Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-27 / 252. szám
/ 1981. október 27 • PETŐFI NÉPE • 5 Múzeum és közművelődés • A kiállítás egy részlete • Pogány Judit iparművész rusztikus lámpája. (Méhes! Éva felvételei) • Kovács Éva kerámia figurái. Kiállítás Soltvadkerten Huszonöt budapesti képző- és iparművész közös tárlatát nyitották meg az elmúlt napokban a soltvadkerti művelődési házban. Az „Iparművészet a lakásban” címet viselő kiállításon az otthonok díszítéséhez szükséges, praktikus, ám magas művészi színvonalon készült lakberendezési tárgyak többféle művészeti stílus jegyeit viselik magukon: a nosztalgiahullámtól a realizmusig, a nonfiguratív kompozíciókig. A festmé. nyék és kisbútorok, kerámiák és ötvösmunkák mellett lakástextíliák, fényt szűrő, a lakást térben felosztó függönyök, étkezési kerámiák, asztali alátétek, futók, világítótestek, bőrösmunkák reprezentálják a mai, modern lakberendezés hazai lehetőségeit. Az „Iparművészet a lakásban” kiállítást október 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. NYELVŐR Szállítóvállalat „A JÖVŐNEK DOLGOZUNK EZZEL” Együttműködés a pályaválasztási kutatásokban A KULTURÁLIS eseményekre szóló meghívók özöne érkezik szerkesztőségünkbe. Sok köztük a múzeumi eseményekre invitáló meghívó. Október múzeu- ' mi hónap, s ilyenkor a szokásosnál gazdagabb, változatosabb program zajlik e közművelődési intézményekben. Kiállítások, előadások és előadássorozatok várták, s várják a múzeumbarátok sokasodó táborát országszerte, így Bács-Kiskun megyében is. Ezúttal azonban nem elsősorban az intézmények októberi rendezvényeiről kívánunk szólni, hanem általában a múzeumok közművelődési tevékenységéről, melynek erősödését tapasztalhatjuk a jó, s a kevésbé jó körülmények között működő intézményekben egyaránt. A hagyományos rendezvényformák mellett keresik az újakat, melyek jobban vonzzák a közönséget, s amelyek nyitottabbá teszik a múzeumokat. S nemcsak keresik, meg is találják e lehetőségeket házon belül, és azon kívül is, más intézményekben, művelődési házakban, iskolákban és munkahelyeken. KÖVETENDŐ példákért ma már nem kell messzire menni. Találunk ilyeneket Bács-Kiskun megyében is. A többi között a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban „meghonosították” az úgy nevezett diaprogramot, a különböző korokról szóló előadások szemléltetésére. Kiskunfélegyházán a városi honismereti klub hosszú idő óta a múzeumban működik, ott tartja összejöveteleit, foglalkozásait, nyitott programmal, melyen bárki részt vehet. Neves szakemberek elsősorban helytörténeti, néprajzi jellegű témákkal ismertetik meg a klubtagokat, és a vendégeket közvetlen, kötetlen formában. EMLÍTHETJÜK a kecskeméti múzeumot is, melynek az egyik kiállító helyiségét tanteremnek rendezték be. Itt olyan szemléltetési lehetőség kínálkozik, mely a7. általános iskolai felsőtagoza- tos és a középiskolai tanan3'ag- hoz kapcsolódik. A jelenleg elhelyezett tablók, tárlók őskori és ókori ismeretanyagot dolgoznak fel, s e dokumentumokat a tárgykörrel kapcsolatos diaprogram egészíti ki. Kalocsán, a Visky Károly Múzeumban közművelődési terem berendezését tervezik, ahol időseknek és fiataloknak, ^iskolásoknak. és munkahelyi kollektíváknak | rendeznek majd t ismeretbővítő foglalkozásokat. Jó ötlet az is, hogy a bajai néprajzi szabadegyetemet a Türr István Múzeumban rendezték. Itt nyolc előadás hangzik el november végéig a Duna menti életmódról, életformákról. SZÓLHATNÁNK még sok mindenről. A múzeumi kiállításokról, az állandóakról és az időszakiakról. melyek színvonalasabbak ma, mint régebben. Tény az is, hogy az intézményekben megszapórod- tak a fiatal korosztályt érdeklő rendezvények. E helyütt nem célunk annak összegzése, vagy értékelése, hogy múzeumaink meny. nyiben tesznek eleget az irántuk támasztott . követelményeknek. Munkájukkal kapcsolatban azonban egyvalamire visszautalunk: a közművelődési határozatra, mely számukra is megjelölte a feladatokat: „A múzeumoknak és kiállító- termeknek keresniük kell a lehetőségeket és módszereket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. Mint elsősorban közművelődési intézményeknek — tudományos munkájuk mellett — céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk.” ÜGY TŰNIK, múzeumaink e megjelölt úton haladnak, s lehetőségeiket kihasználva évről évre erősítik közművelődést szolgáló szerepüket. —i —s A Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a TIT megyei szervezete nemzetközi előadói konferenciát rendezett a napokban Kecskeméten pedagógusok és a pályaválasztást, pá- lyaorientálásit segítő szervek, társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. A konferenciát dr. Zakar András, a József Attila Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének adjunktusa vezette. Az előadók külföldi szakemberek voltak, akik a szegedi egyetemmel hosszú idő óta együttműködnek a pályaválasztási kutatások területén. Dr. Ingrid Wölfel, az Európában elsőként alapított — 525 éves — greifswaldi, NDK-beli tudományegyetem adjunktusa, a pszichológiai tudományok kandidátusa a középiskolások pályaválasztási magatartásáról tartott előadást. Dr. Simo Seppo, a Finnország délkeleti részén levő Joen- suu város tudományegyetemének professzora, a neveléstudományok doktora a finn pályaválasztási kutatásokat ismertette. Mindkettőjüknek számos kérdésre kellett válaszolniuk. Ezt követően kértük rövid beszélgetésre a szegedi, a greifswaldi és joensuui szakembert. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak: miben látják e tudományos együttműködés jelentőségét; milyen gyakorlati eredményei vannak a közös munkának? Dr. Zakar András: — A József Attila Tudomány- egyetem Pszichológiai Tanszéke kölcsönös baráti szerződés alapján működik együtt az NDK egyetemének neveléstudományi szekciójával és a finn egyetem pedagógiai fakultációjával. Az együttműködés az utóbbi évtizedben alakult ki, s az elmúlt négy-öt évben vált intenzívvé és eredményessé. Közös munkánk a pályaválasztás elméleti és gyakorlati kérdéseinek, problémáinak a feltárására, tapasztalataink kölcsönös cseréjére terjed ki. Kicseréljük információinkat oly módon is, hogy a más országokban szerzett ismereteinket is átadjuk egymásnak, s igy komoly összehasonlításra nyílik lehetőségünk. Több közös tanulmányt jelentettünk meg német, finn és magyar nyelven a pályaválasztási motívumok pszichológiai vizsgálatairól. Most készítjük elő az új ötéves kutatási ciklus közös munkatervét. Elméleti kutatásaink szoros kapcsolatban vannak a gyakorlattal. Hangsúlyozni szeretném; a szakmaszeretet, a kollegalitás mellett az egyazon pártállás hozott és tort össze bennünket. Ugyáhis mindhárman kommunisták vagyunk. Még talán annyit, hogy a jövőben szeretnénk e hármas kapcsolatot tovább szélesíteni, más országokra is kiterjeszteni. Dr. Ingrid Wölfel: — A szociokulturális összehasonlítást nagyon fontosnak tartom. A kutatók a saját hazájukra érvényes, meghatározott eredményeket kapnak. Ezek megmutatják, hogy egy adott kutatási területen melyek a nemzeti sajátosságok. Az összehasonlítás azért fontos, hogy megtudjuk: miben mutatkoznak meg a más országoktól való különbözőségek. Ez a szocialista országok egymás közötti, és a kapitalista államokkal való kapcsolatokban egyaránt hasznos, tanulságos. Hadd említsem meg példaként, hogy a finn kolléga előadásában beszélt a munkanélküliségről, mint a pálya- választást jelentősen befolyásoló tényezőről. Ezt szocialista viszonyok között mi nerft ismerjük. A pályaválasztás lehetőségei mások iltt is, ott is. Ezért van jelentősége a többoldalú baráti együttműködésnek, az egymás közötti, véleménycserének, mert ez új irányt mutathat, végső soron elősegítheti, hogy jobban tájékozódjunk a világban. Az együttműködés legfőbb alapja ebben az esetben a hasonló világnézet. Meg kell mondanom, számomra azért is fontos ez, mert az NDK-nak ez az egyetlen ilyen jellegű nemzetközi tudományos együttműködése jelenleg, amely tartós és eredményes. Dr. Simo Seppo; — A tudományos kapcsolatokat, legyenek azok bármilyen jellegűek, igen fontosnak tartom. Tudós izoláltan ma már nem kutathat. Állandóan fejlesztenie kell szakmai felkészültségét, s a legjobb kontroll a mások eredményeivel való összehasonlítás. Fontos feladat, hogy olyan módszeregyüttest találjunk, mely — legalább részint — objektív a különböző társadalmi rendszerekben. Az izoláció elkülönülés a világban. Márpedig a jelenlegi nemzetközi helyzetben ez különösen veszélyes lehet. A kapcsolatok viszont mindenképpen a békét erősítik. Arra van szüksége az emberiségnek, hogy minden eszközzel, a tudományos együttműködésekkel is, a fegyverkezési hajsza ellen küzdjünk végső soron, s ennek szükségességét tudatosítsuk az emberékben. Elsősorban feladatuk és kötelességük ez a kommunista tudósoknak. S talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy együttműködésünkkel mi is szolgáljuk a béke ügyét. Szakmai kapcsolatunk egyébként igen hasznos, hiszen a pályaválasztás kérdéskörének a tudományos vizsgálata minden ország számára fontos feladat. A jövőnek dolgozunk ezzel. □ □ □ Kecskemét külföldi vendégei egy napot töltöttek a megyeszékhelyen. A vendéglátó intézmények vezetőinek társaságában megtekintették a város nevezetességeit. Ellátogattak több kulturális intézménybe is. Rapi Miklós vagy szállítási A képzőig sokszor helyesírási és nyelvhelyességi kérdéseket is fölvetnek. Érdemes velük foglalkozni. Az -ási/ési képzős melléknevekről sokáig vitatkoztak, mert nagyon sokan németesnek, tehát kerülendőnek tartották. Kétségtelen, hogy először többnyire németből való fordításokban jelentkeztek. Használatukat nem lehet egyértelműen elfogadni vagy elvetni. Kifogástalanok, ha valamihez tartozást, valamivel kapcsolatos dolgot fejeznek ki, és nem helyettesíthetjük őket -ó/ő képzős melléknévi igenévvel. Ezért helyesek az ilyen kapcsolatok: fegyverkezési hajsza, fizetési fokozat, fogyasztási adó, helyesírási hiba, közlekedési baleset, születési bizonyítvány, termelési viszonyok. Így pl. a fogyasztási adó a fogyasztással kapcsolatos, nem azt fejezi ki, hogy az adó a fogyasztó. Komikus volna közlekedő balesetről, születő bizonyítványról beszélni. Néha jelentésbeli különbség is van a két alak . között. Más az izgatási (izgatással kapcsolatos) bűnügy, mint az izgató bűnügy. Ugyanígy különbség van a feltűnési viszketegség és a feltűnő viszketegség között. Körülményeskedő • az -ási esi képzős melléknév használata, ha a cselekvő viszonyt akarjuk vele kifejezni, vagy azt, hogy a szóban lévő dolog valamire való. Tehát helyesen fuvarozó, nem pedig fuvarozási cégről beszélhetünk. Hasonlóképpen nem a szállítási vállalat, hanem ai szállítóvállalat a helyes. Néha az -ási esi képzős kapcsolat birtokos szerkezettel is helyettesíthető. A költségvetési vita és az újjáépítési program helyett inkább a költségvetés vitájáról az újjáépítés programjáról beszéljünk. De nem mindig lehetséges a helyettesítés. Tanulságos az újabban keletkezett igen gyakori és térmékeny -féle képző tárgyalása is. Melléknév képezhető vele főnévből (sátorféle), melléknévből (jóféle), számnévből (kétféle), névmásból (miféle) és határozószóból (különféle). A főnévből alakult képzett szók gyakran főnévi természetűek: vagy hasonlító értelműek (cipőféle), vagy gyűj- tőfőnévf jelentésük van (zöldségféle). A helyesírási szabályok szerint, ha az alaptag egyszerű vagy négy szótagú szó, összeírjuk a képzett alakulatot. Pl. alumíniumféle, déligyümölcsféle, efféle, százezerféle. A hosszabb összetételeket kötőjellel írjuk, még akkor is, ha alaptoguk csak két tagból álló összetétel: cikóriakávé- féle, erötakarmány-féle. Ha a -féle képző különírandó jelzős kifejezésekhez járul (ömlesztett sajtfélék), vagy a mozgó szabályt alkalmazva, a különírt jelzős szerkezetet alkalmilag egybeírhatjuk, a képzőt pedig kötőjel„Antifasiszta művészet és irodalom a száműzetésben, 1933— 1945” címmel új, hétkötetes sorozatot jelentet meg az NDK- beli Reclam Kiadóvállalat. A sorozatot az NDK Tudományos és Művészeti Akadémiájának irányításával 30 tagú szerzőkollektíva állítja össze. A szerzőcsoport vezetője, dr. Werner Mittenzwei professzor, a vállalkozás céljáról szólva a következőket mondta: „Számunkra nemcsak új vállalat lel kapcsoljuk (ömlesztettsajtféle), közlekedőedény-féle). Ez a második megoldás a pontosabb. A -féle képzőszerű utótag és a -ség képző összetételéből a -féleség képzőbokor alakult ki. Vagy gyűjtőnévképzőként használjuk (bútorféleség, cipőféleség), vagy a jelölt fogalom bizonytalanságát, határozatlanságát fejezzük ki vele (regényféleség). Ne használjuk gyakran és feleslegesen. Az alkotórészféleségek szó nem fejez ki többet, mint az alkotórészek, vagy az alkatrészek. Az épületféleségek összetétel szokatlan és zavaró. Egyszerűen különféle épületekről van szó. A forma szót használhatjuk jelzőként, ilyenkor különírjuk: tízéves forma fiú, ugyanilyen forma táska. A képzőszerű utótagként, ’a megnevezetthez hasonló’ jelentésű -forma helyesírásában ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a -féle képzős szavakéban. Ha az alaptag egyszerű és legfeljebb négy szótogú, a képzett alakulatot egybeírjuk. Pl. bolondforma (ember), széllel- béleltforma (útitárs), egyforma, tízévesforma (gyerek). A négy szótagnál hosszabb összetételekből képzett származékokat kötőjellel írjuk, még akkor is, ha az alapszó két elemből áll. Pl. harisnyanadrág-forma (ruhadarab). Az alapalakjukban különírt kifejezéseknek a második tagjához kapcsoljuk a -forma képzőt, vagy a mozgó szabályt alkalmazzuk. A lekváros derelye a képzővel tehát vagy lekváros derelyefor- ma, vagy lekvárosderelye-forma lesz. Az ászát észet képző is összetett képző. A régi nyelvben az -ász(ik), -ész(ik) képzőhöz került az -at'et főnévképző. így lett a halászik, vadászik, bányászik igéből a halászat, vadászat, bányászat főnév. Gyakori használata folytán ma már egységes képző- bokornak számít. A nyelvújítók használati körét is kiterjesztették, és nemcsak igéhez, hanem főnévhez, sőt néha melléknévhez is hozzákapcsolták. Főnévből képzettek pl. a borászat, csillagászat, erdészet, kohászat, sebészet, tehenészet. Melléknévből képzett pl. a bölcsészet és a régészet főnév. Az így keletkezett újabb szavaink az alapszóval jelölt dploggal kapcsolatos vagy azt létrehozó tevékenységet, hivatásszerű foglalkozást, szakmát, sőt tudományágat is jelentenek. De jelentésfejlődéssel sok szó a tevékenység, foglalkozás helyét is jelenti (pl. műhelyt, üzemet, vállalatot, intézményt). Pl. erdészet, fodrászat, szemészet, térképészet. A képző önállósulását olyan származékok is jelzik, amelyeknek nincs -ász'ész képzős alapszavuk. Pl. hadászat, pincészet, könyvkötészet. Nem mondhatjuk azt, hogy hadászunk, hadásztunk. Kiss István tények gyűjtése a feladat, célunk az, hogy emberi sorsokról tudósítsunk. Nemcsak a rendkívüli művészeti eredményeket akarjuk bemutatni, hanem közérthetővé kívánjuk tenni a művészet megteremtésének történetét abban a korban, azon politikai, társadalmi és pszichikai feltételek között, amelyek az emigránsok számára adottak voltak. Mert mindegyik a maga egyéni módján élte át a számkivetés éveit...” Üj hétkötetes Reclam-sorozat megfelelően őrizzük-e a valamilyen szempontból fontos fotográfiákat? Űj, ihatrészesre tervezett sorozatunkat ezért ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe. Ezért kérjük közreműködésüket. A szerkesztőségbe küldött képekből válogatott összeállítást mutatjuk be a hatodik, befejező folytatásban. Főként az első világháborút megelőző évtizedekből származó fotóknak örvendezhetnénk, különösen a jól elkapott, az adott helyet, eseményt, foglalkozást, népszokást, személyeket jól tükröző felvételeknek. Számítunk munkásmozgalmi felvételekre, régi faluképekre, munkafolyamatok ábrázolására. Századunkból elsősorban a történelmi jelentőségű eseményekhez — felszabadulás, újjáépítés, termelőszövetkezeti mozgalom sitb. — kapcsolódó képeket várunk. Szívesen helyt adnánk idelátogató híres tudósokat, művészeket, haladó gondolkodású politikusokat bemutató fotóknak. Kérjük, hogy a szerkesztőségünkbe (Petőfi Népe, 6091 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.), lehetőleg ajánlott levélben beküldött felvételhez (felvételekhez) csatolt írásban tömören, tényszerűen tudassák, amit a felvétel készítőjéről, a fotón látható eseményről, személyekről, tárgyakról tudnak és idetartozónak vélnek. A Megörökített pillanatok hatodik folytatásában megjelenő fényképekért és magyarázó szövegekért természetesen tiszteletdíjat fizetünk. A többi beküldő között ajándékkönyveket sorsolunk ki. Valamennyi fotót visszaküldjük. Várjuk leveleiket, az érdekes felvételeket és felhívjuk figyelmüket a sorozat első — a félegyházi fotózás kezdeteit feltáró — cikkjére. Ezt a bajai mesterek és amatőrök munkásságát ismertető írás követi, majd kecskeméti fényképeket mutatunk be három folytatásban. • H. N. ŰJ SOROZAT, OLVASÓINK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Megörökített pillanatok Százezernyi fénykép készül naponta a világon. Családi albumokba, hivatali gyűjtőkbe, újságokba kerülnek az olcsó masinával vagy drága géppel csinált felvételek. A fotózok többsége különösebb hozzáértés nélkül csattogtatja az optikai szerkezeteket, de az előhívott képek minőségétől függetlenül kedvesek, értékesek számukra ezek a fotográfiák. Hozzájuk közel álló személyeket idéznek, életükben fontosnak, emlékezetesnek minősülő eseményeket ábrázolnak. Minden fénykép: kitörési kísérlet az idő börtönéből. Minden fénykép: a valóság egy mozaikja. Minden fénykép: korbizonyíték. A dokumentumok becsét tisztelő, a dokumentumok hangulati sugárzását fölismerő napjainkban egyre-másra nyílnak a régi fényképek fölhasználásával rendezett kiállítások. Mozgófilmekben is szívesen alkalmazzák az erős valóságtöltetű hajdani fotókat, amelyeken —■ mint cseppben a tenger — egy bizonyos időszak életérzései, \ jellemző formái tükröződnek, mint ez érzékelhető, e cikket illusztráló képeken is. Érdekes, tanulságos a fényképezés elterjedésének folyamata is. Mikor, kik, miért készítettek fotókat? Mi maradt meg a kecskeméti, a bajai, a félegyházi mesterek, amatőrök által megörökített pillanatokból? Értéküknek % • A kecskeméti származású Simonyi Antal műtermében 1862-ben készült Böszörményt László hírlapíró, képviselő portréja. I \ ’ 1 . .* 1 9 Női portré a múlt század hetvenes éveiből. Kiskuit- félegyházán örökítette meg Szőke Antal.
