Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
1981. október 25. • PETŐFI NÉPE • RÖVIDÍTENI KELLENE A PORTÉKA ÜTJÁT „Svédcsavar” a zöldségárakban... Engedtessék meg, hogy személyes élménnyel hozakodjak elő. Tavaly július végén kocsikísérőként szerettem volna megtudni, miként lesz az alig tízforintos őszibarackból huszonvalahány forintos, amire a kazincbarcikai, ózdi, miskolci vevők kosarába jut... Akkor a gyümölcs útját csak Jászapátitól néhány kilométerig sikerült figyelemmel kísérni, mert előzésTT köve tőén egy halálhajóhoz hasonlító ki vén- hedt IFA jóvoltából — két bukfenc után — „feladtam" a reménytelen küzdelmet. Most egy kevésbé veszélyes formáját választottam a zöld ség-gyümölcsárak utáni iramodásnak. Masir József, a Bács megyei ZÖLDÉRT megbízott igazgatója és Kécskefalvi Sándor értékesítési osztályvezetője voltak a Végit- ségemre. Megszoktuk már, hogy egy-egy gazdasági év nehéz. Mindig nehéz, mert az időjárás soha nem olyan, mint amilyennek előre elképzeljük. így volt ez az idén ás, téli fagyra aszály jött, majd húsvét táján újabb fagyok, hogy a „változatosság kedvéért” ismét aszály következzék. Mindez — egy-két kivétellel — meglátszik a terméseredményeken is. Sárgabarackból például 960 vagon gyümölcsöt vártak, szezon végére 176 lett belőle. Paradicsomból 1200 vagon volt a terv, most 700-nál tartanak, nem valószínű, hogy egy-két vagonnál több beérkezik még a ZÖLDÉRT felvásárló telepeire. A nagykereskedelmi vállalat az idén 10 300 vagon zöldség és gyümölcs fogadására készült föl. Október derekáig 7035 vagonnal vásároltak fel. Még körülbelül 2 ezer vagon portéka érkezik; 300— 400 vagon burgonya, 500—600 vagon alma, paradicsompaprikából is körülbelül 200, gyökérből, káposztafélékből is bejön még 500— 600 vagon. A mennyiségi tervtől ezer vagonnal elmaradnak. Nehéz jósolni, de nyereségszintjük — úgy látják a vezetők —, csupán'60—65 százaléka lesz a tavalyinak. 'Nőtt a szállítási költség, emelkedett a kamatköltség, növekedett az energiahordozók ára is. Az 5—6 százalékos bérfejlesztés is közel 4 millió forint. A nehézségek hallatán előtolakszik a tamáskodó gondolat, a vásárló együttérez ugyan a forgalmazókkal, de ennek ellenére nehezményezi, ha a köztudat szerinti 100 százalékos árréssel adják tovább 2—3 kézen is az árut. Masir József azonnal kiigazít. Ha a hatforintos káposztából 12 lesz a budapesti piacon (mint ahogy bizonyító erővel megtudhatjuk ezt a két héttel ezelőtti Hét műsorából), az nem 100 százalékos árnövekedést jelent, hanem csupán ötvenet, mert a bevált kereskedelmi gyakorlat szerint a számítás alapjának mindig a fogyasztói árat veszik. 1 Hol rakódhat a sok forint a portéka árára? Ennek okait keressük. Masir József és Kécskefalvi Sándor úgy vallja, túl kellene lépni már az egycsatorna, többcsatorna értékesítési rendszer vitáján. Mindkét formának megr van az előnye és hátránya is. Az viszont tény, hogy az újságot olvasó is belefárad, amíg velem együtt követi az áru útját. Most például a paradicsompaprikáét. A termelő délután ki,ballag kis • Kécskefalvi Sándor osztályvezető: ...túl kellene lépni már az egycsatorna—többcsalorna értékesítési rendszer vitáján. (Méhes! Éva felvételei) családjával a földre, leszedi a szalonna mellé valót, hajnalban odaáll az áfész felvásárlótelepére, szerencsés esetben kora délelőttre átadja, aznap délután vagy másnap délelőtt érkezik a ZÖLDÉRT-es kocsi, beszállítják a központi tranzit telepre, ott hűtőházba kerül, ha nincs szerencséje a terméknek, pihen egy-két napot, majd újabb ZÖLDÉRT jelentkezik, megveszi az árut, elszállítják mondjuk Budapestre, .lerakják egy újabb tranzittelepen, hogy fölpa'kolhassák az élelmiszer-kis'ker. vállalat valamelyik teherautójára, azért, hogy az út végén végre, hosszú kalandozás után, fáradtan, megtörtén megérkezhessen a boltba. Csoda-e, ha az ennyi kézen keresztülfutó termék ára még egyszer annyi lesz, mint amennyit kapott érte a termelő? A megbízott igazgató példával bizonyítja, hogy jó néhányszor próbálták már rövidíteni az áru útját — sikertelenül. Egy törté- petét mesél. Megállapodtak a fővárosi kereskedelmi vállalattal, hogy közvetlenül szállítanak az elosztó telepre. Már az első kísérlet kudarcba fúlt, az elosztó telepen nem volt ember, aki minősítse az árut, a központból kellett segítséget kérni... Azt már csak a rossz nyelvek beszélik, hogy anyagilag sokkal jobban jön ki az az állami boltos, aki forintért vásárol a Bosnyák téren, hisz erről az ügyletről számlát nem kap, csak számla 8 Masir József megbízott igazgató: Vállalatunk 10 300 vagon zöldség és gyümölcs fogadására készült fel. ellenében fizet, s ugye akkor már az ár alakulhat úgy, ahogyan azt önös érdeke megkívánja. Űj konstrukciót dolgozott ki a ZÖLDÉRT. Kétszázalékos bonyolítási költség ellenében összehozza a vevőt és az eladót. Az eddigi tapasztalat azt mutatja — kevés sikerrel. Pedig milyen jó lenne, ha drága pénzért nem kellene behordani például Lajos- mizséről az árut Kecskemétre, hogy itt rakják vagonba, hanem ott helyben sínre kerülhetne a portéka. S ha rövidebb ideig és rövidebb úton halad az áru, sokkal kisebb a minőségi értékcsökkenés is. Azt megszoktuk már az elmúlt egy-két évtizedben, ha gondok vannak a zöldség—gyümölcs-forgalmazással, átszervezik a ME- ZÖKER-t, a MÉK-et, a ZÖLD- ÉRT-et. Járnak olyan hírek is, hogy újabb „iránymódosításnak” lehetünk mi, vásárlók kényszerű tapasztalok Pedig ettől még az összes zöldség—gyümölcs-forgalmazás 45 százalékát lebonyolító ZÖIDÉRT-ek munkája — bár ne, lenne igazunk — nem lesz jobb. Nem valószínű, hogy a tisztességes zöldségkereskedők mellett, feltámadna a lelkiismeretük "a neppereknek, akik sokszor egy- egy presszóbeli kézfogással 10—20 ezreket vágnak zsebre... Közhelyszerű megállapítás, hogy az lenne a legjobb, ha a ZÖÍLDÉRT-ek olyan fürgén, gyorsan dolgoznának, mint a kistermelők, amikor dugig rakják a Volgát vagy Moszkvicsot. Igen ám, de az igazsághoz tartozik, hogy á nagy mennyiségű és alapvető ellátási cikknek számító, s talán alacsonyabb hasznot hozó termékek forgalmazását, olyat, mint a burgonya, a téli zöldségek, a káposztafélék, vagy az alma zömét jelenleg a ZÖLDÉRT végzi el... Szabó Pál Miklós FILMJEGYZET Ideiglenes paradicsom • A két főszereplő: FrajtEdit és André Dussolier. Tiszta, szép és a humort sem nélkülöző filmdrámát rendezett Kovács András. így lehetne tömören jellemezni legújabb alkotását, az Ideiglenes paradicsomot. A történet a tmásodik világháború idején játszódik, amikor sok francia katona menekült hazánkba a német hadifogolytáborokból. A se nem fogoly, se nem szabad szökevények barátságos fogadtatásra találtak. Idilli, nyugodt képekkel kezdődik a játékfilm is. Vérzivataros világháború és idilli paradicsom? Fegyverzaj, í zsidóüldözés és szereleni? Nem szokványos kapcsolatok ezek, s az ország második világháborús szerepét megvilágító újabb dokumentumok szerepe sem mellékes abban, hogy mód nyílott az árnyaltabb ábrázolásra. Ez a fajta összetettség több síkon jelentkezik. A vetítés dokumentumfilmmel kezdődik: a hazájukba visszatért, különböző foglalkozású és politikai beállítottságú francia polgárok emlékeznek a Magyar- országom töltött hónapokra. A rendhagyó kezdés inmFIMFS PARADICSOM nemcsak a történet és a cselekmény hátterének megértését segíti elő. Dramaturgiai többlet ez, előrevetíti azokat a szálakat és eseményeket, amelyekből maga a játékfilm építkezik. Bepillantást kap a néző a műhelymunkába is: a végleges szerkezetű, egészen más műfajú alkotás művé rendeződésébe, szerveződésébe. mény — André Dussolier és Frajt Edit alakítása — segíti elő a közeledési folyamat ábrázolását. A két főszereplő egy kis fészerben éli át legboldogabb napjait, aztán kíméletlenül közbeszól a történelem. Jacques már csak otthon döbben rá, hogy alighanem ő volt az egyedüli, aki megmenthette volna Klári életét. A szembesítések tovább folytatódnak. Kiderül például, hogy a francia foglyoknak jobb dolguk volt Magyarországon, mint a sok — politikai vagy faji okok miatt — üldözött magyarnak. S nyilvánvalóvá válik az is, hogy a biztos búvóhelynél bizonyos esetekben nagyobb szüksége van az embernek biztos emberi kapcsolatra. Kovács András aktuális társadalmi problémák feldolgozásától (Nehéz emberek, Falak) jutott el a történelmi lelkiismeret-vizsgálatokon át (Hideg napok, Októberi vasárnap) az Ideiglenes paradicsomig. Üj filmje több jelentésű, regényesepikus mű. Mert a film fő témája az emberi kapcsolat, annak is a szerelemben kifejezésre jutó csúcsa. A Balaton-parti ideiglenes paradicsomban egymásra talál Jacques és Klári. A férfit feleség várja otthon, a zsidó származású elvált asszony pedig — akit katonai karrierje miatt hagyott el a férje — azért nem akar tartós viszonyt, mert fél az újabb csalódástól. Hiteles rendezői és színészi teljesítMegértése és nyomon követése kevesebb intellektuális erőfeszítést követel, mint ahogy a rendezőtől korábban megszokhatta a néző. Biztosan, akadnak, akik egy kissé szentimentálisnak tartják a történetet. De olyanok is vannak, akik még több érzelmet szeretnének átélni a mozikban. Szüret A szőlősgazdák legnagyobb eseménye mindig a szüret. Az egész évi gondoskodás és féltés ilyenkor jelentkezik kilo- grammban, hektoliterben, mustfokban. A begyűjtött fürtök előbb kádakba, majd présekbe kerülnek, hogy a lé hordókban megpihenve zamatos borrá érjen. Az idei szürettel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Néhányan azt mondják: volt jobb! Mások meg— való igaz, kevesebb termett az idén, de a szőlők minősége, ize és aromaanyag-tartalma jobb, mint bármikor volt az elmúlt esztendőkben... Angol mondás szerint a pudding próbája, ba megeszik. Átfordítva szüreti példára: az idei értékelést akkor végezhetjük igazán majd, ha karácsony táján megkóstoljuk a fejtett bort is... (Tóth Sándor felvételei)
