ember nevelését szorgalmazza. Egyre fontosabb jól ismerni, pontosan és helyesen érteni népünk történelmét, magyarságunkat, a közelmúlt és a jelen társadalmi gondjait annak érdekében, hogy eredményes munkát végezzünk. ,

Ezeket a gondolatokat ébresztette a közelmúltban napvilágot látott irodalmi antológia, amelyet a Tankönyvkiadó jelentetett meg az általános iskola 5—8. osztályai számára. Köztudomású, hogy az irodalmat olvasó ember a valóság sűrítésével találkozik. Ezért nagyon fontos, hogy értékes alkotásokkal ismertessük meg a gyermekeinket: ízlésük, esztétikai értékítéletük így. fejlődhet helyes irányba. A jó irodalmi mű ugyanakkor arra is garancia, hogy segít megalapozni az olvasók — jelen esetben a tanulók társadalmi érzékenységét.

A kötet összeállítója, Tóth Emőke és segítőtársai e cél érdekében tiszteletre méltó munkát végeztek. A szerzők érdeme az is, hogy a magyar kultúrát egységben közvetítik. Az irodalmi és képzőművészeti névsorban Ugyanis megtalálhatjuk a csehszlovákiai, a jugoszláviai és a romániai magyar alkotók legjelentősebb képviselőit is. A vállalkozás jelentőségét növeli, hogy az antológiában szereplő versek,

elbeszélések, esszék a felszabadulás utáni magyar nyelvű irodalom' értékes művei.

Bár nem időrendi, hanem tematikus elrendezésű a gyűjtemény, mégis nyomon követhetjük az elmúlt . 36 év fontosabb történelmi és politikai változásait. Felidézhetjük — és megéreztethetjük * a tanulókkal — életünk nehezebb korszakait is. (Déry Tibor: Az'elveszett betű, Szabó Pál: Falusi történet, Galgóczi Erzsébet: Aknamező.)

A Válogatás erénye az is, hogy a tíz-tizennégy éves korosztály életkori sajátosságait, érdeklődési körét — képességeit nem. alábecsülve! — /maximálisan szem előtt tartja. Fekete István természetírása mindig lebilincselő olvasmány, természetszeretete példa; Nagy László, Csoóri Sándor, Ratkó József szép anyaversei érzelmi kötődést mélyítenek; Vtassy József, Illyés Gyula, Ágh István, Váci Mihály költeményei a hazához való, minden körülmények közötti hűség példái. Majtényi Mihály megindítóan szép elbeszélésének gyermekhőseit (az édesanya elvesztése miatt) megfoghatatlan szomorúság veszi körül, Szabó István novellájában pedig az. apa és fia közti bizalom megrendülésének lehetünk tanúi. (Különös ajándék, Isten teremtményei) Duba Gyula: Felleg Kelemen súg című műve az iskolai élet derűjét, humorát idézi fel, és rácsodálkozhatnak — a városi illetőségűek különösen — milyen szertartás szükségeltetik egy méhcsalád befogásához. (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér).

A kiemelt példák is jelzik a kötet sokszínűségét, bizonyítják a vállalkozás igényességét. S bár a Művelődési Minisztérium — szerényen — csak: „ajánlja beszerzését az általános iskolai könyvtárak számára”, jó szívvel hívjuk fel a szülők figyelmét a kötetre: Antológia a felszabadulás utáni magyar irodalomból.

Illyés Gyula a magyar beszédről szóló esszéje is szerepel a fenti gyűjteményben. Ebben olvashatjuk a következőket: „Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazánból: jellemkérdés.’’ Jóllehet, az irodalom olvasása összefügg a kifejezőkészség fejlődésével, az anyanyelvi nevelésben legalább any- nyira fontos a közvetlen és a tudatos fejlesztés. Ahhoz, hogy ezt eredményesen végezhesse a pedagógus, ismernie kell a tanulók nyelvhasználatát. Ebben segít B. Fejes Katalin tudományos munkája: Egy korosztály írásbeli nyelvhasználatának alakulása, amely szintén a Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg a Tanítás problémái sorozatban.

Több éves alapos és körültekintő munka eredményét összegzi könyvében a szerző. Megállapítja, hogy a különböző évjáratok •(3., 4., 5. osztályokról van szó) fogalmi szintű nyelvhasználata milyen mennyiségi és minőségi változásokat jelez. Ezzel a ténynyel tehát számolnia kell' minden pedagógusnak, különösen a tananyag, illetve a feladatok megtervezésekor, mert anyanyelvűnk ápolása, gondozása minden tanár feladata. Győri Ilona

A tizenévesek és a társadalom

Az általános iskolák felső osztályaiban, a középiskolákban és a szakmunkástanuló intézetekben több mint másfél millió tizenéves fiú és lány készül a felnőtt életre.

Különös, sajátos, érdekes a tizenévesek kamaszvilága. Fő jellemzője az átmenetiség, a nyugtalanság, vibráló feszültség. Testi, lelki életmódbeli változásokról van szó, pontosabban azok egymásbafonódó, gyakran kibogozhatatlan halmazatáról, és ez kisebb-nagyobb konfliktusok, nem egyszer szomorú tragédiák hordozója. A testi változásokat kezdetben még a szülők sem észlelik. Egyszerre aztán rádöbbennek, hogy gyermekük megnőtt, ifjúvá érett, titkolózni kezd, elmaradozik, sajátos problémákkal terheli a halálra ijedi anyukát — pedig mindez csak a testi érettség jele.

Furcsák és nem egyszer riasztóak a serdülőkort jellemző lelki problémák is. A későbbi jótulajdonságok, pozitív jellemvonások gyakran fonák módon jelentkeznek a tinédzsereknél. A leendő erős akarat, jellemszilárdság gyakran a makacs türelmetlenség, követelőzés arcát ölti. A majdani egészséges kritikai érzék, ebben a korban a mindent lekicsinylő, mindent rossznak tartó tagadásban is kifejeződhet. Ráadásul a tényleges jellemvonások tizenéves korban amúgyis fokozott hevességgel ütköznek ki. Csak. nagy türelemmel, sok-sok megértéssel segíthetjük át gyermekeinket ezen a nyugtalan időszakon. .

A tinédszerek érdeklődése mindenre kiterjed. Mindent tudni, tapasztalni akarnak. Érdeklődésük, szorgalmuk, türelmük, elképzeléseik, ideáljaik is gyakran változnak. Mivel még kevés élet- tapasztalattal rendelkeznek, köny- nyen befolyásolhatók. A nyugati propagandaszervek nem véletlenül fordítanak oly sok időt, energiát fiataljaink ideológiai, politikai „megdolgozására”. A nyugati életforma túlértékelése, hazai gondjaink felnagyítása, az ellenzékieskedés elhintése, a múlt és közelmúlt történelmének egyoldalú tálalása, meghamisítása, a szabadosság, a mának éles dicsőítése — ilyen és ezekhez hasonló módszerekkel dolgoznak. Nem is hatástalanul.

Márcsak ezért is fontos, hogy nyíltan és őszintén, egyenrangú partnerként foglalkozzunk serdülő gyermekeinkkel. A tinédzser igényli a párbeszédet, szeret vitatkozni, őszintén és jószándékkal keresi a választ élete nagy kérdéseire. Azonnal észleli és jelzi, ha valahol megbillen a társadalmi egyensúly, és nekünk, felnőtteknek igenis komolyan kell venni e jelzéseket. A fiatalok és az idősebbek közötti íratlan „társadalmi szerződés” aranyalapja a kölcsönös bizalom. A fiatalok éppen mert bíznak a jövőben, vállalják a munkás életre való felkészülés sok gondját, tehertételét. Felelősséget éreznek saját maguk és a haza jövője iránt.

Csak hát tizenévesek még. Nem ismerik eléggé képességeiket, adottságaikat, és az ország helyzetéből adódó reális lehetőségeket sem. Legtöbbjük természetesnek tartja, elvárja, hogy mindent megkapjon, minden vágya teljesüljön, azt a pályát, életmódot válassza, amit az egyéni

és társadalmi realitásoktól függetlenül magának elképzel.

Ismét csak a szülők, a felnőttek felelősségére kell utalni. A kényeztetés, a szülői nagyvonalúság éppolyan káros, mint a nemtörődömség. A kamaszgyerek igényli, éhezi a törődést, a sze- retetet, de a majomszeretet csak árt neki, meg kell, hogy értse már tizenéves korban, hogy nem körülötte forog a világ, nem minden úgy történik, ahogy szeretné. A korai pályaválasztás, a lassanként már bölcsődés korban elkezdődő „felvesznek — nem vesznek” stresszhatása éppen a kamaszgyerek érzékenységét irritálja legjobban. A szülői, tanári lelkizés, a példabeszédek mit sem érnek, ha nem teremtjük meg a tanulás, az iskolai, a tanműhelyi munka tárgyi és alanyi feltételeit, ha nem gondoskodunk iskola- rendszerünk folyamatos megújításáról, ha nevelési módszereinket nem alkalmazzuk az élet folyamatos változásaihoz.

A tanulás mellett, a szabad idő értelmes eltöltésének kérdése az, amellyel a szülőnek, az iskolának, ifjúsági szervezeteknek, kulturális és sportvezetésünknek szembe kell néznie. A ráolvasás, a jelszavak önmagukban itt sem segítenek. Annál inkább a sokoldalú érdekes, hasznos szórakoztató programok. Ezek keretében alakulhatnak ki a közös érdeklődésen, érzelmeken alapuló úttörő, KISZ baráti közösségek. Sok-sok konkrét intézkedésre, folyamatos odafigyelésre van szükség. Példamutatás, következetesség, türelem és megértés — ezek a felnőttek és a tizenévesek közti bizalom kulcsszavai.

V. F.

ÍM

MEGÖRÖKÍTETT PILLANATOK

A bajai fotózás története

te át e tisztséget. A kezdő fotósoknak nagy segítséget nyújtott Bálint Zoltán és Bérei László. Nyolc esztendeje a József Attila Művelődési Központ művészeti csoportjaként ér el újabb és újabb sikereket a Duna Fotóklub. Kezdetben bajai, Baja környéki felvételekkel szerepeltek. 1964- től vesznek részt nemzetközi kiállításokon. .Ausztrália kivételével valamennyi földrészen bemutattak Bajáról küldött művészi felvételeket. Eleinte főleg egyéni sikereket értek el a tagok, főként Horváth Péter, Kovács Béla, Görbe Ferenc, dr. Pump József és Kovács László.

A klub művészi tevékenységét az évenként megrendezett Fotóklubok Szegedi Találkozóján elért eredmények tükrözik a legérzékletesebben. 1973-ban és 1976- ban fődíjjal jutalmazták a beküldött képkollekciókat, 1977-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségének díja került Bajára. Négy egyéb díjat is kaptak Szegeden.

□ I □

A TEAM alkotócsoport tehetséges fiataljai önképzéssel, szakmai vitákkal fejlesztették tudásukat. Működésük kedvezően befolyásolta az egész klub tevékenységét, szemléletét. Kiállításaik az ország több városában is jó visszhangot keltettek. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 1970-ben Horváth Pétert, két év múlva e sorok íróját vette fel tagjai sorába.

A klub tevékenységét a Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet háromszor tüntette ki „Kiváló Együttes” címmeL A Duna Fotóklub megkapta a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa művészeti díját és a Bajáért kitüntetést is.

Görbe Ferenc A Duna Fotóklub vezetője

• Mentényi Sándor: Ünneplőben, 1908. (Görbe Ferenc reprodukciói)

1878-ban jelent meg az első fényképészmester Baján, akiről dr. Rapcsányi Jakab monográfiájában található ismertetés. Az 1900. június 10—24-e között ren- üézeFtt Tiélyi iparkiállítás 'katalógusa szerint Goldstein Márk és Perger Vince állított ki fényképeket. Utóbbit 1907-ben tagjai közé fogadta a Magyar Fényképészek Országos Szövetsége.

Nesselróth Bernát 1911-ben nyitott műtermet, előzőleg Brassóban és Münchenben tanult. Ottani tapasztalatok alapján rendezte be üzletét. Az 1912-es ipari kiállításon érmet és díszoklevelet nyert.

Tóth Gyula 1919-től állt az érdeklődő közönség rendelkezésére. Philadelphiából — ahol színházi fényképészként kereste kenyerét — 1933-ban -tért vissza szülővárosába Varga Kálmán. Műtermét sokan látogatták.

Az első optikai szaküzletet Lázár Sámuel nyitotta 1896-ban. Utóda, Lajos nevű fia, a helyi fotóamatőrök képeinek kidolgozását is vállalta.

Régi hagyományai vannak a bajai amatőrfotózásnak. Az Amatőr című folyóirat 15. és 28. számai Dely István képeit közölték. A hazai országos kiállításon is szerepeltek Mentényi Sándor képei 1906—1908-ban. Nevezett felvételei az 1906-os berlini tárlaton is a közönség elé kerültek. Ugyanebben az évben a Magyar Amatőrök Országos Szövetsége tagjai közé választotta. Jó fotós lehetett Schwarzinger Sándor, aki szintén tagja lett az említett szövetségnek, országos kiállításon is találkozhatunk nevével. Mindkét bajai fényképész felvé• Dely István: Erdő széle, 1905.

teleit rendszeresen közölte az Amatőr és a Fény című folyóirat.

Szervezett fotósélet csak 1932- ben alakult ki, rövid időre. A Magyar Amatőrök Országos Szövetsége bajai csoportjának titkára Bajza Lajos lett. A második világháború időszakában főként dr. Bruszt Pál, Bajza Lajos, Kosa Imre és Kovács Antal nevét ismerték szakkörökben.

□ □ □

Czeglédi Nagy József és dr. Pump József szerzett nagy érdemeket a Duna Fotóklub szervezésében. A klubot 1958-ban alapító huszonkilenc tag Neményi Lászlót választotta elnökének. Tőle később Kovács László vet