Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

1981. október 25. • PETŐFI NÉPE • RÖVIDÍTENI KELLENE A PORTÉKA ÜTJÁT „Svédcsavar” a zöldségárakban... Engedtessék meg, hogy személyes élménnyel hozakodjak elő. Tavaly július végén kocsikísérőként szerettem volna megtudni, miként lesz az alig tízforin­tos őszibarackból huszonvalahány forintos, amire a kazincbarcikai, ózdi, miskolci vevők kosarába jut... Akkor a gyümölcs útját csak Jászapátitól néhány kilométerig sikerült figyelemmel kísérni, mert előzésTT köve tőén egy halálhajóhoz hasonlító ki vén- hedt IFA jóvoltából — két bukfenc után — „feladtam" a reménytelen küz­delmet. Most egy kevésbé veszélyes formáját választottam a zöld ség-gyümölcs­árak utáni iramodásnak. Masir József, a Bács megyei ZÖLDÉRT megbízott igazgatója és Kécskefalvi Sándor értékesítési osztályvezetője voltak a Végit- ségemre. Megszoktuk már, hogy egy-egy gazdasági év nehéz. Mindig ne­héz, mert az időjárás soha nem olyan, mint amilyennek előre el­képzeljük. így volt ez az idén ás, téli fagyra aszály jött, majd húsvét táján újabb fagyok, hogy a „változatosság kedvéért” ismét aszály következzék. Mindez — egy-két kivétellel — meglátszik a terméseredménye­ken is. Sárgabarackból például 960 vagon gyümölcsöt vártak, sze­zon végére 176 lett belőle. Para­dicsomból 1200 vagon volt a terv, most 700-nál tartanak, nem való­színű, hogy egy-két vagonnál több beérkezik még a ZÖLDÉRT felvásárló telepeire. A nagykereskedelmi vállalat az idén 10 300 vagon zöldség és gyümölcs fogadására készült föl. Október derekáig 7035 vagonnal vásároltak fel. Még körülbelül 2 ezer vagon portéka érkezik; 300— 400 vagon burgonya, 500—600 va­gon alma, paradicsompaprikából is körülbelül 200, gyökérből, ká­posztafélékből is bejön még 500— 600 vagon. A mennyiségi tervtől ezer va­gonnal elmaradnak. Nehéz jósol­ni, de nyereségszintjük — úgy látják a vezetők —, csupán'60—65 százaléka lesz a tavalyinak. 'Nőtt a szállítási költség, emelkedett a kamatköltség, növekedett az energiahordozók ára is. Az 5—6 százalékos bérfejlesztés is közel 4 millió forint. A nehézségek hallatán előto­lakszik a tamáskodó gondolat, a vásárló együttérez ugyan a for­galmazókkal, de ennek ellenére nehezményezi, ha a köztudat sze­rinti 100 százalékos árréssel ad­ják tovább 2—3 kézen is az árut. Masir József azonnal kiigazít. Ha a hatforintos káposztából 12 lesz a budapesti piacon (mint ahogy bizonyító erővel megtud­hatjuk ezt a két héttel ezelőtti Hét műsorából), az nem 100 szá­zalékos árnövekedést jelent, ha­nem csupán ötvenet, mert a be­vált kereskedelmi gyakorlat sze­rint a számítás alapjának min­dig a fogyasztói árat veszik. 1 Hol rakódhat a sok forint a portéka árára? Ennek okait ke­ressük. Masir József és Kécskefalvi Sándor úgy vallja, túl kellene lépni már az egycsatorna, több­csatorna értékesítési rendszer vi­táján. Mindkét formának megr van az előnye és hátránya is. Az viszont tény, hogy az új­ságot olvasó is belefárad, amíg velem együtt követi az áru útját. Most például a paradicsompapri­káét. A termelő délután ki,ballag kis • Kécskefalvi Sándor osztályve­zető: ...túl kellene lépni már az egycsatorna—többcsalorna értéke­sítési rendszer vitáján. (Méhes! Éva felvételei) családjával a földre, leszedi a szalonna mellé valót, hajnalban odaáll az áfész felvásárlótelepé­re, szerencsés esetben kora dél­előttre átadja, aznap délután vagy másnap délelőtt érkezik a ZÖLDÉRT-es kocsi, beszállítják a központi tranzit telepre, ott hű­tőházba kerül, ha nincs szeren­cséje a terméknek, pihen egy-két napot, majd újabb ZÖLDÉRT je­lentkezik, megveszi az árut, el­szállítják mondjuk Budapestre, .lerakják egy újabb tranzittele­pen, hogy fölpa'kolhassák az élelmiszer-kis'ker. vállalat vala­melyik teherautójára, azért, hogy az út végén végre, hosszú kalan­dozás után, fáradtan, megtörtén megérkezhessen a boltba. Cso­da-e, ha az ennyi kézen keresz­tülfutó termék ára még egyszer annyi lesz, mint amennyit kapott érte a termelő? A megbízott igazgató példával bizonyítja, hogy jó néhányszor próbálták már rövidíteni az áru útját — sikertelenül. Egy törté- petét mesél. Megállapodtak a fővárosi kereskedelmi vállalattal, hogy közvetlenül szállítanak az elosztó telepre. Már az első kí­sérlet kudarcba fúlt, az elosztó te­lepen nem volt ember, aki minő­sítse az árut, a központból kel­lett segítséget kérni... Azt már csak a rossz nyelvek beszélik, hogy anyagilag sokkal jobban jön ki az az állami boltos, aki forintért vásárol a Bosnyák téren, hisz erről az ügyletről számlát nem kap, csak számla 8 Masir József megbízott igaz­gató: Vállalatunk 10 300 vagon zöldség és gyümölcs fogadására készült fel. ellenében fizet, s ugye akkor már az ár alakulhat úgy, ahogyan azt önös érdeke megkívánja. Űj konstrukciót dolgozott ki a ZÖLDÉRT. Kétszázalékos bo­nyolítási költség ellenében össze­hozza a vevőt és az eladót. Az eddigi tapasztalat azt mutatja — kevés sikerrel. Pedig milyen jó lenne, ha drága pénzért nem kellene behordani például Lajos- mizséről az árut Kecskemétre, hogy itt rakják vagonba, hanem ott helyben sínre kerülhetne a portéka. S ha rövidebb ideig és rövidebb úton halad az áru, sok­kal kisebb a minőségi értékcsök­kenés is. Azt megszoktuk már az elmúlt egy-két évtizedben, ha gondok vannak a zöldség—gyümölcs-for­galmazással, átszervezik a ME- ZÖKER-t, a MÉK-et, a ZÖLD- ÉRT-et. Járnak olyan hírek is, hogy újabb „iránymódosításnak” lehetünk mi, vásárlók kényszerű tapasztalok Pedig ettől még az összes zöldség—gyümölcs-forgal­mazás 45 százalékát lebonyolító ZÖIDÉRT-ek munkája — bár ne, lenne igazunk — nem lesz jobb. Nem valószínű, hogy a tisztes­séges zöldségkereskedők mellett, feltámadna a lelkiismeretük "a neppereknek, akik sokszor egy- egy presszóbeli kézfogással 10—20 ezreket vágnak zsebre... Közhelyszerű megállapítás, hogy az lenne a legjobb, ha a ZÖÍLDÉRT-ek olyan fürgén, gyor­san dolgoznának, mint a kister­melők, amikor dugig rakják a Volgát vagy Moszkvicsot. Igen ám, de az igazsághoz tar­tozik, hogy á nagy mennyiségű és alapvető ellátási cikknek szá­mító, s talán alacsonyabb hasz­not hozó termékek forgalmazását, olyat, mint a burgonya, a téli zöldségek, a káposztafélék, vagy az alma zömét jelenleg a ZÖLD­ÉRT végzi el... Szabó Pál Miklós FILMJEGYZET Ideiglenes paradicsom • A két főszereplő: FrajtEdit és André Dussolier. Tiszta, szép és a humort sem nélkülöző filmdrá­mát rendezett Kovács András. így lehetne tömören jellemezni legújabb alkotását, az Ideiglenes para­dicsomot. A történet a tmásodik világháború idején játszó­dik, amikor sok francia katona menekült hazánkba a német hadifogolytáborokból. A se nem fogoly, se nem szabad szökevények barátságos fogadtatás­ra találtak. Idilli, nyugodt képekkel kezdődik a já­tékfilm is. Vérzivataros világháború és idilli pa­radicsom? Fegyverzaj, í zsidóüldözés és szereleni? Nem szokványos kapcsolatok ezek, s az ország második világháborús szerepét megvilágító újabb dokumentumok szerepe sem mellékes abban, hogy mód nyílott az árnyaltabb ábrázolásra. Ez a fajta összetettség több síkon jelentkezik. A vetítés dokumentumfilmmel kezdődik: a hazájukba visszatért, különböző foglalkozású és politikai beál­lítottságú francia polgárok emlékeznek a Magyar- országom töltött hónapokra. A rendhagyó kezdés inmFIMFS PARADICSOM nemcsak a történet és a cselekmény hátterének megértését segíti elő. Dramaturgiai többlet ez, elő­revetíti azokat a szálakat és eseményeket, ame­lyekből maga a játékfilm építkezik. Bepillantást kap a néző a műhelymunkába is: a végleges szer­kezetű, egészen más műfajú alkotás művé rende­ződésébe, szerveződésébe. mény — André Dussolier és Frajt Edit alakítása — segíti elő a közeledési folyamat ábrázolását. A két főszereplő egy kis fészerben éli át legboldogabb napjait, aztán kíméletlenül közbeszól a történe­lem. Jacques már csak otthon döbben rá, hogy alighanem ő volt az egyedüli, aki megmenthette volna Klári életét. A szembesítések tovább folytatódnak. Kiderül például, hogy a francia foglyoknak jobb dolguk volt Magyarországon, mint a sok — politikai vagy faji okok miatt — üldözött magyarnak. S nyil­vánvalóvá válik az is, hogy a biztos búvóhelynél bizonyos esetekben nagyobb szüksége van az em­bernek biztos emberi kapcsolatra. Kovács András aktuális társadalmi problémák feldolgozásától (Nehéz emberek, Falak) jutott el a történelmi lelkiismeret-vizsgálatokon át (Hideg na­pok, Októberi vasárnap) az Ideiglenes paradi­csomig. Üj filmje több jelentésű, regényes­epikus mű. Mert a film fő témája az emberi kapcsolat, an­nak is a szerelemben kifejezésre jutó csúcsa. A Balaton-parti ideiglenes paradicsomban egymásra talál Jacques és Klári. A férfit feleség várja ott­hon, a zsidó származású elvált asszony pedig — akit katonai karrierje miatt hagyott el a férje — azért nem akar tartós viszonyt, mert fél az újabb csalódástól. Hiteles rendezői és színészi teljesít­Megértése és nyomon követése kevesebb intel­lektuális erőfeszítést követel, mint ahogy a rende­zőtől korábban megszokhatta a néző. Biztosan, akadnak, akik egy kissé szentimentálisnak tartják a történetet. De olyanok is vannak, akik még több érzelmet szeretnének átélni a mozikban. Szüret A szőlősgazdák legnagyobb eseménye mindig a szüret. Az egész évi gondoskodás és fél­tés ilyenkor jelentkezik kilo- grammban, hektoliterben, mustfokban. A begyűjtött für­tök előbb kádakba, majd pré­sekbe kerülnek, hogy a lé hordókban megpihenve zama­tos borrá érjen. Az idei szürettel kapcsolat­ban megoszlanak a vélemé­nyek. Néhányan azt mondják: volt jobb! Mások meg— való igaz, kevesebb termett az idén, de a szőlők minősége, ize és aromaanyag-tar­talma jobb, mint bármikor volt az elmúlt esz­tendőkben... Angol mondás szerint a pudding próbája, ba megeszik. Átfordítva szüreti példá­ra: az idei értékelést akkor végezhetjük iga­zán majd, ha karácsony táján megkóstoljuk a fejtett bort is... (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom